Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-19 / 66. szám, kedd

_4J ÚJ szó KÜLFÖLD 1996. március 19. FRANCIAORSZAG Randalírozó fiatalok MTI-hír Fiatalok egy csoportja tegnap­ra virradóra Párizsban felgyújtott egy hajléktalant: az illető ruháját alkohollal locsolták le, majd láng­ra lobbantották. A négy fiatal el­menekült, s egyelőre hiába kere­si őket a rendőrség; a hajlékta­lanhoz hasztalan siettek ki a mentők, már nem tudtak segíte­ni rajta, mert teste addigra félig elszenesedett. A szörnyű tett oka egyelőre ismeretlen. . A franciaországi Reims városá­ban szintén fiatalok randalírozó csoportjai okoznak gondokat, bár ott eddig szerencsére nem volt haláleset: a 14-17 év közöt­ti fiúk köveket dobálnak a rendőrökre, a tűzoltókra, kocsi­kat gyújtanak fel, egy buszsofőrt pedig lőfegyverrel meg is sebesí­tettek. Bár a hatóságok mintegy két­száz rendőrt és csendőrt mozgó­sítottak, ez égyelőre nem hozta meg a várt eredményt: tegnapra virradóra a fiatalokból álló ban­dák újabb négy autót tettek tönk­re, s ezzel immár majdnem húsz­ra nőtt a hét közepe óta felgyúj­tott, szétvert gépkocsik száma. Az erőszakos akciók főleg Re­ims "bevándorlók lakta, nagy munkanélküliségtől sújtott elővá­rosaiban zajlanak, s a tettesek a minden fennhatóság ellen lá­zadó, „korlátlan szabadságot" követelő helyi fiatalok közül ke­rülnek ki. A támadások miatt a reimsi tömegközlekedés dolgo­zói a hétvégén sztrájkoltak. TAJVANI VALASZTASI KAMPANYFINIS Újabb kínai hadgyakorlat Utolsó hetébe lépett Tajvan szigetén a szombati elnökvá­lasztást megelőző kampány. Ezzel egyidejűleg Kína tegnap­ra újabb hadgyakorlatot Jelentett be, amelyet március 25­Ig, a tajvani elnökválasztás utáni napig akar folytatni. Erre reagálva Tajvan fokozott harckészültségbe helyezte a Taj­vani-szoros északi végében lévő szigetecskéken állomáso­zó erőit, bár a délutáni hírek szerint a kedvezőtlen időjárás miatt a kínai légi és tengeri gyakorlat kezdete késik. gyakorlat miatt. (Kína a saját tu­catnyi szigetéről szintén elrendel­te a lakosság távozását). Tajvani katonai körökben attól tartanak, hogy Kína Tajvan tartós fenyegetésére rendezkedik be, nem fogja visszavonni 150 ezer fős katonaságát a szomszédos MTI-hírek Az pekingi tervek szerint ezút­tal Tajvantól északra rendezik a hadgyakorlatot. Az egyik közeli tajvani sziget 100 fős lakosságát egy nagyobb szigetre evakuálták az újabb tengerészeti és légi had­Fucsien tartományból a választá­sok befejeződése után sem. A hírek szerint a kínai erőde­monstráció eddig nem érte el ha­tását: sőt az elnökválasztások előtti utolsó közvélemény-kuta­tási adatok szerint Li Teng-hu/ál­lamfő támogatottsága ötven szá­zalékra nőtt. A függetlenségi szándékokkal vádolt Li a hétvé­gén eddigi legkeményebb hangú választási beszédét tartotta, ál­lami terrorizmussal vádolta Kí­nát, amelynek vezetői „a fegyve­rekre építik és Tajvan demokrati­kus átalakulásától féltik hatal­mukat". Harckészültségbe helyezett tajvani katonák. A tegnapi sűrű köd is segítette az álcázást. ČTK/EPA CLINTON IZRAEL BIZTONSÁGÁRÓL Tiszogatás Ciszjordániában Izraelnek erősnek, határainak biztonságosnak kell lennie az általános közel-keleti béke érdekében. Ezt Bili Clinton amerikai elnök jelentette kl vasárnap egy zsidó szervezet adománygyűjtő rendezvényén. A múlt heti egyiptomi terroriz­mus elleni csúcstalálkozót az el­nök úgy értékelte, mint annak je­lét hogy az arab országok is őszin­tén akarják a vérontás beszünteté­sét. A térség arab államai kezdik megérteni, hogy az izraeli fájdalom rájuk nézve is veszélyt jelent ­idézte Clintont a Reuter. Nem gondolhatja senki komo­lyan, hogy tisztességes dolog elvár­ni Izraeltől a lemondást saját biz­tonságáról a béke megteremtése előtt. Izraelnek erősnek és bizton­ságosnak kell lennie, ha minden ember számára békét és igazsá­got akarunk a Közel-Keleten ­hangsúlyozta az amerikai elnök. Közben az izraeli hadsereg 29 palesztint vett őrizetbe tegnapra viradóra Ciszjordániában, mivel azt feltételezik róluk, hogy tagjai a Hamasz nevű szélsőséges terror­szervezetnek, vagy legalábbis szimpatizálnak vele. Huszonhat palesztint a Ramallah környékén lévő településeken fogtak le, há­rom másik feltételezett Hamasz­tagot pedig Hebron körzetében vettek őrizetbe. A francia hírügynökség jelenté­se szerint február 25-e, azaz a Ha­mász öngyilkos merényletsoroza­tának a kezdete óta mintegy 300 feltételezett szélsőségest tartózta­tott le az izraeli hadsereg, és két­százat közülük továbbra is fogva tartanak. MTI BUTROSZ GALI AZ EMBERI JOGOKROL Ez is pénzkérdés Az ENSZ főtitkára tegnap Genfben rámutatott, hogy a vi­lágszerte zajló etnikai összecsa­pások és polgárháborúk jobban fenyegetik az emberi jogokat, mint az államok közötti konflik­tusok. Butrosz Gáli ecsetelte, mi­lyen súlyosan érintik az emberi jogi programokat az ENSZ költ­ségvetési gondjai, amelyeket hozzájárulásaikat nem fizető tagállamok okoznak. Az Emberi Jogok Bizottsága előtt a főtitkár megállapította: a hidegháború utáni időszak bei­háborúit inkább irreguláris erők vívják, mintsem szervezett had­seregek, ami törékennyé és bi­zonytalanná teszi a tűzszünete­ket. „Az ENSZ-nek nap mint nap belső konfliktusokkal, polgárhá­borúkkal, szétszabdalásokkal, elszakadásokkal, etnikai össze­csapásokkal és törzsi háborúk­kal kell szembenénzie" - fejte­gette Gáli az ENSZ-fórumon, amely megkezdte hathetes ülésszakát. „Ezek az új konfliktu­sok ártanak leginkább az emberi személyiség jogainak, hiszen gyakran magukat a népessége­ket veszik célba, bombázzák, kí­nozzák, és teszik ki erőszaknak" - mondta az ENSZ-főtitkár. A megvitatásra váró határo­zat-tervezetek számos államot bírálnak, köztük Oroszországot a csecsenföldi beavatkozásáért, vagy Indonéziát kelet-timori megszállásáért. A bizottság górcső alá veszi Kínát, Burundit, Kubát, Ruandát, Nigériát és a ju­goszláv utódállamokat is. Butrosz Gáli hangsúlyozta, mennyire megnövekedett az em­beri jogok problémájának súlya az ENSZ tevékenységében, a bé­kefenntartástól kezdve a gazda­ságfejlesztésen át a demokrati­zálásig. A főtitkár kifejezte azt a meggyőződését, hogy az emberi jogok oltalmazása elválasztha­tatlan a demokratizálástól. MTI J VILÁGHÍRADÓ Ausztria: népszavazási kezdeményezések Ausztriában tegnap két népszavazási kezdeményezéshez is meg­kezdődött az aláírások összegyűjtése. A „Nem az EU-ra" elnevezésű polgári kezdeményezés azt akarja megakadályozni, hogy a kormány bármilyen lépésével feladja Ausztria örökös semlegességét. Az örö­kös semlegességet propagáló polgári kezdeményezés - amely a leg­utóbbi parlamenti választásokon a szavazatok 1,1 százalékát szerez­te meg - úgy érzékeli, hogy a parlamenti pártok be akarják vinni Ausztriát a NYEU-ba, s ezután már semmi nem állíthatja meg az or­szágot a NATO-tagsághoz és az atomfegyverek telepítéséhez vezető úton. Az állatvédelmi népszavazást kezdeményező plattform célja pe­dig az, hogy a tartományi rendelkezéseken és az állattartás feltétele­inek megszigorításán túl központi törvények is rendelkezzenek az ál­latok fokozott védelméről. Japán: parlamenti bojkott Harmadik hetébe lépett a japán ellenzéki Sinsinto (Új határ párt) parlamenti bojkottja. A párt képviselői, akik ellenzik, hogy az adófi­zetők pénzéből szanálják a bankokat, megszállva tartják a parlament költségvetési bizottságának termét, így a testület nem tud szavazni az idei köjtségvetésről, a bankszanálásra szánt pénzösszegekről. Doi Takako, a képviselőház elnöke többször próbálkozott a pártok közti közvetítéssel, sikertelenül. A parlamenti őrség bevetésétől tartózko­dik, ezért kormányforrások szerint elképzelhető, hogy a kormánykoa­líció másutt rendezi meg a szavazást a költségvetésről. Kína: változtatások a büntetőjogban Kínai ellenzéki körök elégedetten fogadták azokat az intézkedése­ket, amelyekkel az érvényes büntetőjogi eljárást szabályozták újra. Egyben annak a reményüknek adtak hangot, hogy a reformoknak a valóságban is érvényt szereznek. A mintegy száz kiegészítés érinti az ártatlanság vélelmét, szabályozza az ügyvédfogadást és védelmet nyújt az önkényes letartóztatás, illetve bíráskodás ellen. Cson és Ro második meghallgatása Tegnap megkezdődött az államcsíny elkövetésével vádolt Cson Tu Hvan és Ro Te Vu dél-koreai exállamfők perének második fordulója. Ezúttal az ügyészek álltak elő dokumentumokkal, bizonyítandó, hogy 1979-ben Cson rendelte el az akkori vezérkari főnők letartóztatását és vette át a hatalmat. Csonnal és Roval együtt 11 volt katonai vezető ellen folyik a per. Tamil akna 14 katonát megölt Aknarobbanás végzett tegnap 14 Sri Lanka-i katonával a Jaffna-fél­szigeten. A tamil kisebbséghez tartozó felkelők által Mallakamban te­lepített akna akkor robbant föl, amikor a katonákat szállító traktor rá­gördült. Sierra Leone elnököt választott A nyugat-afrikai Sierra Leonéban vasárnap bejelentették, hogy Ah­mad Tejan Kabbah személyében új államfője van az országnak. Az or­szág legrégibb pártja, a Sierra Leone-i Néppárt jelöltje a választások pénteken tartott második fordulójában a voksok 59,8 százalékát sze­rezte meg riválisával, a 81 éves John Karefa-Smarttal szemben, akit az Egyesült Nemzeti Néppárt támogatott. A választások eredménye­képpen Sierra Leonéban véget ért a négyéves katonai kormányzás. Lázongások Indonéziában Több száz személy, többségében diák részvételével lázongások robbantak ki tegnap Indonézia Irian Jaya nevű tartományának a köz­igazgatási székhelye, Jayapura városa közelében. Az AFP értesülései szerint legalább hárman életüket vesztették. A zavargásokat az vál­totta ki, hogy a város repülőterére érkezett Jakartából az a gép, amely egy melanéz ellenzéki vezető földi maradványait szállította Jayapurá­ba. Thomas Wanggai a fővárosban 20 éves börtönbüntetését töltöt­te, és a múlt héten titokzatos körülmények között meghalt. Pokolgép egy moszkvai buszban Pokolgépet leltek egy moszkvai autóbuszban, de sikerült hatástala­nítani negyedórával a robbanás időpontja előtt - közölte tegnap Szer­gej Bagdanov, a biztonsági szolgálat (FSZB) szóvivője. Az időzített bomba óraszerkezetből és 2,2 kilogrammnyi állt. A 157. számú autó­busz vezetője akkor bukkant egy „elrejtett, ketyegő kartondobozra", amikor az orosz főváros sűrűn lakott Kuncevo kerületében lévő végál­lomáson megállt. Az Interfax szerint belügyi források nem zárták ki, hogy a robbantási kísérlet összefügg a csecsenföldi válsággal. MTI NEMCSAK FUNAR LAT REMEKET Magyar veszély fenyeget? MTI-hír Romániát több Irányból is komolyan fenyegeti a magyar veszély - hangzott el a a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egy­ségpárt (RNEP) hét végi kolozsvári sajtótájékoztatóján. nította, akik szerinte a szálakat mozgatják a háttérből. A magyar revizionizmus és az iszlám fundamentalizmus azok a növekvő veszélyek, melyek mind­inkább veszélyeztetik a román nemzetbiztonságot - állapították meg azon a múlt hét végén tartott tudományos értekezleten, melyet a román Hírszerző Intézet tartott Bukarestben. A román hírszerzés első igazgatóhelyettese, Vasile Lu­pu tábornok által ismertetett elem­zés szerint a gazdasági átmenettel járó negatív jelenségek kellően ki­váltották a gazdasági kémkedés­sel és a külföldi gazdasági érdekek érvényesítésével foglalkozó erők romániai érdeklődését. Lupu szerint nyugati üzleti körök megpróbálnak olyan kaotikus helyzetet teremteni Romániában, Az RNEP kolozsvári szenátora, Adrian Motiu professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy az Erdélyben privatizált vállalatokban „92 szá­zalékos a befektetett osztrák és magyar tőke részaránya, ami nagy veszélyt jelent e román nemzetbiz­tonságra". Gheorghe Funar elnök szóvá tette, hogy a kolozsvári rendőrség­nek le kellett volna tartóztatnia a március 15. évfordulójáról meg­emlékező helybeli magyarokat. A politikai és pénzügyi botrány kö­zéppontjában álló kolozsvári ma­gánbánk, a Dacia Felix válságát Magyarországnak és az Amerikai Egyesült Államoknak, személye­sen pedig Soros György és Lantos Tamás pénzembereknek tulajdo­amelyben felmorzsolódik az or­szág gazdasági függetlensége. A gazdasági kémkedés egy sajátos formájának nevezte a tábornok a román sajtó túlzott nyíltságát, sze­rinte az információk 80 százalékát innen szerzik az idegen érdekeltsé­gek. Hasonlóképpen veszélyesnek és a nemzetbiztonságra nézve ár­talmasnak tartja az elemzés a kor­rupciót, a politikai érdekcsoportok elszakadását az állami érdekektől, illetve a szervezett bűnözés elural­kodását. A titkosszolgálat vezető embere szerint a fundamentalista iszlám mozgalmak Romániában is jelent­keznek, palesztin és kurd csopor­tok szervezkedésében nyilvánul­nak meg. További veszélynek minősítette a (magyar) autonómia­törekvéseket, melyek „újrevizionis­ta szószólói az állami és hatalmi struktúrákba beépülve" a román állam sérthetetlensége és egysége ellen munkálkodnak. DUNBLANE Csendes temetések Tegnapra a kormány kérésé­nek megfelelően a brit és a vi­lágsajtó magára hagyta azt a skót kisvárost, ahol a brit igaz­ságszolgáltatás eddigi történe­tének legvéresebb és legke­gyetlenebb bűncselekménye történt, s Dunblane hozzálátott a 4-6 éves áldozatok temeté­séhez. A helyi elemi iskola csaknem teljesen kiirtott alsó tagozatos előkészítő osztályának kisdiák­jai közül tegnap négytől búcsú­zott a közösség; a gyerekek vé­delmében meghalt tanárnőt és a többi 12 kisgyermeket csütör­tökig helyezik végső nyugalom­ra. Gwenne Mayor, az osztály nevelője a rendőrségi vizsgálat szerint a tömeggyilkos fegyvere elé ugrott, amikor az tüzet nyi­tott a tornaórára készülő cso­portra. A példátlan vérfürdő után egyre nagyobb a politikai nyo­más a fegyvertartási szabályok megszigorítása érdekében. En­nek szorgalmazói egészen odá­ig elmennek, hogy a parlamenti képviselők sportlövész-egyleté­nek feloszlatását is követelik. A fegyvertartási vita várhatóan éles lesz, mert a szigorítás el­lenzői szerint a szabályozott ke­retek között működő lövészklu­bok tekintélyét éppenhogy nö­veli a skóciai tragédia, míg az el­lenzők úgy tartják: minden fegy­vert ki kell venni a magánsze­mélyek kezéből, mert a hivata­los ellenőrzés sem jelent haté­kony szűrést. Ez utóbbiak érve­lését nagyban erősíti, hogy a dunblane-i mészárosnak is sza­bályos fegyvertartási engedélye volt, jóllehet már két évtizede tudták róla, hogy zavart szemé­lyiségű, fiúgyermekek társasá­gát kereső agresszív homosze­xuális, aki kudarcaiért hajlamos környezetén bosszút állni. MTI TEHERAN Németellenes tüntetés Többtucatnyi szélsőséges tünte­tett tegnap Németország teheráni nagykövetségénél azt követelve, hogy Bonn haladéktalanul vonja vissza Ali Fallahian-Huzesztáni irá­ni hírszerzési és belbiztonsági mi­niszter ellen kiadott elfogatási pa­rancsát és kérjen hivatalosan bo­csánatot Irántól. A miniszter ellen azért adtak ki elfogatási parancsot, mert kiedrült: négy kurd vezető 1992-ben egy berlini étteremben történt meggyilkolását Fallahian­Huzesztáni rendelte el. A tüntetés résztvevői hangoztat­ták, hogy Iránt nem lehet nemzet­közi nyomás alá vetni és szerveze­tük mindaddig riadókészültségben lesz az egész világon, míg nem von­ják vissza az elfogatási parancsot. Amerikai és izraeli zászlókat éget­tek el, mert úgy tartják, hogy a né­met igazságszolgálatatás soraiba furakodott cionisták határozták el a parancs kiadását. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom