Új Szó, 1996. június (49. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-13 / 137. szám, csütörtök

8 j ÚJ SZÓ OLVASOINK OLDALA 1996. június 13. Tisztelt szerkesztőség! A Csemadok helyi szervezetének vezetősége Kőhídgyarmaton is megtartotta május második vasárnapján az anyák napját. Szép köszöntőt mondott a Csemadok elnöknője, Gyarmati Zsuzsanna. Utána következett az óvodások nagyszerű műsora. Majd Ugrik Gyula szavalt el egy szép anyáknapi verset. Őt követték az iskolások, akik ropogós táncbemutatóval szórakoztatták a közönséget. Végezetül pedig, mint a helyi Csemadok tagja a férjem zenei kísérete mellett megzenésített versemmel köszöntöttük az édesanyákat. JUHÁSZ IRÉN Kőhídgyarmat Verebély, Zsitva-völgye települése, mint iparilag fejlett város vonult be a köztudatba. Igaz, csak könnyűipara volt, az elektrotechnika, no meg a személygépkocsikhoz szolgáló alkatrészek gyártásában jeleskedett, ahol különösen a nők kaptak munkalehetőséget. Érdekes módon alakult a munkanélküliek százalékaránya; 1991-től, de különösen a múlt esztendőben szökött fel ez a mutató. íme az adatok: 1991-ben 5,45 százalék, 1993-ban 10,43 százalék, 1995-ben pedig már 38,72 százalék volt, igaz, 1996-ban az első negyedév végén ez 29,32 százalékra mérséklődött. MOTESIKY ÁRPÁD Verebély Pontosítás Az Olvasóink oldalán február 22-én Zilizi Tihamér írásában szereplő Bencze János könyvének címe helyesen így hangzik: Tűzfüggöny és jégvagon, míg a cikkében elírás következtében nem a szerző hibájából - Tűzfüggöny és jégverem jelent meg. Levélírónktól és a könyv szerzőjétől elnézést kérünk. Az olvasói leveleket, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve Jelentetjük meg. A nézetek sokrétűsége érdekében olyanokat Is közlünk, amelyeknek tartalmával szerkesztőségünk nem ért teljes mértékben egyet. Köszönjük olvasóink bizalmát, és várjuk további leveleiket. Uj MASZK-ban a fiatal érsekújvári színjátszók Kétéves kedves „gumidiós" múlt tapasztalataival felvértezve és megújulva kezdte meg az idei évadot az érsekújvári magyar középiskolások színjátszó köre. A megújulást az új név: MASZK (Magyar Amatőr Színjátszók Köre), az új rendező: Csémy Éva és az új stílus: komoly verses játék jelenti. Az érsekújvári gimnázium, az egészségügyi és elektrotechnikai szakközépiskolák magyar tagozatainak diákjai ezúttal Garai Gábor: „Orpheus átváltozásai" című verses játékának színpadi változatát mutatták be 1996. május 26-án a Csemadok-székházban. Karinthy Frigyes és Z. Németh István darabjainak színre vitele után tehát egy erőteljes műfajváltásnak volt szemtanúja az inkább szakmai jellegű késő esti bemutató (főpróba) közönsége. A 21 órai kezdés a rendezés szerves részét képezte, hiszen alvilági hangulatot kellett varázsolni a Csemadok-székház elsötétített ablakai mögé. Fényt és sötétséget, örömöt és kétségbeesést, tavaszt és rideg alvilágot, örök szerelmet és teljes lemondást kellett a rendezőnek ellenpontoznia. És ezt sikerült is Csémy Évának megoldania különböző fény- és hangeffektusokkal, zenével és pantomim-szerű tánckoreográfiákkal. Ebben kitűnő partnerekre lelt a tehetségüket újra, immár a komolyabb műfajban is bizonyító műkedvelő színészekben. A bemutatót követő fogadáson az egyik diákszínész meleg szavakkal köszönte meg a rendező áldozatos munkáját, akinek nemcsak a darabrendezéssel, hanem a három különböző iskolába járó diákok próbáinak összehangolásával is meg kellett birkóznia. Bízunk abban, hogy MASZK nélkül a jövőben elképzelhetetlenek lesznek a komáromi Jókai Napok, és már az idén is felhívják magukra a figyelmet érdekes és színvonalas játékukkal. SZÁRAZ DÉNES Érsekújvár Epül-szépül Hontfüzesgyarmat Hontfüzesgyarmat, ez a 700 lelket számláló kisközség dinamikusan fejlődik. Jól működő mezőgazdasági üzemében munkát talál a lakosság nagy része. A falu elöljárói és tisztségviselői olyan feltételeket teremtenek a polgároknak, hogy azok jól érezzék otthon magukat. Négy magánvállalkozó kínálja a jobbnál jobb élelmiszer- és vegyesárut. Nemrég fejezték be a községben a vízvezeték lerakását, felújították az utakat és járdákat, megoldották a szemét elszállítását is. A község polgárai jól választottak, amikor Kelemen Antalt választották meg polgármesternek. Tavaly például teljesítette a fiatalság óhaját. Néhány hónap elteltével 1 600 000 korona értékű öltözőt, fedett lelátót, klubhelyiséget építtetett fel önsegélyből. A községi hivatal alkalmazottai és dolgozói, valamint a földműves szövetkezet hathatós anyagi támogatása révén sikerülttető alá hozni ezt a korszerű, szemet gyönyörködtető sportlétesítményt Naponta használják a felnőtt, az ifjúsági és kölyökcsapat tagjai. Sajnos, már kétszer ide is beA szerző felvétele törtek és megdézsmálták a sportszervezet vagyonát. Szép dresszeket és 24 labdát loptak el. A hontfüzesgyarmati sportbarátok nekifogtak és újból felújították a sportszervezet szertárát. Az ablakokat rácsokkal látták el. A helybéli labdarúgók a járási II. osztályban szerepelnek és a tabella állása szerint talán feljutnak a Lévai járás legmagasabb osztályába. Az ifjúsági csapat pedig mint újonc, Pilinszky Károly vezetésével a VI. ligában a 2. helyen áll BELÁNYI JÁNOS Deménd Népszerűségi lista Az Új Szó hasábjain böngészgetni szoktam a Szlovák Statisztikai Hivatal és a Focus Közvéleménykutató Ügynökség adatait. A május 14-i számban megjelent - Áprilisi bizalmi sorrend, Mečiar a listavezető - elnevezésű grafikon megszemlélése után komoly gyomoridegességet kaptam. Arra vagyok kíváncsi, hogy Szlovákia melyik részén kérdezték meg azokat a személyeket. Nem értem, hiszen Mečiar úr annyi rosszat cselekedett és mégis első a táblázaton. Minden nap lehet róla olvasni vagy hallani, hogy milyen rossz hírek terjednek róla. Hiszen a magyarságunk ellen is tett néhány rossz lépést. Ha valami csoda folytán engem kérdeznének meg az ország elit politikusairól, az biztos, hogy a grafikon mást mutatna. Az adatokat csak nem Zólyom és Besztercebánya környékéről gyűjtötték be? Azt üzenném a közvélemény-kutatóknak, hogy például miért nem jönnek Dél-Szlovákia magyarlakta területére, mondjuk Komárom és Rozsnyó közötti határmenti régiókba. Gondolom, ebben az esetben Vladimír Mečiar nem vezetne egy „lófejjel" a többi ismert politikus előtt. Az sem valami szívderítő látvány, hogy a miniszterelnök nagyobb bizalmat élvez, mint az ország első embere, azaz a köztársasági elnök. VAJDA ANDRÁS Szete NESZE SEMMI... UJ SZO 1996. IV. 25. A féligazságok ellen Rendszeres olvasója vagyok az Új Szó napilapnak, és szívesen böngészem benne az olvasók oldalán megjelent leveleket is. Általában elgondolkodik rajtuk az ember, néha sajnálattal, néha felindulással. Ilyen felindulásomban döntöttem úgy, hogy nem hagyom véleménynyilvánítás nélkül Vajda Andrásnak az 1996. 4. 25-én megjelent írását, mivel nem értek vele egyet. Én is az ipolyszakállasi szövetkezet dolgozója vagyok, és igen meglepett az előterjesztett panasz. Ugyanis azok a félreértések, amik miatt a Vajda házaspárnak ott kellett hagynia a szövetkezetet, nem voltak annyira súlyosak. A baj inkább az volt, hogy a cikk írója úgy állt a munkához, hogy más is odaférjen. A szövetkezet vezetősége többfajta munkát is felkínált a házaspárnak (tekintettel akkor még iskolaköteles gyerekeikre), de számukra egyik sem volt megfelelő. Könnyebbnek bizonyult az állam, ill. a dolgozó állampolgárok pénzén, munkanélküli segélyen múlatni a napokat, mint egy kicsivel több pénzért naponta dolgozni. A vagyonrész- kiadással kapcsolatban pedig annyit szeretnék tudatni a tisztelt olyasókkal, hogy a szövetkezetnek minden ügy intézésénél az egyik fő célja a törvények betartása. így volt az Vajda úr esetében is. A szövetkezet a transzformációs törvény értelmében nevesítette vagyonát. Ennek alapján a Vajda házaspárnak a vagyonrésze személyenként 5901 koronát tett ki. Ugyanennek a törvénynek az értelmében, ha a szövetkezeti tag megszünteti tagságát, és vagyonrészét ki szeretné venni ebből a vagyonrészből, akkor 4000 koronát át kell utalni a szövetkezet osztatlan alapjára. Ezt nem a vezetőség találta ki. így az 5901 koronából csak 1901 marad, s ennek az 50 százaléka 950 korona személyenként. Megjegyzem, az 1901 koronát 5 év múlva lett volna köteles kiegyenlíteni a szövetkezet. Sajnálom, hogy az olvasók sok esetben csak az egyik fél véleményét tudhatják meg, ugyanis nem biztos, hogy mindig az a helyes. Úgy gondolom, hogy aki tollat fog azért, hogy másokat informáljon, először meg kéne, hogy győződjön bizonyos dolgokról. DEMETER ISTVÁN Ipolyszakállas Mi a lélek gyümölcse? A Deregnyői (Kelet-Szlovákia) Református Keresztény Gyülekezet szerkesztésében és kiadásában megjelent Református Újság május havi száma részletet közöl Cseri Kálmán Református hitünk című könyvéből, Mi a lélek gyümölcse? címmel. „A lélek gyümölcsei: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség". Mint írja, kilenc szem egy gyönyörű szőlőfürtön. Az egyes szőlőszemekhez magyarázatot is fűz. Az egyik legnemesebbel kezdi, a szeretettel. Mint írja: SZERETET ezen nem azt érti a Biblia, amivel a legtöbb anya babusgatja a gyermekét, vagy amivel a szerelmesek vonzódnak egymáshoz, főleg kapcsolatuk kezdetén, hanem azt, amikor valaki önmagáról megfeledkezve tud áldozatot is hozni másokért, a maga előnyéről és kényelméről lemondva szívesen segít előbbre mást, akár idegent, sőt még az ellenségét is. Amikor tud valaki egyoldalúan, tartósan, áldozatok árán is szeretni, csak azért, mert a másiknak erre szüksége van. Ez az isteni tanítás most a legaktuálisabb, akkor, amikor nemsokára ünnepeljük Pünküsd ünnepén a Szentlélek kitöltetését. A jelenlegi összegubancolódott politikai és gazdasági életben, amikor létünk forog kockán, amikor nemzeti öntudatunkat, anyanyelvünket, melynek szeretetét az édes anyatejjel szívtuk magunkba és ezer szállal kapcsolt össze édesanyánkkal, kultúránkat és történelmünket igyekeznek eltaposni, elsorvasztani, vagy mássá tenni, mint ami az valóban volt, joggal kérdezzük, hogy hova lett az emberekből - ha egyáltalában valaha rendelkeztek vele - a szeretet? Ha az elmúlt évtizedek ateista nevelése nem irtotta volna ki a felnövő nemzedékből az Isten és embertársa iránti szeretetet és megbecsülést, - ha a sztálini és lenini aranymondások helyett a Biblia aranymondásait tanították volna az ifjúsággal, akkor ma nem kellene senkinek sem rettegnie a terrortól, mert tudná mindenki, hogy mik a Lélek gyümölcsei és betéve tudná a Tízparancsolatot, ebből többek között azt is, hoj^ Ne ölj! ÖZV. PETŐCZ KÁLMÁNNÉ Komárom A „jólneveltség" iskolapéldája Annak ellenére, hogy már több mint három évtizede nem koptatom az iskola padjait, bizony nagyon is várom a nyári szünetet. Betegségemből kifo, lyólag ugyanis rendszeres orvosi ellenőrzésre kell utaznom a járási székhelyre, Érsekújvárba. Aki rákényszerül arra, hogy igénybe vegye az egészségügyi szolgáltatásokat, annak nem kell bizonygatni, hogy jobb minél korábban odaérni, különben megeshet vele, hogy aznap nem is kerül sorra. Ezt elkerülendő, jómagam is úgy véltem, legjobb lesz, ha a reggeli, a 7.10-es járatot választom. Habár tudtam azt is, hogy ugyanezt a járatot veszik igénybe a középiskolát, ill. szakmunkásképzőt látogató diákok is, arra azonban nem számítottam, hgy ilyen kellemetlen utazásban lesz részem! A diákok nemhogy csak engem löktek félre a felszálláskor, hanem a nálamnál sokkal idősebbeket is. Igy amikorfelkerültünk a buszra, bizony minden ülőhely foglalt volt pelyhedző állú suhancokkal és tinilányokkal. Annak ellenére, hogy látszott rajtam, mennyire rosszul vagyok, egyikük sem vette magának azt a fáradságot, hogy átadja ülőhelyét. De a nálamnál sokkal idősebbekre sem voltak tekintettel! Amikor már úgy volt, hogy már-már elterülök a padlón (már amennyire a hely engedte volna), egy roma házaspár engedte át a helyét. Ezúton is hálás vagyok nekik emberséges viselkedésükért! Amikor már jobban éreztem magam, bizony elgondolkodtam azon, hogy a mai fiatalokat valaki neveli-e egyáltalán. Nosztalgiával gondoltam arra az időre, amikor középiskolás koromban jómagam is naponta ingáztam. Akkor bizony az ilyesmi nem fordulhatott elő. Azért sem, mert a szülők is azt sulykolták belénk, hogy az idősebbeket azáltal is meg kell becsülnünk, hogy a közlekedési eszközökön át kell adni nekik a helyünket. Tanáraink is számtalanszor hangsúlyozták ezt, s becsülettel be kell vallanom, hogyha valamelyikünk a tananyag átismétlésével volt elfoglalva, s ezért véletlenül nem vette észre a mellette álló idősebbet, akkor erre a sofőr (is) figyelmeztette, arról nem is beszélve, hogy az iskolát is értesítette erről a „durva" kihágásról. S mi lett ennek a következménye? Enyhébb esetben osztályfőnöki megrovás, többszöri előfordulás esetén pedig az igazgatói megrovást sem úsztuk meg. Akaratlanul is felmerül bennem a kérdés, vajon a tanárok az előírt tananyag megismertetésével teljesen le tudják-e kötelességüket. És a szülők? NAGY ANDRÁS Szímő Lesz gáz Mádon Az 1989-es forradalom előtt számos kisebb község a kényszerházasságnak köszönhetően sorvadásra volt ítélve. Ilyen kényszerkapcsolat felbontása után indult meg a falufejlesztés a Dunaszerdahelytől pár kilométerre fekvő Mad kisközségben is. Németh Márta polgármester és a képviselő-testület odaadó munkájának köszönhetően az elmúlt napokban megkezdődhettek a község gázművesítésének előkészületi munkálatai. Egy ilyen jellegű beruházás idő- és pénzigényes feladat. A mai pénzszegény világban, mikor a települések túlnyomó része anyagi gondokkal küszködik, igazán nincs irigylésre méltó helyzetben a falu elöljárósága. Mivel a község évente közel egymillió koronából gazdálkodik, önerőből képtelen a négy és fél millió koronás költségvetéssel készülő munkálatok elvégzésére, ezért 1,5 millió korona hosszúlejáratú kölcsönt vett fel. Az összeg hiányzó részét a rendszer üzemeltetője, a komáromi gázművek biztosítja. A helyi mezőgazdasági szövetkezet mint már oly sok alkalommal az elsők között ajánlotta fel segítségét. A földmunkálatok elvégzéséhez a község rendelkezésére bocsátotta munkagépeit. A versenytárgyalás eredményeképpen a mintegy 3,7 km hosszú csővezeték lefektetését és a fogyasztóknak a rendszerre való csatlakozását a nagy szakértelemmel rendelkező, ismert dunaszerdahelyi Gas Mount Kft. végzi. Szeptember elején a gázszolgáltatás beindításával régi vágyuk teljesül az itt lakóknak. Hogy van érdeklődés e modern energiahordozó iránt, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a középületek fűtésén kívül 150 háztartás igényeit fogja kielégíteni. IFJ. KOVÁCS SÁNDOR Mad Ópusztaszer Ópusztaszeren a tágasan kiépített, felújított falumúzeumban minden látható, ami a múlt parasztvilágára, életmódjára jellemző volt. Itt kapott helyet a bámulatos Feszty-körkép. A körkép látványa lélegzetvisszafojtó. A festményt körbejárva visszavarázsolja cselekvő történelmi nagyjaink tetteit. Az itt látottakat a leggazdagabb szókinccsel sem lehet elmondani, körülírni, ezt látni kell! Ajánlom minden iskolának, minden magyar és nem magyar családnak, hogy a Feszty-körkép megtekintését ne mulassza el senki. Ez az emlékhely világra szóló. Az itt látható panoptikumban királyaink, uralkodóink személyiségeiből a kor és a jellem is kiolvasható. Köszönet a párkányi Csemadok szervezetének, hogy tagságát e történelmi helyre, Opusztaszerre kalauzolta. HAJTMAN KORNÉLIA Nána