Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-11 / 8. szám, csütörtök

A] ÁF SZÓ KÜLFÖLD 1996. január 11. CHRISTOPHER TEL AVIVBAN Palesztinok szabadulása Százötven palesztin foglyot bocsátottak szabadon tegnap az izraeli hatóságok. A csoport része annak az 1200 bebörtönzöttnek, akiknek szabadon engedésére a kétoldalú megállapodásban Izrael korábban ígéretet tett. A többségükben hebroni illetőségű foglyokat autóbuszokkal szállították a Ftebronhoz közeli Tarkumia településre. Tegnap Tel Avivba érkezett Warren Christopher amerikai külügyminiszter, aki a Reuter jelentése szerint lendületet kíván adni az Izrael és Szíria közötti béketörekvéseknek. Christopher újságíróknak elmondta, hogy a négy éve tartó béketárgyalások kritikus szakaszba érkeztek. Ezért annak reményében utazott a térségbe, hogy felgyorsítsa a megbékélést a két közel-keleti ország között. MTI VÉLEMENYEK AZ UJ OROSZ KÜLÜGYMINISZTERRŐL Megfelelően kemény betonarc MTI-hírek Az orosz külügyminisztérium élén történt személyi változás nem jelenti a külpolitika alapelveinek változását, amelyek nem a miniszter személyétől, hanem Oroszország érdekeitől függenek. Minderről Jelcin elnök beszélt tegnap a külügyminisztérium vezetősége előtt az új minisztert, Jevgenyij Primakovot bemutatva. gati értékelésről, hogy Primakov kevésbé elkötelezett híve a reformoknak, mint elődje, Andrej Kozirev. Christopher szerint nem kell teret adni az előítéleteknek: „Primakovot Jelcin elnök választotta, remélhetőleg hamarosan találkozhatom vele, és kialakíthatjuk együttműködésünket. Azt várom, hogy jó kapcsolatokat alakítok ki Jevgenyij Primakowal, miközben megpróbáljuk a gyakorlatban megvalósítani országaink külpolitikáját" - jelentette ki az amerikai külügyminiszter. Washingtoni kormányzati szakértői körökben az orosz hírszerző szolgálat volt vezetőjét keményvonalas konzervatívnak tartják mind saját politikai nézeteit, mind politikai-szövetségesi - Az ország jövője, érdekei és a reformok alakulása jórészt a külső tényezőktől, illetve attól függenek, miként alakul Oroszország viszonya a világgal - emlékeztetett Jelcin. Primakovot jellemezve elmondta, hogy a politikust jól ismerik külföldön, s a nemzetközi kapcsolatok terén nem kezdő. Közölte, hogy számos jelölt közül választotta Primakovot, aki megfelel az összes kívánalomnak, így tapasztalt államférfi, aki széles áttekintéssel bír, jó szervező, és becsületes ember. Warren Christopher amerikai külügyminiszter nyilatkozott az újságíróknak, akik megkérdezték: mi a véleménye arról a nyukapcsolatait tekintve. Ugyanakkor úgy vélekednek, hogy az orosz külpolitika vezénylése alapvetően továbbra is Jelcin kezében marad, bár hivatalos forrásokból elismerték: tagadhatatlan, hogy Mihail Gorbacsov tanácsadójaként Primakov viszonylag független és kezdeményező külpolitikai teret alakított ki magának. A tegnap elhangzott első, nem hivatalos londoni értékelések szerint Andrej Kozirev KözelKelet-szakértő utódja várhatóan felmelegíti a szélsőséges iráni és iraki rezsimekhez fűződő moszkvai viszonyt, amelyet Kozirev a Nyugattal ápolt kapcsolatok kedvéért „hagyott kihűlni". Brit szakértők szerint Primakov amúgy hűséges megvalósítója lesz Borisz Jelcin mind merevebb külpolitikájának, amelynek végrehajtásához Kozirev - úgymond - „túl civilizált volt". Úgy tartják: Primakov lesz „a megfelelően kemény betonarc Jelcin betonpolitikájához". Már 350 halott Zaire-ban Háromszázötvenre emelkedett a hétfőn Zaire-ban történt légikatasztrófa áldozatainak a száma - jelentette az AFP az Orvosok Határok Nélkül elnevezésű nemzetközi szervezet közlésére hivatkozva. Hétfőn a főváros Ndolo repülőteréről egy túlzsúfolt An-32-es teherszállító repülőgép kísérelte meg a felszállást, ám a túlterheltség miatt nem tudott a magasba emelkedni, és egy piactérre zuhant. A hatóságok eddig 300 ember haláláról tettek említést. A katasztrófában majd ötszázan megsebesültek. Az Orvosok Határok Nélkül közölte azt is, hogy a héten gyógyszerszállítmányokat indít az afrikai országba a sebesültek megsegítésére. MTI Hongkong a hongkongiaké A kínai központi kormány egyetlen képviselőt, illetve tisztségviselőt sem küld a hongkongi Különleges Közigazgatási Terület kormányába, miután a brit koronagyarmat 1997-ben ismét kínai fennhatóságaié kerül - jelentette tegnap a Reuter Li Peng kínai miniszterelnökre hivatkozva. - Peking azt vallja, hogy Hongkongot csakis a hongkongiak irányíthatják, és Kína egy garast sem vesz ki a hongkongi kincstárból - idézte az állami televízió a kínai kormányfőt, aki Malcolm Rifkind brit külügyminiszterrel folytatott megbeszélése során nyilatkozott. MTI Bosznia: A taposóakna a legnagyobb ellenfél A Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában felvonuló IFOR-erők legveszélyesebb ellenségei az aknák. A NATO-egységek eddig öt sérült katonája közül hárman az aknák áldozatai. A szakértők szerint a délszláv háború négy és fél éve alatt Bosznia-Hercegovina területén három-négymillió aknát telepítettek a harcolók. Jean-Claude de Willde tábornok, az IF0R utászalakulatainak francia parancsnoka szerint a legnagyobb probléma az, hogy az aknamezőkről nincsenek pontos térképek. Azt sem tudja senki, hogy a föld milyen típusú aknákat rejt. Csak annyi biztos, hogy a harcolók a jugoszláv hadseregtől örökölt és a világ minden kontinenséről importált aknák mellett házi készítésű robbanószerkezetekkel igyekeztek megkeseríteni egymás életét. A nemzetközi tapasztalatok szerint az aknák eltávolítása harminc évig is eltarthat. Eddig már nagyon sok polgári jármű és személy vált az aknák áldozatává, többségükben gyermekek. Ez a veszély a béke helyreállítása után fokozódik, mivel a harcok színhelyére visszatérnek a menekültek, akik semmit sem tudnak az aknamezők és magányos aknák elhelyezkedéséről. Philip Mitchell, a londoni székhelyű Stratégiai Kutatások Nemzetközi Intézetének munkatársa a Népszabadságnak elmondta: senki sem tudja pontosan, hány aknát telepítettek Boszniába, a világ országairól nem beszélve. A Falkland-szigeteken például az argentinok hatalmas mennyiségű aknát telepítettek, és máig nem találtak fel olyan berendezéseket, amelyekkel észlelhetőek lennének. i VILÁGHÍRADO 1 Csehország kéri felvételét az EU-ba Josef Zieleniec cseh külügyminiszter cikkében, amely tegnap jelent meg a Lidové noviny című napilapban, azt írta, hogy a Cseh Köztársaság a legközelebbi napokban benyújtja felvételi kérelmét az Európai Unióba. Értesülések szerint erre a hónap végén kerül sor. ČTK Trubnyikov az új orosz kémfőnök Vjacseszlav Trubnyikovot, a kedden külügyminiszterré kinevezett Jevgenyij Primakov hírszerzőfőnök eddigi első helyettesét állította Borisz Jelcin az orosz Külső Hírszerző Szolgálat élére. Az államfő a döntést bejelentve jól képzett szakembernek nevezte Trubnyikovot, aki jelentős tekintélynek örvend a hírszerzés körében. Magyarországra érkezik az orosz olaj Az orosz kőolaj magyarországi importja zavartalan, a Barátság vezetéken január 3. óta folyamatosan érkezik a nyersolaj - erősítette meg tegnap a Mol illetékese. A beérkezett ásványkincs mennyiségét nem kívánta megnevezni, de elmondta, hogy a januárra szerződött mennyiség a hónap végéig megérkezik. A problémamentes olajszállítás előzménye, hogy a Mol Rt. a januári behozatalra még tavaly előzetes ármegállapodást kötött. Új vezetője van a Sin Betnek Ami Ajalon tábornok fogja átvenni a Sin Bet izraeli belbiztonsági szolgálat irányítását - közölte tegnap az izraeli rádió az AFP jeruzsálemi tudósítása szerint. Ajalon 51 éves, 32 év óta katona, államigazgatási diplomája van. A Sin Bet korábbi vezetője - akit nevének kezdőbetűje után csak „C"-nek neveztek - hétfőn nyújtotta be lemondását, mivel az általa vezetett szolgálatot is mulasztások terhelik a Jichak Rabin miniszterelnök ellen két hónappal ezelőtt elkövetett gyilkos merénylet kapcsán. Korrupciós vád Cson Tu Hvan ellen A dél-koreai államügyészség mára kihallgatásra idézte be Cson Tu Hvan fiát és öccsét. A december elején letartóztatott volt államfőnek eddig tíz rokonát hallgatták ki. E vizsgálatokkal az államügyészség tisztázni kívánja a Cson elnöksége idején elkövetett korrupciós bűncselekményeket. A börtönben lévő Cson Tu Hvan ellen eddig már politikai bűntettek, az 1979. évi államcsíny, illetve az 1980. évi kvangzsui megmozdulás leverése ügyében emeltek vádat. Kórházban Montazeri ajatollah Szívpanaszok miatt egy teheráni kórházba szállították a 74 éves Hoszein Ali Montazeri ajatollahot, Khomeini ajatollah egykori hivatalos utódjelöltjét - jelentette tegnap az AFP jól értesült forrásból. A Kum szent városban házi őrizet alatt élő, a hatalom bírálása miatt a vallási vezetők által a hatalomból való „száműzetésre" ítélt ajatollahot orvosai tanácsára vitték kórházba, mert többnapos kezelésre szorul. Heroinfogás autóbaleset után Két személyautó összeütközésének köszönheti az év második legnagyobb heroinfogását a román rendőrség. A magyak-ukrán határ közelében lévő Máramarosszigeten letartóztatták egy jármű 22 éves sofőrjét. Nem közlekedési baleset okozásáért, hanem azért emelnek majd ellene vádat, mert 20 kilogramm nagy tisztaságú heroint tartalmazó zacskót szállított autójában. A rendőrség szóvivője szerint az áru forgalmi értéke mintegy kétmillió dollár. A férfi tettestársát is sikerült letartóztatni, amikor a helyszínre sietett a kábítószer „megmentésére". Megkínozták a török újságírót Minden kétséget kizáróan kínzás okozta a kedden Isztambulban holtan talált török újságíró halálát - közölte tegnap az ország emberi jogi szervezete (IHD). A 27 éves Metin Göktepe holttestét a török nagyváros Eyüp kerületének egyik utcáján találták meg. A baloldali Evrensel című lap tudósítója az isztambuli börtönlázadás két halottjának temetésén vett részt, mielőtt az elhunytak családtagjaival és több száz tüntetővel együtt a rendőrség őrizetbe vette. Az IHD főtitkára cáfolta a rendőrség állítását, hogy Göktepét sértetlenül engedték szabadon, majd később egy teaházban bukkantak holttestére, amelyen nem voltak „erőszakra utaló jelek". Az emberi jogi aktivista szerint a baloldali újságíró testén ütések és kínzások nyomai láthatók. MTI Clinton megvédte a feleségét Bili Clinton elnök kedden erélyesen megvédte feleségét, Hillary Clintont támadóival szemben. Sajtóértekezletén arra kérte a közvéleményt, hogy ne ítéljen elhamarkodottan, hanem „vegyen egy mély lélegzetet, és figyeljen a First Lady szavaira is". " Az utóbbi napokban ugyanis olyan feljegyzések és számlák kerültek napvilágra, amelyek olyan látszatot keltenek, mintha az amerikai elnök felesége, Hillary nem a valóságnak megfelelően nyilatkozott volna a nyolcvanas évekre visszanyúló és az elnöki házaspárt is érintő Whitewater-ügyet vizsgáló kongresszusi bizottság és független vizsgálóbíró előtt. Ráadásul egy volt fehér házi tisztviselő jegyzeteiből olyan kép rajzolódott ki a hét végén, amely szerint a First Lady nem létező hatáskörét túllépve, mondvacsinált ürüggyel kierőszakolta az elnöki hivatalban működő utaztatási részleg munkatársainak elbocsátását, hogy a jövedelmező megbízást saját barátai kaphassák meg. Az eset még 1993-ban történt. Bili Clinton sajtóértekezletén rendíthetetlenül kiállt Hillary mellett, és ismételten leszögezte: ha minden amerikainak olyan jellemszilárdsága volna, mint a feleségének, bizonyosan egy „jobb világban élnénk". Tréfálkozva megjegyezte, hogy ha nem volna elnök, amúgy „férfi módjára" bánna el a The New York Times publicistájával - Wiliiam Safire-vel -, aki vitriolba mártott tollal írott glosszájában „született hazudozónak" nevezte a First Ladyt. Valamivel markánsabban fogalmazott Clinton szóvivője, Mike McCurry, aki napi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az elnök legszívesebben „jól beverné a cikkíró orrát". A felesége körüli problémák fényében igencsak rossz időpontban született meg az a szövetségi bírósági döntés, amelyet kedden hirdettek ki: a testület szerint Bili Clinton elnök létére sem mentesülhet a polgári perek hatálya alól, következésképpen lefolytatható a tárgyalás az ellene felmerült szexuális zaklatási ügyben. A felperes, Paula Jones azt állítja, hogy Bili Clinton még arkansas-i kormányzó korában bizonyos szexuális élménynyújtásra akarta rávenni őt. Az elnök több ízben is leszögezte: nem emlékszik, hogy valaha is látta volna a nevezett hölgyet, nemhogy még ajánlatot is tett neki. Az elnök ügyvédei közölték, hogy fellebbezést terjesztenek be a keddi bírósági döntés ellen. NATO-BOVITES Költséges és kockázatos A NATO bővítése összességében dollármilliárdos költségekkel járna, és kockára teheti Európa stabilitását - állapítja meg az a közös tanulmány, amelyet a londoni és washingtoni székhelyű Brit-Amerikai Biztonsági Információs Tanács, valamint a brüsszeli Európai Biztonsági és Leszerelési Központ készített. A jelentés következtetéseit tegnap az Atlantic News tette közzé. E szerint a NATO kelet-európai kibővítése tíz év alatt minimum 7 milliárd dolláros kiadást jelenthet a nyugati országoknak. Az összeg elérheti a tízmilliárd dollárt is, ha sor kerül korszerű fegyverzetek kelet-európai telepítésére is. Az utóbbi országcsoportnak amúgy taggá válás esetén szintén - tíz évre kivetítve - legalább 2,5 milliárd dolláros költségterhekkel kell számolnia. A bővítés egyúttal megbontaná a hagyományos fegyverzetek leszereléséről kötött bécsi megállapodást - állapítja meg a jelentés. Az elemzés a továbbiakban - a mindezekkel kapcsolatos orosz fenntartások figyelmen kívül hagyása mellett - a bővítéssel járó kockázati tényezőként a NATO szemére veti, hogy a leendő szélesítésről készült eddigi tanulmány nem tisztázta egyértelműen a szövetség nukleáris politikájának alakulását. így például továbbra sem rögzített, vajon telepítenek-e amerikai atomfegyvereket az új tagországok területére vagy sem. A jelentés egyebek között e tényezők alapján is úgy véli, hogy a NATO „veszedelmesen kitérő" szemlélettel kezeli a bővítés következményeit, nem mérve fel kellőképpen annak költségvonzatait és a biztonságpolitikával kapcsolatos kockázatait, valamint nem számol eléggé Oroszország aggodalmával. MTI ALGERIA Iszlám belharc Hadat üzent az algériai iszlám erők legfőbb szervezetének, az Iszlám Üdvfrontnak (FIS), illetve a szervezet katonai szárnyának a GIA elnevezésű algériai terrorszervezet: az erről szóló közleményt a több nyugati fővárosban, így Párizsban is megjelenő arab nyelvű napilap, az Al-Hajat tegnapi száma tette közzé. A GIA - ha betartja fenyegetését - kétfrontos harcot indít, hiszen a legradikálisabb iszlám erőket tömörítő szervezet első számú célpontjának eddig az algériai kormányzat számított. Az iszlám erőkön belüli „testvérháború" bejelentését valószínűleg az váltotta ki, hogy a nemrégiben tartott elnökválasztások eredménye, Liamin Zerual addigi államfő meggyőző többségű újraválasztása nyomán a FIS lépéseket tett az elnök felé, s felajánlotta tárgyalási készségét márpedig a GIA minden tárgyalást elvet a hatalommal. MTI SOKttk-WMWÜOVIM, Horvátország fctJttgesxtivfci f 5-10 millió Kuvait 5m«ó iníMtin IQmaho KímbodiM fcj Rwandi \ f som I fr Aiwota i 9nü Ftlkltnd-uHpM 15000 toelmé! #v!te««>eft 340 téle umtfy eHwl akn< lotottreozian a vnwgon m mvtttiCOiW Az ENSZ szerint a világban 161 millió darab a telepített aknák száma