Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-05 / 54. szám, kedd

7] ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1996. március 6. A TERMELŐK ELEGEDETLENEK Feszültségek a gabonaárakban A tavalyi előrejelzések gabonából kiváló termést prognosztizáltak, és túlkínálattal számoltak a piacon. A konkrét adatok ismeretében derült ki, hogy az ország gabonatermése még az 1994. évi közepes szintet sem ütötte meg. A gabonapiacon felfutott a kereslet és a búza árszintje. Több gazdaságban, ahol helyesen mérték fel a piacot, taktikáztak, nem dőltek be a piacszabályozási alap kínálatának: 3350 koronát fizetett az aratás után az exportminőségű kenyérgabona tonnájáért, kivártak, és most a hazai piacon a búza ára .meghaladja a tonnánkénti 4000 koronát, a külföldi tőzsdéken pedig a nyári 120-130 dollárral szemben 200 dollár körül fizetnek az élelmiszer-ipari búza tonnájáért, ugyanakkor nálunk a piacszajDályozási alap továbbra sem követi a világpiaci árakat. Ezért a termelők ott értékesítették és értékesítik gabonájukat, ahol többet fizetnek érte. A szerződéses fegyelemmel sincs minden rendben. - Ilyen feltételek és körülmények között vajon hogyan sikerült teljesíteni a kenyérgabona tavalyi szerződéses felvásárlási tervét? - kérdeztük Viola Józsefet, a Dunaszerdahelyi Pol'nonákup Rt. igazgatóját, aki elmondta: az állami intervenciós, központi tartalékalapba a tervezett felvásárlási mennyiséget száz százalékra teljesítették. Összesen 48 ezer tonna kenyérgabonát különítettek el erre a célra. A felvásárolt búza 60 százaléka felelt meg a szedimentációs teszt igen szigorú követelményeinek, azaz érte el a 25 százalékos sikértartalmat, a fennmaradó 40 százaléknál pedig 23-25 százalék között ingadozott ez az érték. Gyengébb minőség esetén 3350 korona helyett 3050-3150 koronát fizethettek a kenyérgabona tonnájáért. A tartalék biztosított, élelmiszer-ipari gabonából van elegendő a raktárakban, hiányra nem kell számítani. Probléma inkább az állami alapon kívül, a saját búzájuknál mutatkozik, mert nem egy gazdaság visszatartotta a búza eladását. Kisebb tételekben a mai napig is folytatódik a takarmánybúza felvásárlása. Eddig 20 ezer tonnát vásároltak fel. Egyes termelők a tervezettnél is több búzát adtak el, ennek ellenére takarmánybúzából hiány mutatkozik, mert sokan nem teljesítették szerződéses kötelezettségeiket. A kiesést más csatornákon keresztül pótolják, hogy a zavartalan takarmányellátást biztosíthassák. Ezt nehezítik a szállítási problémák, mert a kemény tél következtében rendszertelenül és késve kapják az alapanyagot, a tápok előállításához nélkülözhetetlen hallisztet és szóját. Az utóbbit hajó helyett vagonokban és tehergépkocsikkal szállítják, ami növeli a költségeket, nem beszélve az alapanyagok jelentős drágulásáról. Ezek a kiadások arányosan tükröződnek a takarmánytápok árában is. A takarmánybúzából származó hiányt kukoricával pótolják, a felvásárlási tervüket a jó termésnek köszönhetően magasan túlszárnyalják. A takarmányellátás folyamatosságát így mindenképpen szavatolni tudják. Idei felvásárlási terveik sem szerényebbek a tavalyinál. Javítani akarják kapcsolataikat a nagy- és kistermelőkkel, már folyamatban vannak a szerződéskötések. Ami az intervenciós alapba történő kenyérgabonafelvásárlást illeti: a piacszabályozási alap továbbra sem követi a búza világpiaci árát, az idei évre is ugyanannyit, 3350 koronát kínál a kenyérgabonáért. Viszont a termelők szerint ez túl alacsony, nem fedi a növekvő termelési költségeket sem. Egyébként a piacszabályozási alaptól minden szerződéses tonnára 1700 korona előleget kapnak a termelők. Ez viszont aligha oldhatja meg a gabonaárak terén jelentkező feszültséget, sem a gabonatermelés kockázatát, hiszen a termelők bevételeit csökkenthetik a felkínált búzaárak. KRASCSENICS GÉZA BARKA Vályogpaloták a Csermosnya völgyében Nyáron rengeteg turista érkezik a Csermosnya völgyébe: főleg Barkára, hiszen Itt tartják a híres búcsút, és Itt kezdődik a páratlan szépségű Szádelői-völgy. Az Ideérkező turista a faluban nem lát rozzant favlskókat, bádogépületeket, mint általában azokon a településeken, ahol nagy számban élnek roma lakosok. Barkán a 383 lakosból 180 roma, ez az arány a Rozsnyói járás tekintetében magasnak számít. Ennek ellenére aránylag tisztaság és rend van a faluban. Nincsenek kocsmai verekedések, nem hatolnak be erőszakosan az üresen maradt portákra. Gal/ay István polgármester szerint a helyi üzletbe az elmúlt öt év során „csak" kétszer törtek be, a kocsmába pedig egyszer, de a betörők nem barkai cigányok voltak. Kevés bűneset történik a faluban, 1993-ban a Rozsnyói Körzeti Közbiztonsági Hivatal vezetője azért köszönőlevelet is küldött a helyi képviselő-testületnek. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan lehet megfékezni vagy visszaszorítani a településeken a bűnözést. A polgármestertől kértünk kérdésünkre választ. - Hetenete legalább háromszor elmegyek a község valamennyi utcájába, sokszor az éjszakai órákban sétálok végig a falun, mégsem hiszem azt, hogy ettől csökkent nálunk a bűnözés. Nálunk soha nem is volt magas a betörések, a verekedések és egyéb erőszakos cselekedeteknek a száma, ami szerintem az emberek mentalitásából adódik. Ezek az emberek becsületesen dolgoztak, amíg volt munkájuk, a keresetből eltartották a családot, sőt még családi házat is építettek maguknak. Az elmúlt két-három évben azonban szinte valamennyien elvesztették munkahelyüket, a szociális segélyből élnek. Élelemre, ruházkodásra úgy-ahogy telik belőle, építőanyagra azonban nem. Nem estek kétségbe, a fiatalabbak megtanultak vályogot vetni, most vályogból építenek maguknak lakásokat. Megosztják a munkát, segítenek egymásnak. A mi falunkban senki sem lakik rogyadozó fabódéban. Barkára kevésbé jellemző az, ami Szlovákiában szinte általánosjelenség: a romák vándorlása. Megtörténik, hogy néhány napot vendégeskedik a faluban egy-két rokon vagy jó barát, de hosszú időt nem tölt Barkán. Még a szövetségi állam idején Az egyik visszatelepült roma család vályogpalotája történt, hogy egy szepsi roma család Barkára költözött, a férfi építkezni akart. Rokoni szálak fűzték a faluhoz, ugyanis Barkáról nősült. Az anyósa nem fogadta be, nála anélkül is zsúfoltság volt, mint a polgármester megjegyezte: harmincnégyen voltak hozzá bejelentkezve. Felmérték a közhangulatot is, a romák sem fogadták nagy lelkesedéssel az új, héttagú családot. Mindezeketfigyelembe véve a képviselőtestület nem adott letelepedési engedélyt a szepsi családnak. A A szerző felvétele csalódott családfő Havel elnökhöz fordult segítségért, aki kivizsgáltatta a helyzetet, és'az önkormányzatnak adott igazat. Mint a polgármester elmondta, ez volt az egyedüli eset, hogy nem fogadtak be roma családot a faluba. Azokat, akik Barkáról származnak, és évekig ott éltek, ahol munkát találtak, munkahelyük megszűnése után e családokat visszafogadták. Őket befogadta a roma közösség, sőt segítettek a lakásépítésben is. (farkas) Sárkányfalva Hrhov-Turniansky patak...? Nem csak Rákóci, Pazmaň és nemzeti történelmünk sok más jeles alakja szálka sokak szemében. Nem csak a tulajdonneveinket igyekeznek elvenni. Helyneveinkkel sem tudnak megbékélni még a szürke, vidéki kishivatalnokok sem. A kisembertől elvett, állami és önkormányzati pénznek kikiálltott súlyos milliókért hamisítanak itthon és külföldön egyaránt. Például a rozsnyói járásban nemrégiben látott napvilágot az évek óta hiányzó idegenforgalmi kalauz. Tetszetős kivitelben, sok hasznos információval e vidékről. Ám az, amit a szövegben tett a kiadványért felelős Rozsnyói Járási Hivatal, az nyelvek s ezen keresztül nemzetek gyalázása. Mert angol, német és magyar változata is készült a tájékoztatónak, sajnos, a nyelvi kivitelezés messze elmarad a külcsíntől. Ezúttal csak a magyar változatról. A címben is említett Hrhov-Turniansky patak kifejezés csak egyike azoknak a durva ferdítéseknek, amelyek szinte minden oldalon borzolják a Felső-Gömört magyar nyelven megismerni akaró érdeklődő idegeit. Mert hiába a magyar kiadás, ha az a magyar ember vagy a magyarul olvasó számára élvezhetetlen és bántó. Ebben az országban az intenzív kisajátítás korát éljük, s ha állami pénzen (egyébként a kiadvány megjelentetéséhez többek között Rozsnyó városa is tetemes összeggel hozzájárult!) jelenik meg valami, akkor az, ugye, csak az államot, illetve annak kiváltságos nemzetét szolgálhatja. Rožňava vidéke - áll a borítón, s belül is úgy folytatódik, hogy még véletlenül se legyen a magyar részben egyetlen név sem magyarul. Ízelítőül néhány idézet: „Hrušov-i halastavak", „Krásna Hôrka Vár", „Rožňava ősi bányaváros", „Rožňava Slaná-völgyi panorámájában", „A Silické fennsíkon", „a faluhoz tartozó Vyšný Hámor részben fennmaradt az egykori vashámor" - és a sort még hosszan folytathatnám. Szegénységi bizonyítványt állít ki magáról az a közhivatal, amely így viszonyul az ott élő, más anyanyelvű emberekhez és a külföldi turistákhoz. Ráadásul ezt közpénzekből teszi. AMBRUS FERENC BARTFA Világörökségre törekednek - Mindent megteszünk azért, hogy székesegyházunkat a világörökség részeként tartsák majd számon - mondták a bártfai honatyák, amikor néhány évvel ezelőtt egy európai díjat vettek át a városközpontban lévő műemlék épületek felújításáért. Ma már azon munkálkodnak, hogy a 790 évvel ezelőtt épült város első templomát, majd az ebből kialakított Szent Egyedszékesegyházat bejegyeztessék a világörökségbe. Az 1996-os év Bártfán a lázas előkészületek és felújítási munkálatok évét jelenti, hogy az elbírálás idejére a város eme ékessége újra régi szépségében pompázzon. A jegyzékbe való bekerülés első fontos feltétele a várost bemutató legalább száz oldal terjedelmű reprezentáns publikáció kiadása. A történészek, muzeológusok, fényképészek, grafikusok stb. már serényen dolgoznak azon, hogy a mű ez év második felében megjelenhessen. A jelentkezést még az idén benyújtják. (kat.) SARKANYFALVA Turistaparadicsomma valhatna - Az egész járásban, hivatalos adatok szerint Is, a mi falunkban a legtisztább a levegő mondja nem kis büszkeséggel Markó Rozália, Sárkányfalva polgármestere. A Párkánytól 17 kilométerre fekvő kisközségnek nemcsak a levegője, hanem a fekvése is kedvező feltételeiket biztosítana ahhoz, hogy a falu egy kis turistaparadicsommá váljék. A dimbes-dombos, vadban gazdag, erdőkkel borított tájat már most is szívesen látogatják a külföldi vadászok, de a jövőben az egyszerű turistáknak is kellemes pihenőhelye lehetne. Ami a sárkányiaknak ma bosszúságot okoz: eléggé kívül esnek a főútvonalakon, vasút nincs, és a buszjáratok is ritkák. A turistaközpont kialakításához kitűnő lehetőséget kínál a falu közepén évek óta lakatlanul álló egykori bárói kastély épülete. Az egykori úrilakból szállodát, a környező gazdasági épületekből szórakoztató vagy sportlétesítményeket lehetne kialakítani. Csakhogy hiába vannak a polgármester asszonynak szép elképzelései, az erősen enyészetnek indult épületek felújításához rengeteg pénzre lenne szükség. Ez pedig hiányzik. Olyan kis község, mint a 404 lelket számláló Sárkányfalva csaknem kizárólag állami támogatásra van utalva. Az egyszem élelmiszerüzleten és a „félnapos", vagyis kora délutántól estig nyitva tartó vendéglőn kívül egyéb vállalkozás jóformán nincs is a faluban, és a szövetkezetből befolyó csekély ingatlanadó sem tölti fel a falu kasszáját. Abból a szempontból viszont rendkívül fontos a szövetkezet, hogy a falu munkaképes lakosainak hetven százalékát alkalmazza; az állattenyésztés mellett főleg a dohánytermelő ágazatban. Ottjártamkor éppen a kastélyt körülvevő egykori angolpark helyén készítették elő a hatalmas melegágyakat a dohánypalánták neveléséhez. Még szerencse, hogy a dohány „menő" termény, különben biztosan több munkanélküli volna a faluban az mostani 39-nél. Tavaly kevesebben voltak, mert akkor a járási munkaügyi hivatal még nem korlátozta a közhasznú munkában foglalkoztathatók számát. Az önkormányzat ki is használta a lehetőséget, a faluban tett körsétánk során a polgármesternő elismerő szavak kíséretében mutatta munkájuk egyik eredményét, a parkosított részt a falut átszelő patakocska partján. A falu fölé magasodó dombról a 240 éves templom néz le a katolikus Sárkányfalvára. A templom körüli temetőkert betonjárdái és lépcsői is a közhasznú munkások keze nyomát őrzik. Itt található a faluban az egyetlen műemléknek nyilvánított alkotás, a Szűz Mária-szobor, nem messze tőle pedig a kastély egykori urainak, a Boron kay családnak a kriptája bújik meg az évszázados fák alatt. A templomban egyébként vasárnap és ünnepnapokon a szomszédos Köbölkút plébánosa tart istentiszteletet. A községháza épületében újonnan tatarozott helyiségek találhatók, amelyekben - ha a higiénikusok is áldásukat adják rá - talán naponta lesz orvosi rendelés. Iskolája és óvodája nincs a falunak, ezeket még a hatvanas évekbeli körzetesítéskor megszüntették. Ma naponta autóbusz szállítja az óvodásokat Libádra, az iskolásokat pedig Köbölkútra. A kultúrotthon is már csak emlék - az egykori cselédházat, amelyben azelőtt működött, életveszélyes volta miatt évekkel ezelőtt bezárták. Van viszont jól ellátott könyvtár, méghozzá nem is csak Sárkányfalván, hanem a közigazgatásilag hozzá tartozó, mintegy nyolcvan lelket számláló Gyiván is. Ezenkívül van ifjúsági klub - a községi hivatal egykori épületében rendeznek maguknak diszkót, egyéb szórakoztató programot a sárkányi fiatalok. Markó Rozália nem egészen másfél éve, az 1994. évi helyhatósági választásokat követően került a polgármesteri székbe. Ennyi idő alatt nem lehet csodákat csinálni, de eddigi tevékenysége is bizonyítja, hogy szívén viseli a község sorsát. A kis turistaparadicsomról szőtt tervei sem elérhetetMarkó Rozália: Ha beválik a tervünk, odaát turistaközpont lesz (A szerző felvétele) len álmok, de előbb a falu gázművesítését, illetve a gyivai vízvezeték kiépítését szeretné megvalósítani. Most készül a tervdokumentáció, és ha a gázgyár is hozzájárul, a fél kilométerre lévő fővezetéktől még az idén behúznák a gázt Sárkányra. (gaál)