Új Szó, 1996. június (49. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-25 / 147. szám, kedd

1522 | ÚJ SZÓ RÉGIÓ 1996. június 25. Nagymagyar Losonc Nagykürtös I. Í-V Rozsnyó • -'•'rr^ • R.szombat Párkány LOSONC Négy kis elsős hiányzik A losonci magyar alapiskolá­ban, is azt tapasztaltuk, hogy a gyermek legkönnyebben anya­nyelvén sajátítja el a tananyagot; a matematikát, a fizikát, a kémi­át, a történelmet, és tanulja meg a leghamarabb a világnyelveket. Az iskola minden évben szerepel a vers- és prózamondó verse­nyen: az indulók közül kettő-há­rom mindig eljut a rimaszombati döntőig. Az iskola idén szép ered­ményt ért el a fizikai olimpián is. A járási fordulóban megszerezte a 2., 3. és 4. helyet, és a 8. osztá­lyos Kovács Tamás kerületi győztes lett. (Az értékelő bizottság a tíz legjobb versenyzőt győztes­ként hirdette ki.) A matematikai olimpián Lancz Gábor járási má­sodikként végzett, a negyedike­sek és a hetedikesek számára meghirdetett szlovák nyelvi ver­senyben pedig mindkét kategóri­ában győzött az iskola. A hetedi­kes Bohács Zsuzsanna bekerült az országos döntőbe is. - Nemcsak a magyar alapisko­lák.közötti versenyben álltak, illet­ve állnak helyt diákjaink, hanem a losonci alapiskolák közötti meg­méretésben is - tájékoztatott Princz Katalin, az alapiskola igaz­gatója. - Például az Ismerd meg a városod című vetélkedőben a második helyen végeztünk, a ver­seny természetesen szlovák nyel­ven zajlott. Megemlíteném még, hogy a végzősök közül mindenkit oda vettek fel, ahová jelentkezett: beleértve a szlovák középiskolá­kat is. Sőt az egyik szlovák közép­iskolába jelentkező lánya 13. leg­jobb eredményt érte el a felvéte­lin. Losoncról számos diák jutott el egyetemre, főiskolára, és végzett kiváló eredménnyel. Nehéz volna mindannyiukat felsorolni. Csupán két nevet említünk meg: vi­selőjükről az Új Szó hasábjain is sokat olvashatnak. Ebben az is­kolában sajátította el az alapokat például Kelemen Gertrúd, a po­zsonyi magyar kulturális intézet igazgatója, illetve Pálházy Béla or­vos. Az eredmények ellenére szep­temberben szép „hagyomány" szakad meg a Losonci Magyar Tannyelvű Alapiskolában. Eddig minden évben két első osztályt nyitottak, idén valószínűleg nega­tív rekord születik: csak egy első osztály nyílik. Mindössze négy kis elsős hiányzik ahhoz, hogy két első osztály legyen. (farkas) NAGYMAGYAR Kulturális és tűzoltónapok Tavaly felújították a régi ha­gyományt Nagymagyaron hosszabb szünet után ismét megrendezték a kulturális napo­kat. A folytatásra június 28-án 17 órai kezdettel a helyi művelődési központban kerül sor: nemzetközi fotókiállításnak és Dolán György festőművész kiállításának a megnyitásával kezdetét veszik a II. nagymagyari kulturális napok. A június 30-áig tartó rendezvény nemzetközi labdarúgótornának is teret ad: ezen a helyiek és a szomszédos Jányok csapatán kívül a magyar­országi testvérközségekből ér­kező együttesek is indulnak. A kulturális napok további színnel gazdagodnak, ugyanis a nagy­magyari önkéntes tűzoltótestü­let idén ünnepli megalakulásá­nak a 120. évfordulóját. A jubile­um alkalmából ünnepséget tar­tanak, amely szombaton 14 óra­kor a helyi sportpályán a tűzoltó­rajok sportversenyével kezdődik. A falu lakossága vasárnap reg­gel a tűzoltózenekar ébresztőjét hallgathatja, majd a zászlószen­teléssel egybekötött mise után bemutató gyakorlatot tartanak a tűzoltók. A nap fénypontja vitat­hatatlanul a tűzoltóegységek és -technika felvonulása lesz a falu főutcáján, ám első számú látvá­nyosságnak a helikopteres be­mutató ígérkezik. (sidó) JÁSZÓ Se barlang, se vízibicikli Bár a cseppkőbarlang nem üzemel - a bejárat átépítése miatt állítólag egész nyáron zárva lesz -, az erdei völgy del­tájában lévő tó körül mégis so­kan tanyáznak a hétvégeken. Jászon is megkezdődött tehát az idegenforgalmi idény. A júni­us eleji kánikula sem a Kolos­tor pincét, sem a Tó vendéglőt nem érte teljesen váratlanul: a vendéglátás már-már elérte a hagyományos nyári szintet. A teniszpálya és faházikók álla­gából ítélve azonban csak las­san ébredezett az autókem­ping. A vízibiciklik is a mólóhoz „fagyva" rostokoltak. Pedig a kirándulók között ezúttal is so­kan akadtak, akik Kassáról, Szepsiből és a környék további településeiről nemcsak azért kocsikáztak vagy kerékpároz­tak oda, hogy megfürödjenek, esetleg sétáljanak a kies ter­mészetben, hanem hogy vízibi­ciklizzenek, illetve csónakázza­nak. Észrevételünkre Štefan Me­sároš helyi polgármester azt nyilatkozta, hogy a gondot a tulajdonviszonyi kérdések ren­dezetlensége okozza. Két év­vel ezelőtt az egyház vissza­kapta ugyan az erdőt, viszont a hivatalos okiratok szerint a tölgyes a nemzeti parkhoz tar­tozik. - Igyekszünk ezen a téren tisztázni a nyitott kérdéseket, s az egyházzal közösen azt sze­retnénk elérni, hogy a tó és környéke rendezett legyen, te­hát jól érezzék ott magukat a kirándulók. Ami pedig a barlang átmene­ti bezárását illeti, a polgármes­tert két dolog is bosszantja ez­zel kapcsolatban. Az egyik, hogy a Liptószentmiklóson szé­kelő központi barlangigazgató­ság a helyi önkormányzattal nem tudatta előre, sőt még utólagosan sem ezt a tervét. A másik dolog pedig, hogy a bejá­rat átépítését éppen nyárra ütemezték be. - Szerintem ezért nem kellene teljesen be­zárni a barlangot, hiszen az ér­deklődőket a „kijáraton" is be lehetne engedni - mondta a polgármester. Majd megje­gyezte: az ügyben az illetékes minisztériumhoz kíván fordulni segítségért... G. J. DUNASZERDAHELY Kiállított állatvilág A Csallóköz állatvilágának sokszor már csak hírből ismert példányai láthatóak a Duna­szerdahelyen, a Csallóközi Mú­zeumban némrég nyílt kiállítá­son. A több jellegzetes élethely szerint elhelyezett állatokon kí­vül például külön vitrinben ka­pott helyet a három legszebb madár, a szalakóta, a jégma­dár és a gyurgyalag. A Binder Pál, a.komáromi múzeum zoológusa által ren­dezett kiállítás szeptemberig tekinthető meg. -tl­Somogyi Tibor felvétele A Csengettyű énekkar hangja továbbra is szívet-lelket melen­gető, az Árvácska tánccsoport tízéves lett, ismét sikeresen szerepeltek az iskola diákjai a különböző szintű szavalóverse­nyeken, valamint történelmi vetélkedőkön. Kétségtelen, hogy a tehet­ségek kibontakozását elősegí­ti a helyben - egykori diákok által - létrehozott Hunfalvy Já­nos Alapítvány is, amely idén újból meghirdette a pénzdíjas tudományos alkotóversenyt, valamint az iskolai ki mit tu­dót. Az előbbire közel egy tu­cat pályamű készült el - több­ségében magas szakmai szín­vonalon az utóbbin pedig majdnem százan vettek részt. Az iskola szavalóinak, próza­mondóinak, zenészeinek, éne­keseinek, festőinek, grafiku­sainak, szobrászainak, hu­moristáinak ügyességét vára­kozáson felülinek minősítette a budapesti Hunfalvy János Külkereskedelmi és Közgaz­dasági Középiskola képvi­selője is. Új színfoltként jelent meg az iskola diákjainak „művészeti porondján" a Molnár Andrea tanárnő vezette KGSZT (Kassai Gimnazista Színjátszó Társu­lat). Míg éveken át általában irodalmi-színpadi összeállítá­sokkal mutatkoztak be közö­sen a legtehetségesebb gimna­zisták, most egy csoport a mu­sical műfajjal is megpróbálko­zott. Sikerrel. Presser Gábor és Sztevanovity Dusán szerzőpá­rosnak A padlás című zenés darabját bizonyos tekintetben majdnem profi szinten játszot­ta május végén és június ele­jén napokig - mindig telt ház előtt. Szó szerint játszotta, a közönség pedig fölöttébb él­vezte a prózai jeleneteket, ének- és táncbetéteket, vala­mint a cselekvés és színpad­kép közötti összhangot. Megér­demelten kapták a sok tapsot a „színészjelöltek". Dudás Pé­ternek, a Thália színművészé­nek a szakmai segítsége is meglátszott az előadáson, és az ilyen együttműködést csak dicsérni, pártfogolni lehet. (gazdag) KASSA Gimnazisták A padlásban Hogy a kassai magyar tan­nyelvű alapiskolában és gim­náziumban igen sok tehetsé­ges fiatal tanul, illetve hogy az ottani diákok többségében rejlő adottságot a pedagógu­sok nemcsak a kötelező tantár­gyak keretében tudják „felszín­re hozni", hanem a kultúra és művészet különböző ágaiban is, arról a most záruló tanév is számos bizonyítékkal szolgál. A padlás egyik jelenete (A KGSZT albumából) Több tűzeset, de kevesebb anyagi kár LÉVAI JARAS Az év elejétől május közepéig a Lévai járásban 101 eset­ben pusztított tűz, az anyagi kár majdnem elérte az 1 mil­lió 700 ezer koronát. A megmentett értékeket viszont 15 millió koronára becsülik. Emberéletben szerencsére nem esett kár. Mindezt Juraj Moravskýtól, a lévai járási tűzoltó-parancsnok­ság őrnagyától tudtuk meg, aki arról is tájékoztatott, hogy idén hatvannal többször kellett kivo­nulniuk, mint a múlt esztendő hasonló időszakában, de az anyagi kár 1 millió 300 ezer ko­ronával kisebb volt. - A legnagyobb tűzesetek egyike még januárban történt itt, Léván. Az egyik tömbház la­kásában kisgyerek okozott tü­zet. Teljesen kiégett a lakás, az anyagi kér elérte a 300 ezer ko­ronát. Ugyancsak az év elején történt, hogy egy Volvo-Bruks jelzésű erdei erőgép műszaki hiba miatt kiégett, az erdőgaz­daság kára 500 ezer korona volt. A legtöbb tűzesethez már­ciusban és áprilisban kellett ki­vonulniuk tűzoltóinknak, és mint minden évben ilyenkor, ezúttal is a száraz fű égetése következtében keletkeztek ki­sebb-nagyobb tüzek. A legtöbb Léván, Ipolyságon, Zselizen, Bakabányán, Tesmagon és Vá­mosladányban. Néhány na­gyobb erdőtűz is volt, például Tesmagon, Čajkovban és Bá­tovcéban - folytatta Moravský őrnagy. - Úgy hallottuk, a kiadós ta­vaszi esőzések és áradások so­rán is akadt dolguk a tűzoltók­nak. Mégpedig hol? - Első alkalommal április 3­án Felsőszemeréden segédkez­tünk motorcsónakunkkal az embereknek a vízzel elárasztott házakból, az állatoknak pedig a gazdasági épületekből való eva­kuálásánál, és természetesen a víz szivattyúzásánál is. Május­ban két alkalommal szálltunk ki vízszivattyúzáshoz, például Tú­ron, Zalabán, illetve Felsőpélen. A tűzoltó őrnagytól azt is meg­tudtuk, hogy a tűzoltók védőszentjének, Szent Flórián­nak a napja alkalmából első al­kalommal tartottak nyilvános bemutatókat. - Örülünk, hogy nagy ér­deklődés kísérte bemutatóin­kat. Léván a Fő téren kicsik és nagyok feszülten figyelték, amint tűzoltóink „égő épü­letből" személyeket vagy „ka­rambolozott" gépkocsiból sérül­teket mentenek ki. Szeretnénk hinni, hogy nemcsak látványos­sággal, hanem tanulsággal is bírtak ezek a rendezvények. Szeretnénk remélni, hogy a lá­tottaknak-hallottaknak köszön­hetően kevesebb lesz a hamis riasztás, mert bizony naponta 10-15 olyan telefonbejelentést is regisztrálunk, amelyek arról tájékoztatnak, hogy itt vagy ott tűz ütött ki: például szemetes­kukában. Leggyakrabban nyil­vános utcai telefonfülkét igény­be véve gyerekek „szórakoz­nak" velünk, akiknek már a hangját is ismerjük. Persze né­hányszor előfordult, hogy nem vettük tréfára a hívást, és kivo­nultunk a helyszínre, ahol ter­mészetesen nyomát sem talál­tuk a tűznek - mondotta beszél­getésünk végén Juraj Moravský, a lévai járási tűzoltó-parancs­nokság őrnagya. (bodzsár) Képeslap Mádról. Fogas Ferenc felvételeivel a helyi községi hivatal megjelentette a Mad községet bemutató képes levelezőlapot. A bal oldali felvételen: a falu központja. A katolikus kápolna 1869-ben épült késő klasszicista stílusban. Átépítésére 1945 után került sor. Középen: a madi bicsak hársfán termett, a község legöregebb fáján pedig vadkörte. Jobbra fent: pillanatkép az új házsorról. Jobbra lent: a község egyetlen épségben maradt nádfedeles parasztháza a rég­műit idők emlékét idézi. Háttérben a református templom. Az 1784­ben, fából épült templom helyébe 1788-ban téglából klasszicista stí­lusú teremtemplomot építettek. Végleges formáját az 1925-ös felújí­tás után érte el. IFJ. KOVÁCS SÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom