Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-12 / 60. szám, kedd

[s] ÚJ SZÓ OLVASÓINK OLDALA 1996. március 14. Rétorománul a hivatalokban is MTI-hír A Svájc lakosságának 0,8 százalékát kitevő rétoromá­nok nyelvhasználatáról vasár­nap megtartott országos nép­szavazáson a részvevők nagy részé hozzájárult ahhoz, hogy Graubünden kantonban a ré­toromán részlegesen hivata­los nyelvi rangra emelkedjen. Ez azt jelenti, hogy a népsza­vazást követő alkotmánymó­dosítás nyomán a rétoromá­nok ezentúl anyanyelvükön érintkezhetnek a hatóságok­kal. Ezenkívül az új rendelke­zések kötelezik a szövetségi szerveket és a helyi hatósá­gokat, hogy tegyenek meg mindent a nyelvi közösségek közötti érintkezés előmozdí­tása érdekében. A német, a francia és az olasz mellett a rétoromán Svájcban 1938 óta elismert nyelv, de eddig még egyáltalán nem emelték - részlegesen sem - a hivata­los nyelv rangjára. A svájci parlament nemrég szavazta meg, hogy a rétoromán és az olasz nyelv ápolására az adott közösségek évente 7 millió frankot fordíthatnak. FENYEGETŐZIK A KÍNAI KÜLÜGYMINISZTER Újabb amerikai hadihajók Tajvannál MTI-hírek Az Egyesült Államok egy irá­nyított rakétákkal rendelkező fregattot és egy rombolót ren­delt a Tajvan és Kína közötti konfliktus éleződését figyelem­mel kísérő haditengerészeti egységeihez. A Reuternek az amerikai csendes-óceáni flot­tára hivatkozó jelentése sze­rint a McClusky fregatt és a He­witt romboló elindult Japánból, hogy csatlakozzon az O'Brien rombolóhoz és a Independen­ce repülőgép-hordozóhoz Taj­van partjai közelében. Tajvan első közvetlen elnök­választása a sziget független­ségének elérését szolgáló összeesküvés része - jelentet­te ki Csien Csi-csen kínai kül­ügyminiszter Pekingben egy sajtóértekezleten. „Teljesen meddő dolog a tajvani hatósá­gok számára, hogy így akarják kihasználni a küszöbönálló vál­tozást, így produkálni egy ve­zetőt, aki révén a haza meg­osztása törvényes leplet kap" - idézte a Reuter a kínai diplo­máciai vezetőjét, aki azt is kö­zölte, hogy a március 23-kai választás győztese helyi vezető marad a kínai fennhatóság alatt is. A külügyminiszter el­mondta, hogy a tajvaniaknak semmi félnivalójuk nicns a ra­kétatesztektől és a sziget part­jainál rendezett hadgyakorlat­tól, az egyedüli veszély a füg­getlenségre való törekvés. A tajvani vezetők még meggon­dolhatják magukat és vissza­térhetnek az „egy Kína" kon­cepciójához, de ők inkább a függetlenség veszélyes útját választották. „Peking mindig küzdeni fog a tajvani függet­lenség ellen" - tette hozzá Csi­en Csi-csen. A folyamatban levő hadgya­korlatok csak a kezdetet jelen­tik - közölték hétfőn kínai ka­tonai illetékesek. Eszerint a pénteken elkezdett és nyolc napra tervezett rakétakísérle­tek, valamint a kínai légierő és a haditengerészet mától kezdődő és március 20-ig tar­tó, már bejelentett hadgyakor­latával együtt az erődemon­strációt közvetlenül a tajvani elnökválasztásig folytatják. Az elképzelésekben állítólag az is szerepel, hogy megtámadnák a már 1949. óta „tajvani meg­szállás" alatt álló egyik kis szi­getet Kína közelében. A had­gyakorlatok hírére teljes harc­készültséget rendeltek el a ki­sebb tajvani szigeteken. A kínai külügyminiszter fi­gyelmeztette az Egyesült Álla­mokat is, ne avatkozzon be Kí­na és Tajvan vitájába. Csien Csi-csen egyben figyelmeztette a nemzetközi közösséget, min­denekelőtt az Európai Uniót, hogy ne szavazza meg azt a Genfben készülő ENSZ-határo­zatot, amely az emberi jogok kínai kezelését bírálja. Á kül­ügyminiszter szerint az EU ez ügyben tervezett tömbpolitiká­ja a hidegháborús időkre emlé­keztet, rossz és nemkívánatos. Borisz Jelcin Pekingbe utazik Április végén Borisz Jelcin Pekingbe utazik. Az orosz elnök több fontos egyezményt ír alá, köztük azt, amelyben Kína és Oroszország mellett Kazahsztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán is garantálja a kö­zös határok békességét. A San Francisco közelében levő Concord egyik középiskolájában új számítógépeket adtak át, majd ünnepélyes keretek közt megynyitot­ták a diákok előtt az Internet nemzetközi számítógéphálózatot. Az ün­nepségen részt vett Bili Clinton elnök és Al Gore alelnök, akik az előválsztási kampány keretében besegítettek a szerelésbe - maguk húzták a kábeleket. ČTK/AP-feivétel Eldöntött tény A NATO-főtitkár szerint a kelet-közép-európai országok alaptalanul aggódnak amiatt, hogy a NATO nem hajtja végre a keleti bővítést. Ja­vier Solana a Der Spiegel című hetilapnak adott nyilatkozatában ki­jelentette, hogy a NATO-bővítés eldöntött tény. A belépni szándékozó országoknak nincs okuk a katonai szövetséggel szembeni bizalmat­lanságra, mert a NATO nem hagyja magát eltéríteni az új tagok felvé­telétől, ám javítani kívánja kapcsolatait Moszkvával is. MTI Ausztria: ma eskütétel Bécsben tegnap aláírták az új koalíciós megállapodást. Az osztrák Kancellári Hivatalban Franz Vranitzky kancellár és Wolfgang Schüssel alkancellár, valamint a két legnagyobb párt - az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Nép­párt (ÖVP) - tárgyalódelegációi látták el kézjegyükkel a doku­mentumot. Az új kormány ma teszi le az esküt Thomas Klestil osztrák elnök előtt. Holnap a Szemétre való újságírás Franz Vranitzky újságíróknak nyilatkozva jogi lépéseket helyezett kilátásba a Profil című osztrák hetilap ellen, amelynek címlapján egy meztelen férfi testére montírozták az arcképét. A képaláírásban az egyébként inkább cikkeivel, mint képeivel politizáló, „független hírmagazin" arról tudósítja olvasóit, hogy így néz ki a „császár új ru­hája". A lap azt állítja, hogy Schüssel alkancellár a koalíciós tárgya­lások során gálád módon levetkőztette a kancellárt, azaz Vranitzky súlyos vereséget szenvedett. A Profil címlapjáról szólva a kancellár úgy nyilatkozott, hogy az ilyen újságírás „szemétre való" és megen­gedhetetlen. MTI kancellár ismerteti a parlament előtt a kormánynyilatkozatot, és a kormány programját a ter­vek szerint a törvényhozás csü­törtökön vitatja meg, illetve szavaz annak elfogadásáról. Vranitzky kancellár újságírók előtt „nagyon elégedetten" nyi­latkozott a megállapodásról, és „nagy sikernek" tartja, hogy si­került ismét megegyezni a szo­ciáldemokraták régi-új koalíci­ós partnerével. VILÁGHÍRADO Letette az esküt az új ausztrál kormány Canberrában tegnap letette a hivatali esküt a John Howard vezette új ausztrál kormány. A ceremónia a II. Erzsébet államfőt képviselő Sir William Deane kormányzó jelenlétében történt. A Howard liberális pártjából és helyettese, Tim Fischer nemzeti pártjából álló konzervatív koalíció március másodikán vetett véget a Munkáspárt 13 évi uralmá­nak. A koalíció a parlament alsóházának 148 mandátumából mintegy 100-at szerzett meg, de a végleges mandátummegoszlás még nem dőlt el. Andoki Közösség Az Andok-paktumhoz tartozó öt dél-amerikai ország vezetői perui csúcstalálkozójukon megalakították az Andoki Közösséget. Az erre vo­natkozó döntést Peru, Ecuador, Kolumbia és Bolívia elnökei, valamint Venezuela külügyminisztere hozták nyilvánosságra. A öt dél-amerikai ország az Európai Unió mintájára alapított közösség megalkotásával egyidőben úgy döntött, hogy feloszlatja az amerikai földrész legrégibb integrációs szervezetének számító Andok-paktumot. A közösség me­galakulását rögzítő Trujillói Okmányban a tagországok makrogazdasá­guk összehangolása mellett a kábítószer-kereskedelem, a terrorizmus és a korrupció elleni harc terén folytatandó szorosabb együttműködés mellett is elkötelezték magukat. Atomhulladék-tároló - biztonsági gondok A rendőrség szerint a Moszkva közelében fekvő Litkarino atomhulla­dék-tároló nem felel meg sem a nukleáris, sem pedig az általános biz­tonsági követelményeknek. Az Interfax beszámolója szerint a moszk­vai rendőrség gazdasági bűnözéssel foglalkozó osztálya vizsgálatot tartott az orosz fővárostól 35 kilométerre délkeletre lévő településen. Az orosz atomenergiaügyi minisztérium egyik kutatóintézetéhez tarto­zó ottani tároló 28 konténerében közel 40 tonna különleges, uránala­pú elegyet őriznek. A vizsgálat arra a megállapításra jutott: a tároló nem felel meg a nukleráis biztonsági követelményeknek, és a hasadó anyagok után kutató tolvajok és terroristák számára is könnyen hozzá­férhető. Magyar melléklet a Newsweekben Tizenhat oldalas Magyarország melléklettel jelent meg az amerikai Newsweek magazin legfrissebb - március 18-i dátummal Európában már tegnap utcára került - száma. A fizetett hirdetésként közreadott írások elsősorban a magyarországi beruházási lehetőségekkel, az ed­digi tőkebeáramlás tapasztalataival, valamint általában is a privatizá­ció eddigi menetével foglalkoznak. Több írás is érinti egyebek között az EU-tagsággal kapcsolatos magyar törekvéseket, vagy például a - mel­léklet mottójául is választott - millecentenárium közeledtét, illetve azt hogy ennek kapcsán milyen programokkal, turisztikai ajánlatokkal is készül az ország. Szöul: két exelnök közös pere Szöulban tegnap megkezdődött a zendüléssel vádolt Ro Te Vu és Cson Tu Hvan volt dél-koreai elnökök pere. A vádpont az 1979-es ál­lamcsínnyel kapcsolatos, amelynek révén a két volt tábornok hatalom­ra került, valamint az 1980-as kvangdzsui tömegmészárlással, amikor a katonai uralom ellen tiltakozó polgári személyeket gyilkoltak meg. A délutáni jelentések szerint a pert máris elnapolták. MTI Millecentenáriumi eseménynaptár A budapesti Millecentenáriumi Emlékbizottság szerkesztésében elkészült a honfoglalás 1100. év­fordulójának eseménynaptára, amely ez év márciusa és decem­bere közötti programokat ismer­teti. A kiadványt Magyar Bálint művelődési és közoktatási mi­niszter mutatta be tegnap a Ma­gyar Tudományos Akadémia Tu­dós Klubjában tartott sajtótájé­koztatón. Mint elmondta: az or­szág 169 településén csaknem ezer eseményt - kiállításokat, be­mutatókat, tanácskozásokat, konferenciákat - rendeznek az elkövetkező tíz hónapban. A kü­lönböző rendezvényeket mintegy 700 millió forinttal támogatja az állam. Megemlítette azt is, hogy a Magyar Televízió és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kö­zött létrejött megállapodás értel­mében Magyarok cselekedetei címmel ez év március 15-től egy 250 epizódból álló sorozatot su­gároz az MTV és a Duna TV, amelyek a magyar történelem és kultúra 1100 évéből villantanak fel részleteket. MTI Sztálint meggyilkolták? (Folytatás az 1. oldalról) Ez a testőr^ Ivan Hrusztatev pedig a KGB főnökének, Berijá­nak közeli bizalmasa volt. A könyv szerzője szerint Beri­ja és más szovjet vezetők ab­ban az időben közel álltak ah­hoz, hogy Sztálin elrendelje le­tartóztatásukat, mintegy előjá­tékaként egy nagyszabású pár­ton belüli tisztogatásnak és a zsidók Szibériába történő de­portálásának. A diktátor iratai közt talált okmányok arra utal­nak, hogy Sztálin a zsidók de­portálásával háborút akart pro­vokálni a Nyugattal, amelyről azt hitte, hogy megnyeri es ezáltal megvalósítja régi álmát, a Szovjetunió egyeduralmát. A tervek szerint azon a napon, 1953. március 5-én, amikor Sztálin meghalt, kellett volna elkezdődnie a zsidók deportá­lásának. Ami pedig Sztálin ha­lálának körülményeit illeti, Rad­zsinszkij egy interjúban el­mondta: „A testöröknek az lett volna a feladata, hogy őrködje­nek Sztálin álma fölött. Amikor egyszer elmulasztják ezt, a dik­tátor meghal. Logzsacsev a szobába lépve a padlón, saját vizeletében fekve találja Sztá­lint. Eszméletlen. A megrettent testőrök nem tudják, mit tegye nek és ezért sürgősen hívják Beriját és a „főnök" más mun­katársait, de azok késleked­nek." Amikor Berija végre meg­érkezett, Logzsacsev szerint megparancsolta: „Ne keltsetek pánikot, ne zavarjátok Sztálin elvtársat! Nyilvánvaló, hogy al­szik." Miután Sztálin 13 órán át „aludt", az orvosok végre meg­érkeztek, de már késő volt ah­hoz, hogy bármit is tegyenek ­írja Radzsinszkij, aki feltételezi, hogy Sztálint megmérgezték. A könyv szerzője szerint Berija később azzal dicsekedett Mo­lotov külügyminiszternek, hogy „elintéztem őt". Beriját - mint ismeretes - nem sokkal Sztá­lin halála után kivégezték. MTI-Panoráma Az arab-izraeli bekemozzanatok kronológiája A világ vezető politikusai holnap Egyiptomban találkoznak, hogy megmentsék az arab-izraeli békefolyamatot, amely a sorozatos merényletek nyomán összeomlással fenyeget. Az alábbiakban a madridi békekonferencia óta történt arab-izraeli békemozzanatok kronológiáját adjuk közre. 1991. október 30. - Madrid­ban megkezdődött a közel-keleti békekonferencia. 1993. szeptember 13. - Izra­el és a PFSZ a hónapok óta folyó titkos tárgyalássorozat nyomán „Elvi nyilatkozatot" írt alá. Ez a békemegállapodás körvonalazta a megszállt területeken létesí­tendő palesztin autonómia ter­vét, s ekkor került sor Arafat és Rabin történelmi kézszorításra a Fehér Ház kertjében. 1993. október 13. - Izraeli és palesztin tárgyaló küldöttség talál­kozott a Vörös-tenger melletti Ta­bában: ez volt az első megbeszé­lés abban a több hónapon át tartó sorozatban, amelyen az autonó­miatervek részleteit dolgozták ki. 1994. február 25. - A tárgya­lások öt hétre megszakadtak, miután Hebronban egy mecset­ben egy zsidó telepes lemészá­rolt 29 imádkozó arabot. 1994. május 11. - Izrael megkezdte a hatalom átadását a PFSZ-nek. 11994. október 26. - Izrael és Jordánia Bili Clinton amerikai elnök jelenlétében a két ország határán aláírta a békemegáll­apodást. 1995. szeptember 28. - Izra­el és a PFSZ politikusai kézje­gyükkel látták el azt a megál­lapodást, amely kiterjeszti az au­tonómiát az egész nyugati part­ra. 1995. november 4. - Rabin kormányfőt meggyilkolták. 1995. december 27. - Izrael és Szíria hathónapos szünet után Marylandben folytatta a bé­ketárgyalásokat. 1995. december 27. - Izrael átadta Ramallah ellenőrzését, s befejeződött az autonómia beve­zetése a Jordán nyugati partjá­nak hat városában. 1996. január 5. - Megölték Jah­ja Ajjast, aki valószínűleg az izraeli pokolgépes merényletek újabb hul­láma mögött állt. A szélsőséges Hamász bosszút ígért. 1996. január 20. - A paleszti­naiak első ízben választottak ál­lamfőt és parlamentet. Ál­lamfővé Jasszer Arafatot válasz­tották meg. 1996. február 25. - A Hamász két öngyilkos merénylője Jeru­zsálemben és a dél-izraeli Aske­lonban 26 ember ölt meg. 1996. március 3. - Egy öngyil­kos Hamász-merénylő felrobban­totta magát egy jeruzsálemi au­tóbuszon. A merénylet következ­tében 18 ember vesztette életét. Izrael teljes körű háborút hirde­tett a Hamász ellen. 1996. március 4. - Egy öngyil­kos Hamász-merénylő 13 em­bert ölt meg Tel Aviv egy nagy for­galmú bevásárlóutcájában. 1996. március 7. - Arafat a terrorizmusellenes harc megvita­tására nemzetközi konferenciára szólított fel a palesztin törvényho­zó tanács első ülésén. 1996. március 8. - Egyiptom bejelentette: otthont ad a „béke­csinálók csúcsértekezletének", hogy hozzájáruljon a békefolya­mat megmentéséhez. Mintegy 30 állam- és kormányfőt hívtak meg a tanácskozásra. MTI-Panoráma

Next

/
Oldalképek
Tartalom