Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-22 / 17. szám, hétfő

2 j ÚJ SZÓ BELFÖLD - KÜLFÖLD 1996. január 22. RÖVIDEN 333 291 munkanélkülit tar­tottak nyilván december végén Szlovákiában, ami 2,5 százalék­kal (7012-vel) több, mint egy hónappal korábban. Az előző év hasonló időszakához képest vi­szont 10,3 százalékos csökke­nést mutattak ki. Decemberben a munkaügyi hivatalokban 31 570 ember jelentkezett, és 24 588 ember talált magának munkát. Ötven résztvevő alapította meg szombaton Pozsonyban a Semlegesség Hú/einek Szövet­ségét. Céljuk, hogy egy népsza­vazás kiírásáig a hivatalos szer­vek állítsanak le minden olyan törekvést, amely Szlovákia vala­melyik biztonsági szervezetbe való belépésére irányulna. A szövetség elnökévé Jaroslav Čelkát választották. Újra ülésezett a Vállalkozók és Iparosok Pártjának kong­resszusa. A Dolný Kubínban tar­tQtt tanácskozás érvénytelen­nek nyilvánította a nyitrai kong­resszus határozatait, és ismét megerősítette tisztségükben a párt korábbi vezetőit, élükön Vladimir Randával. A belügymi­nisztérium illetékesének január 15-i közlése szerint viszont a párt elnökének a Nyitrán megvá­lasztott Ivan Sýkora tekinthető. Nem igaz, hogy a gazdasági minisztérium szándékosan fé­kezi a dubnicai Nehézgépipari Művek és az Általános Gépipari Művek transzformációját - je­lentette ki Ján Ducký ipari mi­niszter a DSZM dubnicai járási küldöttgyűlésén. A késést sze­rinte az okozza, hogy a két cég vezetői nem terjesztették be időben a privatizációs projekte­ket. Szerencsétlennek, sértőnek és demokráciaellenesnek ne­vezte a Szlovák PEN Klub vasár­napi nyilatkozatában a kassai és az eperjesi színházak össze­vonását. TASR MPP-ülés (Folytatás az 1. oldalról) közgyűlésének sikerül végleges megoldást találnia ez ügyben. Nem zárta ki a szerkezeti meg­oldás lehetőségét sem, ám en­nek nem kívánt elébe vágni. Mi­vel a felmerült kérdésekkel és az ötödik közgyűlésre való fel­készüléssel összefüggő napi­rendi pontokat csak részben merítették ki, a tanácskozás résztvevői abban egyeztek meg, hogy három hét múlva folytat­ják az országos választmány ülését. H. G. II. kiadás Lapzárta: 22.15 MECIAR ELEGEDETT A SZEREPLESEVEL A ratifikálást immár márciusra ígéri ČTK-hír Az összeurópai biztonsági rendszer kialakítása és Oroszor­szág helyzete volt a fő téma szombaton Bonnban az európai integrációval foglalkozó nemzet­közi fórumon. A Bertelsmann Alapítvány által rendezett, pén­teken kezdődött tanácskozáson több miniszterelnök, hivatalban lévő és volt külügyminiszter, po­litikai elemző és gazdaságkuta­tó vett részt, köztük a szlovák kormányfő. A fórum keretében Vladimír Mečiar találkozott cseh partne­rével, Václav Klaussal. A kötet­len beszélgetés során tájékoz­tatták egymást országuk politi­kai és gazdasági helyzetéről, s áttekintettek néhány bilaterális kérdést is. Szó volt természete­sen a mostanság sokat vitatott határkérdésről, ezzel kapcsolat­ban azt ígérték, hogy a megol­dás higgadt lesz, és mindkét fél számára kielégítő. Mečiar elégedetten nyilatko­zott a fórum keretében lebonyo­lított találkozóiról, a fórumon el­mondott két beszédéről, megje­gyezve: Szlovákia igazán nem szenved a nemzetközi kontaktu­sok nagy számától. Azt állította, a bonni fórumon sikerült megcá­folnia azokat a véleményeket, hogy Szlovákiában veszélyben van a demokrácia. A szlovák parlament március végéig ratifikálja a szlovák-ma­gyar alapszerződést. Ez az utol­só terminus - mondta Mečiar Bonnban a DPA német hírügy­nökségnek adott nyilatkozatá­ban. A magyar félnek a szlováki­ai magyar kisebbséggel kapcso­latos kifogásait alaptalannak nevezte. Szerinte a kisebbség­nek más céljai vannak: „Autonó­miát akar, és később csatlakoz­ni (Magyarországhoz)" - jelen­tette ki. A Michal Kováčcsal kapcsola­tos vitájáról azt állította, hogy Szlovákiában ezt nem tekintik fő problémának. Szerinte Kováč azért keres támogatást külföl­dön, mert otthon nem rendelke­zik vele. Úgy ítélte meg, hogy mindez károsítja az ország in­tegrációs igyekezetét az európai struktúrákba. Elutasította a Szlovákiát ért kritikákat. Kijelen­tette: az ország demokratikus irányultságát egész sor európai intézmény igazolta, parlamenti többségi rendszer létezik, bizto­sítottak az állampolgári jogok, és szólásszabadság van. Kifejezte meggyőződését, hogy Szlovákia bejut az Európa Unióba és a NATO-ba. Az integ­rációról nem a propaganda, ha­nem a tények alapján döntenek. „Szeretnénk bejutni ebbe a tár­saságba, és és fel is vesznek bennünket-jelentette ki. Mečiar a Tátrában Mečiar, aki szombaton érke­zett haza Bonnból, a hétvégét a Magas-Tátrában töltötte, ahol ma és holnap szlovák-ukrán csúcstalálkozót tartanak. Mečiar kijelentette: Jevgenyij Marosukkal a két országban fo­lyó átalakulási folyamatot tekin­tik át. Szerinte úgy tűnik, hogy a transzformáció szlovák útja sok ország számára vonzó. A kap­csolatok Ukrajnával nem eléggé dinamikusak, sőt még a határát­kelők és konzulátusok kérdését sem sikerült rendezni. Várható­an egyetlen egyezményt sem ír­nak alá, de megkezdődhet ezek előkészítése. TA SR Tanácskoztak a szállítók Ötszáz küldött részvételével tartották meg szombaton Zsol­nán a nemzetközi fuvarozással foglalkozókat tömörítő ČESMAD Slovakia IV. közgyűlését. Elsősorban a TIR-kártyák kiadá­sához szükséges anyagokról, il­letve a külföldi szállítási engedé­lyekről volt szó. Dezider Szabó közlekedési minisztériumi állam­titkár elmondta, hogy a szerve­zetnek szerinte meg kell még ta­lálnia saját profilját. Az elhang­zottakat viszont figyelembe veszi az állami közlekedési koncepció kidolgozása során. TA SR Tizenhat éves diáklány... (Folytatás az 1. oldalról) kat a zsűri, amelynek vezetője Silvia Lakatošová, az utolsó csehszlovák szépségkirálynő. A döntés végre megszületett: a Miss Dél-Szlovákia '96 cím bol­dogtulajdonosa Michaella Milki­na, 16 éves érsekújvári diáklány lett. A második helyezett a pár­kányi Varga Csilla, a harmadik pedig a komáromi Csütörtöki Zsuzsa. Michaella fejére került tehát a bűvös korona. Milyen érzés Miss Dél-Szlová­kiának lenni? - Csodálatos! ­válaszolt a megszeppent szép­ségkirálynő, aki, mint mondta, még álmában sem gondolt arra, hogy egy régió szépe lesz. KAMONCZA MÁRTA PALESZTIN VALASZTASOK Arafat biztosan győzött MTI-hírek A palesztin autonóm területeken szombaton reggel, helyi idő szerint 7 órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek. A válasz­tásra Jogosult több mint egymillió palesztin a 88 tagú parla­ment, az Autonómiatanács összetételéről és a Palesztin Ha­tóság elnökének személyéről dönthetett. Ciszjordánia, a Gá­za-övezet és Kelet-Jeruzsálem palesztin lakosai összesen 1698 szavazóhelyiségben voksolhattak este 7 óráig. Mintegy ötezer telepes és szélsőjobboldali nézeteket valló izraeli tüntetett szombaton este Jeruzsálemben, hogy tiltakozását fejezze ki a palesztin választások megtartása miatt. Külön rosszal­lásukat fejezték ki amiatt, hogy Kelet-Jeruzsálemben is felállítot­tak öt szavazóhelyiséget. Jichak Rabin néhai miniszterelnök ta­valy november 4-én történt meggyilkolása óta ez az első eset, hogy az izraeli szélsőjobb hívei ilyen nagy tömegben vonultak ut­cára. Mose S aha! rendőrminisz­terszombaton este a televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy „a palesztin és az izraeli rendőrség kitűnően együttműködött". A tegnap délelőtt közzétett első részleges adatok arról tanúskod­nak, hogy Jasszer Arafat elsöprő győzelmet aratott a választáso­kon. A Központi Választási Bizott­ság adatai szerint a Gáza-övezet­ben a választásra jogosultak 93 százaléka vett részt a szavazá­son, s mintegy 85 százalékuk sza­vazott arra, hogy Arafat legyen a 88 tagú Autonómiatanácsból ki­váló Végrehajtó Hatóság elnöke. Jerikóban a szavazók 97, Betle­hemben pedig 82 százaléka adta voksát a 67 esztendős politikus­ra. A részvételi arány a Gáza-öve­A választások rendkívül széles ellenőrzés mellett zajlottak. Mint­egy ezer nemzetközi megfigyelő, köztük Jimmy Carter volt ameri­kai elnök, valamint 2900 palesz­tin és izraeli megfigyelő vigyázott a választás tisztaságára. A me­rényletektől tartó izraeli hadsereg rendkívüli biztonsági intézkedé­seket vezetett be: a palesztinok vasárnap reggelig nem léphettek izraeli területre. Gázában adta le voksát Jasszer Arafat, a Palesztin Ható­ság vezetője. Arafat, aki a bizton­sági emberek szoros gyűrűjében érkezett a szavazóhelyiségbe, számtalan üdvözlő kezet szorított meg, mielőtt az urnába dobta két szavazatát. Mindeközben a palesztin vá­lasztási bizottság a választások­ról kötött megállapodás megsér­tésével vádolta meg az izraeli ha­tóságokat, amiért Kelet-Jeruzsá­lemben fegyveres izraeli katoná­kat állítottak a szavazóhelyisé­gekbe. Jimmy Carter is az izraeli rendőrség szemére vetette: meg­félemlíti a jeruzsálemi palesztin szavazókat, hogy mérsékelje a választási részvételt a vitatott ho­vatartozású városban. zetben 93, Ciszjordániában pedig több mint 70 százalékos volt. Ke­let-Jeruzsálemben azonban a sza­vazásra jogosultaknak alig több mint fele vett részt a választások­ban. Tegnap este az AP azt jelentet­te, hogy a végleges eredmények csak az éjszakai órákra várhatók, esetleg csak ma teszik közzé azo­kat. Az izraeli miniszterelnök az elsők között üdvözölte Jasszer Arafatot a palesztin választások sikere alkalmából. Szombat esti telefonbeszélgetésükben Simon Peresz hangsúlyozta, hogy a pa­lesztinok nem egyszerűen csak megválasztották az Autonómiata­nácsot és elnökét, de egyszers­mind támogatásukról is biztosí­tották az autonómia-megállapo­dásokat. Az izraeli kormányfő egyúttal felszólította Arafatot, hogy ígére­téhez híven két hónapon belül tö­röljék a Palesztinai Felszabadítási Szervezet alapokmányából az Iz­rael állam elpusztítására vonat­kozó cikkelyeket. Peresz figyel­meztetett, ha ez nem történik meg, úgy Izrael több válaszlépést tesz. Peresz tegnap kijelentette: „nincs meggyőződve" arról, hogy a palesztin választások egy pa­lesztin állam megteremtéséhez vezetnek. A Fehér Ház „bizakodóan" nyi­latkozott a palesztin választások­ról, s úgy vélte, hogy azok előse­gíthetik a közel-keleti béke alapja­inak lerakását. Eredményes az IFOR-misszió A nemzetközi erők boszniai békemissziójának első hónap­Ját Lelghton Smith tábornok, az IFOR-főparancsnok ked­vezően értékeli, annak ellenére, hogy a daytonl megállapo­dásban kijelölt első fontos határidőt egyik fél sem tartotta be. Arról van szó, hogy pénteken éjfélig a megállapodás el­lenére nem engedték szabadon a foglyokat. Újvidéki munkatársunktól A nyilvántartásba vett 950 fogva tartott személy közül csak 225 szabadult péntekig, s nincs is kilátás arra, hogy a foglyok szabadon bocsátása a közel­jövőben folytatódna. A muzul­mánok 127, a horvátok 30 szer­bet engedtek el, ezzel egy időben a szerbek 67 muzulmánt bocsátottak szabadon. Az akció szombatra és vasárnapra várt folytatása is elmaradt. Pénteken éjfélkor járt le még két határidő, a békeszerződés értelmében ki kellett vonni a ne­hézfegyvereket a frontvonalról, és távozniuk kellett az idegen csapatoknak. A szerbek azt állít­ják, hogy fegyvereiket határidő előtt kivonták, egyes nyugati hír­ügynökségek szerint azonban Szarajevóban mintegy 50 szerb nehézfegyver maradt. A külföldi zsoldosok (elsősorban a mo­dzsaheddinek) a hét derekán, tehát a határidő letelte előtt el­hagyták Boszniát. Az IFOR-csa­patok tegnap és tegnapelőtt he­likopterekből ellenőrizték a frontvonalakat, fényképezték az állásokat, hogy a hadban álló fe­lek valóban visszavonták-e fegy­vereiket két kilométerre a vá­lasztóvonaltól. A szerb, muzulmán és horvát katonák közben lázas sietség­gel szedik fel az aknákat (ezzel is késésben vannak), hírek sze­rint eddig csak 70 százalékban sikerült ártalmatlanítani az ak­namezőket vagy legalább meg­jelölni az aknák helyét. A NATO-erőkre még egy nagy feladat vár. Ellenőrizniük kell a tömegsírokról keringő híreket. Kivizsgálják Srebrenica környé­kén azokat a helyeket, ahol a műholdas felvételek és a nyuga­ti sajtó szerint a szerb vérengzé­sek bizonyítékai találhatóak. Egyes hírek szerint a három és fél éves boszniai háború befe­jeztével mintegy 24 000 muzul­mán személynek nyoma ve­szett, félő, hogy sokan közülük már nem élnek. Amilyen gyorsan, de fájdalma­san jönnek létre az új álla­mo(cská)k az egykori Jugoszlá­via területén, olyan gyorsan tűnnek is el. Herceg-Bosznia Horvát Köztársaság, tehát a boszniai horvátok állama hama­rosan megszűnik létezni. Jad­ranko Prlic kormányelnök beje­lentette, hogy a daytoni megál­lapodás értelmében meg­kezdődött a politikai transzfor­máció, s a kormány rövidesen a föderációra ruházza át a hatal­mat. Herceg-Bosznia csak addig létezett, amíg a háború tartott. GYARMATI JÓZSEF MILAN CIC: Az autonómiafelíogások eltérőek ÓTK-hír A félmilliós magyar kisebbség azután sem hozhat létre az érdekeit képviselő saját autonóm testületet, hogy a szlovák-magyar alapszerződés a hazai jogrend részévé válik - jelentette ki Milan Čič, az alkotmánybí­róság elnöke. Mivel a szerződés tartalmazza az Európa Tanács au­tonóm szerveket megengedő 1201-es ajánlását is, Čič elmondta: az autonómia fogalmát mindenki saját szá­ja íze szerint értelmezi. Egyesek annyira szűkre korlá­tozzák, hogy az már nem is tekinthető autonómiának, mások viszont azonnal minden elképzelhető jogosult­sággal felruházott, parlamenttel és végrehajtó szer­vekkel rendelkező régiókban gondolkoznak. Ez utóbbi viszont az eddigi állásfoglalások és elméletek alapján nem jöhet számításba. Čič szerint a kisebbségi ügyeket kezelő külön testü­letek esetén a szlovák nemzetiségűeknél keletkezné­nek problémák. Ezért inkább a területi önkormányzati szervek jogkörét bővítené ki úgy, hogy azok kisebbségi ügyekkel is foglalkozzanak. Az alkotmánybíróság elnöke főként politikai ügynek tekinti az alapszerződés végrehajtását, amihez ele­gendő a jelenlegi állami és önkormányzati struktúra. Clinton figyelmeztetése Burundinak A fehér házi sajtószó­vivő szombati tájékoztatá­sa szerint az Egyesült Álla­mok figyelmeztette a szembenálló burundi etni­kai csoportokat, hogy Wa­shington megfogja vonni a támogatását bármely olyan kormánytól, amely erőszakkal jut hatalomra az afrikai országban. Mike McCurry közölte, hogy az intést az a levél tar­talmazza, amelyet Bili Clin­ton elnök írt a burundi ál­lamfőnek, Sylvestre Nti­bantunganyának. Bili Clinton leszögezte, hogy a washingtoni kor­mány kész további támo­gatást nyújtani a nemzeti megbékélés folyamatához, a politikai, jogi, szociális és gazdasági intézmények ki­építéséhez. - Ugyanakkor felhívom a figyelmét arra, hogy az Egyesült Államok nem fog­ja politikai elismerésben részesíteni azt a kormányt, amely erőszakkal ragadja magához a hatalmat ­hangoztatta az amerikai el­nök, és a nyomaték kedvé­ért hozzáfűzte, hogy Wa­shington minden tőle tel­hetőt meg fog tenni annak a rezsimnek az elszigetelé­sére, amelynek a kezéhez vér tapad. A szóvivő elmondta, hogy Bili Clinton levelében aggodalmát fejezte ki az erőszak fokozódása, az öl­döklés kiterjedése és az emberi jogok lábbal tiprá­sa miatt. Hangsúlyozta, hogy az etnikai csoportok közötti feszültség kié­leződése beindíthatja a kölcsönös megtorlások ör­dögi körforgását, amely tö­meges mészárlásokhoz ve­zethet. MTI Szerb reakciók a VMSZ autonómiatervére A Vajdasági Magyar Szö­vetség (VMSZ) által előter­jesztett „Megállapodáster­vezet a vajdasági magya­rok önszerveződésének alapjairól" című dokumen­tum ellentétben áll az euró­pai államokat jellemző in­tegrációs törekvésekkel ­jelentette ki szombaton Mi­le Jovicsics, az észak-bács­kai körzet vezetője. A Tan­jugnak adott nyilatkozatá­ban a szerb politikus hang­súlyozta: ami a szabad nyelvhasználat ügyét illeti, a VMSZ nyitott ajtókat dön­get. A Szerb Megújhodási Mozgalom képviselőit is magába foglaló „Koalíció Szabadkáért" nevű tömö­rülés koordinátora, Milen­ko Smiljanics a Tanjug je­lentése szerint „primitív utópiának" nevezte a VMSZ tervezetét, s fellé­pett az etnikai alapon tör­ténő megosztás ellen. A Tanjug idézte a Jugo­szláv Demokratikus Moz­galom szabadkai koordiná­torát, Stane Zitniket is, aki közölte: a VMSZ követelé­sei véleménye szerint leg­inkább a vajdasági magyar­ságra károsak. Zitnik hoz­zátette: „A tervezet közzé­tétele azt bizonyítja, hogy a nemzeti opció hívei annak ellenére is minden áron meg akarják tartani a ha­talmat, hogy ők is tudják: már lejárt az idejük". A VMSZ Tanácsa csütörtö­kön Zentán fogadta el a szer­vezet autonómiakoncepció­ját, amely a jelenleg érvény­ben lévő jugoszláv törvények alapján is lehetségesnek tartja egy magyar autonóm körzet, létrehozását, vala­mint a személyi autonómia megteremtését. MTI MAR MEGKEZDŐDÖTT Ramadán Több arab országban a hét vé­gén megkezdődött a Ramadán, az egy hónapos böjt. Vasárnap hajnalban ágyúszó jelezte, hogy a mohamedánok ne egyenek, ne igyanak, ne dohányozzanak és ne szeretkezzenek egészen szürkületig, mikor ugyancsak ágyúszó jelzi az első napi böjt végét. A böjt kezdetét az dönti el: lát­ni-e a Holdat vagy sem. Az arab országok többségében szomba­ton felbukkant az égitest, ám Omán lakóinak nem mutatko­zott, ezért ott az első böjti nap a hétfő lesz. A Ramadán egyébként 29-30 napig tart. A böjt alól fel­mentést kapnak a betegek, a várandósak, a kismamák és a gyermekek, továbbá az úton lévők. A napközbeni „vegetálás" után éjszaka megpezsdülnek az arab városok, az utcákon csúcs­forgalom van, az üzletek éjfél utá n ig ta rta na k nyitva. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom