Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-17 / 165. szám, szerda

4 j ÚJ SZÓ KÜLFÖLD 1996. július 15. CSECSENFOLD Polgári személyeket gyilkoltak Csecsenföldön végletesen kié­leződött a helyzet a rendezés cél­jából létrehozott orosz kormány­bizottság mai moszkvai ülése előtt- A szövetségi erők polgári cé­lok ellen intézett légitámadásai, illetve csecsen polgári személyek lemészáriása után a Moszkva-ba­rát grozniji kormány a háborús párt akcióiról beszélt, amelyek célja a rendezés meghiúsítása. A baljós események láncolata hétfőn este, illetve tegnap hajnal­ban kezdődött. Orosz helikopte­rek rakétákat lőttek ki több tele­pülésre. Találat érte Jandarbijev szeparatista vezető anyjának a házát is Sztarije Atagiban, ahol megsebesült egy gyermek. Rob­banásveszélyessé vált a helyzet Groznijban, miután 12 összeé­gett, illetve késsel összekasza­bolt holttestet találtak. Tíz embert Groznij észak-nyugati részén ta­lálták holtan, miután két orosz páncélozott jármű tüzet nyitott három személyautóra. MTI KÁRPÁTALJA Államnyelv és kisebbségi nyelvek Kárpátalján alapjában véve biztosított az ukrán államnyelv működése, illetve a nemzetiségi nyelvek használata a kisebbsé­gek által lakott településeken. Er­re a megállapításra jutott az uk­rajnai nyelvtörvény kárpátaljai betartását ellenőrző bizottság, miután befejezte több hónapos vizsgálódását, és előterjesztette javaslatait Kárpátalja Megye Álla­mi Közigazgatásának - áll ez utóbbi szerv sajtószolgálatának jelentésében. A közlemény sze­rint azonban még jócskán van­nak hiányosságok az államnyelv érvényesülése tekintetében, s ezért Szerhij Usztics, a megyei közigazgatás elnöke külön ren­deletet adott ki. Ennek értelmé­ben december l-ig a megyében ukrán nyelvűekre kell lecserélni a helységnévtáblákat, az intéz­ményeket, szervezeteket és föld­rajzi objektumokat jelölő felirato­kat. A rendelkezés kötelezi az ál­lami és magánvállalatok ve­zetőit, hogy október l-ig cserél­jék ukrán nyelvűekre felirataikat, termékeik jelölését, árjegyzékei­ket, hirdetéseiket. Az okmány­ban utasítják a megyei tanügyi hivatalt, gondoskodjon Kárpátal­ja nemzetiségi iskolái számára megfelelően képzett ukrán nyelv- és irodalomtanárokról, nyelvtankönyvekről. Szó van a rendelkezésben arról is, hogy tu­dományos kutatóközpontot hoz­nak létre a nem ukrán oktatási nyelvű iskolák tevékenységével kapcsolatos kérdések vizsgálá­sa céljából. MTI Hogyan látják országunkat? (Folytatás az 1. oldalról) Autonómia, nyelvtörvény „Ez olyan, mintha valaki aláír­na egy bérleti szerződést, majd kijelentené, hogy a pénzt a saját maga által meghatározott krité­riumok alapján fogja fizetni. Kü­lönösen a velencei bizottság szövegértelmezése tényében úgy godoljuk: keveset vesztene, ám sokat nyerne Szlovákia, ha a magyaroknak engedélyezné bi­zonyos autonómia kialakítását azon kereteken belül, amelyek az 1201-es ajánlásban és a hoz­zá csatolt protokollokban talál­hatók" - olvasható a jelentés­ben. A nyelvtörvénnyel össze­függésben megjegyzi: rengeteg pontatlanságot, következetlen­séget és kétértelműséget tartal­maz. Megalapozottnak ítéli a vé­leményt, hogy ellentétben áll az alkotmány 34. cikkelyének 2. bekezdésével, amely kimondja, hogy a nemzeti kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tarto­zó állampolgároknak a törvény által meghatározott fetételek mellett joguk van az államnyelv elsajátításán kívül az anyanyel­vükön való művelődésre, nyel­vük hivatalos érintkezésben va­ló használatára, valamint az őket érintő ügyek megoldásá­ban való részvételre. A szlovák nyelvnek a tömegtájékoztatási eszközökben előírt széles körű használati kötelezettségét a nemzetközi egyezmények, elsősorban az európai emberjo­gi egyezménynek a vélemény­nyilvánítás szabadságát biztosí­tó 10. cikkelye egyértelmű meg­sértéseként értékeli. Megemlíti, hogy Szlovákiában nem lehet nemzetközi konferenciát tartani anélkül, hogy nincs biztosítva a szlovák nyelvből való tolmácso­lás, mert a törvény 8. paragrafu­sának rendelkezése szerint bár­mely rendezvény résztvevőjé­nekjoga van szlovákul elmonda­nia beszédét. A jelentés említés­re méltónak tartja azt is, hogy az üzleti szférában az összes nyil­vánosságnak szánt információt szlovákul kell közzétenni, s más nyelv csak akkor használható, ha ugyanolyan nagyságú szlo­vák feliratot követ. „Az ember elcsodálkozik azon, hogy ez a kötelezettség a Szlovákiába érkező külföldi va­súti kocsikra és autóbuszjára­tokra is vonatkoztatható. Egyér­telmű, hogy az államnyelvről szóló törvény nemcsak az euró­pai emberjogi egyezmény 10. cikkelyét sérti, hanem az ENSZ politikai jogokról szóló nemzet­közi egyezményének 27. cikke­lyét, a Közép-európai Kezdemé­nyezés kisebbségi jogokról szó­ló egyezményének 13. paragra­fusát, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló ET-keretegyez­mény 7. és 10. cikkelyét, az Ki­sebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának 10. cikke­lyét és az 1201-es ajánlás több rendelkezését." Az államnyelvről szóló tör­vénnyel szembeni fontos kifo­gásnak tekintik azt is, hogy a tör­vény 10. cikkelye alapján a kul­turális minisztérium 4 millió ko­ronáig terjedő bírságot szabhat ki a törvény megsértőire, miköz­ben nem szól egy szót sem az adminisztratív döntés elleni bíró­sági jogorvoslás lehetőségéről. „Az államnyelvről szóló törvény egyik legfőbb hiányossága, hogy mélyen sérti a kisebbségek, elsősorban a magyar kisebbség önérzetét és tradícióit, s elvesz tőlük olyan jogokat, amelyekkel korábban, még a kommunista rendszer idején is rendelkeztek." Professzori vélemény A jelentés említést tesz az an­gol lingvisztikai egyetem egyik professzorának leveléről, mely­ben közli, hogy a szlovák állam­nyelvről szóló törvény teljesen el­lentétes a jelenlegi nemzetközi trenddel, amely támogatja a bi­lingvizmust, s elismeri a kisebb­ségek nyelvi, emberi jogait. „A ta­pasztalat azt mutatja, hogy a nyelvi törvénykezésben megje­lenő restriktív intézkedések disz­harmóniához és ellentétekhez vezetnek a multinacionális álla­mok nemzetközösségei között. Az emberi méltóság és a nyelvi jogok élvezése akkor a legtelje­sebb, ha mindenkinek biztosítják a jogot, hogy olyan nyelven fejez­ze ki magát, amilyenen akarja" ­állapítják meg a jelentés szerzői rámutatva: olyan államok, mint például Svájc, Finnország, Auszt­rália, Norvégia vagy az Egyesült Királyság, megmutatták, hogy az állam által támogatott nyelvi to­lerancia hatékonyan hozzájárul a szociális harmónia megterem­téséhez a különböző nyelvi kö­zösségek között. Ezzel ellentét­ben azok a kezdeményezések, amelyek például Amerikában az angol nyelv kizárólagosságára törekednek, és amelyekre a szlo­vák nyelvtörvény hivatkozik, a je­lentés szerzői szerint olyan tren­dek, amelyekben nagyon sok szakértő egy jövőbeli társadalmi konfliktus veszélyét látja. Mit teljesített az ország A Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájával összefüggésben a dokumentum szerzői a következőket írják: „Azt mondták nekünk Szlovákiában, hogy az ország eddig már 80 rendelkezését teljesítette ennek a nyelvi chartának, miközben az aláíró államoknak az előírás sze­rint legkevesebb 35 rendelke­zést kell teljesíteniük. Ebből kifo­lyólag teljesen érthetetlen szá­munkra, miért nem tudja a szlo­vák kormány ratifikálni ezt az egyezményt, ha már 80 rendel­kezését teljesítette." Az új területi-közigazgatási be­osztást illetően a jelentés meg­jegyzi: az új kerületek közül egy­ben sem lesz 33%-nál nagyobb a magyar nemzetiségűek részará­nya. A szerzők úgy vélik, hogy a területi-közigazgatási reform csökkenti a kisebbségi érdekek politikai súlyát a kerületi kor­mányzat szintjén, és gyakorlati­lag megszünteti a magyar ki­sebbség regionális autonómiájá­nak lehetőségét a közigazgatás­ban és a kulturális szférában. „Ez még inkább igaz lesz, amennyiben a szlovák törvény­hozás a kerületeknek lényeges hatásköröket biztosít, viszont a helyi közigazgatásnak és az ön­kormányzatoknak korlátozott jogkörei lesznek. Ez nagy mér­tékben sérti a magyar lakosság érdekeit" - olvasható a jelentés­ben, amely nem hallgat arról sem, hogy a területi felosztás egyik következménye a választá­si törvény megváltoztatása le­het. Ezzel összefüggésben meg­említi: a magyar kisebbség attól tart, hogy csökkenhet parlamen­ti képviseletének aránya. A jelen­tés szerzői emlékeztetnek azok­ra a kötelezettségvállalásokra, amelyeket Szlovákia 1993-ban az ET-be való felvétele során tett. A szlovák kormány akkor meg­ígérte: bármilyen adminisztratív felosztáskisebbségi jogokat minden esetben tiszteletben fogja tartani. Tizenhárom ajánlás Az Európa Tanács jogi ügyek­kel és emberi jogokkal foglalko­zó bizottsága a jelentés végén 13 ajánlást fogalmaz meg Szlo­vákia számára. Egyebek között javasolja: - az államnyelvről szóló tör­vény felülvizsgálását azon aján­lások alapján, amelyeket a nem­zetközi kormányzati és nem kor­mányzati szervek tettek; - a kisebbségi jogok tisztelet­ben tartását a nemzetközi jogi dokumentumok és az ET Parla­menti Közgyűlésének 1201-es ajánlása alapján; - a kisebbségi nyelvek hasz­nálatára vonatkozó törvények el­fogadását; - a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának ra­tifikálását; - az alternatív oktatás kon­cepciójának felülvizsgálását; - annak szavatolását, hogy a területi átszervezésről szóló tör­vény semmilyen módon ne kor­látozza a magyar kisebbség je­lenlegijogait; - a Helyi Önkormányzatok Eu­rópai Chartájának ratifikálását; - a médiumok függetlenségé­nek tiszteletben tartását, vala­mint tartózkodást a függetlensé­gükbe való bármilyen beavatko­zástól; - annak a két határozatnak a visszavonását, amelyet a szlo­vák-magyar alapszerződés rati­fikálásával egyidőben hagytak jóvá. (hg) VILÁGHÍRADO Hollandiai légikatasztrófa - 32 halott Franciaországi nyaralását megszakítva tegnapra virradóra a hollandiai Eindhoven katonai repülőterére érkezett Wim Kok hol­land miniszterelnök, ahol az előző nap lezuhant egy belga C-130 típusú katonai szállítórepülőgép. A szerencsétlenség következté­ben a legújabb adatok szerint a gép 41 utasa közül 32-en veszí­tették életüket. A holtak között van a Hercules négytagú belga személyzete, továbbá egy holland katonazenekar 28 tagja. Guido van Hecke belga vezérkari főnök közölte, egyelőre semmi jele a gépen valamiféle műszaki hibának, amely a katasztrófát előidéz­hette volna. Erős földrengés Mexikóban Közép-európai idő szerint hétfőn éjjel erős földrengés rázta meg Mexikót. A lökések mintegy két percig tartottak, s elérték a 6,5 fokos erősséget a Richter-skála szerint. Az első jelentések nem szólnak áldozatokról vagy súlyosabb károkról, noha egy ilyen erejű földrengés már nagy pusztításra képes a lakott területeken - jelentette az AP. A mexikói szeizmológiai szolgálat mérései sze­rint a földrengés epicentruma az ország nyugati részében, Guerre­ro államban volt. A lökéseket Mexikóvárosban is érezni lehetett, ahol az elemi csapás kisebb pánikot keltett. A boszniai szerbek túszejtéssel fenyegetőznek Az észak-boszniai Doboj város szerb hatóságai közölték, hogy túszul ejtik a nemzetközi rendőri erők (IPTF) tisztjeit, ha az IPTF megpróbálja letartóztatni Radovan Karadzsicsot, a boszniai szer­bek vezetőjét. A doboji figyelmeztetés azt követően hangzott el, hogy a palei rendőrfőnök az ENSZ irányítása alatt álló nemzetközi rendőri egységek és a boszniai béketeremtő erők (IFOR) tagjainak bántalmazásával fenyegetőzött Karadzsics és Mladics tábornok elfogása esetén. Husszein és Netanjahu telefonbeszélgetése A közel-keleti békefolyamat továbbvitelének fontosságát hang­súlyozta mind Husszein jordániai uralkodó, mind pedig Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfő esti telefonbeszélgetésük során. Mindketten a párbeszéd folytatása és a már elért eredmé­nyek megerősítése mellett foglaltak állást - hangsúlyozta a hiva­talos jordániai beszámoló. Ugyanerről a kérdésről folytatott tele­fonbeszélgetést vasárnap a jordániai uralkodó Jacques Chirac francia államfővel. A hét végén Bili Clinton amerikai elnök Hussze­inhez intézett személyes üzenetben hívta fel a figyelmet a rende­zési folyamat továbbvitelének jelentőségére. Jasszer Arafat pa­lesztin vezető ugyanakkor visszautasította, hogy találkozzék Ne­tanjahu megbízottjával. Palesztin tisztségviselők utaltak rá: Arafat nem akarta, hogy a most sebében összehozott találkozót Netanja­hu a palesztinokkal való kapcsolattartás példájaként hozhassa fel csütörtökön esedékes egyiptomi látogatása során, s ezzel megkönnyítse saját helyzetét Mubarak egyiptomi elnökkel folyta­tandó megbeszélésein. Tornádó Kínában Tornádó pusztított hétfőn két kelet-kínai városban. Huszon­egyen meghaltak, több mint kétszáz ember megsebesült. A szélvi­har működésképtelenné tett áramszolgáltató és távközlési beren­dezéseket, lerombolt több száz házat Csiangjan és Tajhszing váro­sokban, a tenger melléki Csiangszu tartományban. Az összeomló házak sok parasztot maguk alá temettek. Mától drágább az Ml-es autópálya Mától 35 százalékkal többet kell fizetni az Ml-es autópálya Győr és Hegyeshalom közötti koncessziós szakaszán. Az autópá­lyát működtető Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. ugyanis 6 százalékkal emeli az árakat az Ml-es ezen szakaszán, és egy­idejűleg bevezeti a nyári tarifát is. Ez további 29 százalékos drá­gulást jelent a járművezetőknek. Szeptember l-jén viszont az út­díjak az idegenforgalmi díjnövekedés mértékével csökkennek. Az új árak szerint július 17-től augusztus 31-ig a személyautóknak és a kisteherautóknak 1300, a nehéz teherautóknak, nyerges vonta­tóknak és kamionoknak 3500, a buszoknak 4900 forintot kell fi­zetniük a 42 kilométeres szakaszon. MTI CSEHORSZÁG Energiaválság fenyeget A temelíni erőmű négynapos blokádja után a cseh kormány­képviselők és szakemberek kénytelenek voltak kiállni a nyil­vánosság elé, s elmagyarázni, milyen is a jelenlegi csehországi energetikai helyzet. A temelíni óriást finanszírozó ČEZ rész­vénytársaság képviselői arra fi­gyelmeztettek, hogy az atom­erőmű beindítása nélkül az ez­redforduló végén teljesen összeomlana az ország energia­hálózata. A helyzet már ma is válságos, olyannyira, hogy még az erőmű beindítása előtt ismét üzembe kell majd helyezni a le­állított, környezetromboló észak ­csehországi széntüzelésű erő­műveket. Ezt a helyzetet a hi­bás számítások idézték elő ­vélik'a szakértők. Korábbi felté­telezések szerint ugyanis azt gondolták, hogy az energiafo­gyasztás 1989-es színvonalát csak az ezredfordulóra érik el Csehországban, amikor már üzemelni fog a nukleáris óriás. A nyílt vita az energetikai helyzetről épp a cseh kormány­alakítás idején alakult ki. A kör­nyezetvédelmi minisztrérium élére Jiri Skalický, a koalíció legkisebb pártjának (ODA) a tagja került. Ez a párt a piaci és gazdasági eszközök érvénye­sítésének szószólója, s Ska­lický kijelentette: ezeknek az el­veknek a megvalósítását szor­galmazza majd a környezetvé­delemben is. Nem lát okot arra, miért kellene Temelín kérdé­séről környezetvédelmi kezde­ményezések képviselőivel tár­gyalni. A gazdaságért is felelős Vladimír Dlouhý (ODA) azt java­solta, hogy Csehország e válsá­gos helyzetben külföldről expor­táljon energiát. A közgazdászok viszont rámutatnak: ezzel a lé­péssel csak mélyítenék a fize­tési hiányt. (hn) HELMS-BURTON TÖRVÉN Y HORN GYULA: Clinton döntése Bili Clinton amerikai elnök komp­romisszumos döntést hozott a Kuba­elleni szankciókat szigorító Helms - B u r­ton törvény ügyében: a jogszabály életbe léphet ugyan, de - az USA bosszús szövetségeseinek lecsillapí­tására - fél éwel elhalasztják hatály­ba lépését. Clinton bejelentése előtt kormányzati források úgy tájékoztat­ták a hírügynökségeket, hogy a dön­tés szerint a vitatott törvény harma­dik cikkelye augusztus elseje után lenne érvényes. Ennek értelmében az amerikai bíróságokon per indítható azon külföldi cégek ellen, melyek egy­koron amerikai állampolgárok tulaj­donában lévő, de az 1959-es kubai forradalom után államosított vagyont szereztek, vagy működtetnek a szi­getországban. A források hozzátet­ték: Clinton úgy határozott, augusztus eseje után hat hónapig egyetlen per sem indható. Az átmeneti időszakban az amerikai kormányzat tárgyalni kí­ván szövetségeseivel, hogy mgpróbál­ja rávenni őket a Kubával szembeni keményebb fellépésre. MTI A külpolitika ismét sikerágazat Az elmúlt két évben helyreállt a magyar diplomácia becsülete. Újra profik vezetik a külképvisele­teket - mondta Horn Gyula ma­gyar kormányfő a hétfői buda­pesti nagyköveti konferencián. Horn szerint az előző kormány tévúton járt, amikor nem vette fi­gyelembe, hogy a 70-80-as években a magyar diplomáciá­ban új szakembergárda nőtt fel, amelynél már nem a párttagság, hanem a szakértelem számított. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika ismét sikerágazat. Elmúlt az időszak, amikor diplomáciánk képviselői Nagy-Magyarország térképpel ro­hangáltak külföldi partnereikhez. Erre nem kíváncsiak, és ez nem visz előre semmit - tette hozzá. Kovács László külügyminisz­ter kifejtette, a külpolitika 3 prio­ritása (euroatlanti integráció, jó­szomszédi viszony, határon túli magyarság támogatása) válto­zatlan. Hangsúlyozta, Magyaror­szág teljes körű integrációra tö­rekszik, célja a mielőbbi csatla­kozás az EU-hoz, a NATO-hoz, a Nyugat-európai Unióhoz. Buda­pest érdekében áll minél több térségbeli ország felvétele is, ám nem kívánja bevárni őket. A ma­gyar-magyar csúcson elfogadott közös nyilatkozattal kapcsolat­ban a külügyminiszter úgy fogal­mazott: az abban levő megfogal­mazások nem ellentétesek a '94-es kormányprogramban fog­laltakkal. A magyar kormány tá­mogatja az európai normákkal összhangban lévő autonómiatö­rekvéseket. Nem igaz, hogy a kö­zös nyilatkozat ellentétes a nem­zetközi normákkal vagy a Szlová­kiával kötött alapszerődéssel. A szlovákiai és romániai fenntartá­sok tehát indokolatlanok - fűzte hozzá Kovács. (n-g) Szóvivői sajtótájékoztató A magyar kormány értékelése szerint a magyar-magyar csúcson elfogadott közös nyilatkozat olyan politikai dokumentum, amelynek jogi érvénye nincs, az abban deklarált elvek azonban érvényesíthetők a mindennapos munkában - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő. Mint mondta: a magyar diplomáciát meglepték azok a rendkívül éles bírálatok, amelyekkel egyes szomszédos országok politikai körei és sajtóorgánumai reagál­tak a budapesti eseményre. Szentiványi úgy fogalmazott: ezek a visszhangok csupán a bírálókat minősítik és részben belpolitikai tö­rekvéseket szolgálnak. Végül hangsúlyozta: a záródokumentum alá­írói létező kérdésekre kerestek európai megoldásokat. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom