Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-04 / 155. szám, csütörtök

6 J ÚJ SZÓ MOZAIK 1996. Július 2. INTERJÚ KOLÁR PÉTERREL, A CSEMADOK ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNYÁNAK FŐTITKÁRÁVAL Haragszomrád helyett csakazértis • Társalgásunkat 1996júniusának vége felé rögzíti a magnó. Érdekelne, ezen a napon van-e pénz a Csemadok kasszájában? - Sajnos, gyakorlatilag pénz nélkül dolgozunk, s ezalatt a Csemadok köz­ponti szervének pénztárát értem. An­nál örvendetesebb, hogy a területi vá­lasztmányoknak nemegyszer sikerül állami pénzforrásokhoz jutniuk, bár ezek is jobbára csak jelképes össze­gek. • Eszerint ebben az esztendőben az alanyi jogon járó költségvetési tá­mogatásból még egyetlen árva garast sem kapott a Csemadok? (Prikler László felvétele) - Központi szinten nem, pedig egy­mást követik az országos rendezvé­nyeink, amelyeket így csakis helyi összefogással sikerül megrendezni. A pozsonyi központi irodában viszont jó­formán sohasem tudjuk, hogy a követ­kező hónapban lesz-e fizetésünk?... Nem könnyű helyzet ez, bárki belát­hatja. • Ön úgy érzi, hogy a szlovákiai ma­gyar kultúra ügye és finanszírozása lé­nyegében törvényen kívül rekedt? - Bizonyos fokig igen, hiszen a joga­ink adottak, ám csak a deklarálás szintjén. Az alkotmány egyes fejezetei sok mindent garantálnak, vannak az anyanyelv használatát biztosító nem­zetközi dokumentumok is; de a való­ságban itthon három alapvető törvény hiányzik ahhoz, hogy a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek visszakapják annak méltányos hányadát, amivel hozzájárulnak az államkassza gyara­podásához. Amire tehát szükség len­ne, az a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó alkotmánytörvény; a nem­zeti kisebbségek nyelveinek használa­tát szabályozó törvény; illetve a nem­zeti kisebbségek kulturális szervezete­it törvénybe iktató rendelet. Ez utóbbi­ra elsősorban az aránytalanságok el­kerülése érdekében lenne okvetlenül szükség. A Matica slovenská ez idén például közel 200 milliót kapott az ál­lami költségvetésből, míg a nemzeti ki­sebbségek kultúrájára 58 millió koro­nát hagyott jóvá a parlament; s még ezzel az összeggel is javarészt a Pro Slovakia rendelkezik, ahonnan külön­böző megfontolásokból vagy csurran valamicske, vagy nem... Legfrissebb tájékozódásunk szerint központi szin­ten semmiképp sem akarják támogat­ni a Csemadokot, helyi szervezeti és területi választmányi szinteken ellen­ben elképzelhető, hogy mégiscsak ka­punk valami támogatást. Az esztendő második felében, miután a rendezvé­nyeink zöme hitelben már megvaló­sult; miután kiderült, hogy nem lehet bennünket csak úgy letörölni a tér­képről, s nemzetközileg is eléggé nagy vihart kavar a szlovák kormányzat szűkmarkúsága. ® Agyonpolitizált hétköznapjaink­ban a Csemadok mennyiben képes tá­voltartani magát a szlovákiai magya­rok pártjaitól? - Nekünk elsődlegesen a kultúrát kell szem előtt tartanunk, ezért jó, hogy a Csemadok a rendszerváltás után nem ment belé a párttá válás bi­zonytalan kijáratú alagútjába. Más kérdéš, hogy milyen a tagság egyéni szimpátiája pártjaink iránt. Ebbe nem tudunk, de nem is akarunk beleszólni. Az érem másik oldalát tekintve viszont látqi kell, hogy a kisebbségi kultúra és oktatásügy a napi politika meghatáro­zó fontosságú részterülete; s amíg itt problémák sora merül fel, addig a Cse­madok sem maradhat közömbös. El­lenkezőleg: kötelessége, hogy kinyilvá­nítsa ezzel kapcsolatos véleményét és elvárásait. • Ön szerint jőni fog, mert jőni kell egy jobb kornak? - Igen. Egyszerűen túl kell élni ezt a mostani időszakot, de nem radikalizá­lódva, vagy éppenséggel a csodákra várva. Magunknak kell megteremteni a nyugodtabb, biztonságosabb jövő alapjait. Részint önszerveződéssel, ré­szint a törvényhozásban, hogy az ál­lam is kötelességének érezze a szlová­kiai magyar kultúra működési feltéte­leinek biztosítását. Egyszerűen nem szabad csömört kapni a gondoktól, hanem hinni' kell a talpon maradá­sunkban, és abban is, hogy előrelép­hetünk. • Nem holmiféle kincstári optimiz­mus ez? Vagy az indulatos harag­szomrádot kerülendő, a csakazértis szelleme uralja mostanában a Cse madokot? - Newtonnal szólva inkább azt mondanám: minden akciónak meg­van a maga reakciója. Tehát: nem csakazértis, hanem ha valamit minde­náron eltüntetni, elnyomni akarnak, akkor ennek az ellenreakciója is bekö­vetkezik. Most ebben a stádiumban vagyunk. Az emberek érzik, hogy a Csemadok, enyhén szólva, nemigen?; közkedvelt a jelenlegi kormányzat sze­mében, ezért megértve az idők szavát, a saját kezükbe vették rendezvénye­ink folytonosságának biztosítását. • Úgy látja, hogy kénytelenek le­szünk újraépítkezni? - Inkább azt mondanám, hogy most kell behoznunk azt, amit már 20­30 éve jó lett volna megtenni. Azt, hogy megtanuljunk odafigyelni önma­gunkra, hiszen egyetlen népcsoport sem maradhatott meg sokáig a törté­nelemben, ha nem tudta ápolni a sa­ját hagyományait. Ha nem tudunk ön­magunknak hitet adni, akkor baj van. • Minden rossz jó valamire? Ki­sebbségként is talán megedződünk mindattól, ami körülvesz bennünket? - Kényszerűségből ugyan, de talán megelőzhetjük saját korunkat. Ez ne­héz, kényelmetlen folyamat lesz, hi­szen könnyebb volt a szlovákiai ma­gyar kultúrát karosszékből irányítani, időről időre beosztani a meglévő összegeket. Őszintén szólva, évtizede­ken át nem is tudtunk kitalálni valami újat. • Egyre gyakrabban hallani, hogy elérkezett az önadózásunk ideje, ami­kor is a leperkálandó adók mellett, évi jövedelmünk egy-két százalékát majd a saját kisebbségi kasszánkba lesz il­lendő befizetni. Elképzelhetőnek tart­ja ennek megvalósítását? - Sőt! Egyenesen szükségesnek. Összegekről egyelőre, korai lenne be­szélni, noha végeredményben szép summákról lehetne szó, amelyek sok­ban segíthetnének a szlovákiai ma­gyar kultúra és oktatásügy gondjain. Vegyük alapul pusztán azt, hogy Szlo­vákiában mintegy 300 ezer magyar nemzetiségű, munkaképes állampol­gár él, vagy azt, hogy lényegében ugyanennyi a magyar választópolgá­rok száma. Ha a havi átlagjövedelem egyetlen százalékát beszorzom az egyik vagy a másik adattal, és ezt to­vább szorzom tizenkettővel, akkor ez az évről évre felhalmozódó pénz bőven elegendő lenne az alanyi jogon járó, azaz a költségvetésen kívüli tá­mogatások kiegészítésére. Természe­tesen, az önadózásunkból származó pénzek kezelését valóban hiteles, a politikai és egyéb hazai magyar érdek­viszonyoktól eddig távol maradt embe­rekre kell bízni. Olyan többé-kevésbé ismert személyekre, akiket fenntartá­sok nélkül elfogad a közvélemény, hi­szen minden fillérrel a nyilvánosság előtt kell majd elszámolni. Ha ez irá­nyú gyakorlati elképzeléseinket már a Csemadok 1997 márciusára meghir­detett közgyűlése elé tudjuk tárni, ak­kor ez olyan plusz lehet, amellyel elin­dulhatunk a minőség s az intézménye­sítés felé. MIKLÓSI PÉTER HOLNAPTOL: FILMFESZTIVÁL KARLOVY VARYBAN Sztároké lesz a kolonnád Ä Millecentenárium jegyében Egy évvel ezelőtt, amikor Mia Farrow elköszönt Karlovy Vary­tól, s könnyes szemmel intege­tett Václav Havel nak, megjelent egy hír a világsajtóban: Woody Allen csalódott párja és a cseh elnök bizalmas viszonyba kerül­tek. A „bizalmas viszony" azon­ban csak egy közös vacsorát és több órás baráti beszélgetést takart, amely mindkét félnek olyannyira jólesett, hogy a meg­hatődás jeleit egyikük sem tud­ta eltitkolni. „Jól értesült körök" máris szerelemről suttogtak, és hogy a hír igazán szenzációs le­gyen, a New York-i randevút is megelőlegezték. Mia Farrow, ez alatt az egy év alatt többször is nyilatkozott Csehországról, a cseh elnökről, de mindannyi­szor elmondta azt is: őt pusztán baráti szálak fűzik Václav Ha­velhoz. Karlovy Varyt pedig annyira megszerette, hogy min­dent megtesz a fesztivál nép­szerűsítéséért. Május első nap­ján New Yorkban, William Styron, a híres író és Milos For­mán, a még híresebb filmren­dező társaságában fel is hívta Amerika figyelmét „a világ egyik legkellemesebb fesztiváljára". Ennél jobb reklámot - az óceán túlsó partján - aligha kaphatott volna Csehország festői fürdővárosának nagy múltú fil­mes mustrája. Karlovy Vary persze minden látogatóját szorosan magához öleli. Cannes, sőt még Velence sem tud jobban szeretni. A Cro­isette vagy a Lido a nap bárme­lyik pillanatában elkápráztathat bárkit, de a carlsbadi kolonnád is megér egy misét. Főleg a fesztivál heteiben, amikor még a gyógyforrások is magasabbra lövellik páratlan nedűjüket. Péntek estétől egészen jövő hét vasárnapjáig ismét a filme­seké lesz a város. Ezúttal har­mincegyedszer, és bizonyára nem utoljára. A szervezők ugyanis egyre nagyobb összegből gazdálkodnak, és egyre nevesebb vendégeket hívnak. Az elkövetkező napok­ban például olyan sztárok ér­keznek a városba, mint Gregory Peck, az amerikai mozi nyolc­vanéves királya, Whoopi Gold­berg, a fekete csoda, Pierre Ri­chard, a megfakult szőke fele­más cipőben, Michael York, az elfáradt muskétás és Julia Or­mond, aki Brad Pitt Tristánja mellett vészelte túl a szenve­délyek viharát. Nem lehet mellékes termé­szetesen az sem, hogy mit kínál a program. A fesztivál nagydíjáért, a Kris­tály Glóbuszért német, lengyel, angol, orosz, izraeli, spanyol, in­diai, holland, osztrák és cseh fil­mek versenyeznek, köztük Got­hár Péter alkotása, a Hagyjál­lógva Vászka. A győztes ren­dezőnek húszezer dollár üti a markát. Ötezret vághat majd zsebre a legjobb dokumentum­filmes, de kap mellé tízezer mé­ter filmszalagot is. Versenyen kívül, az informá­ciós szekcióban tűzik műsorra Oliver Stone N/xonját, Uli Edei Raszputyinját, Ridley Scott Fe hér őbö/jét és a Párizsban élő lengyel rendezőnő, Agnieszka Holland legfrissebb munkáját, a Teljes napfogyatkozást, amely Christopher Hampton re­génye nyomán készült Leonar­do DiCaprio főszereplésével. A Független Filmesek Fóru­ma fiata! amerikai ren­dezőknek nyújt bemutatkozási lehetőséget, de ebben a szekci­óban skandináv, hongkongi és tajvani filmek is szerepelnek. Külön kategóriát kaptak a Holocaustról szóló alkotások. Az Üzlet a korzón, a Hazudós Ja­kab, a Schindler listája mellett kevésbé ismert darabokat is le­vetítenek. A Nyugattól keletre az egyko­ri szocialista országok mai film­terméséből ad ízelítőt. Georgij Danyelija, Karen Sahnazarov, Vlagyimir Menysov, Feliks Falk egy-egy munkája mellett Fekete Ibolya Boise vita című alkotását láthatják majd az érdeklődők. Hét film képviseli az elmúlt egy év cseh termését, köztük • 17 IP äBStsS |í i K I , j '. ^Sumok i fl^HHiH i m I ' Julia Ormond, a nemzetközi zsűri tagja (Karel Kouba felvétele) František Brabec Übü királya és Jan Svérák legfrissebb remeke, a Kolja. S végül két név a zsűriből: a hatvanas évek cseh filmiskolá­jának egyik legjelesebb egyéni­sége, Milos Formán egykori al­kotótársa, az Amerikában élő Ivan Passer nem először vállal­kozott ilyen feladatra. Julia Or­mond, napjaink egyik legcsino­sabb és legfelkapottabb angol színésznője azonban még so­sem döntött, szavazott zsűritag­ként. Őt vajon kivel fogják összebo­ronálni a fesztivál után? SZABÓ G. LÁSZLÓ 41. ORSZÁGOS KULTURÁLIS ÜNNEPÉLY, GOMBASZÖG Ha az ember betölti negyvene­dik életévét, már nem változik, sőt, mindent, ami új, fenntartá­sokkal fogad, vallják a lélekbúvá­rok. Hogy egy országos kulturális rendezvény beharangozójához, jelen esetben a gombaszögihez szerencsés-e kölcsönvenni ezt a megállapítást, nem tudom, de a rendezők tervei szerint az idei, negyvenegyedik Gombaszög ez­zel ellentétben színesebb, gaz­dagabb és sokrétűbb lesz, mint sokszor és sokak által bírált „elődei". Köszönhetően elsősor­ban annak, hogy a 41. OKÜ-t a Millecentenárium jegyében (is) rendezik. Hogy a hétvégén miért lesz érdemes kilátogatni a gom­baszögi völgybe, Richtarcsík Mi­hály műsorszervezőtől kérdez­tük. - A kétnapos ünnepség műso­rát igyekeztünk úgy összeállítani, hogy minél több műfaj beleférjen a folklóron keresztül a drámán át a rockzenéig. Ami abszolút újdon­ság: jurtakiállítást szerveztünk. A látogatók két napon keresztül te­kinthetik meg a honfoglaláskori használati tárgyakat, fegyvere­ket, öltözeteket a gombaszögi völgyben felállított hat korabeli jurtában. Ehhez sámánszertartá­sok és lovasbemutatók kapcso­lódnak a Magyar Huszár- és Lo­vas Hagyományőrző Társaság és a Magyar Kaszkadőr Szövetség tagjainak előadásában. Ezenkí­vül kirakodóvásárt és kézműves­foglalkozásokat terveztünk, me­lyen a mai mesterek formázzák majd meg honfoglaláskori cse­réptárgyainkat. Az államalapítás­hoz kapcsolódik a kassai Thália Színház szombat esti előadása Segítsd a királyt címmel, amely természetesen István király szel­lemét idézi fel. - A nem a honfoglaláshoz fűződő műsorokról mit kell tudni? - Szombaton délután „Te csak húzod, én meg járom..." címmel népzenei szuperkoncert lesz, s azt hiszem, nem túlzok, amikor ezt a jelzőt használom. A budapesti Téka, Tatros és Víz­öntő együttesek, valamint Laka­tos Róbert és barátainak zene­kara, vagy a csoltói Rozmaring cigányfolklór együttes neve affé­le védjegyet jelent a kitűnő szó­rakozáshoz. A vasárnapi népművészeti gálán pedig Felvi­dék legismertebb folklórcsoport­jai és zenészei lépnek fel egy­egy erdélyi, újvidéki és kárpátal­jai együttes társaságában. Az ünnepség záróakkordjaként va­sárnap este Zorán énekli majd harmincéves pályájának legsi­keresebb dalait. (hol) SZOMBAT ESTE AZ SZTV 1-EN Gálán Géza filmje Japánról A Szlovák Televízió július 6-án (15.35-kor), és egy hét múlva, ugyancsak szomba­ton kétrészes filmet sugá­roz Japán, ahogyan mi lát­juk (Japonsko našimi očami) címmel. Érdekessé­ge, hogy teljes egészében magán-videostúdióban ké­szült. Ennek körülményeiről kérdeztük Gálán Gézát. • Úgy tudjuk, hogy a GÁ­LÁN VIDEO produkciója ez a műsor. Kik voltak a mun­katársai? - Ez a munka kény­szerből lett egyszemélyes produkció. A felvételeket is a szokásos munkatársak nélkül készítettem, a kí­sérőszöveget is nekem kel­lett megírni, de még rámon­dani is a filmre. Nem mint­ha irigyeltem volna mások­tól a tiszteletdíjat, csak hát egyszerűen nem volt miből fedezni. A TV csak annyit fi­zet, hogy az az előállítási költségek egynegyedére sem elég. • Ennyire veszteséges költségvetéssel miért vá­gott bele? Egyáltalán, ho­gyan jutott ki Japánba? Köztudottan az sem egy ol­csó mulatság... - A Tango-tours utazási iroda, pontosabban annak tulajdonosa, Szabó Attila jó­voltából utazhattam. Buda­pestről indult egy különgép magyarországi és pozsonyi vállalkozókkal. Az csak ter­mészetes, hogy a kamerát is vittem magammal. A ja­pán titokra amúgy is kíván­csi voltam. Akárcsak koráb­ban Amerikára. Onnan is van mintegy harmincórányi anyagom. • Hogyan került a film az SZTV-be? - Az egyik szerkesztő lát­ta, javasolta az illetékesek­nek, és tetszett nekik. • Megtudunk hát valamit a japán titokról? - Azt hiszem, a „japán csodának" nincs különö­sebb titka. Mély alázattal vannak a munkájuk, a ter­mészet és a rend iránt. Ugyanakkor szívesen tanul­nak mindenkitől. Csakhogy azt nagyobb alapossággal alkalmazzák. Azt szeret­ném a filmmel sugallni, hogy nekünk sem árthat, ha tanulunk a sikereseb­bektől. Például a japánok­tól. Z.K. XV. Somodi művelődési tábor 1996. július 3-10. Július 4. (csütörtök) 10.00 Állandó foglalkozá­sok megnyitója 17.00 Ünnepi megnyitó 18.00 „Millecentenáriumi ünnepeink, a-Honfoglalás és a magyar iskola 1000 éve" - dr. Lénárt Béla történész előadá­sa „A csehszlovákiai magyar oktatás 75 éve" - Gál Sándor író előadása 20.00 A kazincbarcikai Kincs gyermekbábegyüttes műsora 21.00 Seltei Zoltán „Szem­benézni" c. verses műsora 22.00 Tábortűznézés - nép­dal és gépdal Július 5. (péntek) 9.00 Autós és busztúra. Tú­ravazető: dr. Stibrányi Gusztáv Családi sportdélután 18.00 „Sem utódja, sem boldog őse, sem rokona, se kultúrműsora nem vagyok..." ­Előadásbeszélgetés-sorozat erről-arról, innen-onnan. Veze­tik: Szabó Ottó és Gál Attila 20.00 Papp Sándor debre­ceni gitárművész klasszikus gi­tá restje Tábortűznézés: Bodonyi András műsora - megzenésí­tett versek Július 6. (szombat) Egészségügyi nap Életmentők - sok érdekes­ség az életmentésről és az életmentőkről Gombaszög '96 - autóbusz­kirándulás az ünnepségre 20.00 A kazincbarcikai Kincs gyermekbábosok bemu­tatója 21.00 Sztevanovity-Presser: A padlás - A KGSZT, Kassa ze­nés bemutatója Július 7. (vasárnap) Tábori vasárnap - délelőtti istentiszteletek a szepsi refor­mátus és a somodi katolikus templomban Gombaszög '96 - autóbusz­kirándulás az ünnepségre Vasárnapi koktél - Ki mit tud? 15.00 Fellépnek: a szepsi iskolások és a gimi zenészcsa­pata divatbemutató - Brázné Si­vák Enikő Papp Sándor gitárművész, Debrecen 19.00 Tábori esti mesék előadás-sorozat: „Ősi magyar mondavilág" Mesélő: M. Molnár László 20.00 Keresztrejtvényfejtő­verseny encsi módra 21.00 „Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok..." Előadó: Zombori Ottó, az Uránia csillag­vizsgáló igazgatója, Budapest Július 8. (hétfő) 17.00 „Szögletes-e a kerek­asztal...?" - politkai vitafórum Műsorgazda: Köteles László parlamenti képviselő. Akik az asztal körül ülnek: Bauer Edit, Bugár Béla, Gyurovszky László és Zselenák József 19.00 „Identitás és jövőkép" - a Spectator társa­dalomkutató műhely bemutat­kozása 19.00 Táncház - Vezeti Pé­ter Zsolt mérnök Július 9. (kedd) 18.00 Doberdói ásatások 1916-18 - előadás 21.00 Ismeretlen szerző: Bachus - az „X" Iparista Kis­színpad, Kassa előadása 22.00 Tábori malacságok ­Metélkedő és Tá-borozás Július 10. (szerda) Tábor-rontás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom