Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-24 / 171. szám, szerda

1996. július 23. BELFOLD - GAZDASAG ÚJ SZ Ó 3 ] SZEMÉLYI VÁ LTOZÁS A NEMZETI SZINHAZBAN DR. CZEIZEL ENDRE IS A GYANÚSÍTOTTAK KOZOTT //I Meglepetés a nyári szünetben Cl] Szó-Információ Úgy tetszik, a kulturális kor­mányzat azoknak a kedélyét is fel tudja borzolni, akik a szlovák ér­telmiségen belül az ún. „ma­gyar-magyar csúcs" kapcsán még higgadtak maradtak. A nyári szünetet a kulturális miniszter ar­ra használta fel, hogy leváltsa a Szlovák Nemzeti Színház prózai társulatának művészeti ve­zetőjét, Peter Mikulíkot, akinek helyére kinevezte Ľubomír Paulo­vičot. Függetlenül attól, hogy^z új művészeti vezető ismert színész, rendezőként is tevékeny. Nem­csak a Szlovák Nemzeti Színház­ban rendezett mesejátékai, ha­nem a szlovák amatőr együtte­sekkel a Jókai Napokon aratott si­kerei és a Komáromi Jókai Szín­ház 1994/95-ös évadában Albee Nem félünk a farkastól című drá­májának rendezése alapján is is­merheti'a színház után érdeklődő szlovákiai magyar közönség. Szinte rrtellékesnek látszik, hogy a nemzeti színház igazgató­ja, Dušan Jamrich ellenezte a ki­nevezést. Az új művészeti vezető első nyilatkozatai szerint „az idő mindent megold". Ez a közhely igencsak gyorsan valósággá vál­hat, ha a beavatottak már azt is tudni vélik, hogy Jamrich úrnak már megvan a kiszemelt utódja. Az pedig nem volna más, mint Dušan Jariabek, aki mellesleg az opera énekese, és fél évada az Új Színpad igazgatója. Ennek a pletykának a hátterében az áll, hogy júniusban a minisztérium megpróbálkozott a Szlovák Nem­zeti Színház és az Új Színpad egyesítésével. Annyi bizonyos, hogy a történtekkel kapcsolatban további fejlemények várhatók, mivel a társulat szabadságon lévő tagjai csak ezekben az órák­ban értesülhettek a történtekről. Ez a tény újabb bizonyítéka a kul­turális kormányzat tisztességte­len, politikai indítékoktól befolyá­solt személyzeti munkájának. Csak úgy érintőlegesen: a teg­napra beharangozott minisztériu­mi sajtótájékoztatót lemondták. S most gondoljon mindenki, amit akar a kulturális kormányzat nyílt, közvetlen tájékoztatásáról. (dusza) KOMAROM Nőtt a balesetek száma UJ Szó-tudósítás - A Komáromi járás területén július l-jétől július 22-éig össze­sen 89 közúti baleset történt ­tudtuk meg tegnap Magyar Árpád­tól, a Komáromi Járási Rendőrpa­rancsnokság közlekedési osztá­lyának vezetőjétől. Ez a szám már most tizenkilenccel több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Akkor az egész júliusi hónap alatt összesen hetven közúti szeren­csétlenségtörtént, hárman haltak meg az utakon, öten súlyosan, ti­zennyolcan pedig könnyebben sé­rültek meg az anyagi kár 1239 350 korona volt. Ezzel szemben az idén július 22-éig történt 89 bal­eset során egy ember vesztette életét, hárman súlyosan, tizenhe­ten könnyebben sérültek meg, az anyagi kár 2 673 000 koronára tehető. Az említett egy halálos ki­menetelű szerencsétlenség július 4-én történt, amikor egy 42 éves marcelházi lakos a helybéli mezőgazdasági szövetkezet trak­torával belecsúszott a Zsitva-ka­nálisba. A közelben tartózkodó horgászok azonnal értesítették a rendőrséget, a traktort kiemelték a vízből, de a sofőr életét már nem tudták megmenteni, (kamoncza) NAGYKÜRTÖSI JARAS Nem szakadt félbe az aratás Ú] Szó-Információ Néhány napja kapott lábra a hír, hogy a Nagykürtösi járás né­hány mezőgazdasági szövetkeze­tében, például a palojtaiban és az óváriban üzemanyaghiány miatt akár félbe is szakadhat az aratás. Mi ebből az igazság? - ér­deklődtünk Ondrej Hromadka mérnöktől, az óvári gazdaság el­nökétől. Mint elmondta, pontosí­tásra szorul az információ, mert nem üzemanyaghiánnyal, hanem pénzügyi gondokkal küszködnek, ami abból adódik, hogy a húsipari cégeknél és a tejüzemeknél hó­napok óta eredménytelenül pró­bálkoznak a mintegy 2 millió ko­ronás kintlévőség behajtásával. Emellett abban is reménykedtek, hogy aratás előtt, mint az koráb­ban szokásos volt, negyedévre előre, egy összegben megkapják az egyébként újabban havonta folyósított állami támogatást. Mi­vel nem így történt, fennállt an­nak a veszélye, hogy nem tudnak gázolajat vásárolni a gabonabe­takarító gépek üzemeltetéséhez. Szerencsére sikerült némi anyagi forráshoz jutniuk, tehát aránylag akadálytalanul folyik nyolc saját arató-cséplő-gépükkel a hétszáz hektáron termesztett búza beta­karítása, és a napokban meg­kezdték a százhektárnyi árpa vá­gását is. (bodzsár) Magyar csecsemők külföldieknek Dr. Czeizel Endre, az Ismert orvos genetikus neve a közel­múltban egy külföldi büntetőügy kapcsán került a figyelem előterébe. Az Egyesült Államokban adócsalásért őrizetbe vették a magyar származású Gáti Marlannt, aki legális üzle­ti vállalkozást működtetett: kelet-közép-európai cse­csemőket közvetített amerikai örökbe fogadó szülőkhöz. A hölgynél tartott házkutatás során több olyan Iratot találtak és foglaltak le, amelyeket Magyarországról az Országos Közegészségügyi Intézetből küldtek. Dr. Czeizel Endre, aki akkoriban az OKI osztályvezetője volt, nem is tagadta, hogy egy beosztott mun­katársa segítségével tájékoztat­tak néhány, magzatjukat örökbe adni kívánó terhes nőt erről a le­hetőségről, és három esetben se­gítettek a hölgyek kiutaztatásá­ban is. Az orvos genetikust gyanú­sítottként hallgatták ki a rendőrsé­gen, sőt a minap otthonában és a munkahelyén házkutatást tartot­tak, majd lefoglaltak olyan doku­mentumokat, amelyekről dr. Czei­zel már az ügy kirobbanásakor is említést tett. Kár tagadni, nagyon sok nő, aki nem védi magát a nem kívánt ter­hességtől, s „kicsúszik" a terhes­ségmegszakítás idejéből (a 12. hétig végezhető el), háromféle­képpen szabadul meg a cse­csemőtől: vagy öngyilkos lesz, vagy megöli az újszülöttet, vagy le­mond róla, s így a gyermek állami gondozott lesz. Köztudott, hogy az intézetbe bekerülő, többségben roma csecsemők nagy része egész gyermekkorát ott is tölti, és későbbi sorsuk többnyire elszo­morító. 1995-ig Magyarországon elvi­leg nem volt akadálya a külföldre történő örökbeadásnak. Épp ezért amikor ez ügyben felkeresték dr. Czeizel Endrét, nem zárkózott el a hivatalos együttműködés le­hetősége elől. Előzetesen azon­ban tájékozódott arról, hogy vajon jogilag lehetséges-e mindez. Meg­tudta, hogy a magyar jogszabá­lyok akkoriban a külföldi állampol­gárok általi nyílt örökbe adást le­hetővé tették. 1995 nyarán vi­szont a parlament módosította a családjogi törvényt, és korlátozta a külföldiek örökbefogadási le­hetőségét. így került két cse­csemő külföldre, de úgy, hogy az örökbeadás jogi lebonyolítása mindkét ország szabályozásait fi­gyelembe véve Magyarországon történt. Dr. Czeizel Endre július 19-én megjelent cikkében - Az örökbeadás joga - a kérdést több szempontból világítja meg, miköz­ben közreadja aggályait is. „A kilencvenes években a gaz­dasági helyzet romlásával párhu­zamosan új tendencia is jelentke­zett. Olyan terhesek keresték fel tanácsadónkat (általában párjuk­kal együtt), akik eleve örökbe kí­vánták adni magzatjukat munka­nélküliségükre, elviselhetetlen la­káskörülményeikre, a meglevő sok gyermekre stb. hivatkozva. Közülük többen eleve külföldinek kívánták újszülöttjüket adni, mondván, biztosak szeretnének lenni abban, hogy minél jobb kö­rülmények között és tőlük távo­labb éljen. A tanácsadó orvos szá­mára ez nehéz helyzetet jelentett, mivel mindenképpen a hazai örökbefogadási igényeket helyes előnyben részesíteni. Ha a szülők az összes lehetőségről adott felvi­lágosítás után külföldi állampol­gárnak történő örökbeadás mel­lett döntöttek, gondolkodási időt javasoltunk. Ha kitartottak dönté­sük mellett, és terhességi kisköny­vük megvolt, akkor az illetékes munkatársam megadta az ameri­kai fél címét." A családjogi törvény megváltoz­tatása után dr. Czeizel Endre és munkatársai az ilyen jellegű örök­beadáshoz már semmiféle segít­séget nem adtak. Az említett cikkből kiderül, hogy az orvos ge­netikus Gáti Mariannal való hiva­talos együttműködése keretében a külföldiek két újszülöttet fogad­tak örökbe Magyarországon, és három terhes asszony köz­reműködésükkel utazott ki az USA-ba. Utal persze az anyagiakra is, sőt kifejti, hogy szemben a ma­gyarországi, de a hazai gyakorlat­tal is, a legtöbb fejlett államban az örökbeadást magánvállalkozások keretében végzik. Pénzért. A nyolcvanas években az örökbea­dás lebonyolítása 14-25 ezer dol­lár volt, amit az örökbe fogadó fi­zetett. Ma az összeg 20-50 ezer dollár között mozog. Czeizel Endre nem tagadta azt sem, hogy az ügy­intézéssel - telefon, fax, stb. - já­ró kiadásokra az amerikai féltől kapott pénzt, hiszen aligha várha­tó, hogy ezt vagy ő, vagy a gyerme­kéről lemondó fél állná. A házkutatás során is ezeket a számlákat mintegy bizonyítékként foglalta le a rendőrség. Az orvos­genetikus szerint nagyon fontos lenne az emberi érdekek, az orvo­si hivatás és a jogszerűség harmó­niájának biztosítása. Mert abszur­dumnak tűnik, hogy a terhesnek joga van magzatjának elveszejté­sére (abortusz), de örökbeadásra nincs szabad lehetősége. (Feldolgozta: péterfi) Az olvasók visszhangja K. Gy., Rimaszombat: - Mélysé­gesen tiszteltem Czeizel Endre or­vos genetikust, ezért megdöbben­tett a hír, bár elképzelhető, hogy csupán rágalomról, esetleg félre­értésről van szó, ami záros határ­időn belül tisztázódik. Ha azonban bebizonyosodik, hogy pénzt foga­dott el, és közrejátszott az ügyben, akármilyen köztiszteletben álló személy, cselekedete mindenkép­pen elítélendő. S. Kálmánná, Rimaszombat: ­Nem hiszem el, hogy dr. Czeizel Endre pénzért ilyen törvényelle­nes cselekedetekre képes. Meg­látja, hamarosan tisztázódik az ügy: a főorvos úr nem bűnös. Ha mindenki bűnös lenne az ország­ban és Magyarországon, akit megvádolnak, akkor sorozatban kellene építeni a börtönöket. Ez egy ilyen időszak. Szerintem szak­mai féltékenységből vádolták meg. Majd meglátja, hogy igazam van... Dr. Stefán András, a királyhel­meci kórház gyermekosztályának főorvosa: - Ez nagyon kényes kér­dés, mégpedig két okból. Egyfelől azért, mert humanitárius akcióról volt szó, másfelől pénzügyi tran­zakcióról, tehát emberkereskede­lemről. Kérdés az is, hogy ezt a két dolgot külön kell-e választani, vagy a kettő összefügg. Ha humá­nus oldaláról próbáljuk megköze­líteni a dolgot, látni kell, hogy na­gyon sok rossz szociális helyzet­ben élő család található nem csak nálunk és Magyarországon, de Európa-szerte és főként a har­madik világban. Ha arról van szó, hogy az arra rászorult gyerekek­nek keresünk jobb szociális körül­ményeket, biztos otthont, ahol optimális körülmények között ne­velkedhetnek, és így teljes értékű tagjai lehetnek egy jóléti társada­lomnak, akkor ez nem elítélendő dolog, hanem humánus emberi hozzáállást jelent. Viszont, ha az emberkereskedelem oldaláról te­kintjük a szóban forgó esetet, ak­kor pénz-és vagyonszerzésről kell beszélnünk. Ha arról van szó, hogy rossz szociális körülmények között élő családokon segítünk, semmi kivetnivalót nem látok a dologban. Ha viszont ezt valakik kimondottan üzleti alapon keze­lik, meg kell vizsgálni, hogy az el­járás törvényes keretek között történt-e, vagy sem. Ha az örökbe­fogadás az adott ország törvényei alapján történik, akkor ebben sem látok kivetnivalót. Cs. B. 58 éves nyugdíjas nagy­mama: - Én is találkoztam olyan házaspárral, aki nagyon szeretett volna gyereket, és olyannal is, akik nagyon rossz körülmények között nevelték az utódokat. Az utóbbiak semmi pénzért sem vál­tak volna meg egyik gyereküktől sem. Ha az örökbeadó és az örök­befogadó megegyezik egymással az adoptálást illetően, az az ő dol­guk. Ha húsz gyerekem lett volna, akkor sem adok el egyet sem. Az ember ne legyen árucikk. (-kas, kat.) Ha nincs pénz, marad... (Folytatás az 1. oldalról) sélték, hogy a múlt évben a leg­nagyobb hőségek idejént csak úgy tudták leszüretelni Vág-parti kertjükben a ribizlit, ha vastag ru­hákat, kabátokat öltöttek maguk­ra. A térség lakói az idén talán megkönnyebbülnek. Munkatár­sunkjelentése szerint a járásban versenypályázatot írtak ki a szú­nyogirtás elvégzésére, amelyet a helyi Sport Tempo vállalat nyert meg. A cég május 24-étől harmo­nogram szerint végzi a szúnyogir­tást a járás egész területén. La­punknak adott tájékoztatásuk szerint minden településre he­tente egy alkalommal eljutnak. Az agresszív szúnyogokat az Ang­liából behozott RESTLIN AQA SU­PER permetszerrel pusztítják, amelynek literje megközelítőleg 1600-1700 koronába kerül. A szúnyogirtás költségeit a Járási Környezetvédelmi Hivatal állja. Binder szúnyogkeltetője Mivel Csallóköz vizei idén a rengeteg esőzéstől megemelked­tek, és olyan helyeken is feljött a talajvíz, ahol már évek óta nem, az idei „szúnyogtermés" bősé­ges. A szúnyogok lárvái ugyanis akár harminc évig is képesek vár­ni, míg kikelésükhöz alkalmas feltételek teremtődnek, és a ki­adós csapadékmennyiség követ­keztében ennek most jött el az ideje. És persze nem szabad elfe­lejtkeznünk a bősi vízi erőmű mellékcsatornáiról sem, amelyek ideális feltételeket nyújtanak a lárvák kikeléséhez. Májusban jú­niusban, a szokatlanul szeles, hi­deg időnek köszönhetően nem öltött elviselhetetlen méreteket a szúnyoginvázió. Mióta vala­melyest jobbra fordult az idő, a szúnyogok is támadásba lendül­tek. Elképzelhető, hogy augusz­tusban még rosszabb lesz a hely­zet, hiszen, mint ahogy azt a Du­naszerdahelyi Járási Környezet­védelmi Hivatalban Ferenčík mérnöktől megtudtuk, a Duna­szerdahelyijárásban nem végez­tek általános szúnyogirtást. Is­mereteik alapján csupán helyi jelleggel végeztek a községek szúnyogirtást. Az esőfelhők elvo­nultával a szúnyogok napja is fel­ragyogott. (gf, fo, km, ga, hzs) A BÖNGÉSZŐ nyertese A fogyasztói árak növekedése Csehországban és Szlovákiában Az 1996-os év első hat hónapjának összehasonlítása 2,3 Forrás: Cseh és Szlovák Statisztikai Hivatal Grafikon: Vox Nova 0,8 0,6 0,6 0,6 Ko !• !• !• Iö CsKSzk CsKSzk CsKSzk CsKSzk CsKSzk CsKSzk január február március április május június Megjelent a Géniusz különszáma if CbrUtopbi KOSSBIvif Ä nyirbál m«girt a .sal Az Ifi mellékleteként megjelenő Géniusz rejt­vénymagazin nyári, 48 ol­dalas bővített száma a na­pokban került az újságáru­sokhoz. A 25 keresztrejt­vény és egyéb változatos fejtörők mellett rengeteg olvasnivaló is akad a lap­ban. Olvashatnak benne sztárinterjút Antal Imrével, totóinterjút a mezítlábas kenyai csodafutóval, Christopher Kosgeival, be­tekinthetnek világsztárok nyári terveibe, szemügyre vehetik a mosolygó orszá­got, Venezuelát, vagy de­rülhetnek Zs. Nagy Lajos humoreszkjén... S az sem mellékes, hogy a rejtvények meg­fejtőire a kellemes percek, órák mellett értékes jutal­mak is várnak. - d ­A Vasárnap játékára a héten 987 helyes megfejtés érkezett. A beküldők közül tegnap Köves­di Károly, a Vasárnap vezető szerkesztője közjegyző jelenlé­tében sorsolta ki a szerencsés nyertes nevét. A héten az 1500 koronát Molnár Éva garam­szentgyörgyi olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Ifjú Szi­vek. AZ UJSZO NYÁRI JÁTÉKA Az ÚJ SZÓ most nemcsak hírt, pénzt is hoz a házhoz! varía) 15 1996. VII. 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom