Új Szó, 1996. február (49. évfolyam, 26-50. szám)

1996-02-21 / 43. szám, szerda

1996. február 21. BELFÖLD - GAZDASÁG ÚJ SZ Ó [ 3 j Földadó, avagy... KELET-SZLOVAKIAI SZINHAZUGY Rudolf Schuster egyeztet ÚJ Szó-tudósítás Azt követően, hogy február 9­én tíz napra felfüggesztették sztrájkkészültségüket, tegnap is­mét tanácskoztak a Kelet-szlová­kiai Színház kassai társulatának a tagjai. A sorrendben már soka­dik szakszervezeti nagygyűlésen arról kellett dönteniük, folytatják-e a kulturális tárca január elején hozott döntése elleni tiltakozó megmozdulásukat vagy abba­hagyják. Február 9-én azért döntöttek a „szünet" mellett, mert a kulturá­lis minisztériumból közölték ve­lük, amíg sztrájkkészültséget tar­tanak, addig a miniszter nem haj­landó velük tárgyalni. Ivan Hudec a szünet alatt sem találkozott az elégedetlenkedők képviselőivel. A tegnapi gyűlésen nem jelentek meg annyian, hogy a kérdésben dönthettek volna. A távolmara­dottak nézetét a szakszervezeti bizalmiaknak kell utólagosan összegezniük. A résztvevők azon­ban megbízták a körükben meg­jelent Rudolf Schuster főpolgár­mestert, hogy legyen a színházi közösség, a színház vezetősége és a kulturális minisztérium kö­zött szükséges párbeszéd koordi­nálója. Schuster ezt a megbíza­tást elfogadta. Lapunkat erről Jo­zef Horváth szakszervezeti elnök tájékoztatta. (gazdag) KOLLEKTÍV SZERZODESEK Gondoljanak a kiegészítő nyugdíjbiztosításra is BOHUNICEI KOZTESRAKTAR-BOVITES Nem lelkesedik a község (Folytatás az l.oldalról) zött adómentességet' is garan­tált számukra --nagyobb terü­letű termőföldek bérlésével kezdtek agrárvállalkozásba. Je­lenleg úgy tűnik, hogy holtpont­ra jutottak, s a jogszabály külön­böző értelmezése miatt nem tudnak zöld ágra vergődni az adóbehajtásban illetékes közsé­gi hivatalokkal. A dolog furcsa­sága abban rejlik, hogy az utób­bi két évben elmaradt adóhátra­lékot nem is rájuk, hanem a tör­vénymódosítás értelmében a velük bérleti szerződésben álló földtulajdonosokra vetették ki, akik ráadásul valójában rriég nem is eredeti tulajdonosai a bérbe adott parcelláknak, hi­szen a szövetkezetből kivett földjüket nem eredeti helyén, hanem úgynevezett póthelyen mérték ki számukra. Ilyen par­cellákra kötöttek Bíróék bérleti szerződést azzal, hogy magukra vállalták a földbérlettel kapcso­latos költségeket - természete­sen számítva a törvény által deklarált adómentességre -, s most rajtuk is csattan az ostor. - Képzeljék el, mekkora volt a velem szerződött idős emberek megrökönyödése, amikor meg­kapták az adóhátralékuk befize­téséről szóló kötelezvényt, amelybei) a késedelmi kamatok csaknem a felét teszik ki a föld­adónak - állítja Bíró László. - A hivatal megfenyegette őket, hogy bírósági úton fogja behaj­tani rajtuk a követelést. Nem maradt más lehetőségünk, mint hogy saját helyzetünk tisz­tázása érdekében képviseljük az ő érdekeiket is. Jozef Janský indulatosabb. (Folytatás az 1. oldalról) parancsnok a továbbiakban el­mondta: a városi rendőrség a központi riasztórendszer bővíté­sén fáradozik, jelenleg mintegy 290 fővárosi objektumot véde­nek ily módon. A riasztórend­szert megrendelésre magánla­kásokban is felszerelik, üzemel­tetése havonta mintegy 150 ko­ronába kerül. Viszont maga a beszerelés a lakás nagyságától, fekvésétől és a riasztórendszer minőségétől függően néhány A szlovákiai politikusok közül Ivan Gašparovič, a parlament el­nöke élvezi a legtöbb bizalmat a lakosság körében. A Szlovák Rá­dió felmérése szerint a megkér­dezettek 61,3 százaléka bízik benne. A második helyre került Michal Kováč köztársasági elnök 50,3 százalékkal, a következőre Peter Weiss, a DBP leköszönőfél­Azt mondja, az egész ügy egy pénzügyminisztériumi hivatal­noknő által tavaly közreadott jog­értelmező cikk kapcsán vett szá­mukra ilyen kedvezőtlen fordu­latot. Úgy véli, ezzel a lépéssel újra keresztbe akarnak tenni a magángazdáknak. Ugyanis mi­vel mással magyarázható a tény, hogy míg a földművelési tárca elismeri a magángazdál­kodást mint egyenrangú vállal­kozási formát, sőt szigorú felté­telekkel még dotációt is folyósít hozzá, a pénzügyminisztériumi jogértelmezés szerint ezek a vál­lalkozások gyakorlatilag nem működhetnének, illetve a felté­telek állandó változtatásával ha­lálra vannak ítélve? A magángazdálkodók regio­nális szervezete révén már kér­ték, hogy a pénzügyminisztéri­um fűzzön hivatalos magyaráza­tot a földek utáni adózás vitás kérdéseire, sőt megpróbálják a parlament mezőgazdasági bi­zottsága elé vinni a problémát, foglaljon állást a törvényhozás is. A probléma ugyanis országos méretűvé nőheti ki magát, ha idejében nem zárják le egyér­telműen a vitát. Nem kétséges ugyanis, hogy a községi hivata­lok a fenti értelmezés által je­lentős adóbevételhez jutnának, amit eddig adómentesség miatt nem kaphattak meg. A földtulaj­donosok számára azonban ez a kérdés egy jelentős adóhátra­lékkal együtt járó anyagi terhet jelentene. Az eset bonyolultsá­gára való tekintettel az ügyben érdekelt felek véleményének közreadásával riportban számo­lunk majd be. (t. szilvássy) ezer koronától akár egymillióig is terjedhet. A főváros egyik legnagyobb gondját a kábítószer-élvezők és terjesztők jelentik. A rendőrség minden lehetséges eszközzel igyekszik megfékezni tevékeny­ségüket. A nyári hónapokban például a járőrök a lakótelepi er­kélyeket is figyelik majd, s a zse­bükben lapuló vadkenderminta alapján igyekeznek majd lefülel­ni a „háztáji termesztőket". (holop) ben levő elnöke (49,6%). Vladi­mír Mečiar miniszterelnök a„sza­vazatok" 47,2 százalékával a ne­gyedik helyen szerepel. Az első tíz közé került még Brigita Schmögnerová (45,2%), Jozef Moravčlk (42,5%), Sergej Kozlík (41,5%), Roman Kováč (40,2%), Ľubomír Fogaš (36,1%) és Miku­láš Dzurinda (34,8). ČTK Jaslovské Bohunice község nem látja az okát, hogy miért kel­lene előzékeny magatartást ta­núsítania a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló köztesraktár építésének a kérdésében. Peter Ryška polgármester szerint a be­ruházási tervezet kidolgozója nem terjesztett elő semmilyen al­ternatív megoldást, és az elkép­zelésből hiányzik az összes lehet­séges kockázat komplexebb fe­lülvizsgálata. A község a vonatko­zó törvények értelmében vélemé­nyezés céljából megkapta a tör­vénytervezetet. A tervezett beru­Az EGYÜTTÉLÉS POLITIKAI MOZGALOM tegnapi sajtóértekez­letén Duray Miklós elnök közölte: a Magyar Koalíció véglegesítette a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvénytervezetét, amelyet várhatóan február végén vagy leg­később március első hetében nyújt be a parlamentbe. Ezzel összefüggésben elmondta azt is, hogy a törvénytervezet december­ben kidolgozott első változatát megküldték valamennyi parla­menti pártnak és nemzetiségi kul­turális szervezetnek, ám egyedül a Szlovákiai Csehek Egyesülete véleményezte. Bejelentette: csü­törtökön Tótkomlósra utazik, ahol ellátogat a szlovák óvodába és alapiskolába, este pedig lakossá­gi fórumon vesz részt. Mint mond­ta, nem érkezik üres kézzel, szlo­vák könyvekből álló csomagot kí­ván átnyújtani vendéglátóinak. Az államfő hétfői, ellenzéki pártve­zetőkkel folytatott tárgyalásával összefüggésben lapunkkal közöl­te, levélben fordul Michal Ko­váéhoz, hogy tisztázza, az Együtt­élés miért nem kapott meghívást. Mivel olyan információk láttak napvilágot, hogy a belügyminiszté­házás célja egyébként, hogy a köztesraktár kazettáinak számát a jelenlegi 5040-ről 13 074-re emelje, ami a jelenlegi tárolási le­hetőségek 259,4 százalékos nö­velése. Egyúttal megnövekedne a tárolási időtartam is, a jelenlegi 3-10 évről 10-50 évre. A köz­ség ellenérveiben többek között a statikai kérdések nem kellő megoldása szerepel. Amint azt Ryška leszögezte, a lakosság mindeddig nem érzi sem gazda­sági, sem erkölcsi előnyét annak, hogy „kertjük alatt van az atom­erőmű". TA SR rum felkérte a politikai erőket, a községeket és a helyi önkormány­zatokat, véleményezzék a kor­mánynak a területi-közigazgatási reformra vonatkozó tervezetét, Kvarda József alelnök fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Magyar Koalíció pártjainak nem küldték el ezt az anyagot. - A belügyminisz­térium eredeti javaslata úgyneve­zett nemzetállami érdekekből in­dul ki, ami a magyar nemzeti ki­sebbség szempontjából teljesen egyértelmű. Ez a javaslat egyálta­lán nincs tekintettel a nemzetközi dokumentumokra, és az államal­kotó szlovák nemzet érdekei mel­lett egyáltalán nem respektálja a többi etnikum érdekeit - jelentet­te ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy az anyag kidolgozóinak egye­bek között tekintettel kellett volna lenniük a Szlovákia által is ratifi­kált kisebbségi keretegyezmény 16. cikkelyére, amelynek értelmé­ben a csatlakozó országoknak tar­tózkodniuk kellene olyan intézke­dések foganatosításától, amelyek következtében megváltozna a nemzeti kisebbségek által lakott területek népességi aránya. (horváth) Az 1989 utáni szerkezetvál­tás nyomán módosultak a viszo­nyok a munkaerőpiacon, a vál­lalatok magánkézbe kerülésé­vel tömegesen szűntek meg a szakszervezeti alapszerveze­tek, ami nagy hátrány a dolgo­zókra nézve. Manapság ugyanis a szakszervezet az egyetlen szervezet, amely érdekeiket szolgálja. Azok értékelik ezt a leginkább, akiknek már nincs lehetőségük, hogy vállalatuknál kollektív szerződésbe foglalják egész évre (vagy akár 2-3 évre) szóló követelményeiket. Ott, ahol működnek alapszerveze­tek, mostanában jönnek rá, mi­ért is jó ez, mivel most van a kol­lektív szerződések elkészítésé­nek az ideje. A szakszervezeti tisztségviselőknek össze kell ál­lítaniuk, és a vállalati vezetőség elé kell terjeszteniük az új kol­lektív szerződés javasolt formá­ját. Ebből az alkalomból szeret­nénk felhívni a szakszervezeti tisztségviselők figyelmét egy ak­tuális pont beiktatására a kol­lektív szerződésbe. Mostaná­ban sokat hallhatunk-olvasha­tunk a kiegészítő nyugdíjbiztosí­tás lehetőségéről. Valójában eddig még csak a születőben levő törvényről cikkeztek az új­ságok. Az újfajta biztosításról szóló törvényjavaslatot a kor­mány már előterjesztette, s máris nagy versengés folyik a biztosítótársaságok között, amelyek szívesen vállalnák a számukra is ígéretesnek tűnő kiegészítő nyugdíjbiztosítás szolgáltatásait. Hogy mi a lényege ennek a módszernek? Sokszor beszél­tünk már arról, hogy a fejlett or­szágokban számunkra irigylés­re méltó színvonalon élnek a nyugdíjasok. Nincsenek kitéve a „nyugdíjassokk"-nak, mint it­teni társaik, akiknek a nyugdíj­ba vonulás egyszersmind drasz­tikus jövedelemcsökkenést je­lent, s ha nem gondoskodtak előre némi megtakarításról, csak nagyon nehezen tudnak megbirkózni helyzetükkel. A múltban is volt már le­hetőség arra, hogy különféle nyugdíjtakarékossági rendsze­rekbe kapcsolódjanak be az emberek. Valójában kommersz alapú nyugdíjbiztosítás volt ez, mely távolról sem egészítette ki a nyugdíjat olyan jövedelemmé, amilyen a munkaviszony idején volt esedékes. A kiegészítő nyugdíjbiztosí­tásról szóló törvénytervezet a nyugdíjbiztosítás 3 fajtájával számol. Az első az alapnyugdíj­biztosítási rendszer (ez kötelező érvényű biztosítás, amelyet az állam garantál). A második a ki­egészítő nyugdíjbiztosítás rend­szere (önkéntes, kollektív, a tör­vény által rendezett és az állam támogatását élvező biztosítási módszer). A harmadik pedig az egyéni nyugdíjbiztosítási rend­szer (önkéntes, kommersz ala­pon működő biztosítás). A kiegészítő nyugdíjbiztosítás azon az elven alapul, hogy az al­kalmazottak és a munkaadó rendszeres biztosítási betétét, valamint a biztosítótársaság egyéb bevételeit (például a be­fektetések hozamát) a biztosí­tottak javára kell felhasználni, éspedig a járadék kifizetése és folyamatos emelése formájá­ban. A befektetések két célt kö­vetnek: biztosítják a bevételek értékének inflációval szembeni megtartását és a járadékok összegének növelését. A kiegészítő nyugdíjbiztosítás a munkavállalók és a munkálta­tók közös biztosítási formája. A munkáltató szerződést köt majd az illető biztosítótársaság­gal, s kötelezi magát, hogy a ki­egészítő biztosítást kérvényező dolgozókért folyamatosan fizeti a havi megszabott összeget. Ugyanúgy fizetik a rájuk eső részt a dolgozók is. Abban az esetben, ha a munkaadó eluta­sítja az alkalmazottaknak a kie­gészítő nyugdíjbiztosításban va­ló részvételét, a dolgozók ma­guk nem vehetnek részt benne. Tehát a feltétel a két forrásból származó biztosítási összeg rendszeres befizetése. Azoknál a vállalatoknál, ahol működik szakszervezeti alap­szervezet, már a most készülő kollektív szerződésbe kellene beépíteni a dolgozóknak a kie­gészítő nyugdíjbiztosítás iránti igényét. (Más vállalatok esetleg belső megegyezéssel oldhatják meg ezt a kérdést.) Mindemellett szem előtt kell tartanunk a kiegészítő nyugdíj­biztosítás nem kommersz mi­voltának nagy előnyét. Éspedig azt, hogy a biztosító által a nyugdíj idején folyósított jára­dék nem esik adó alá. Másod­sorban azt, hogy a munkáltató a dolgozók után befizetett betéte­ket az alapbérek 3 százalékáig a vállalat kiadásaiba sorolhatja. Csak természetes, hogy mi­nél hamarabb és minél na­gyobb betéti összeggel kapcso­lódik be valaki a kiegészítő biz­tosításba, annál több pénzt kap majd folyamatosan alapnyugdí­ja mellé. FIALA ILONA Rendőrkutyák az állatkertben Második az államfő PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI OKTATASÜGY Elkerülhetetlen a béremelés Jó hír lehet a következő az oktatásügyben dolgozók számára. Már amennyire hinni lehet az oktatási minisz­térium Irányító testülete által 1995. december 12-én elfogadott, bérezési kérdésekkel foglalkozó távlati ütemtervnek. A Javaslatot a kormány határozata értel­mében dolgozta kl az oktatásban és a tudomány terüle­tén dolgozók szakszervezete, valamint az oktatási tár­ca szakértőkből álló munkacsoportja. Kétségtelen, hogy az okta­tásügyi dolgozók bére már évek óta elmarad az orszá­gos átlagtól, s általában a ranglétra 3-4. helyét foglalja el - hátulról. Az igazsághoz tartozik az is, hogy nem a más ágazatokban dolgozók bére, fizetése magas, hanem a pedagógusoké túl ala­csony. Az 1995-ös év első fe­lében az-oktatásügyi dolgo­zók átlagbére 5757 korona volt, ami 1064 koronával maradt el az átlagbérektől. Igaz, hogy az év végére vala­melyest javult a helyzet, mert a kormány 530 millió koro­nával emelte az oktatási tár­ca költségvetését, amely összeg a bértarifán kívüli bérösszetevők megerősíté­sére szolgált. Ennek köszön­hetően az oktatásügyben dolgozók tavalyi átlagbére megközlítette a 6300 koro­nát. Mindezek ellenére még mindig alacsony a tudomá­nyos dolgozók jövedelme, s az átlagtól jelentősen elma­rad a nem pedagógus alkal­mazottak fizetése is. A minisztériumi tervezet az oktatásügyi dolgozók bér­fejlesztésével kapcsolatban döntő fontosságúnak tartja a bértarifák fokozatos emelé­sét. Ezért 1996-98-ra foko­zatos, 10 százalékos éven­kénti bértarifa-emelést java­sol. Ezenkívül az 1996-os év­re javasolja a bértarifa nagy­ságáigterjedő 13. havi bérfi­zetését. 1997-re a 10 százalékos bértarifa-emelésen kívül ja­vasolja 13. és 14. havi bér fi­zetését a teljes bértarifa nagyságában. Az 1998-ra szóló bérfejlesztési javaslat megegyezik az előző évivel. Itt azonban meg kell jegyez­ni, hogy a kormány 1998-ra tervezi a közszolgálatról és a közalkalmazottakról szóló törvény elfogadását, amely jelentős változásokat hoz majd az oktatásügyben dol­gozók bérezési rendszeré­ben. A tervezet értelmében a 10 százalékos bértarifa-eme­lés minden év január l-jén lépne érvénybe, a 13. havi bér kifizetése június 30-án, a 14. havi béré pedig decem­ber 31-én volna esedékes. Ha figyelembe vesszük az oktatási minisztérium márci­us l-jén életbe lépő két új rendeletét a pedagógusok továbbképzéséről, illetve a pedagógusok szakmai ráter­mettségéről, valamint a minősítő vizsgákról szólót ­amelyek bizonyos körülmé­nyek között bizonyos réteg számára anyagi előrelépést, bérnövekedést tesznek le­hetővé akkor örömmel álla­píthatjuk -meg, hogy talán végre elindult egy folyamat, amely az oktatásügyben dol­gozók oly gyakran hangozta­tott erkölcsi megbecsülése mellett megteremti anyagi el­ismerésük és megbecsülé­sük esélyét is. Hogy ez meg­valósuljon, a felvázolt minisz­tériumi javaslatnak mielőbb törvényerejű rendeletté kell válnia. SZIGETI LÁSZLÓ MAR MA KAPHATÓ A i/asárrap A tartalomból: m Mindenért a pillangók Tallósi Béla jegyzete • Elpuskázott peresztrojka P. Vonyik Erzsébet írása • Az autonómia kísértete Miroslav Kusý írása • Kik herdálják el az állami vagyont? J. Mészáros Károly írása • Prokes nagypapa hagyatéka Péterfi Szonya riportja • Keretben Szabó G. László interjúja Molnár Piroskával m A Hang-Kép Családközeiben című rovatában bemutatjuk a Szkukálek családot. • Hatan festik a párizsi „öreg hölgyet" Farkas Ottó riportja • Érsekújvári képeslap (reklámmelléklet) A Böngésző nyertese Játékunkra a héten 2006 megfejtés érkezett. A helyes választ beküldők közül teg­nap J. Mészáros Károly, a Vasárnap szerkesztője köz­jegyző jelenlétében sorsolta ki a szerencsés nyertes ne­vét. E héten az 1500 koro­nát Mészáros Ferenc perbe­tei olvasónk nyerte. Gratulá­lunk! A helyes megfejtés: Fülek. Az INTEGRITA lapkiadó igazgató­sága és a Megbékélés Alapít­vány kuratóriuma értesíti az Életünk című képes hetilap ol­vasóit és előfizetőit, hogy a lap kiadását gazdasági okokból ide­iglenesen szüneteltetni kény­szerül. K-65

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom