Új Szó, 1996. június (49. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-19 / 142. szám, szerda

10ö1 ÚJ szó SPORT 1996. június 17. OSZTÁLYOZOK A II. LIGÁBA JUTÁSÉRT Pénteken Rozsnyón Mint ismeretes, a II. labdarú­góliga utolsó két helyezettje osz­tályozótjátszik áz III. liga (azonos kerület) másodikjával. Pénte­ken, június' 21-én 17.00 órai kezdettel ŠKP-Matador (játék­vezető Ihring) és Rožňava-Vra­nov (Gádoši) összecsapásra ke­rül sor. A visszavágókat június 25-én, kedden játsszák (17.00), Pozsonyban Stredák, Varannó­ban Hriňák fújja majd « sípot. Amennyiben azonos lesz a pont­szám és a gólkülönbség, akkor a második összecsapást követően kétszer 15 perces hosszabbítás következik, ha ez sem dönt, li­es rúgásokra kerül sor. (sr) Valovič: Nitra Július elsejétől Jozef Valovič, az Inter Bratislava korábbi edzője irányítja az I. ligás nyitrai labdarúgócsapatot. A szakve­zető kétéves szerződést kötött a gárda vezérkarával. Mint isme­retes, az Inter együttesét a Bárt­fáról érkező Jozef Bubenko diri­gálja, segítője Ladislav Petráš lesz. (sz. z.) LABDARUGAS Feloszlatták a szövetséget Az algériai sportminisz­térium feloszlatta az or­szág labdarúgó szövetsé­gét és tagjait, valamint a válogatott játékosait öt évre eltiltotta. Ali Fergani szövetségi kapitány pe­dig élete végéig nem foly­tathat semmilyen sport­tevékenységet Algériá­ban. A megmagyarázha­tatlanul szigorú ítélet oka, hogy Algéria világ­bajnoki selejtezőn alul­maradt a Kenyával folyta­tott párharcban. Az algé­riai labdarúgóéletet a mi­nisztérium által felállított munkacsoport irányítja a jövőben. (MTI) ATLÉTIKA Lewis gyengélkedik A nyolcszoros olimpiai baj­nok atléta, Carl Lewis továbbra sem remekel az Egyesült Álla­mok ötkarikás válogatóján. A 35 esztendős versenyző az esemény negyedik napján a tá­volugrás sejtezőjében volt ér­dekelt. Tizenkét sportoló közül 8,03 m-es ugrásával csak a ha­todik legjobb eredményt érte el, de ez éppen elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy tovább­jusson a következő fordulóba. „Nem adtam bele mindent, mert nem akartam kockáztat­ni, hiszen mindig fennáll egy esetleges sérülés veszélye" ­magyarázkodott Carl Lewis. Ezen a napon a világcsúcs­tartó Mike Powell és Mike Con­ley ugrott a legmesszebbre. A két atléta egyformán 8,32 m­es eredménnyel biztosította be továbbjutását. Lewiš-szal szemben a szin­tén veterán Mary Slaney már kvalifikálta magát az atlantai nyári olimpiára. A 37 éves sportolónő az 5000 m-es síkfu­tásban a második helyen vég­zett. „Az olimpiáig hátralévő időben keményen kell dolgoz­nom, hiszen éremre vadászom a jövő hónapban sorra kerülő eseményen" - nyilatkozta Sla­ney. (TA SR) ISMÉT A CHICAGO BULLS A VILÁG LEGJOBB KOSÁRLABDACSAPATA Címeres ökrök a nyársakon Apák napja volt Amerikában vasárnap: egyrészt a hagyo­mány szerint, másrészt a profi kosárlabda-bajnokság döntője miatt. A korosodó Chicago Bulls szigorú, de Igazsá­gos atyai fölénnyle (87:75) verte a fiatalabb Seattle Super­Sonlcs csapatát. A széria végeredménye 4:2, három folya­matos Bulls-győzelem, majd két egymást követő. Seattle-dl­adal és a vasárnapi Rodman-parádé után. * NBA} Dennis kissé korai emlékiratai nyolc he­te vezetik a könyvsi­kerlistát az Egyesült Államokban. A címe körülbelül úgy hang­zik, hogy „Rosszalkod­ni akarok!", ami több­nyire sikerül is a haj­színét és tetoválásait hetente váltogató, a pályán egy­folytában színészkedő fenegye­reknek. Amúgy ő az NBA történe­tének messze legjobb lepattanó­gyűjtője: mérkőzésenként 14-20 az adagja, és nemcsak védeke­zik: a finálé meccsein kétszer is rekordot döntött azzal, hogy tizen­kétszer szerzett labdát az ellenfél palánkjánál. Vasárnap is, miköz­ben semlegesítette Kempet. A Sonics legjobbja alig 18 pontot szerzett, de személyi hibák miatt a negyedik negyed elején ki is ko­pott Rodman mellől. A sérülten kezdő Harper viszont Paytont fog­ta meg. A korábbi két Seattle­győzelem fő oka az volt, hogy Har­per a kispadon pihentette műtét­re váró hátát, ez alatt a sebészi pontossággal dobáló Payton Jor­dannak kellett fognia. Emiatt Mi­chaelnek nem maradt ideje tá­madni, korán el is fáradt. Vasár­nap Harper - egészségét kockáz­tatva - pályára lépett, Payton szerzett ugyan 19 pontot, de szin­te csak egyéni akciókból, aho­gyan Schrempf is 23-at. Csapatjá­ték nem volt, Payton és Perkins osztogatás helyett fosztogatott, többször eladta a labdát, a So­nics szellemi vezére, McMillan sé­rülten csak tíz percet játszhatott, aztán kicsit pityergett a cserepa­don. A korábbi meccsek irányító hőse, Hawkins 40 perces munka­szünetet tartott a pályán. A két sérült könyökkel játszó Scottie Pippen most végre a ko­sarat is megtalálta. S két meccs­nyi szünet után ismét működött a Bulls teljes gépezete. Kellett is, mert Jordan ezúttal tőle szokat­lan módon gyengélkedett: 19 ak­ciódobásából csak 5 ment be. A Bulls ebben a szezonban 87­szer győzött, 13-szor vesztett. Rodman rekordjai mellett ez is csúcs, miként az is, hogy övék a szezon legértékesebb játékosa (Jordan), a legkiválóbb cserejáté­kos (Kukocs) és az év edzője (Phil Jackson). A Bikák vasárnap nem is annyira a győzelemnek örültek, mint inkább megkönnyebbültek: a tavalyi edzőtábor első pillanatá­tól fogva mindenki csak az el­söprő győzelmet fogadta el tőlük. A Chicago hat év alatt negyedszer nyert NBA-bajnoki címet, sokak szerint a profiliga történetének legjobb csapata. George Karl, a Sonics edzője Rodmanre haragudott leginkább: „Miatta vesztettünk." A tempera­mentumos edző azonban igen­csak bizakodva nézhet a jövőbe, ifjú csapata két-három éven belül a csúcsra érhet. Ám lehet, hogy nélküle: Kari edzői széke inogni látszik, mert az élet olykor fur­csán igazságtalan. Ezt már a Bulls tulajdonta, aki a győzelem mámorában is tovább vonakodik Jackson edző, valamint - tessék megkapaszkodni! - Jordan, Pip­pen és Rodman szerződésének meghosszabbítását illetően. A vi­ta oka nem világos, a tulaj állító­lag attól tart, hogy a Bikák elöre­gedtek, kiégtek és a legutóbbi via­dal mára búcsú kezdete. Michael és Dennis maradna, ha minden további csapattárs és a tréner is itt folytatja, ám mindketen elis­merik: ha a tulajdonos úgy véli, hogy most jobban jár maga s áron értékesítve őket, akkor piacra ke­rülnek. Chicagóban vasárnap éjfélkor kezdődött az utcabál. A rendőrség 3 millió dollárral és 3000 emberrel erősítette meg magát, nehogy ismét maradandó sérülést szerezzen a belváros, ahogy ez a korábbi ünneplések­Idén is nagy küzdelmet hozott a kosálabda NBA fináléja kor történt. A címeres ökrök kivé­telével mindenki piros-fehér bika­mezben ropta a nyársak mellett, ahol Bika-címeres ökrök sültek, millió számra vették a 23-es és a 91-es mezt, Jordánról ódákat, Rodmanról harci himnuszokat énekelve. A két sztár pedig egy­folytában nyilatkozott, nagyokat slukkolva az ünnepi szivarból és kisebbeket az alkoholmentes pezsgőből. Hajnalra Michaelnek is jókedve kerekedett, pedig a győzelem után rögtön az öltözőbe rohant, hasra vetette magát, és percekig zokogott. Három éve meggyilkolt édesapját gyászolta, aki nem láthatta az apák napján neki ajánlott diadalt... FÜZES OSZKÁR HOKIHIREK AZ NHL-BOL Külföldön is ünneplik a Lavinát Az a tény, hogy a Colorado Avalanche nyerte az észak-amerl­kai profi hokiliga, az NHL 1995/96-os bajnokságát, nemcsak Denverben keltett örömöt. A Lavina sikeréért nagyon sokan szorítottak Kanadában, még pontosabban a kanadai franciák fővárosában, Quebecben, ahonnan éppen az új idényre tette át működésének színhelyét a tulajdonosváltás nyomán köl­tözni kényszerült csapatelőd, a Quebec Nordlques. kerében. Egyébiránt nem ők hárman az elsők a volt szovjet jégkorongozók közül, akik az észak-amerikai profiliga min­denkori győztes csapatát megil­lető szuperserleg elhódítói közé jutottak. Olyannyira nem, hogy velük együtt immár tízen vannak azok, akik a néhai sarló-kalapá­csos hokibirodalom képviselője­ként Stanley Kupa-győztesnek hirdethetik magukat. 1987-ben Szergej Prjahin volt az első, aki a Calgary Flamesszel nyert baj­nokságot. Őt követte a New York Rangersszel a csúcsra ért Szer­gej Zubov, Alekszandr Karpov­cev, Alekszej Kovaljov és Szer­gej Nyemcsinov 1994-ben, míg tavaly a győztesen zárt play off végén a New Jersey Devils ide­genlégiósaként Szergej Brilin és Valerij Zelepukin emelhette a magasba a Stanley Kupát. * * * A 62 győzelmével az alapsza­kasz legjobbjának bizonyult, a rájátszás elődöntőjében azon­ban éppen a Colorado Avalan­che-csel szemben alulmaradt Detroit Red Wings újabb svéd já­tékossal erősít. Az októberben induló új bajnoki idényben a Vö­rös Szárnyak skandináv részle­És a hívek tábo­rát szaporította az Avalanche külföldi idegenlégiósaiért drukkolok serege is. Például Német­országban a döntő győztes talá­latát szerző Uwe Krupp diadala­ként is ünnepelhették a Colora­do bajnoki címét, de ugyanígy Oroszországban és Lettország­ban is „össznépi" sikerként könyvelték el, hogy az Avalan­che színeiben két orosz, illetve egy lett jégkorongozó neve is fel­kerül a Stanley Kupára. Ráadásul Alekszej Guszarov, Valerij Kamenszkij, illetve a Bal­tikumból érkezett Szandisz Ozo­lins a meghatározó hokisok kö­zé tartoztak ebben az évadban is, tehát komoly szerepük volt a quebeci-denveri gárda NHL-tör­ténetének eddigi legnagyobb si­Peter Bondra (sötét mezben), a Washington csatára veszélyezteti a hartfordiak kapuját gének tagjaként juthat szerep­hez Thomas Holmström, a svéd bajnok Lulea támadója. A csatár kétéves szerződést kötött a Red Wingsszel. Rádiónyilatkozatá­ban részletekről nem szólt, csu­pán arról beszélt, hogy rendkívül nagy kihívást jelent számára az NHL. Holmström a harmadik svéd vendéghokisa a Detroit­nak, amelyben eddig Nicklas Lidström és Anders Eriksson kergette a korongot a ,,három­koronások" földjéről. ífc ^ ^ Neil Smith maradt a New York Rangers elnöke, egyben főigaz­gatója. Az amerikai hírügynök­ségjelentése szerint most kötte­tett meg a több esztendőre szó­ló egyezség, amely a szakember eddigi érdemeinek az elismeré­sét is jelenti. Smith hét eszten­deje szolgál a profi liga legvere­tesebb gárdái közé tartozó Parkőröknél, akik 1994-ben vol­tak legutóbb bajnokok. Neil Smith elsősorban a játékosvá­sárlásokban bizonyult arany­kezűnek. Eddigi legsikeresebb lépése az volt, amikor az Ed­monton Oilersből áttudta igazol­ni New Yorkba az NHL egyik meghatározó játékosegyénisé­gét, Mark Messier-t, akinek ve­zérletével harcolta ki a csapat a két esztendővel ezelőtti Stanley Kupa-győzelmet. (MTI) BESZELGETES BOTTLIK LASZLOVAL. A SZLOVÁK VIZILABDA-VALOGATOTT VEZETOEDZOJEVEL „Poláčik ismét bizonyította világklasszisát" Bottlik László május elején lett Ismét a szlovák vízilabda-vá­logatott vezetőedzője. Nem egész egy hónappal később pár­ját ritkító sikert könyvelhetett el: védencei a máltai B-cso­portos Európa-bajnokságon - négy év után - kiharcolták az élvonalba jutást. Tehát: ott lesznek a Jövő évi, sevillai konti­nensviadalon. Mint Ismeretes, pólósaink a szigetországban zsinórban hatszor nyertek, csak a tét nélküli döntőben (a fi­nálé két résztvevője lépett tovább) szenvedtek vereséget a nagy esélyes jugoszlávoktól. a A La Valleta-i mérkőzésso­rozat előtt azt nyilatkoztad, csak akkor sikerülhet a bravúr, ha mindenki átlagon felüli teljesít ményt nyújt. Ezek szerint a csa­pat valamennyi tagja hozta for­máját? - Igen, mindenkivel elégedett vagyok. Az Olaszországban pro­fiskodó Roman Poláčik ismét bi­zonyította világklasszisát. Hu­szonhat találatával ő lett a torna gólkirálya. És még valami: mind a kilenc hétméterest magabizto­san értékesítette. Egyszerűen őrületbe kergette az ellenfél védőit és kapusait. • Hosszú idő után ismét sike­rült legyőzni a románokat. - Már a Turócszentmárton­ban rendezett Duna Kupán megszorongattuk őket, csak, sajnos, a hajrában elszórakoz­tuk a meccset. Mondtam a fiúk­nak, ha Málta szigetén jobban fogunk védekezni, elkaphatjuk őket. Nagyon örülök, hogy sike­rült a bravúr. • Váratlanul a franciák is sok borsot törtek az orrotok alá. Mi­ért? - A gallkakasosok éveken át a legjobbak között pólóztak, ezért nem szabad őket lebecsülni. Ha nehezen is, de hoztuk ezt a talál­kozót is. Pedig már 6:2-re vezet­tünk, aztán érthetetlenül „taka­réklángra" kapcsoltunk, s ez majdnem megbosszulta magát. u A fehéroroszok elleni elődöntő találkozó utolsó negye­de sokáig emlékezetes lesz. Mit mondtál a játékosoknak 6:6-os állásnál, a harmadik szünet­ben? - Azt, hogy a saját játékunk­kal rukkoljunk ki, s ez egészen biztos, meglepi majd a fáradni látszó beloruszokat. A fiúk teljes mértékben teljesítették a takti­kai utasításokat, és 5:0 arány­ban megnyerték a zárónegye­det. Azt talán mondanom sem kell, hogy határtalan volt az öröm a csapat háza táján. • A tét nélküli fináléban sem játszottatok alárendelt szere­pelt... - Nem, de a 11:6-os vereség óvatosságra int. Több ilyen meccset kellene játszanunk, van még mit tanulnunk a világ legjobbjaitól. • A sikeres Eb-szerepléssel lezárult egy fejezet. De, hogyan tovább? - Az idén már - sajnos - be­fejeztük. Az év végén elkészítjük a válogatott 1997-es program­ját. Most a bajnokságra kell összpontosítani. Azt kívánom, hogy kupacsapataink minél to­vább jussanak a BEK-ben, a KEK-ben, valamint a LEN Kupá­ban. • Az idény végeztével, min­den bizonnyal, egy-két játékos külföldre szeretne igazolni. Mi a véleményed erői? - Csak minél többen menje­nek a magyar, az olasz, a horvát és a spanyol bajnokságba. A bel­ga és az osztrák ligát viszont nem a legjobbaknak „találták ki". ZSIGÁRDI LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom