Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-26 / 72. szám, kedd

6 ) ÚJ SZÓ TANÁCSADÁS 1996. március 23. Atommentes övezet Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok tegnap csatiakozott a dél-csendesóceáni atommentes övezethez, miután aláírták az atomfegyvereket a térségből kitiltó rarotongai szerződést. Az atommentes övezetről rendelkező megállapodást a Cook-szigeteken lévő Rarotonga városában írták alá 1985-ben a 16 államot tömörítő Csendes-óíeáni Fórum csúcstalálkozóján. A dokumentum szerint a térség országai lemondanak atomfegyverek előállításáról, beszerzéséről és területükön történő tárolásáról. Felhívták az öt atomhatalmat, csatlakozzanak a szerződéshez, ezt azonban eddig csupán Oroszország és Kína tette meg. Franciaország két hónapja fejezte be a térségben végrehajtott, nagy felháborodást kiváltó atomkísérleteit. Nagy-Britannia és az USA szintén rendelkezik területekkel a DélCsendes-óceánon. A fórum külön üdvözölte Párizs csatlakozását a szerződéshez, kifejezve reményét, hogy ez hozzá fog járulni a kapcsolatok javulásához. CSECSENFOLD Meghosszabbított ultimátum Huszonnégy órával meghosszabbították az ultimátumot a három csecsenföldi falu (Alkazurovo, Gojszkije és Komszomolszkoje) bombázásával fenyegető orosz erők. A helybeli lakosok azért kérték a haladékot, hogy távozásra bírhassák az ott tartózkodó csecsen harcosokat. Az orosz erők vasárnapjelentették be, hogy hétfőn délelőtt tíz órakor bombázni kezdik a falvakat, ha addig nem vonul ki az ott tartózkodó, általuk 500 fősre becsült csecsen osztag. Más források szerint Alkazurovóban és a másik két faluban ugyan nyugalom honolt, az orosz repülőgépek támadását azonban csak a rossz idő késleltette. Groznij nyugati külvárosában csecsen felkelők aknavetőkből tüzet nyitottak az orosz alakulatokra, több nyugatcsecsenföldi falut pedig az orosz erők támadták. Gracsov orosz védelmi miniszter tegnap Groznijban tartózkodott, ahol megvitatta a helyzetet az orosz csapatok parancsnokával. ÉSZAK-OLASZORSZAG Új nemzet" született ff Saját parlament után saját alkotmánya is van a Pó menti nemzetnek, mely - legalább is Umberto Boss i, az Északi Liga nevű olasz párt vezetője szerint - hamarosan létrehozza saját független köztársaságát, ha az, úgymond, gyarmatosító Róma továbbra is megakadályozza a föderatív olasz állam létrejöttét. Az Északi Liga vasárnap a Bergamo melletti Pontidában 30-40 ezer ember részvételével tartott nagygyűlést. Ezen a függetlenség hívei közfelkiáltással elfogadták „Észak alkotmányát". Az északi alaptörvényt az egy évvel ezelőtt, Mantovában felállított északi parlament dolgozta ki. Bossi szerint az alkotmány elfogadásával megszületett a padanai (Pó menti) nemzet, amelyet a „közös gyökerekkel és közös sorssal rendelkező padanaiak" alkotnak. Leszögezte, ez a nemzet demokratikus úton kívánja elérni függetlenségét. MTI MAGYARORSZAG Kiket vonzanak a műkincsek A Szonda Ipsos a Millecentenáriumi Programiroda megbízásából felmérést végzett a magyarországi 17 évesnél idősebb népesség körében a honfoglalás 1100 éves évfordulóját ünneplő rendezvénysorozattal kapcsolatos véleményekről. Ennek keretében keresték a választ arra is, hogy a nagy múltú települések, kulturális kincsek, történelmi emlékhelyek mekkora vonzerőt gyakorolnak az emberekre. A Szonda Ipsos afelől érdeklődött a vizsgálatba bevont 1000 embertől, megtekintették-e már a Nemzeti Múzeumban kiállított szent koronát. Arra is kíváncsi volt, hányan jártak Pannonhalmán és Eszergomban, illetve Budapesten a Hősök terén azzal a szándékkal, hogy megnézzék a hét vezér szobrait. Az alábbi táblázatból látható, mekkora az érdeklődés a történelmi városok és a műkincsek iránt. (MN) 46 A szent korona a Nemzeti Múzeumban •I alsófokú végzettségűek A hét vezér szobra a Hősök terén I I középfokú végzettségűek Esztergom felsőfokú végzettségűek Pannonhalma GRAFIKON ©VOX NOVA Nincs szó újraegyesülésről Félreértésnek minősítette a fehérorosz miniszterelnök azokat a híreket, amelyek szerint Minszk és Moszkva a két ország egyesüléséről írt volna alá megállapodást. Fehéroroszország és Oroszország mint két független állam folytat ezután szorosabb gazdasági együttműködést tette hozzá Mihail Csigir brüsszeli sajtóértekezletén. Kifejtette: a két ország vezetőiből formálódó Legfelső Tanács a legfontosabb együttműködési témákban folytat majd egyeztetést, amit kiegészít például a jogrendszerek bizonyos harmonizációja is. De például a monetáris rendszer már különálló, egymástól független marad. A kormányfő elismerte, Nyugaton gyanakvással fogadták a két ország integrációs törekvéseit. Ennek hátterében az információhiány áll, amely nyomán egyesekben az a benyomás támadhatott, mintha a két ország újraegyesüléséről lett volna szó. Csigir abból az alkalomból látogatott Brüsszelbe, hogy van den Broek bizottsági taggal együtt aláírta Fehéroroszország és a Tizenötök közötti ideiglenes kereskedelmi megállapodást. MTI TAJVAN-KÍNA Gesztusok MTI-hír Tajvan és Kína egyaránt kezdeményezésekettett a nem hivatalos kapcsolatok felújítására a Tajvanon tartott elnökválasztások után, sőt az egyik tajvani vezető országegyesítési javaslattal is előállt. Az egyik helyi kormányzó, U Teng-huj államfő közeli munkatársa szerint négy év múlva történhetne meg az országegyesítés, ami annyiban jelent újdonságot, hogy Tajvan eddig sohasem jelölt meg időpontot. Mivel a javaslat szerint ekkor egy összkínai elnökválasztást kellene tartani, vagyis a javaslat nem különbözik a demokratikus országegyesítésről eddig megfogalmazottaktól - Kína számára elfogadhatatlan. Lien Csan tajvani kormányfő is kifejezte Tajvan érdekeltségét békeszerződés aláírására és javasolta: azonnal induljanak be a tárgyalások egy kétoldalú csúcs megrendezésére. Bár Kína úgy értékelte, hogy a választások „súlyos csapást mértek a tajvani függetlenség híveire", szintén békülékeny gesztust tett. A külügyminisztérium szóvivője fontosnak tartotta, hogy a felek csúcsszinten tárgyaljanak. Helyi jelentések szerint Kína befejezte megfélemlítő hadgyakorlatát. Peking egyidejűleg felhagyott Li korábbi rendszeres szidalmazásával. VILÁGHÍRADO i Kína magyarázkodik Kínai részről tegnap cáfolták, hogy száznál több áldozata lett volna a Hosszú Menetelés 3B elnevezésű rakéta lezuhanásának. Az áldozatokkal kapcsolatos hírt az izraeli televízió közölte a hétvégén Kínából kicsempészett videofelvétel alapján, a cáfolatot pedig a Great Wall Industry Corporation illetékese tette közzé. (Ez a cég készítette a február 15-én, fellövése után 22 másodperccel felrobbant és lezuhant rakétát.) Az izraeli televízió által bemutatott videofelvétel arról tanúskodik, hogy a szétrobbant rakéta katasztrofális pusztítást okozott a Kína délkeleti részén lévő Csiang térségében: a terület 90 százalékát tarolta le, s a száz halott mellett ezrekre tehető a sebesültek száma. A gyártó cég ugyanakkor megerősítette a kínai hatóságok korábbi közlését, miszerint a robbanásnak hat halottja és 57 sebesültje volt. Német tartományi választások A bonni szövetségi kormánykoalíció pártjai, a kereszténydemokraták és a liberálisok jelentősen erősödtek a vasárnap tartott három tartományi választáson: Baden-Württembergben, Rajna-Pfalzban és Schleswig-Holsteinben. A Szociáldemokrata Párt (SPD) mindenütt érzékeny veszteségeket szenvedett, míg stratégiai szövetségesük, a Zöldek növelték befolyásukat. Helmut Kohl kancellár pártja, a CDU bár csekély mértékben, de mindenütt növelte támogatottságát. A kancellár számára azonban még ennél is fontosabb, hogy a három éve egy kivételével minden tartományi választáson súlyos vereséget szenvedő koalíciós partner, az FDP biztosan bejutott mindhárom tartományi parlamentbe. A szociáldemokratáknak a tavaly végrehajtott elnökváltás ellenére sem sikerült megfordítaniuk a párt erőteljes gyengülését mutató irányzatot. Csakúgy mint a tavalyi négy tartományi választáson, az SPD ezúttal is jelentős, 4-6 százalékos veszteségeketszenvedett. Ennek ellenére két tartományban az SPD vezetésével alakulhat kormány. Baden-Württembergben a szélsőjobboldali Republikánusok alig veszítettek szavazatokat, a voksok 9,2 százalékával ismét bejutottak a stuttgarti parlamentbe. Jelcin Norvégiában A NATO-val kapcsolatos kérdések, valamint környezetvédelmi problémák állnak Borisz Jelcin orosz elnök tegnap kezdődött kétnapos norvégiai tárgyalásainak középpontjában. A norvég vezetőknek fel akarja vetni azt a kérést, hogy ne állomásoztassanak NATO-csapatokat az észak-európai ország területén, mely az egyetlen, Oroszországgal közvetlenül határos NATO-tagállam. Jelcin közölte azt is, hogy visszatérése után, március 30-án vagy 31-én televíziós beszédben jelenti be a csecsen válság rendezésére kidolgozott konkrét intézkedéseket. Újabb gyilkosság Habarovszkban Márciusban immár a második gyilkos merényletet követte el ismeretlen tettes egy vezető üzletember ellen a távol-keleti Habarovszkban. Az áldozatot, a „Progressz" részvénytársaság vezérigazgatóját fényes nappal a saját irodájában lőtte agyon a tettes, mit sem törődve az üzletember éppen ott tartózkodó látogatójával. A rendőrség őrizetbe vette a részvénytársaság három alkalmazottját, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közük volt a bűntényhez. Az orosz Távol-Keleten egyre inkább összefonódik az üzleti világ a szervezett bűnözéssel. Szinte megszokottá váltak a leszámolások a pénz miatt. Tavaly ebben a térségben 540 kitervelt gyilkosságot vagy gyilkossági kísérletet hajtottak végre. MTI VATIKÁNI CÁFOLAT A pápa nem rákos A Vatikán tegnap határozottan cáfolta, hogy a pápa bármiféle daganatos megbetegedésben szenvedne. Korábban ugyanis a Diario 16 című spanyol lap hosszú cikket közölt arról, miszerint a katolikus egyházfő rákban szenved, s ez a tény „ismert titok" lenne a Vatikánban. A pápa rákbetegségét taglaló cikk szerzője ugyanaz a Pedro Miguel Lamet jezsuita szerzetes, aki 1994-ben már kész tényként közölte lapja hasábjain, hogy II. János Pál pápa Parkinsonkórban szenved. Lamet mostani diagnózisa szerint „II. János Pál áttételes rákban - feltehetőleg végbélrákban - szenved, s lehetséges, hogy állapotát a Parkinson-kór is súlyosbítja". Ami még néhány hónapja kétségesnek számított, ma már biztos tény, melyen a hivatalos vatikáni cáfolatok semmit nem változtatnak. Annál is kevésbé, mivel a pápa betegsége nyílt titok a Vatikánban mindenki számára - írta a spanyol jezsuita. MTI EURÓPAI AUTOPALYAK Úthasználati díjak, új tervek Az alábbiakban áttekintést adunk néhány európai ország autópálya-hálózatáról, valamint arról, mennyit kell fizetniük a járművezetőknek, s milyenek a útépítési és díjszedési tervek. Magyarország: 2000-ig közel 190 km-nyi autópályán fognak díjat szedni. Jelenleg mintegy 300 km-nyi az autópálya-hálózat. Az Ml-es idén megnyitott szakaszán még a bevezető tarifáért közlekedhetnek a járművezetők. A használati díj a személyautóknak 900, a nehézteherautóknak, kamionoknak 2700, az autóbuszoknak 3600 forint. Az árakat április 4-től emelik a Győr és Hegyeshalom közötti 42 km-es szakaszon, 960,3380, illetve 3870 forintra. A tervek szerint az M15-ÖS szintén fizetős 15 km-es szakaszának 1997 végéig kell elkészülnie. Ez a szakasz az Ml-es autópálya levéli csomópontját köti majd össze a rajkai határral. . Ausztria: Ausztriában 1997. január elsejétől vezetik be az autópályadíjat. Személygépkocsinként az autóutak használatáért egy évre 550 schillinget kell fizetni. A személygépkocsi tulajdonosok vehetnek kéthónapos használatra jogosító vignettát is 150 schillingért, illetve 350 schillingért vásárolhatnak két hónapra szóló bérletet is, amellyel két alkalommal nem kell fizetniük a Tauern-autópályán és a Brenneren sem külön úthasználati díjat. A tehergépkocsik üzemeltetőinek a járművek súlya szerint 6 ezer és 16 500 schilling közötti összeget kell jövő évtől fizetniük. A 3,5-7,5 tonnás teherjárművek éves díja 6 ezer, a 7,5-12 tonnásaké 12 ezer schilling, az autóbuszoké valószínűleg 6 000 schilling lesz. Ausztriában februárban már felemelték az autópályadíjat a Brenneren, és a kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az általános vignetta mellett a Brenneren és a Tauern-autópályán külön díjat szedjen. Olaszország: Az autópályák legnagyobb részén fizetni kell az úthasználatért. A pályadíj a megtett távolság növekedésével arányosan csökken, tehát 1 km a hosszabb úton kevesebbe kerül. A díj jelenleg átlagosan 100 líra km-ként. Szlovénia: Távolságtól függő díjat kell leróni a szakaszokban meglévő vagy csak félpályás, több mint 200 km-t kitevő autópálya-hálózat használatáért. A Ljubljanától Trieszt irányában Divacáig elkészült 57 km-es szakaszért például 350 tolart kell fizetni. Folyik a kelet-nyugati, illetve észak-déli hálózat kiépítése, 1999-től autópályán lehet majd eljutni az Adriai-tenger partján fekvő Koperig. Lengyelország: A közutak elmaradottak, az elmúlt fél évszázadban mindössze néhány száz km-nyi autópálya épült. Az autópályákért fizetni kell majd, a díjat elsőként a Krakkó-Katowice közötti 80 km-es szakaszon, 1997-ben vezetik be. Németország: Több kísérletet tettek autópálya-használati díj bevezetésére, de az autós lobby mindig erősebbnek bizonyult. 1995-től csak a teherfuvarozók fizetnek díjat. Franciaország: Majdnem 9 ezer km az autópályák hossza, használatuk nem ingyenes, kivéve a nagyvárosok környékén, vagy az azokon átvezető szakaszt. Minden egyes alkalommal külön kell fizetni a megtett útszakaszért. A dijátlag km-ként és kocsinként 0,36 frank. MTI Diana és a rendőrség vitája MTI-hír A brit trónörökös felesége nagy feltűnést keltő péntek éjjeli autóbalesete óta már a Karib-tenger szigetvilágában vakációzik, értesülések szerint azonban a rendőrség ezúttal nem hajlandó annyiban hagyni az ügyet, s tekintet nélkül címre és rangra, immár kényszeríteni akarja Dianát a biztonsági rendszabályok elfogadására. A walesi hercegnő komoly fejfájást okoz a biztonsági szerveknek, mivel semmiféle elővigyázatossági intézkedést nem hajlandó elfogadni, napi rendszerességgel közlekedik a városban teljesen egyedül, útvonalait mindenki ismeri. Az északír köztársasági terrorszervezet (IRA) azonban a királyi családot is célkeresztjébe vette, amikor másfél évi tűzszünet után februárban ismét hadiösvényre lépett, s a rendőrség nem hisz abban, amiben Diana: ó nem lehet célpont, hiszen már formailag is alig tekinthető az uralkodói família tagjának. A Scotland Yard illetékesei felfedték: amikor a komoly, öt gépjárművet érintő pénteki baleset híre befutott, a biztonsági alakulatok azonnal emberrablási kísérletre gondoltak, s beindult az elhárítás gépezete is. Később kiderült, hogy a bérelt BMW-jét egyedült vezető mm — Diana véletlen folytán keveredett bele a Cromwell Roadon történt ütközéssorozatba, rendőrségi szakértők szerint viszont az incidens „ugyanilyen eséllyel lehetett volna IRAakció is". Dianát a rendőrség hazatérése után akarja „elővenni", s a Buckingham-palota áldásával közölik vele: a biztonsági szerveket ezentúl nem érdeklik a kifogások, s a hercegnő kénytelen lesz eltűrni a felügyeletet.