Új Szó, 1996. február (49. évfolyam, 26-50. szám)
1996-02-06 / 30. szám, kedd
6J ÚJ SZÓ TANÁCSADÁS 1996. február 6. FELELEDO NÉPHAGYOMÁNYOK Suprálás és maskarajárás Nemeskajaion Talán kevesen tudják, ml az a supra és a suprálás. Én még gyerekkoromból emlékszem, hogy a supra korbácsot, a suprálás pedig a korbáccsal való meglegyintgetést jelenti, de úgy tudtam, hogy ez a népszokás a húsvéthoz kötődik. Ezért lepett meg, amikor a 67 éves, kajali Szépvölgyi Ferenctől azt hallottam, hogy náluk nem húsvétkor, hanem aprószentek napján volt szokás a suprálás. Ferkó bácsi a iTemeskajali nyugdíjasklub alelnöke és gondnoka, de nemcsak a nyugdíjasok körében szorgalmazza a régi népszokások felelevenítését, hanem a fiataloknak, sőt a legkisebbeknek is igyekszik átadni a tapasztalatait. Nyaranta alkotótáborokban tanítja a fűzfasíp, a fűzfakéregből készült duda, valamint a supra készítését, otthon pedig a néphagyományok felelevenítésébe vonja be az ifjúságot. - Kajaion régi szokás, hogy a suprálás nem húsvétkor, hanem aprószentek napján, december 28-án van - magyarázza a ritka helyi szokás módját a házigazda - Ezt a gyerekeknek is megmagyaráztam, még az óvodában is voltam erről beszélni, most pedig az óvodások járnak ide a klubba, itt tanítom őket arra, hogyan jártunk annak idején suprálni. „Megértük az aprószentek napját, erőbe', egésségbe', ki Uses, bolhás, serkés, tetves ne legyél" ilyen mondóka kíséretében vertük a suprával a lányokat. Gyerekkoromból még emlékszem, hogy karácsony előtt először vesszőt szedtünk a suprához. Volt itt nem messze egy tó, abban kimondottan erre a célra volt vesszőültetvény, mert a suprakészítéshez különleges vessző kéli. Ezt magunk fontuk meg nyolcas fonással, amit az idősebbektől tanultunk, és alig vártuk az aprószentek napját, hogy mehessünk suprálni. A farsangi maskarajárást tavaly, 46 év óta először sikerült feleleveníteniük a kajaliaknak, méghozzá nagy sikerrrel, az akkor 76 éves, Ferkó bácsi az aratóünnepség hagyományát is szeretné felújítani, ahhoz pedig még hasznát vehetik ennek a kaszaüllőnek. (A szerző felvétele) kajali származású és Budapesten élő Csillag Géza vezetésével, aki annak idején tíz éven keresztül vezette a kajali maskarajárásokat. Erről a népszokásról így beszél Szépvölgyi Ferenc: - Akkoriban nagy ünnep volt a farsang, három napig tartott a farsangi dudabál, ami vasárnap kezdődött, aztán hétfőn és kedden is folytatódott. Vasárnap és hétfőn akár éjfél utánig is tarthatott a mulatság, kedden azonban pontosan éjfélkor leállították a zenét, mert jött hamvazószerda, a nagyböjt kezdete. A dudabálnak az volt a jellegzetessége, hogy oda nem kellett belépődíjat fizetni, külön mentek a lányok és a legények, az anyukák pedig kívülről, az ablakon keresztül /esték a fiatalokat. A bálon volt csóktánc is, amiért a legénynek fizetnie kellett, a szék alatt elhelyezett tányérba dobta a pénzt. Közben még tányéroztak is, és tulajdonképpen ez volt a belépti díj, de ez csak a legényekre vonatkozott. Azt követően hamvazószerdán - akkoriban ez ünnepnap volt - reggel kilenckor kezdték a maskarajárást. A csapatot a „huszár" vezette, valódi lovashuszár-egyenruhába öltözve, őt követte az írnok, akinél fel volt jegyezve, hogy melyik lányok jártak a dudabálba. A maskarajáró csoportban továbbá volt egy nagy subába öltözött „kubó" - ezt máshol busónak mondják -, volt a csortban „cigányasszony" is, méghozzá családostul. Járták a falut, és azokhoz a lányokhoz mentek be, akik a dudabálba jártak. Ekkor aztán a lányok fizettek, igaz, ők nem pénzben, hanem tojással, kolbásszal, szalonnával. Ez volt hát a maskarajárás, közben persze csinálták a „látrányságot", a huncutságot az utcán. Aztán a kapott holmival visszamentek oda, ahonnét elindultak - a kocsmába, vagy valamelyik szervező lakására -, ott megsütötték a tojást, a szalonnát, mulattak egy kicsit, de ekkor már csak a szervezők néhány meghívott vendéggel, és ezzel befejeződött a farsangi mulatság. A szerdai maskarázás azonban még nem jelentette a teljes befejezést, mert a következő szombaton jött a cigányfarsang. Ekkor a falubeli cigánybandák szervezték a farsangi cigánybált, ők hívták a vendégeket, éjfélkor pedig nagy mókával eltemették a nagybőgőt. A tavalyi maskarajárásban három olyan nyugdíjas is részt vett, akik az utolsó, negyvenhat évvel ezelőtti maskarajárásban is benne voltak. Igaz, dudabált ezúttal nem rendeztek, de a rendezvény enélkül is annyira jól sikerült, hogy nem öten voltak a maskarázók, mint annak idején, hanem tizenöten, és az abban részt vevő fiatalok, akik eleinte ódzkodtak a dologtól, végül bevallották, hogy nem is hitték volna, milyen óriási siker lesz. Megfogadták: fenntartják ezt a szép hagyományt, és a következő években is lesz maskarajárás Nemeskajaion. GAÁL LÁSZLÓ Rádiós-televíziós tanfolyam A Madách Újságírói Akadémia, a Salgótarjáni Televízó, valamint a Pat-Press Tájékoztató Bt. hat hónapos tanfolyamot szervez a helyi kereskedelmi és közszolgálati rádiózásról-televíziózásról. Érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező, a televíziózás és rádiózás iránt érdeklődők jelentkezhetnek, olyanok, akik az „elektronikus média" területén középfokú képesítést szeretnének nyerni. A képzésre Salgótarjánban kerül sor, az előadásokat helyi és országosan elismert szakemberek tartják. Gyakorlati ismereteket lehet szerezni a helyi televízióban, melynek munkájába a kurzus ideje alatt bekapcsolódhatnak. A tanfolyamot vizsga zárja, a végzetteknek a szakmai szövetség képesítést igazoló oklevelet ad. A szlovákiai fiatalok, a korábbi gyakorlattal azonos módon és mértékben, alapítványi segítséget kapnak. Ami azt jelenti, hogy lényegében csak az útiköltséget kell téríteniük. A tanfolyam februárban indul. Jelentkezni február 10-ig lehet Salgótarjánban a Pat-Press Tájékoztató Bt.-nél (levélcím: 3100 Salgótarján, Március 15. u. 8., tel. (32) 317 043), Losoncon a Kármán József Színkörnél (tel.: 0863/264 60 vagy 0863/203 04, ill. levélben: Nám. republiky 2., 984 01 Lučenec). PUNTIGÁN JÓZSEF RIMASZOMBATBÓL LOSONCRA NAGYKÜRTÖS Gyermekhulla a hulladék alatt A hivatalos rendőrségi statisztikai kimutatások szerint 1995-ben a bűnüldözés terén a nagykürtöst járási rendőrkapitányság rendőrei szlovákiai viszonylatban a jónak mondható 13. helyet foglalták el. Jozef Magdié, a bűnügyi osztály parancsnoka tavalyi tevékenységükkel kapcsolatban egyebek közt elmondta, hogy csökkenést Jegyeztek fel a bűnözés területén, és némi növekedést a bűncselekmények felderítésében. - A lakosság részéről leggyakrabban figyelt mutatók közül 100 százalékos sikert értünk el a gyilkosságok felderítésében, a rablások, fosztogatások esetében 85, a gépjárművek eltulajdonításának felderítésében 46 százalékos sikert könyvelhettünk el. A múlt évben nőtt a kocsilopások száma. A tolvajok jól ismerik az autók zármechanizmusát, és a biztonsági berendezések kiiktatása sem okoz nekik különösebb gondot. Rendőreink eredményes munkát végeztek a személyek és tárgyak utáni nyomozásában is. Például tavaly egész júniusban kutattunk annak a személynek a holléte után, aki egy lakodalomból tűnt el. A speciálisan kiképzett rendőrkutya segítségével találtuk meg a holttestét néhány kilométerre utolsó tartózkodási helyétől, egy patak medrében, iszaphordalék és gallyak alatt. Megtaláltuk annak a kisfiúnak a holttestét is, akinek az anyja, megtévesztésünk végett, azt jelentette a rendőrségen, hogy a gyermeke nyomtalanul eltűnt a lakásból. A megtévesztés csak ideig-óráig sikerült, mert tömbházi lakásuk pincéjében egy halom hulladék alatt megtaláltuk a fiúcska hulláját, amelyen erőszak nyomait fedeztük fel. A mostohaapját vádolják a gyilkossággal. (bodzsár) RIMASZOMBAT A koronát és a forintot is hamisítják - Tavaly gyakran megtörtént, sőt már az idén is előfordult, hogy egy ismeretlen betelefonált valamelyik középiskolába, és közölte a vonal túlsó végén lévő személlyel, hogy bombát helyezett el az épületben, amely bizonyos időn belül felrobban. A rendőrség minden esetben megteszi a szükséges lépéseket, ami rengeteg pénzbe és energiába kerül. Ha az elkövetőt elfogjuk, akkor mindent megteszek azért, hogy leülje a büntetését, ne kapjon feltételes ítéletet hangsúlyozta Imrovič T/'öor alezredes, a Rimaszombati Járási Nyomozó Hivatal igazgatója. Mindezen felül is van bőven munkája a testületnek. Tavaly összesen 1255 bűnesettel foglalkoztak, 471 elkövető vád alá helyezését javasolták, ötvenen kerültek vizsgálati fogságba. Mindezek mellett azt értékelte legtöbbre, hogy a volt közép-szlovákiai kerületen belül a hivataluk kapta vissza a legkevesebb ügyiratot átdolgozásra. Ez, mint mondta, annak köszönhető, hogy sikerült összehangolni a munkát az ügyészséggel, a bírósággal és nem utolsósorban a járásai rendőrkapitánysággal. Az érdekesség kedvéért néhány statisztikai adat: Tavaly a Rimaszombati járásban 53 vesztegetési esettel foglalkozott a hivatal, négy esetben jelentettek be adócsalást, és kilenc nemi erőszak történt. E régióban is egyre gyakoribb az olyan bűncselekmény, amikor a tettes más vagyonának az eladásából szeretne „meggazdagodni". A járás területén tavaly huszonkét ilyen esetet jelentettek a rendőrségnek. - Mind gyakrabban bukkan elő hamis pénz. Nemcsak dollár, márka, hanem forint és korona is. Azt tudom ajánlani mindenkinek, hogy idegen személyektől ne vegyen senki valutát. Ha valahol mégis hamis pénzhez jut, amit csak később vesz észre, adja le a rendőrségen, nem lesz megbüntetve. Ha azonban másképpen akar megszabadulni a hamis pénztől, mondjuk üzletben vásárol, és ott felfedezik a hamis bankót, ez esetben már büntethető. Megjegyzem: koronából főleg a nagyobb címletű pénzt, az ötszázasokat és az ezreseket hamisítják - fejezte be nyilatkozatát a rendőrtiszt. (farkas) KOMAROM A falusi turizmus népszerűsítése Dél-Szlovákiában nagy tartalékok vannak a falusi turizmus és az agroturisztika terén. Erre a lehetőségre hívta fel a Komáromi járás egyes települései polgármestereinek figyelmét a minap Komáromban a BBS Slovakia egyesület. Elhangzott, hogy e régióban ragyogó feltételei vannak a falusi turizmus kiépítésének. Az erre vonatkozó szervezőmunka oroszlánrészét - a propagandát, az adatbázis kialakítását, a turisztikai tanácsadást, szállásközvetítést és idegenforgalmi szolgáltatásokat - a BBS Slovakia magára vállalja, míg a polgármestereknek az lenne a feladatuk, hogy optimális feltételeket biztosítsanak a faluba látogató turisták, illetve turistacsoportok számára. A tanácskozás házigazdái, ESanai Tóth Lívia és Bábi Péter a BBS Slovakia képviseletében megegyeztek a jelen lévő polgármesterekkel, hogy az általuk vázolt feltételeket megvitatják a községek önkormányzati testületeinek ülésein, s amennyiben ezeken pozitív döntés születik, még az idén beindulhat a falusi turizmus a Komáromi járás egyes falvaiban. (kamoncza) Elköltözik az esperesi hivatal A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház zsinata tavaly június 14-én ülésezett, s eldöntötte, hogy az egyház minden szintjén választásokat kell tartani. Gyülekezeti szinten gondnokokat, presbitereket szeptember végéig, egyházmegyei szinten espereseket és más egyházi képviselőket az év végéig kellett választani, hogy a február végén vagy március elején összeülő zsinat megválaszthassa a püspököt és a helyettesét. December végéig minden egyházmegyében meg is tartották a választásokat, de még nem mindenhol számlálták össze a szavazatokat. A Gömöri Egyházmegyében azonban ez már megtörtént. Gömör összesen harminc anyaegyházi közösségéből huszonegy adta szavazatát Miklós István losonci református lelkészre. Ennek kapcsán készítettük vele az alábbi beszélgetést. • Esperes úr, a Gömöri Egyházmegye Esperesi Hivatala Losoncra költözik, holott köztudott, hogy Losonc már Nógrád központja. - Valóban, Losonc tájegységileg Nógrádhoz tartozik, de a református egyház szerint a Gömöri Egyházmegyéhez. Ebben a régióban ugyanis csak Losoncon és Füleken van anyaegyházunk, ezért mind a kettő a Gömöri Egyházmegyéhez lett kapcsolva. • Az ön elődje, Varga Gyula esperes, rimaszombati lelkész január elejére hívta össze a szavazatszámláló bizottságot, az esperesbeiktatásra pedig jóval később került sor. - A mi törvényünk úgy írja elő, hogy az esperesbeiktatást egyházmegyei közgyűlés keretében kell lebonyolítani, a választások eredményét egyházmegyei közgyűlésen meg kell erősíteni. Erre január 24-én került sor Losoncon, amikor Mikó Jenő püspök úr beiktatott az új tisztségbe. Ami az esperesi hivatalt illeti, Varga Gyula lelkésszel és Mács Zoltánnal, a rimaszombati gyülekezet gondnokával megbeszéltük, hogy hetente egy napot Rimaszombatban töltök, ott fogadom azokat a gyülekezeti képviselőket, akik ügyes-bajos dolgaikkal az esperesi hivatalhoz kívánnak fordulni. Hogy melyik lesz ez a nap, arról még nem határoztunk. • Esperes úr, Ön egyben az egyházmegye zsinati képviselője is. - Igen, rajtam kívül a Gömöri Egyházmegye zsinati képviselőjévé választották Erdélyi Géza hanvai és Sápos Gyula naprágyi lelkészt. Mi hárman képviseljük az egyházmegyét egyházunk legfelsőbb törvényhozó testületében. (farkas) A maga nemében egyedülállónak számit Szlovákiában a kassai mentőszolgálat diszpécserközpontja, amely megszakítás nélkül üzemel, s a számítástechnika segítségével nyilvántartást vezet minden mentőakcióról és az egész mentési rendszer tevékenységéről. Ez lehetővé teszi az adatok azonnali statisztikai feldolgozását, ami megfelelő alapanyagot szolgáltat az egészségügyi biztosítók számára is. Ezen túlmenően a mentőszolgálat gazdaságosságát és hatékonyságát is figyelemmel tudják kísérni. TA SR-felvétel