Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-09 / 58. szám, szombat

[G] ÚJ SZÓ TANÁCSADÁS 1996. március 9. ROVATVEZETŐ: DR. PÁLHÁZY BÉLA JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Védelmi idő P. É.: Az első gyermekem májusban tölti be a harmadik életévét, és én ismét visszatérek korábbi munkahelyemre. A második gyer­mekemet ez év októberére várom. Azt szeretném tudni, mennyi anyasági szabadságra, illetve gyermekgondozási szabadságra le­szek jogosult. Érdekelne még az is, hogy átszervezésre vagy lét­számcsökkentésre hivatkozva felmondhat-e a munkáltatóm. A fizetett anyasági szabadság időtartama 28 hét (lásd a Munka Törvénykönyve 157. §-ának első bekezdését). Ezt legkésőbb hat héttel a szülés várható időpontja előtt kell megkezdeni. Az anyasági szabadság 28 hetének letelte után igénybe veheti a gyermek­gondozási szabadságot a gyermek harmadik életévének a betöltésé­ig (lásd a Munka Törvénykönyve 157. §-ának második bekezdé­sét). Az említett gyermekgondozá­si szabadság idejére úgynevezett szülői hozzájárulás járna önnek, amennyiben teljesíti az említett hozzájárulásról szóló 382/1990. évi törvényben említett feltétele­ket. A hozzájárulás összegének a megállapításakora létminimumról szóló törvényből indulnának ki. E törvény 7. §-ának első bekezdése szerint a hozzájárulás havi össze­ge annak az összegnek felel meg, amely, egy külön jogszabály sze­rint, a szülő megélhetésének és egyéb alapvető szükségleteinek a fedezéséhez szükséges. A már említett külön jogszabály itt a lét­minimumról szóló 463/1991. Tt. sz. törvény, amelyet tavaly módosí­tott a 133/1995. Tt. sz törvény. Az említett jogszabály értelmében ez az összeg a felnőtt személyek ese­tében jelenleg 1470 koronát tesz ki. Említést kell tennünk viszont ar­ról, hogy a létminimum összegét időnként emelik, és ezért elképzel­hetőnek tartjuk azt is, hogy a szülői hozzájárulás összegét már egy egészen más összegből számítják majd ki. Ami a munkaviszonya meg­szüntetését, a felmondást illeti: a munkáltató nem adhat felmon­dást az úgynevezett védelmi időben. A Munka Törvénykönyve 48. §-a első bekezdésének d/ pontja szerint ilyen védelmi időnek tekintik a dolgozó nő ter­hességének idejét, továbbá azt az időt is, amikor a dolgozó nő (eset­leg egyedülálló férfi) legalább egy háromévesnél fiatalabb gyer­mekről gondoskodik. Az idézett rendelkezésből kö­vetkezik, hogy ön már jelenleg is a törvény védelme alatt áll; felmon­dási tilalom védi az érdekeit. Ez a felmondási tilalom a törvényes fel­mondási jogcímek többségénél érvényesül - két indok kivételé­vel: a felmondási tilalom ellenére is felmondást kaphat, ha felszá­molják vagy áthelyezik a szerveze­tet, esetleg annak részét, illetve ha a szervezet megszűnik, vagy a szervezet egy részét más szerve­zethez csatolják, és az átvevő szervezetnek nem áll módjában önt a munkaszerződésével össz­hangban alkalmazni. Semmikép­pen sem adhatnak azonban fel­mondást abból az okból, hogy „fö­löslegessé" vált a szervezet szá­mára, illetve létszámcsökkentés vagy más átszervezés indokából sem kaphat felmondást. A gyermek neve S. K.: Gyermeket várok, és mivel nem vagyok férjnél, azt szeret­ném tudni, hogy a gyermekem, ha megszületik, megkaphatja-e az apja nevét. „Ostobaság /."jeligére: - Még alapiskolás lány vagyok, és el­követtem egy nagy ostobasá­got Jártam egy 18 éves fiúval, és végül engedtem neki, hogy megujjazzon! Ez néha, főleg az elején fájt, de néha nagyon jól sikerült Mikor az fe/só alkalom­mal hazamentem, a fehér­neműm véres volt, de másnap megjött a tisztulásom, és így most nem tudom, miért vérez­tem, szűz vagyok-e még, vagy nem. Hogyan tudok most én erről meggyőződni? Hány éves kortól lehet elmenni a nőgyó­gyászhoz? Megjegyzem, a fe­hérneműm csak egy icipicit volt véres, és nem csak az első alka­lommal éreztem fájdalmat. - Minden szexológiai kézikönyv leírja, a szűzhártya egyes esetek­ben annyira rugalmas és táguló, hogy még a tényleges szexuális kapcsolat alkalmával sem reped meg, és nem vérzik. Más esetben viszont el lehet veszíteni a szűzhár­tyát sérülés, önkielégítés vagy vi­gyázatlan előjáték alkalmával is. A fájdalom hiánya vagy megjelenése pedig teljesen más kategóriába tartozik, amiről a legtöbbet tán a nemi életet élvezni nem tudó, part­nerüknek tudatosan ellenálló vagy őkettudatalattian elhárító hölgyek tudnának a legtöbbet mesélni. Az elmondottakból kitűnik, sem a vér­zés, sem a fájdalom hiánya vagy megjelenése nem perdöntő annak megítélésében, megtörtént-e vagy sem a szűzhártya elvesztése. A tel­jes „igaz valót" fiatal levélírónk­nak - amennyiben valóban olyan égető a szükséglete - leghama­rabb a nőgyógyász mondja meg, persze egy rutinvizsgálat után, amit játszva el fog viselni a ,jól si­került ujjazás" tapasztalatai birto­kában. Csak az információk teljes­sége kedvéért jegyzem meg, hogy gyermek-nőgyógyászok is vannak, ez a vizsgálat tehát nincs korhoz kötve. „Ép testben ép lélek" jeligére: - A férjem 42 éves, és most megtörtént, hogy egymás után néhányszor csődöt mon­dott a férfiassága. Ez persze nagyon zavarta őt, olyannyira, hogy elkezdtek fájni a heréi és a hasa alja is. Többször volt az urológusnál, aki végül is anti­biotikumokat és fájdalomcsil­lapítókat írt fel neki, melyeket ő becsületesen beszedeget, csak éppen semmi javulás. Ál­landóan magas a koleszterin­szintje is, néha még 10 fölé is megy, ami engem szintén ide­gesít. Ezért elkezdtem neki egy kúrát adagolni, amit mel­lékelek, kérem, véleményezze. - Az urológusnak pontosan annyi köze van az impotencia ki­kezeléséhez, mint az autósze­relőnek az autóverseny megnye­réséhez. A harmadszori „unszo­lásra" előírt antibiotikumos és fáj­dalomcsillapítós kezelést ebben "az esetben kikényszerítetten fe­leslegesnek mondhatjuk. Abban a pillanatban, amikor világossá vált, hogy szervi károsodás esete nem áll fenn, a szexológus térfelére ke­rült a labda, őt kell megkeresniük. Jól olvasta kedves levélírónk, együtt kell oda elmenniük, mert a világban már csak úgy van elren­dezve, hogy a szexuális aktus pá­ros tevékenység, s ha az örömök­ben együtt osztoznak, a zavarok megjelenésében is mindkettőjük­nek szerepe van. S miután nincs nagyobb sírásója a férfiúi büszke­ségnek, mint az ismételt kudarc, tegyék meg ezt a látogatást mi­előbb, még mielőtt kialakulnak a kóros reflexek. Ami a mellékelt kú­rát illeti, nagyon jól választotta meg az összetevőit, de a cinktab­lettaadagját szállítsa le már napi 50 mg-ra. S még valamit. A hóna­pokig-évekig(?) magas koleszte­rinszint szintén tönkreteszi a férfi­asságot. Próbálja meg a kedves férje 3 hónapig szigorúan csak a vegetáriánus kosztot, hogy továb­bi koleszterin bevitelét a szerveze­tébe megakadályozza, s a lerakó­dott koleszterin kilúgozása érde­kében végezzen el egy GOLDEN YACCA-kúrát! A C-vitamin je­lentőségéről már sokszor írtam, ebben az esetben is tanácsos fo­gyasztani! „Izzadok" jeligére: - Epilepszi­ás vagyok, évek óta gyógysze­reket kell szednem. Az utóbbi fél évben azonban nagyon iz­zadós lettem! Mindig hajnal­ban kezdődik, és reggelre csu­romvizes vagyok. Eddig egy orvos sem tudta megmonda­ni, miért van ez az izzadás, és hogy mit tegyek ellene. Mi­lyen orvoshoz forduljak? - Valamikor minden orvos tud­ta, hogy a hajnalban megjelenő erős izzadások mindig tuberkuló­zisgyanúsak! Aztán pár évtizedig Európában gyakorlatilag nem volt tuberkulózis, olyannyira nem, hogy kezdték megszüntetni eze­ket az osztályokat is. Az utóbbi 5 év alatt azonban megint elszapo­rodtak ezek a fertőzések, de ta­pasztalat hiányában nem mindig gondolnak rá! Kérem levélírónkat, beszélje meg ezt a problémát a kezelőorvosával (körzeti, családi orvos), aki majd a megfelelő vizs­gálatokra fogja irányítani, mert ezt a gyanút mindenképpen meg kell erősíteni vagy cáfolni. Van még egy lehetőség, amely a gyógysze­rek tartós szedésével kapcsola­tos. Minden gyógyszernek lehet­nek mellékhatásai, az epilepszia gyógyszereinek is. Ilyenkor megéri más gyógyszerre váltani, még ak­kor is, ha különben a gyógyszer el­értszintje kivédte a rohamok újbó­li megjelenését. A váltás azonban csak tapasztalt idegorvos felügye­lete alatt kivitelezhető. „Bízom és reménykedem" jeli­gére: - A kis unokám miatt írok, aki még csak most múlt 4 éves, de már régóta problémái vannak a székletével. Van ugyan neki minden nap, de ke­mény - olyan bogyók -, hogy csak úgy kopog Pedig sok te­jet iszik, és úgy gondolom, sok folyadékot is fogyaszt. Már hashajtókkal is próbálkoz­tunk, de minden hiába. Meg­jegyzem, hogy erősen légcsö­ves, havonta kimarad az ovi­ból, kapott már mindenféle tablettát, szirupot, de ez sem segít. Az orvosnő azt mondta, hogy nem bírja a közösséget. Hogyan segítsünk rajta? - A sok légcsőhurut miatt ka­pott antibiotikumok kipusztították a kisfiú normális bélflóráját, ezért nincs rendes széklete. Tessék ne­ki biztosítani egy ACIDOPHILUS­kúrát, és utána minden reggel meg­etetni vele egy fehér joghurtot. Ér­dekes és tanulságos, hogy min­den nagymama beleesik abba a hibába, hogy az unoka szomját tejjel próbálja csillapítani. Ez sú­lyos tévedés, mert a tej sok fehér­jét és zsiradékot tartalmaz, ami csak növeli a folyadékigényt, hi­szen az anyagcserének a tejfehér­jék és zsírok feldolgozása során is sok folyadékra van szüksége. Tes­sék tehát azt a „sok tejet" csök­kenteni, és a napi folyadékbevitelt a tejmennyiségen felül biztosítani. Az utóbbi 2 év tapasztalatai alap­ján tudjuk, hogy a kemény széklet kitűnő természetes ellenszere a lucernakivonat, az ALFALFA! „Sírdogálok" jeligére: - Négy éve estem át egy eléggé sú­lyos műtéten. Azóta valahogy nagyon érzékeny lettem. Ha a családom tagjai olyat monda­nak, hirtelen nem tudok be­szélni, és csak sírok, sírok, sí­rok. Hiába mondják, hogy ne sírjak, hogy mondjam el, mi bánt! Én ezt szeretném, sírni pedig nem, de nem tehetek róla, szólni nem tudok, csak potyognak a könnyeim! Mi en­nek az oka? A sok átvészelt betegség? Pedig nagyon re­mélem, hogy lesz ez még jobb! Ha tud valamit tanácsolni, kö­szönöm a megértését! - A súlyos műtétek, betegsé­gek mindig jócskán merítenek tar­talékainkból, s ha nem sikerül fel­töltenünk őket, akkor egyes tüne­tek, szenvedéseink akár el is hú­zódhatnak, és egy idült kimerülési állapothoz vezethetnek. Ennek ta­laján mindig könnyebben kialakul­hat a depresszió. A depresszió gyakori, mindenki által felismer­hető és általában ismert tünete le­het az ok nélküli sírás, amelyre na­gyon jellemzőek azok a tünetek, amelyeket levélírónk felvázolt. Az ilyen típusú sírásért tehát nem szégyenkezni kell, hanem felke­resni a pszichiátriai rendelőt, és megbeszélni a szakemberrel a depresszió kezelését, kiegészítve az életmód és az étrend megfe­lelő módosításaival. A depresszió visszahúzódásával arányosan csökkenni fog a sírás gyakorisága, intenzitása, de kedves levélírónk érzékenysége is. „Bizonytalanság" jeligére: - 36 éves férfi vagyok, és pár héttel ezelőtt nagyon gyakorivá vált a vizeletem, miközben kellemet­len, égető érzésem volt. Szinte minden percben úgy éreztem, hogy vizelnem kell! Bepiroso­dott a hímvesszőm hegye is, és ezzel egy időben megszűnt a reggeli férfiasságom! Termé szetesen voltam orvosnál, el­küldött urológushoz is, min­dent rendben találtak. A vizele­tem kristálytiszta, a veseműkö­désem kiváló! Csak az a visz­kető, kellemetlen érzés ma­radt meg és a reggeli férfiassá­gom megszűnése! Hiába kér­tem, hogy küldjenek el bőror­voshoz, nem tartották szüksé­gesnek, mivelhogy a felesé gemnek nincs semmi baja. Ne­kem viszont volt 15 éwel ezelőtt egy nemi betegségem, amire egy injekciót kaptam, és egyszer voltam ellenőrzésen! Úgy hallottam, hogy a kikeze­letlen nemi betegségeknek le­hetnek szövődményeik! Nem erről van szó? - A leírtak alapján egy banális húgyúti fertőzést gyanítok, melyet levélírónk pszichéje összekap­csolt egy régen elfojtott félelem­mel, amit már 15 éve magában hord. A kikezeletlen nemi beteg­ség 15 év múlva valószínűleg nem ilyen tünetekkel hallatott vol­na magáról. Mivel azonban a leírt nemi betegség kezelésére az én véleményem szerint is kevésnek tűnik egy injekció, azt javaslom kedves levélírónknak, jöjjön el egy csütörtöki napon a rendelőmbe, s a bőrklinika orvosaival együtt­működve megoldjuk ezt is, és a ki­alakult lelki problémáját is! „Megadom magam a sorsom­nak" jeligére: - Komoly problé­máim vannak, főleg magam­mal. Mindig is voltak, de amió­ta nem dolgozom, nem tudok mit kezdeni magammal. És inni kezdtem! Lehet, hogy már alko­holista is vagyok, mert mosta­nában egyre gyakrabban és egyre többet iszom! Valahogy céltalan lett az életem, nem tu­dok tervezgetni, dönteni, és va­lahogy nem is érdekel a döntés maga! Nincs kedvem semmi­hez! Sokat szomorkodom, so­kat sírok! A férjemnek csak nyűg vagyok, a gyermekeim­nek, akik már tizenévesek, kö­zépiskolások, pedig már teher. Nagyon szeretnék leszokni az ivásról, de egyedül nem megy! Orvosohoz viszont nincs bátor­ságom elmenni, nagyon szé­gyellném magam. Úgyhogy nincs számomra segítség ezért választottam ezt a Jeligét. - Köszönöm, hogy teljes élet­úntsága és jövőbe vetett hitének elvesztése ellenére megtudta írni a levelet, amelyből kiolvasható, hogy azért még sincs minden veszve! Kérem, szedje még össze maradék erejét, és jöjjön el a ren­delőmbe. Az alkoholizmusa ugyan komoly dolog, de tudom, hogy más forrásokból táplálkozik, mint a körülöttünk tapasztalt és igen el­terjedt alkoholizmusok döntő többsége. Az ön alkoholizmusa egyértelműen tüneti alkoholiz­mus, depressziójának az egyik tü­nete. Sokszor leírtam már, hogy a depresszió nem bűn, nem lusta­ság, nem becstelenség! A dep­resszió betegség, s olyan beteg­ség, szerencsére, amit GYÓGYÍTA­NI lehet. Meglátja, sikerülni fog, amennyiben eljön! így ismeretle­nül csak annyit tudok önért tenni, hogy ezt a lehetőséget felajánlom. Dobja el, kérem, a választott jel­szót! „Tanácstalanság" jeligére: ­Teljesen váratlanul egy beteg­séget állapítottak meg ná­lam, amire soha nem gondol­tam! Azt megértettem, hogy az orvos, aki csak szlovákul tud, azt mondta, magas a cukrom, és hogy diétáznom kell. De hogy hogyan, azt már nem értettem! Ebben kérem a tanácsát! Mely ételeket szabad fogyasztanom, és me­lyeket nem? Sajnos, a környé­künkön csak egy orvos van, akit nem tudtam megérteni! - A cukorbetegség gyógyításá­ban nagyon fontos szerepet ját­szik a diéta. Ebben nem a cukor­mentességre törekedünk, hanem arra, hogy a beteg csak annyi cuk­rot (szénhidrátot) vegyen magá­hoz, amennyit el tud égetni! Ezt szaknyelven úgy mondjuk, hogy amennyit TOLERÁLNI képes a szervezete. Ezt viszont pontosan meg lehet, sőt meg KELL állapíta­ni, mert a diéta felépítése ezen az alapon nyugszik! Kedves levél­írónk nem írja, hogy elvégezte-e az orvosa ezt a vizsgálatot (tesztet). Ha igen, kérje el tőle az ered­ményt, és küldje el, mert az ered­mény alapján lehet csak meg­mondani, hogy a napi szénhidrát mennyisége mennyi lehet! Ehhez azonban táblázatokra is szükség lesz, tehát vásárolja meg, kérem, valamelyik magyar könyvesbolt­ban (vagy Magyarországon) a cu­korbetegek diétásfüzetét. Ebben kész receptek is találhatók, de benne van a legtöbb ismert étel szénhidráttartalma egységen­ként. Amíg ezt sikerül beszerez­nie, tartson be levélírónk bizonyos általános szabályokat! Szabadon fogyasztható a káposzta, kelká­poszta, paraj, fejes saláta, retek, uborka, gomba, spárga, zöldpapri­ka. Általában nem korlátozzák a sovány húsok, sajtok fogyasztá­sát. A zsíroktól viszont tartózkod­jon! Ha túlsúlyos, nagyon jót tesz, ha sikerül lefogynia! Nem szabad fogyasztania cukrot, édességet, mézet, szilvát, szőlőt, szörpöket! Új, szenzációszerű felfedezés volt viszont a krómot tartalmazó ter­mékek pozitív hatása a cukorbe­tegeknél! Sok esetben az inzulin szúrását is be lehetett szüntetni. Ehhez viszont rendszeres orvosi ellenőrzések szükségesek. Ké­rem kedves olvasónkat, fedje fel inkognitóját, hogy meg tudjunk beszélni egy ilyen ellenőrzést olyan diabetológussal, akit komo­lyan érdekel a betegei sorsa! Alapjában véve adott a le­hetőség erre, hiszen az utónévről és a családi névről szóló 300/1993. Tt. számú törvény 4. §-ának első bekezdése szerint: „A Szlovák Köztársaság állampolgá­ra a születése után a szülei közös családnevét kapja meg..., illetve ha a szülők nem kötöttek egymás­sal házasságot, és eltérő család­nevük van, a gyermek a szülők megállapodása szerinti családne­vet kapja meg." E rendelkezés al­kalmazásának természetesen előfeltétele az, hogy a gyermek apja elismerje az apaságát, és hajlandó legyen arra, hogy a Csa­ládjogi Törvény 52. paragrafusa értelmében megjelenjen az anya­könyv vezetésével megbízott kör­zeti hivatal vagy a bíróság előtt, és ott önnel egybehangzó jognyilat­kozatot tegyen, amelyben kijelen­tené, hogy ő a gyermek apja. A tör­vény értelmében csak ettől a pilla­nattól tekinthető apának (esetleg ha ilyen jognyilatkozatra nem haj­landó, és ön apasági keresetet in­dít ellene, akkor az apaságát meg­állapító bírósági ítélet jogerőssé­gének napjától), és csak ettől az időponttól állapodhatnak meg a gyermek vezetéknevében. Néhány gyakorlati tapasztalat­ból kiindulva nem igazán a család­név „adása, ajándékozása" jelenti a gondot ilyen esetekben, hanem mondjuk az öröklési kérdések (mert nálunk - és egyáltalán a mo­dern európai jogrendszerekben - a házasságon kívül született gyer­mek is öröklési jogokkal rendelke­zik). Felmerülhetnek más problé­mák is, ám ezeket alaposabban vizsgálva mindig csak a vagyonhoz, az öröklési kérdésekhez jutunk el. Ki fizesse a tartásdíjat? Cs. Z.: Tíz éve váltam el a feleségemtől. A feleségem nem sokkal később újabb házasságot kötött. Én rendesen fizettem a gyermek­tartásdíjat, pedig a volt feleségem férje négy évvel ezelőtt a saját nevére íratta a gyermekemet. Másfél éve munkanélküli vagyok, je­lenleg hivatalosan nincs is jövedelmem, alkalmi munkából próbá­lok megélni. Nemrég kaptam egy figyelmeztetést, hogy 15 ezer ko­rona tartásdíjjal tartozok. Köteles vagyok én ezt az összeget kifi­zetni, ha a gyermekem már nem is tekint a saját apjának? Nagyon lényeges kérdés az, hogy a volt feleségének a férje a saját nevére íratta az ön gyerme­két. Kétféleképpen értelmezhet­jük ezt a megjegyzést. Az első ma­gyarázat az lenne, hogy a volt fele­ségének a férje örökbe fogadta az ön gyermekét, a második le­hetőség pedig az, hogy a volt fele­sége az illetékes hivatalnál kérel­mezte, hogy a gyermek vezeték­vagy családnevét változtassák meg. Az utóbbi kérelemhez csa­tolni kellett volna az ön beleegye­zését, vagy ha ön ezt a beleegye­zést megtagadta, akkor egy olyan bírósági határozatot, amely he­lyettesíti az ön beleegyezését. A gyermek vezetékneve persze rendszerint az örökbefogadással is megváltozik, de az örökbefoga­dás következtében az örökbefo­gadónak keletkezik tartási kötele­zettsége az örökbefogadottal szemben (talán itt jegyeznénk meg azt is, hogy egy ilyen örökbe­fogadás gyakorlatilag elképzelhe­tetlen anélkül, hogy önt megkér­dezték volna erről, kérték volna a hozzájárulását, esetleg az örök­befogadást megelőzően meg­fosztották volna szülői jogaitól). Vagyis ha a volt feleségének a fér­je örökbefogadta az ön gyerme­két, akkor önnek az örökbefoga­dás pillanatától nem kell tartásdí­jat fizetnie. Ha viszont csak név­változtatásról volt szó, akkor az ön tartási kötelezettsége tovább­ra is fennáll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom