Új Szó, 1996. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-07 / 105. szám, kedd

A} ÚJ szó HIRDETÉS 1996. május 7. KISOLVED Mindenkiben maradt tüske Tizenhét év után Vált kl az Immár hatodik éve önállóan gaz­dálkodó Klsölvedl Mezőgazdasági Szövetkezet az egykor hét falut egyesítő, oroszkai székhelyű „Virágzás" nevet vi­selő szövetkezeti tömörülésből. Az újonnan alakult gazda­ság elnöke, Vlncencz Zsigmond két dologban látja a kiválás okát. - Az első adandó alkalommal azért döntöttünk a kiválás mel- i lett, mert az emberek nem iga- i zán érezték magukénak a közös 1 gazdaságot. Másik okként azt ' említeném, hogy "gazdálkodásé- i ban sok kivetnivaló akadt, gon- i dolok itt például olya"n beruhá- 1 zásokra, melyekről előre lehe­tett tudni: nem hozzák meg a re- ' mélt hasznot. i • Gondolom, a nevével ellen- ; tétben, egy nem éppen virágzó ' közösből való kiugrás után nem : volt könnyű az újrakezdés. - Készpénz nélkül, egymillió i hiteltartozást öröklve kezdtük 1 az önálló gazdálkodást. Hogy lépni tudjunk, nyomban fel is < vettünk másfélmillió korona hi­telt. Nem tagadom, nagyon < kezdők voltunk, és biztos, hogy I sok hibát is elkövettünk. Mi- i előbb szabadulni a hitelektől - i állandóan ez lebegett a sze- < FÜLEK A 750. születésnap - A 750. születésnapját ünneplő Fülek számos rendezvénnyel em­lékezik meg erről az évfordulóról. A városi múzeumban egymást kö­vetik a kiállítások: ottjártamkor ép­pen a képzőművészeti iskolák di­ákjainak munkáiból készült tárla­tot rendezték. Mint arról Jacsme­nyík József, a múzeum vezetője tájékoztatott, május 24-én nyílik az újabb kiállítás Fülek múltja és jelene címmel, s tulajdonképpen egy képzőművészeti verseny lesz gyermekek számára. A versenybe bárki benevezhet, nemcsak alap-, hanem középiskolások is. Június 4-én nyitják meg az írásbeli doku­mentumok kiállítását; az anyagot dr. Drenko József kölcsönzi a mú­zeumnak. Júliusban nyitják Ko­vács Péter és Kőműves László képzőművészek tárlatát, augusz­tus 6-án pedig František Mráz ké­peivel együtt állítják ki magának Jacsmenyík Józsefnek az alkotása­it is. Remélhetőleg már nem itt a múzeumban, hanem a várban, ad­digra talán elkészülnek a vár kiállí­tótermei. Ha ez sikerül, akkor ez­zel párhuzamosan, itt a múzeum­ban helyi fafaragók, népművészek munkáiból készül válogatás. Októ­berben František Mráz újságil­lusztrációi és grafikái, december­ben pedig a Mráz úr által összegyűjtött karácsonyi és újévi üdvözletek lesznek láthatók a mú­zeumban. (farkas) münk előtt, és szinte mindent ennek rendeltünk alá. Az első években minimális szinten tar­tottuk a béreket, spóroltunk a vetőmagon, a műtrágyán, és csak kisebb beruházásokat en­gedtünk meg magunknak. Tisz­tában voltunk vele, hogy a túl­zott takarékoskodásnak is meg­vannak a maga hátulütői, de egyszerűen nem futotta a pén­zünkből jó minőségű vetőmagra vagy új gépekre. Az indulástól számított két év után letudtuk a 2,5 milliós tartozást. Csak az utóbbi két-három esztendőben tudtunk új gépeket vásárolni. • Áz árpolitika is nehezítette a gazdálkodás kibontakozását? - Sajnos, így igaz. Az energia és az üzemanyag árának je­lentős emelkedése, meg az egyéb belépő költségek növeke­dése nemigen tükröződtek a fel­vásárlási árakban, egyik-másik termény esetében alig térült meg valami a ráfordításainkból. A termelés hatékonyságát segí­tené az információk szabad áramlása, amit nagyon hiányo­lok, akárcsak az információcse­réket. Ezek birtokában áttekint­hetőbb lenne, mit érdemes és mit nem termelni, hogy ebből vagy abból terményből ne le­gyen túlkínálat a piacon. Mint például tavaly a mákból. • Ezek szerint szintén ter­mesztettek mákot? - Igen - mosolyodik el az el­nök -, mégpedig 30 hektáron. Persze a hangsúly a gabonafélé­ken van. Tavaly több mint 100 hektáron termesztettünk őszi búzát, valamivel kisebb terüle­ten őszi árpát, szárazborsót, szemes kukoricát, az olajos magvakból napraforgót, amit jó áron értékesítettünk. A fűszer­paprika sem elhanyagolható hasznot hozott. • Mennyire kifizetődő az ál­lattenyésztés? - Kritikus ponthoz érkeztünk e téren. Fontolgatjuk, érdemes lesz-e állattenyésztéssel foglal­kozni a jövőben. A 126 szarvas­marhából 48 a fejőstehén. Ta­valy némileg csökkent, 10 liter alá esett a napi tejhozam. A múlt év végén ugyan felújítottuk a majdnem 600 darabra rúgó sertésállományt, ám nem va­gyunk elégedettek a malacok sú lygya rapodásá va I. Beszélgetésünk végén Vi­cencz Zsigmond nemcsak a kés­ve indult tavaszi mezőgazdasági munkák menetéről szólt, hanem arról is, hogy ebben a 36 aktív és 37 passzív tagból álló kis gaz­daságban, ahol csak helybeliek, azaz kisölvediek dolgoznak, nem volt éppen zökkenőmentes a vagyonrészek kiadása. - A vagyonrészek értékének fejében kiadtunk állatokat, gé­peket, raktárkészletet, szőlőt, hogy csak néhány dolgot említ­sek. Igyekeztünk mindenki ked­vében járni, hogy senki se érez­ze magát megrövidítve. Utólag úgy látjuk, mindenkiben maradt tüske. A kilépőkben is, a mara­dókban is. Az utóbbiak sokall­ták, az előbbiek kevesellték a vagyonrész értékét. BODZSÁR GYULA PATH Hídverő Napok Pathon még ilyen rendezvény nem volt - állítja Szabó Olga, a község polgármestere a Hídverő Napokról, amelyeket az idén első alkalommal, június 7-e és 9­e között szerveznek a Komáromi járásbeli községben, valamint a magyarországi Neszmélyen. A három nap alatt a két falu között külön kompjárat is közlekedik majd. Az akciót Path mellett tíz másik szlovákiai község, Izsa, Dunaradvány, Dunamocs, He­tény, Virt, Búcs, Bátorkeszi, Vág­füzes, Karva és Madar szervezi. Június 7-én Neszmélyen ün­nepi ülést tart az önkormányzat, amelyen az említett szlovákiai falvak képviselői is részt vesz­nek. Ezt követően kezdődik a kulturális műsor, kirakodóvásár, táncház, amely estétől reggelig tart. Június 8-án a pathi fürdőben ünnepélyes keretek között avatják fel és szentelik meg a község zászlaját és címe­rét. Délután itt is kulturális műsort, kirakodóvásárt, este pe­dig táncmulatságot tartanak. Jú­nius 9-én Neszmélyben lesz a háromnapos rendezvény ünnep­élyes befejezése. A szervezők azt remélik, hogy a Hídverő Napokon sikerül szoro­sabb kapcsolatot kialakítani a szlovákiai községek és a Duna túloldalán fekvő falvak között. A szervezésben résztvevő tizenegy község polgármesterei legutóbbi találkozójukon úgy döntöttek, hogy a rendezvény fő védnöké­nek a két ország parlamenti elnö­keit, Ivan Gašparovičot és Gál Zoltánt kérik föl. (kamoncza) A REMENY FORRASA Főállású „szamaritánusok" Idős korában az ember, amikor már fogytán a testi ereje vagy kínzó betegségek gyötrik, joggal re­ménykedhet gyermekei szerető gondoskodásá­ban. Vajon miben reménykednek azok, akik öreg­ségükre teljesen egyedül maradtak, vagy akikről hozzátartozóik nem tudnak, nem akarnak gondos­kodni? Csak abban, hogy bekerülnek valamelyik nyugdíjasotthonba. Persze ez sem történik egyik napról a másikra, és addig is törődni kell velük. En­nek a megkönnyítését vállalta fel a keresztényi ér­tékrenden nyugvó Remény Forrása polgári társu­lás: Zselízen, a kórház belgyógyászati osztályának egyik kihasználatlanul maradt pavilonjában Sama­ritan néven gondozószolgálatot létesített. Tóth Mária, a létesítmény főnővére 22 évig az it­teni kórházban dolgozott, szintén főnővérként, ám a létszámleépítés miatt többedmagával munka nélkül maradt. Csak rövid ideig, mert a társulás el­nöke, a nagysallói Ondrej Buzala mérnök az általa kezdeményezett gondozószolgálat élére őt sze­melte ki, s munkát adott más nővéreknek is, aki­ket a kórházból elbocsájtottak. - A társulás kezdeményezését a munka- és szo­ciális ügyi minisztérium is felkarolta. A kapott anya­gi támogatásnak köszönhetően megkezdődhetett az épület átalakítása, s az első gondozottak már tavaly augusztusban beköltözhettek a 20 férőhe­lyes létesítménybe - mondja Tóth Mária. - Azokon az idős, beteg embereken kívánunk segíteni, akik­nek ápolását a családjuk (vagy a gondozójuk) ilyen-olyen oknál fogva, átmenetileg nem tudja vál­lalni. Ez esetben ideiglenesen, de legtovább há­rom hónapig, mi gondoskodunk róluk. Meg azok­ról is, akiknek az öregotthonban való elhelyezésük már folyamatban van, de nincs, aki addig is törődjön velük. Öt nővérre és nyolc ápolónőre hárul a lakók szakszerű ápolása. Van két férfi ápoló is, ami azért szükséges, mert a rászorulók többsége fekvő be­teg. Egyébként rendszeres orvosi ellenőrzés alatt állnak, és a lelki gondozásuk is biztosított. És mi történik abban az esetben, ha lejár a három hónap és a páciensüknek nincs hová mennie? A főnővér erre is megadta a feleletet. - Természetesen mindaddig itt marad, amíg nem rendeződik az ügye. Mindenesetre a megáll­apított határidő letelte után megvizsgáljuk, hogy fennáll-e még a gondozott otthoni ellátásának aka­dálya, és aszerint döntünk. Egy biztos, nem kíván­koznak haza, amiből, úgy vélem, arra lehet követ­kezetetni, hogy elégedettek az itteni bánásmóddal. Persze a szolgáltatásokért a gondozottaknak fi­zetniük kell, és ezt a nyugdíjukból fedezik. Beszél­getésünk végén megtekintettük a parányi alapte­rületen működő intézetet. A konyhasarokban hár­man kortyolgatták ebéd utáni kávéját. - Hogy érzik itt magukat? - szólítottam meg egyiküket. - Talán a többiek nevében is elmondhatom: tényleg jó itt nekünk, mert kedvesek, megértőek és segítőké­szek a nővérek meg az ápolónők is - hangzott Ku­bis néni válasza. A négyágyas termekben pedáns rend, példás tisztaság fogadott. Mészáros Mónika ápolónőt egy idős, beteg asszony ágya szélén ülve leptük meg, a nénike kézfejét simogatta. - Nincs ebben semmi különös - mondta cso­dálkozásomra Tóth Mária. - Ápolónőink minden gondozottal egyformán kedvesek, s ha igénylik, megmasszírozzák fájó testrészüket, felolvasnak nekik, beszélgetnek velük, ami nagyon jólesik a fekvő betegeknek... Ahhoz, hogy az egyre több rá­szorulón segíteni tudjunk, a gondozószolgálat kibővítésére lenne szükség, aminek legfőbb aka­dálya, hogy nem állnak rendelkezésünkre szabad helyiségek. (bodzsár) ZSELIZ Némileg csökkent a munkanélküliség Húsz település tartozik a Zsellzl Körzeti Munkaügyi Hivatal­hoz. Peter Kovács mérnök, aki egy éwel ezelőtt került a hiva­tal élére, úgy Jellemzi a helyzetet, hogy ezen az erősen mezőgazdasági Jellegű ez a vidéken kevés a munkalehetőség. mint a garamszentkereszti szék­helyű Lamaxa Kft., amely a Zse­liz melletti Veľký Dvorban 50 em­bernek teremtett munkát. A régió egyik-másik települé­sén az ötven százalékot is meg­haladja a munkanélküliség. Ki­váltképp azokban a falvakban, ahol jelentősebb lélekszámú ro­ma lakosság él. Ilyen például Ga­ramsalló, ahol a munkaképes emberek 65 százalékának nincs állása, Csatán és Sárón pedig 54 százaléka állástalan. Ezzel szemben Kural'anyban, Kétyen és Zalabán 10 százalék alatti a munkanélküliségi mutató. - A régió „fővárosában", Zselí­zen pedig az év elejétől csök­kenő irányzatot mutat a munka­nélküliség, ez idő tájt 18,4 szá­zalék körüli, de ez várhatóan romlani fog, mivel a Slovprogres Rt., vagyis a volt Bižutéria au­gusztus elejével 98 embernek mondott fel. (bodzsár) - Amikor átvettem a hivatal irányítását, 27 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, azóta né meileg csökkent, jelenleg 24 százalékos. Sajnos sok a tárté s an nyilvántartott állástalanok és a munkát nem kapott pálya­kezdők száma. Ez utóbbiaké el­éri a 450-et. A legfrissebb adata­ink szerinta munkanélküliek szá­ma a régióban 3100, s ebből csak 500-an részesülnek mun­kanélküli-segélyben. Ami a közhasznú munkákat il­leti: a munkát keresők közül a legtöbb embert Nagysallón, Sá­rón és Zselízen alkalmazzák, pél­dául a zselízi közterület-fenntar­tó vállalatnál több mint 50-et. Az idénymunkák beindulásával a mezőgazdasági szövetkezetek és az erdőgazdaságok is foglal­koztatnak munkanélkülieket. Tá­mogatják a társadalmilag hasz­nos munkahelyek létesítsét is, ezzel a lehetőséggel élt az orosz­kai cukorgyár, amely 30, vala­Angol segítség Felső-Gömörnek Az angol kormány anyagi támogatásával ez év április else­jétől érdekes tervezet megvalósításába kezdett a Rozsnyói Turisztikai Információs Központ. A brit ADAS vállalat segít­ségével - amely az angol kormány Know How Fund prog­ramjának keretében a tervezet kivitelezője - a felső-gömö­rl régió Idegenforgalmának fejlesztését tűzték kl célul. A hároméves program célja fel­lendíteni a vidéki turizmus min­den formáját a Rozsnyói járás te­rületén (a kormány által jóváha­gyott területi felosztás alapján a leendő Nagyrőcei járás vidéke ebből kimarad). A cég segíteni fog a vidéki szállók fejlesztésében és marketingtevékenységük irányítá­sában - főleg a húszágyasnál ki­sebb, egy-két szobás panziókról van szó. Információs táblák elhe­lyezését tervezik, idegenforgalom­mal kapcsolatos tanácsadással fognak szolgálni, különféle tanfo­lyamokat indítanak a helyi vállal­kozóknak (vállalkozási lehetősé­gek a turizmus terén, kis turista­szállók marketingje, népművésze­ti termékek marketingje, kisebb idegenforgalmi cégek irányítása, ügyfelekkel való kapcsolattartás, vadászati turizmus stb.) jelen­leg az igények felmérése folyik. A Rozsnyói Turisztikai Informá­ciós Központ vezetője, egyúttal az ADAS cég szlovákiai koordiná­tora, Slovák Gyula mérnök felhív­ja a Rozsnyói járás községeinek polgármestereit, étteremtulajdo­nosait, hogy az információs köz­pont kifüggeszthető, nagymé­retű, a Szlovák-Karsztot és vidé­két ábrázoló térképeket bocsát ingyen rendelkezésükre, ha meg­felelő táblát biztosítanak annak elhelyezésére. A központ telefon­száma: 0942-28101. (tüdő) LÉVA Új parkolási rend Újabban szinte városonként más-más parkolási szokásokkal találkozha­tunk. Az egyikben parkolóórákkal, má­sutt parkolóautomatából váltott jeggyel, s megint másutt parkolókár­tyákkal oldották meg a kérdést. Léván például az egyre több helyütt alkalma­zott parkolókártyák mellett döntöt­tek. A városi hivatalban Jozef Bajan márnököt, a parkolószolgálat osztá­lyának vezetőjét az új rendszerrel kap­csolatos tudnivalókról kérdeztem. - Több szempontból is fontosnak tartot­tuk a fizető parkolási zóna létrehozását a városközpontban. Egyrészt a forgalom fo­lyamatosságának biztosítása, a körzetek, a környezet védelme, másrészt a parkolóhe­lyek bővítése érdekében vezettük be a tíz utcát érintő új parkolási rendet, ahol a kár­tya használata kötelező. - Mi van akkor, ha valaki - úgymond ­megfeledkezik róla? - Osztályunk dolgozói a városi rendőrök­kel közösen ellenőrzik, hogy a leállított gép­kocsi szélvédője mögött ott van-e a megfe­lelően kitöltött parkolókártya. Ha nincs, ak­kor az ablaktörlő lapátja alá egy lezárt borí­tékot helyeznek, benne 100 korona befize­tésére szóló pénzesutalvánnyal, ezt három napon belül kell befizetnie a gépjármű tulaj­donosának. Ha elmulasztja, akkor ajánlott levélben küldjük el a címére az utalványt. - És ha erre sem reagál? - Ilyen esetben az ügy a körzeti hivatal il­letékes osztályára kerül, ahol az eset meg­tárgyalása után akár 500 korona bírsággal is sújthatják a szabálytalanságot elkövető gépkocsivezetőt. - Hol kaphatók a szóban forgó kártyák? - A parkolóhelyek közelében található új­ságosstandokon, trafikokban és forgalma­sabb üzletekben. Tervezzük, hogy az autó­sok jobb tájékoztatása érdekében a parko­lás módjáról tájékoztató tábla alatt feltüntet­jük, hogy hol vásárolhatók meg a kártyák. Egyébként azt tapasztaljuk, hogy a tavaly szeptember l-jével bevezetett parkolási renddel megbarátkoztak a gépkocsivezetők, amire az eladott kártyák mennyiségéből is következetetni lehet. B. GY. UDVARD Együttműködés a kisebbségek között Szabó Istvánné, az oroszlányi öttagú szlovák önkormányzat elnöke a napok­ban Szlovákiában járva, szülőfalujában, az Érsekújvár melletti Udvardon találko­zott Száraz József polgármesterrel és a falu képviselő-testületének tagjaival. Ab­ban egyeztek meg, hogy a nyár folyamán az udvardiak Oroszlányba látogatnak, a helyi szlovák önkormányzat által szerve­zett kulturális rendezvényre. Amint azt Száraz József polgármester elmondta, nagyon fontosnak tartják a Magyarorszá­gon élő szlovák kisebbséggel való kap­csolattartást, hiszen a kisebbségi sorban élőknek sok közös gondjuk van, s hama­rabb megértik egymást, mint a többségi nemzethez tartozók. Az oroszlányi szlovák önkormányzat mindössze néhány hete alakult, és egyenlőre anyagi gondokkal is küszköd­nek. Az Udvardi Községi Hivatal a le­hetőségeihez mérten anyagilag is segíte­ni kívánja az Oroszlányban élő szlováko­kat. (km)

Next

/
Oldalképek
Tartalom