Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-06 / 55. szám, szerda

6 I ÚJ SZ

Ó RÉGI

Ó 1996. március 6. o Tőketerebes Rozsnyó R.szomba! Losonc Nagykürtös Jó/ész Klrályhelmec Poz

s°

n

y Galánta o t.újvár .szerdahely 0 « ^^^Komárom Ipolykér Sárkányfalva ÜGY érzem, G^UUESÜNK NAGYON SI-KE.RES JÓLÉSZ Gázos ügy Mielőtt Jaskó József polgármesterhez -bekopogtattam, ismerkedtém egy kicsit a faluval. Végigjártam az utcákat, a kapuból betekintettem néhány portára... Ami leginkább meglepett, hogyjólészen rengeteg fiatal család él, š nem láttam kihalt, elhanyagolt portát. - Hogy milyen lehetőségünk volt itt a szórakozásra? - ismételte meg a kérdésemet Tisza istván gépészmérnök. - A mostani klubélet összehasonlíthatatlanul szegényebb, mint amilyen néhány évvel ezelőtt vo/t. Hiányzik az erős „mag", amely vinné magával a többieket. Elkényelmesedtünk, csak magunkkal törődünk. Szerintem akkor kezdett megbomlani az ifjúsági klubélet, amikora fiúk tizennyolc éves korban jogosítványt és kocsit kaptak. Motorizálódott a fiatalság, nem elégszik meg a helybeli szórakozási lehetőségekkel, kocsiba ül, és... Más faluba járnak diszkóba, udvarolni. A helyi kulturális élet tulajdonképpen az óvodások előadásaira korlátozódik, illetve időnként fellépnek a várhosszúréti amatőr színjátszók. Az elmondottak ellenére megmaradnak a fiatalok a faluban. Sőt a közeli Rozsnyóról gyakran keresik fel Jólészt, és üres porták vagy telkek iránt érdeklődnek. - Nincs eladó ház a faluban, nem is emlékszem, mikor volt ilyen porta utoljára - tájékoztatott Jasko. - Szinte karnyújtásnyira van tőlük a város, és az emberek jobban érzik magukat falun, mint a betonrengetegben. Munka, pontosabban főállás mellett egyre többen vállalkoznak, tartanak jószágot. Annyi tehén van a faluban, hogy a magángazdák két évben is külön pásztorembert fogadtak, mert a község határát a Rozsnyói Állami Gazdaság műveli. A polgármester szerint nagy szükség volna a gázvezetékre. Kevés beruházással meg is oldható, hiszen a fővezeték közvetlenül a falu mellett húzódik. Eddig a közelben nem akadt egyetlen nagyvállalat sem, amely igényt tartott volna az ilyen energiára, a kisfogyasztók pedig, úgy tűnik, kevésbé vonzók a gázműveknek. Ottjártunkkor úgy látszott, mégis akad vállalat, amely bevezetteti a gázt. Ha azóta nem gondolta meg magát a vállalat vezetője, és beadta a kérvényét Poprádra, a gázművek központjába, talán Jólész gázellátása is megoldódik. (farkas) KIRALYHELMEC Ahol nincs változás Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallani országszerte: nincs pénz az iskolákra, az egészségügyre, a meglevő munkahelyek fenntartására, illetve újak létrehozására. Nem különb a helyzet e téren Királyhelmecen sem, ahol mindenekelőtt nagyobb iskolára volna szükség, vagyis az évekkel ezelőtt megkezdett építkezést kellene mielőbb befejezni, továbbá megépíteni a csatornahálózatot amelynek esetében már évek óta húzódik a kivitelezés -, illetve helyben munkalehetőségeket és tisztább környezetet teremteni. A legégetőbb gondok egyike azonban a munkalehetőségek hiánya, amelyről az utóbbi években „módszeresen gondoskodtak" az illetékesek, hiszen fokozatosan megszüntették, illetve a privatizálok a saját szájuk íze szerint alakították át vagy egyszerűen leépítették a prosperáló üzemeket. így a gépállomást, több ipari üzemet, a bútorgyárat... Nem csoda, hogy a munkanélküliség aránya a városban és környékén magasabb az országos átlagnál. Sokan pedig kénytelenek több kilométert is utazni munkahelyükre. A városban sikerült ugyan néhány közhasznú munkahelyet kialakítani, ezek azonban csak töredékével csökkentik a munkanélküliséget. A járási székhely visszaállítása már az első fázisban nemcsak 300-350 munkahely létrehozását, az eddig elhanyagolt régió kulturális és szociális fejlődését, hanem gazdasági felemelkedését is lényegesen elősegíthette volna. De az illetékesek - csakúgy, mint 36 éven át, az 1960-as területrendezés óta - most sem szenteltek kellő figyelmet ennek a térségnek. Nem marad más számukra, mint az önerőből való talpra állás, amely a jelenlegi gazdasági helyzetben nem a legkönnyebb feladat. (kat.) KASSA Forog a pénz, őröl a malom Az elmúlt év decemberében és az idei esztendő első heteiben nagy „sláger" volt Kassán a helyi malom részvényeinek a felvásárlása. Akadt brókercég, amely 1000 koronát adott egyegy részvényért, s volt olyan is, amely 1200 koronát fizetett érte. Természetesen az értékpapír-kereskedők mások megrendelésére bonyolították le ezt az üzletet is. Mint kiderült, a részvények 47,5 százalékát a pozsonyi Danubiainvest szerezte meg, az Agrobanka-Aureus-Biofond-Agroinvest-Agrofond ötösfogat pedig a részvények 42,2 százalékára tett szert. Ezek alapján néhány hétig a Danubiainvest irányította a kassai malmot. Valóban csak néhány hétig, mert úgy hírlik, újabban már az Ekoinvest az irányító. A Košický večer című újság szerint a Danubiainvest 70 millió koronáért eladta részvényeit (tehát darabonként 500 koronáért) a kassai érdekeltségű Ekoinvestnek. Képviselője, Marián Kupéik azt nyilatkozta a lapnak, hogy a Danubiainvest képviselői a malom igazgatótanácsából is távoztak, ám mostantól a korábbi vetélytársak közül az Agrobanka és az Agroinvest képviselteti magát benne. • Forog tehát a pénz is, nemcsak a malomkő. És Kassán erre sokan azt mondják, nem bánjuk, hadd változzanak a tulajdonosok, csak a liszt ne legyen drágább, és a minősége is megfeleljen! (g-f) SÁRKÁNYFALVA Megmentőre vár a kastély A kivert ablak felett kőbe vésett címer díszíti az épület homlokzatát. A nyilakat tartó, páncélos kar háromágú koronán nyugszik - bizonyítékául annak, hogy bárói címerről van szó, ez pedig azt támasztja alá, hogy az épület valaha nem akármilyen úrilak - bárói kastély volt. Az épület jelenlegi állapota, sajnos, nem erre utal: az összes ablak kitörve, az ajtók szétzúzva, ahol egykor táncparkett lehetett, ma felszaggatott padlódeszkák hevernek, a tetőről hiányzik a cserép, sőt az egyik helyiségben még a tetőgerendák is leszakadtak. E siralmas kép Sárkányfalva központjában, az egykor virágzó bárói birtokon fogadja a látogatót. - A jobb sorsra érdemes épületből mintegy nyolc éve költözött ki utolsó használója, az akkor még összevont földműves-szövetkezet, azóta közpréda. Ami mozdítható volt benne, annak már rég lába kelt - magyarázza a siralmas állapotok okát Markó Rozália polgármester. De hiába bosszantja a jelenlegi állapot, amíg nem sikerül elintéznie, hogy az egykori bárói birtok a község tulajdonába kerüljön, nem sokat tehet megmentéséért. Pedig vannak tervei. Az írásos emlékek szerint az épületet az 1827-ben a községbe került Koller család építtette, körülötte pedig 15 hold területű angolparkot, valamint értékes gyümölcsöst telepítettek. Valaha egészen a szemközti templomdombra vezetett fel a gesztenyefasor, mára ennek csak egy kis része maradt meg, de értékes platán és tiszafa is őrzi még az egykori park emlékét. A birtokot később Boronkay Lajos, Esztergom vármegye főjegyzője és felesége örökölte, majd fiuk, Boronkay Jenő építtette át az úrilakot. A templom melletti temetőkertben ma is megtalálható a családi kripta. A Boronkayaktól 1916-ban Léderer Ferenc vásárolta meg a birtok nagy részét, majd az ő örökösétől Renner Józsefné és fia. 1942-ben a birtok tulajdonjoga örökjogon a kiskorú Renner Péterre szállt. Ő volt az utolsó igazi tulajdonos. A háború után ez a kastély is hasonló sorsra jutott, mint több más államosított birtok - szövetkezeti irodákat telepítettek bele. A kastélydomb lábánál nyíló hatalmas borospincét egy ideig laskagomba-termesztésre használták, jelenleg pedig az egykori angolpark egy részét használja a szövetkezet dohánypalánta-nevelésre. A polgármesternek elképzelése is van, hogyan használhatná fel a község a birtokot: - Gyönyörű pihenőközpontot lehetne itt kialakítani. Lovasiskolát, lovardát üzemeltethetnénk, (az úrilak mellett még állnak az egykori lóistállók falai - a szerk. megj.), de szállodává, vadászkastéllyá is átalakítható, hiszen a környező vadasba ma is szívesen járnak külföldi vadászok, és bizony kellemetlen, hogy a vendégeket nincs hol elszállásolni. Az épület mellett golfpályát vagy más hasonló létesítményt és akár egy kis tavacskát is ki lehetne alakítani. A polgármesternek szilárd meggyőződése, hogy ha sikerül a kastélyt a község tulajdonába juttatni, akkor a felújításához is megteremtenék valahogy a feltételeket. Csakhogy ez nagyon nehéz, mivel a kastélyt hivatalosan nem Az érsekújvári vasútállomásról február 26-án különös helyi időszámítás szerint indult a délutáni pozsonyi személyvonat - pontosan 15 óra 65 perckor! (Kép és szöveg: G. L.) nyilvánították műemléknek, ezért állami támogatásra sem számíthatnak. Markó Rozália szerint biztos akadnak szponzorok vagy olyan vállalkozók, akik felismerik a terület hasznosításában rejlő lehetőségeket. Persze nagy összefogásra volna szükség, hiszen óvatos becslések szerint is legalább ötmillió korona kell az épületek lakhatóvá tételére, és még további milliókra, hogy „életet költöztessenek" beléjük. (gaál) Több helyen beázik az egykori úrilak (A szerző felvétele) IPOLYKÉR Megduplázott támogatás Az alig több mint 300 lélekszámú Ipolykér nevét a helyi Csemadok-alapszervezet jóvoltából ismerte meg ország-világ - hangzott el a szervezet évzáró taggyűlésén. Zatyko Sándor elnök a tavalyi tevékenység értékelése során kiemelte, hogy további sikereket értek el a népi hagyományok ápolásában. A beszámolóból kiderült, hogy a kéri menyecskék múlt évben is részt vettek a Tavaszi szél... népdalverseny járási fordulóján, a folklórcsoport pedig aratási szokások felelevenítésével mutatkozott be a járási kulturális ünnepélyen. Külön említést érdemel, hogy az éneklő- és folklórcsoport Tavasszal nyílik az akác címmel mintegy két és fél órás népművészeti műsorral lepte meg a falu lakosságát. Szalkay Lászlóné polgármester a szervezet eredményes munkáját értékelve támogatásáról biztosította a Csemadok-tagokat. Az önkormányzat megduplázta a tavalyi támogatást: idén 10 000 koronával kívánja segíteni őket további munkájukban. A vitában Szuchánszky Lászlóné, a folklórcsoport vezetője és Lakota Jánosné népdalénekes érthető büszkeséggel számolt be arról, hogy a csoport, illetve a menyecskekórus tagjai már több mint húsz éve rendszeresen szerepelnek a hazai magyar népművészeti rendezvényeken, s bemutatkoztak a rádióban és a televízióban is. Tehát valóban igaz, hogy - némi túlzással állítva ország-világ előtt ismertté váltak. (-dzsár) Nyelvédesanyánk Ezzel a címmel szervezte meg nemrég gazdag programmal a Palóc Társaság a magyar nyelv és irodalom hetét. A rendezvénysorozat nyitányaként Beke György jeles erdélyi író Ipolyságon a Fegyverneki Ferenc Magyar Tannyelvű Egyházi Alapiskola és a magyar gimnázium, majd egy nappal később Ipolybalogon a helyi magyar iskola tanulóival-diákjaival találkozott. Utána Ipolynyéken a Palóc Társaság, majd Losoncon a városi Csemadok-szervezet vendége volt. Palócföldi körútját a füleki magyar gimnazistákkal tartott találkozóval fejezte be. A magyar nyelv és irodalom hetének további programjában Lukanényén Teremtő anyanyelv címmel tartott videós előadást Kolczonay Katalin, az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének alelnöke. Árpád apánk vérrel szerzé e drága hont címmel került sor az ipolysági városházán a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére megtartott történelmi szemináriumra neves hazai és külföldi előadók részvételével. Csáky Károly helytörténész Ipolyság művelődéstörténetével ismertette meg a hallgatóságot. Popély Gyula történész Megfogyva bár..., Csámpai Ottó szociológus A történelmi tudat problémái a Zoboralja magyar falvaiban, a Zürichből érkezett Csihák György történész A kisállamok jövője - övezetek Európája, Molnár Imre pedig Nemzeti identitás és elnemzetietlenítés címmel tartott előadást. (bodzsár) Szabó Ákos rajza