Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-06 / 55. szám, szerda

1996. március 6. KÖZÉPISKOLÁSOK OLDALA ÚJ SZ

Ó 7) m • 5 millió az életért! „Nézz rájuk ember! Nézz rájuk tornyosuló gondjaid mögül! Nézz rájuk - az életért kü/denek! Tőled Is várják, ml Tőled érkezne, hogy megsegítse őket..." - Ez a bevezető áll a „Remény Palikának" Alapítvány plakátján, amely Csémy Palika életének megmentésére buzdít. Palika 17 éves. Többször megírták már, hogy kétéves korától beteg. Nem működik a veséje. 1991 májusában és 1992 márciusában ugyan már átesett veseátültetésen, de azok nem Javítottak az állapotán. Az egyetlen esélye a túlélésre, ha újra megműtlk és egyszerre kap új vesét és májat Is. Édesanyja felajánlotta fél veséjét és a májának egy részét, az orvosok szerint az ő szervezete áll legközelebb Palikáéhoz. Ám ez egyáltalán nem veszélytelen rá nézve sem. A műtétet Franciaországban vállalják - feltéve, ha összejön 5 millió korona, amely magában foglalja a kiutazás és a műtét költségeit Is. A múlt héten Csémyéknél Jártam. A család számára már természetes a dolog, hiszen ebben élnek, így rendezték be az életüket. Palika nem nagyon beszédes. Először az édesanyát, Csémy Eleonórát kérdeztem a múltról a Jelenről és a jövőről... • Mikor derült ki, hogy van esély? - Hetente háromszor járunk Pozsonyba művesekezelésre és ott érdeklődtem, milyen lehetőségeink vannak, hogyan lehetne javítani Palika állapotán. Azt javasolták, próbáljuk meg Prágában. Elmentünk Prágába, ott.megvizsgálták Palikát. Azt mondták, meg lehet műteni - akkor én is felajánlottam a vesémet és a férjem is, engem találtak a megfelelő donornak - , de mivel ez már a harmadik ilyen természetű műtétje lenne, és közben felléptek más rendellenességek is, csak úgy van értelme, ha az édesanya májának egy részét is kiveszik. Ilyen beavatkozást viszont sem Szlovákiában, sem pedig Csehországban nem végeznek. Prágában éppen ekkor volt egy nemzetközi kongresszus, ahol a világ jelentős nefrológusai találkoztak. A kongresszuson ismertették Palika esetét is, és kikérték a szaktekintélyek véleményét. Ök is arra a véleményre jutottak, hogy a siker érdekében a vese- és májátültetést egyszerre kell végrehajtani. Egy francia professzor vállalkozott, hogy ők végeznek ilyen műtéteket és elvállalnák ezt az esetet is. • Hogyan állapították meg az árat? - Franciaországban a kórházon belül megbeszélték az árat, amely nem az ott szokásos összeg, ez egy szolid ár. A kezelés minden országban nagyon sokba kerül, és nem biztos, hogy az 5 millió elég lesz... • Hogyan jött létre az alapítvány? - Miután megjöttünk Prágából, elmentem a községi hivatalba, mit tanácsolnak, hogyan tudnának nekünk segíteni. Ok javasolták az alapítvány létrehozását, mert így tudnánk gyűjtést szervezni. Nagyon segítőkészek voltak, mindjárt összehívták a képviselő-testületet és megbeszélték, kinek, hol van ismerőse, ki hogyan tudna segíteni. Dr. Mészáros Lajos, a neves ügyvéd is meghallotta, hogy segítségre van szükségem. Ő különben volt osztálytársam, jókai Tégy az életért - segíts! származású, másnap felkeresett és felajánlotta a segítségét. Három napon belül az alapítványt bejegyezték. Kezdőthetett a gyűjtés... • Hetente háromszor járnak Palikával Pozsonyba kezelésre. Miből áll egy ilyen kezelés? - Hétfőn, szerdán és pénteken megyünk. Minden alkalommal ellenőrzik a súlyát, mérik a vérnyomását, ezután rákapcsolják egy vértisztító berendezésre. Négy órát kell így feküdnie, tűkkel a kezében (az egyiken a kiáramló, a másikon a beáramló, tisztított vér folyik), azután újra a súly és a vérnyomás ellenőrzése következik. • Palika elvégezte az alapiskolát, méghozzá jó eredményekkel. Ez óriási eredmény... - Már elsősként is beteg volt, ezért komoly diétára kényszerült, ám akkor még rendesen járt iskolába. Az ötödik év közepén - a félévi bizonyítványosztás előtt - egyik napról a másikra annyira leromlott az állapota, hogy be kellett vinni a kórházba és azóta folyamatosan kell járnunk művesekezelésre (dialízisre), mert enélkül már nem tud élni. A kórházban együtt tanultunk és a kórházi tanító nénik is segítettek, hogy ne maradjunk le a többiektől. Az utolsó években megbeszéltük az iskola igazgatónőjével és a tanárokkal, hogy Palika otthon fog tanulni. Mindig járt hozzá valaki, aztán bejártunk az iskolába, vizsgázott, és így osztályozták. Az alapiskola után Pozsonyba jelentkezett gyors- és gépírásra - mivel gimnáziumba nem járhatott a heti három kezelés miatt -, ide elegendő volt hetente kétszer járni, és otthon gyakorolhatott. Sajnos, ennek vége szakadt - csak két hónapig járt oda, bár nagyon boldog volt, új környezetbe került, jól érezte magát, jól ment neki -, mert az egyik fülére teljesen, a másikra részlegesen megsüketült. • Nem volt ijesztő a szervezet rohamos gyengülése? - Hát ez nagyon gyorsan jött, azt hittem először, hogy a vérnyomás-ingadozás, vagy az új gyógyszerek miatt nem hall, de nem így volt. Elmentünk kivizsgálásra és azonnal ott kellett maradnia. A kórházban töltött első hét alatt sokat romlott az állapota. Akkor jelentkezett nála a csontritkulás. Ez nagyon sokáig lappangott benne, és akkor kitört. Próbálták a hallásátjavítani, de sikertelenül, hallókészüléket is kapott. Tovább vizsgálták, azt mondták, a csontritkulás olyan stádiumban van, hogy bármi rossz bekövetkezhet. Be is következett, elrepedt a combnyak csontja. Megműtötték, és azután végérvényesen nem járhatott iskolába. Ekkor már nem tudott járni, tolókocsiba került, de nem adtuk föl, ő is hihetetlenül igyekezett, tornázott, most már mankóval többé-kevésbé ismét tud járni. Ezután léptek föl nála látási problémák, szemműtétje is volt, de az már Prágában. • Ön úgy döntött, hogy felajánlja az egyik veséjét és a májának egy részét. Ön az életét kockáztatja és van egy egészséges kislányuk is, aki még csak tizenegy éves... - Jól tudom, hogy életemet kockáztatom. Ezt az orvosok is megmondták, nem százszor, ezerszer. Abban is bizonyos vagyok, hogy ha másvalaki kerülne ilyen helyzetbe, ugyanígy döntene. Sok embertől megkérdeztem, hogy mit tennének, és ők is csak megerősítettek elhatározásomban. A két idegen vesét nem fogadta be a Palika szervezete én állok hozzá legközelebb, csak én segíthetek rajta. Sokan azt mondják, hogy ennek nincs értelme, nem érdemes ezt csinálni, mert már nagyon sok baja volt és van, már nagyon sokszor operálták. Mi mégis bízunk és biztatnak bennünket, neves professzorok mondják, hogy minden jóra fordulhat... Miközben az édesanyával beszélgetek, Palika helyesel és én egyre nagyobb csodálattal nézem Palika édesanyját. Még soha nem találkoztam senkivel, akiből ennyire sugárzik az energia, aki ennyire hisz, remél. Már évek óta nem dolgozik, hogy is tehetné, Palikának szüksége van rá. Az édesapa pozsonyi munkahelyét felmondta és a helybéli pékségbejött át dolgozni, hogy mindig a közelben legyen, készenlétben, ha baj van. Most is dolgozik. Közben egyre csak azon gondolkodom, hogy milyen problémáim vannak nekem, meg neked, vagy egyáltalán mi bajunk van a világgal. Jól érzem magam, jól látok, hallok, fittnek érzem magam és tudok járni, azt eszem, amit kedvelek, és bármit csinálhatok, enyém a világ! Ha belegondolok, hogy naponta mennyien dobják el maguktól az életet azért, mert nem tudják megoldani a gondjaikat, szinte nevetséges. Már mondtam neked, hogy vannak csodák, csak egyetlen dolog nincs. Lehetetlen. Csémy Eleonórából sugárzik valami, amit úgy hívnak, hogy HIT, ez az a varázsszó, ami biztosítékot nyújt a jövőre nézve, azt mondja, hogy mindenre van megoldás. Most csak egy álomban élnek, és ha Palika meggyógyul, felébrednek, és élnek tovább. Egészségesen. Ahogyan beszélgetünk, oldódik a hangulat, Palika kezd befogadni. Lassan mindketten feloldjuk gátlásainkat, így hát beszélgethetünk... • Mivel töltöd az idődet, mit szeretsz csinálni? - Nincs nagyon sok szabad időm, a sok az utazás és a kezelés nagyon fárasztó. Szeretek olvasgatni, tévét nézni, amit az egészségem megenged. • Nemsokára meggyógyulsz, mihez fogsz kezdeni? - Szeretnék iskolába járni, úgy élni, mint a többi gyerek, szeretnék tanulni. Jó érzés, hogy segíteni akartok nekem és sok biztató levelet, képeslapokat is kapok. Ez sokat segít. Köszönöm! Kikapcsoltam a diktafont, most már igazán kötetlenül dumcsizunk. Néha sikerül mosolyt csalnom Palika arcára. Meséli, hogy milyen érdekességeket olvasott az újságokban. Szereti az autókat, érdeklődik a világ újdonságai iránt. Már csak 3 millió korona választja őt el attól, hogy úgy élhessen, mint te vagy én, vagy legalábbis könnyebben mint most. Ha belegondolsz, elég lenne, ha kis országunk minden egyes embere egyetlen koronával segítene - egy életet megmenteni. Minden állampolgár nem fog pénzt adni, pedig az egy korona is nagy segítség! Egy csoki, pofa sör, csomag rágó vagy egy doboz cigi ára is segíthet, és te is elősegítheted, hogy egy szeretetre méltó ember velünk maradjon, hiszen ő lehetnél te is... Ha úgy gondolod, vagyis velem együtt te is segíteni szeretnél Palikának, a legcsekélyebb adományt is hálásan köszöni a Csémy család. Én is. „Remény Palikának" Alapítvány Slovenská sporiteľňa a.s., Dunajská Streda Bankszámlaszám: 1018642-129/0900 Devlzaszámlaszám: 084830-0080241-129 KAPRINAY ZOLTÁN • Hát szervusz! Mozgalmas az élet, sok minden történt, amióta nem beszélgettünk. Már hoszabb ideje készülök arra az interjúra, amelyet most olvashatsz. Nagyon sokan tudnak Palika betegségéről és arról, hogy segítségre szorul, viszont sokan nem. Most veled együtt azt a réteget célzóm meg, aki szintén középiskolás korban van (Palika 17 éves), és esetleg nem tud(sz) arról, hogy segíthet(sz) megmenteni egy életet... Amint azt a múltkoriban ígértem, ma beindul a BULIZÓ c. rovat, amire bizony nem úgy kérdezünk, hogy mit csinálsz, bulizó'?! Jól és figyelmesen olvasd el, miféle buliról van szó, mert Te is nyerhetsz jegyet a NAGYSZÜNET-től és ott lehetsz a bulin. Ez azért nem semmi, ugye? Ez jó befektetés Neked (bizonyára a barátod/barátnőd szerint is - ismerem a fajtájukat, ezek szeretik a befektetést). Te, olvastad, hogy milyen frankó cuccokat írt rólam az ÚJ SZÓ múlt csütörtöki számában ZIRIG ÁRPÁD Dunaszerdahelyről? Nem? Nagyjából felvázolom: aszongya, hogy nem hagyok benne maradandó nyomokat (én különben Benne nem is szerettem volna), meg, hogy még ideges is lett tőle(m), meg eleve a Nagyszünettől. Azt gondolta az ÚJ SZÓ-ról, hogy egy kulturális indíttatású, művelő napilap, és Ő nem is érti, hogy egy ilyen lap hogyan tud elviselni ilyen mérvű szellemi süllyedést. Aztán még engem is kiszúrt, hogy mennyire ízléstelen, meg azt is írta, hogy nem is vagyok jópofa (gy.k.: nem lópofa!). Már kezdtem teljesen elkeseredni, és szomorúságom már a fűzfáéval vetekedett, amikor azt olvasom, ennek az Árpád nevezetű tagnak úgy tűnik, hogy én a kommersz Császár Elődöt és a semmitmondó Geszti Pétert utánozom. Hűha, ember! Ekkor már teljesen happy voltam, mert szerintem akinek Geszti Péter semmitmondó, ott már valami zűr van. Szóval megnyugodtam, hogy a hiba talán nem az én készülékemben van. A java csak ezután következett, Árpád bácsi megkérdezett három teljesen pártatlan dunaszerdahelyi gimnazistát, akik hát ugye, sajnos, nem vállalták a nevüket. Megértem Őket... Az első megkérdezett (K. Sz.) nyilatkozata: „El sem olvasom"! Szuper, javaslom az „Azt sem tudom, hogy mi az", illetve a „Nem is tudok olvasni" változatokat, gondolkozz el rajta kedves K. Sz., hátha Árpád mégegyszer megkérdez. Felbosszantani csak az ezután következő Kerék nevezetű egyén bosszantott fel, de hát nem tehet róla. Azt nyilatkozta: „Undora köbön. Ahelyett, hogy mások elfuserált novelláit, közhelyes és semmitmondó verseit közli, foglalkozhatna igazi értékekkel. A stílusa pedig csapnivaló." Természetesen a második mondat hozott ki a sodromból. Tudod, engem úgy neveltek, ha valami nem tetszik, bátran pofázzak bele (bár ezért már ráütöttek a számra), de ha olyan okos vagyok és szidom a cuccot, csak mutassak már fel valami jobbat. Hát igen, nevelés kérdése (is). Ahány ház, annyi szokás. A harmadik megkérdezett (bizonyára külföldi, legalábbis a monogramja erre utal - X.Y.) viszont nyíltan hízelgett nekem: „Még most kéne szerintem azt a tagot elsüllyeszteni, mert később ilyenek követik el a Friderikusz-showhoz hasonló merényleteket." Hiszen ki ne szeretne egy ilyen merényletet elkövetni. Ha belegondolok, hogy Friderikusz Sándor '58-ban született, 12 évesen már riporterkedett, '84-ben már eseményszámba mentek a műsorai, olyannyira, hogy neves színészeknek, politikusoknak egyre inkább sikk volt fellépni Friderikusz showjaiban. Az sem mellékes, hogy '92 januárjában elkezdte a showját a Magyar Televízióban. Ezt 4,3-6,2 millió néző követte folyamatosan adásról adásra az elmúlt három évben. És végezetül: tevékenységére nemzetközileg is felfigyeltek, számos sztárinterjúját vették át európai és amerikai tévétársaságok, s '94-ben beválasztották a világ legnézettebb showmanjeinek nemzetközi televíziós szövetségébe. Szóval, ennyit a jövőmről. Köszönöm Zirig Árpádnak és a három nyilatkozónak a biztató szavakat, igazán jók voltak. Na jó, azért én is igyekeztem. A sors iróniája, hogy a legtöbb levelet a dunaszerdahelyi gimiből kapom... A fent említett kritikát (ÚJ SZÓ, 1996. február 29.) és a mai Nagyszünetet is postázom Friderikusz Sándornak (mint elődömnek) egyrészt azért, hogy tudja, mire számíthat, meg aztán megkérem, segítsen a Csémy családnak (ez természetesen az Ő beleegyzésükkel történik), amilyen módon csak tud. K. Z. A ZOLTÁN AZT ÜZENI Bocs', de mivel nem igazán van helyem, csak nagyon röviden válaszolok a leveledre! Helló, Chris! Tetszik a cím nélkülid, közlöm! Szevasz, Lukrécia és Szerénke! Köszi a Top dumákat és igazán kedvesek vagytok! Szász', Szighart Dušan! Amit a versközlésről írtál maradjon kettőnk között! Kedves G imikukac! Cucc amit írsz, a jövő héten égetem a pasit és közlöm a dumát is! Üdv, Ármin! Kedves vagy, hogy írtál (nem baj, ha csak ilyenkor), a fiúkkal kapcsolatban meg igazad van. Kedves A és I! Kösz a levelet és a kérdéseket, a jövő heti számban mindegyikre válaszolok! Helló, Ivanlcs Anikó! Kösz a bókokat és a szüntelen szövegelőket. Amennyiben Te is igényt tartasz egy jegyre a POWER DANCE c. bulira, Te előjogot élvezel, és ha érdekel, veheted úgy, hogy már meg is van! Szia, A Girl Dressed In Black! Köszi a Kaktuszt (nekem is van otthon az ablakban), nekem tetszik, igazán jó. A jövő heti számban Neked is válaszolok bővebben! A TESZT HAZÁRDJÁTÉKOST NEVELŐ" TÖRVÉNY, AVAGY MELYIKET AZ ÖT KÖZÜL? Bár a szerencsjátékokat tiltják 18 éves kor alatt, a TESZT-ek írásakor mégis kellő jártasságot szerezhet minden diák az élet eme területén is. GÁLIK PÉTER í BuuzO Szóval bull van! A buli neve: POWER DANCE 1 Mikor: 1996. március 30. - 19.00-tól 4.00-ig Helyszín: Komárom, sportcsarnok Sztárvendégek: Ámokfutók, Alvajárók, Soho Party, FLM További résztvevők: DJ. T-BOY, DJ P.K0CISKÝ, DJ MAX, DJ VIKTOR "DOODY" DUDÁS Beugró: 160.-Sk (ebben benne van a tombola is) Jegyelővétel a Satur Irodáiban: Komáromban, Érsekújvárban, Párkányban, Dunaszerdahelyen Gyere el Te is a buliba, ha esetleg a jegyedet szeretnéd megnyerni, írd meg! A jegyigénylők közül TIZENÖTEN Ingyen eljöhettek a buliba, illetve én is ott leszek és utólag beszámolok az ott történtekről. A Nagyszünetet szerkesztem. Leveledet szívesen veszem (ha nem túl drága), de nehogy azt hidd, hogy visszaküldöm (minek?). . '' A Nagyszünet címe megegyezik az ÚJ SZÓ-éval (pont ők veszekednének), de a borítékra írd rá, hogy Nagyszünet! KAPRINAY ZOLTÁN