Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-22 / 17. szám, hétfő

1996. január 20. BELFÖLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó [3] A magyar kultúra napján „Bércre hág és völgybe száll" (Kölcsey Ferenc: Himnusz, 1823. január 22.) Mostanában mintha keve­sebbetemlegetnénk a magyar kultúra egyetemességét. Nem a politikusi szólamok hiányoz­nak, nem is a vállveregető mo­solyoffenzívák. Volt benne ré­szünk az utolsó öt évben, s némelyeknek mellére méltó érdemeikért kitüntetések is tűzettek. Lehetnénk hát bol­dogok, mi, errefelé magyarok, hogy ők, az arrafelé magyarok egyáltalán szóra méltatnak. De nem- vagyunk boldogok, mert mindez nem a kultúráról, hanem a politikáról szól. Személy szerint én mindig is boldogtalan voltam ez ügy­ben. Egyszerűen nem szere­tek sem „kultúrtárs", sem „kultúrtestvér" lenni. Azt sem szeretem, ha valakik mostan­ság is innen oda üzengetnek a tévében: elfogyott a pénz, amit adtatok, s ha nem ne­künk adtok újra, ha nem a kul­turális magánvállalkozásunk bankszámlájára utaljátok át a milliókat, akkor vége a világ­nak. Kicsit boldogabb lennék, ha közalapítványaink egyiké­nél ugyanúgy pályáznának az üzengetők, mint a legálisan és tisztességgel errefelé juttatott odaáti pénzekért sorban álló többi magyar kultúraápoló. Ezért talán jobb is úgy, ha ma sem beszélünk a magyar kultúra egyetemességéről. A magyar kultúra napján helyet­te vegyük elő a Kölcsey írta legszebb magyar imát, és ol­vastassuk el hangosan a gye­rekkel. A Himnusz helyettünk is beszél majd. DUSZA ISTVÁN Madách-díj Puntigán Józsefnek A Nógrád megye közgyűlése és a Salgótarjánban megjelenő Pa­lócföld •szerkesztősége által meghirdetett Madách irodalmi pályá­zatra beérkezett művek értékelésére és az idei Madách-díjak átadá­sára a magyar kultúra napjának előestéjén Balassagyarmaton ke­rült sor, a Madách-emlékünnepség zárórészében. Turczi István, a Parnassus főszerkesztője, a zsűri elnöke a beküldött jeligés pálya­munkákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a több mint négyezer gépelt oldalt kitevő 72 pályázat egyötöde a határokon túlról, Szlová­kiából és Erdélyből érkezett. A vers és szépirodalom kategóriában nem születtek kimagasló alkotások, ezért a zsűri nem is adta ki az első díjat. A megosztott második díj közül az egyiket a Budapesten élő Tóth László költő kapta. A bírálóbizottság a szociográfia és ta­nulmány kategóriában viszont nagyra értékelte a losonci Puntigán József Fogyóban című tanulmányát. Ebben a szerző hiteles képet fest arról, hogy a szülővárosában egykor többséget alkotó magyar­ságból miként lett napjainkra kisebbség. (bodzsár) Szlovák-magyar baráti klub ý szóhí r Pénteken Párkányban - az országban harmadikként - alakult meg a Szlovák-Magyar Baráti Társaság helyi klubja. Az alakuló ülésen megvá­lasztották a két társelnököt Jozef Slabák, illetve dr. Csicsay Alajos sze­mélyében. A csaknem 130 résztvevő többsége már az ülésen jelezte, tagja kíván lenni a klubnak ramely - mint ahogy azt a szervezők hang­súlyozták - küldetéseként felvállalta, hogy „felkutatja, tisztázza és meg­erősíti mindazt, ami összeköt bennünket, ami ma is közös érdekünk, de főként azt, ami a biztonságos és nyugodtabb jövő megteremtésére irá­nyuló demokratikus igyekezetünkben egyesít minket". (kamoncza) Eltűnt az emléktábla ÚJ Szó-hí r A losonci magyar alapiskola faláról eltűnt Scherer Lajos emléktáblája. Január 13-án, szombaton egy sötét színű, pozsonyi rendszámú személygépkocsi állt meg az épületelőtt, a jármű utasa, egy férfi létráról leszerelte az első emeleti ablakok mellett elhelyezett szlovák-magyar feliratú táblát. Mivel az eset egyik tanúja feljegyezte a jármű rendszámát, a losonciak abban bíznak, hogy hamarosan kiderül, ki és milyen céllal szerelte le, vitte el az emléktáblát. (-kas) MTI-hírek PERVOMAJSZKOJE UTAN Moszkva menti a mundér becsületét A dagesztáni túszmentést Irányító Mihail Barszukov tábor­nok, az FSZB (a KGB utódszervezete) főnöke szombaton igyekezett menteni a mundér becsületét a támadások ke­reszttüzébe került művelet kapcsán. Moszkvai sajtóérte­kezletén sikeresnek nevezte a túszmentést, mondván: nagyrészt megsemmisítették a csecsen terroristák erőit, és az akció nélkül a terrorizmus terjedése az Észak-Kaukázus­ban elkerülhetetlen lett volna. erők bejelentették, hogy újabb öt túszejtőt vettek őrizetbe az Av­rasya komphajón, melyet fegyve­resektöbb napon keresztül a ha­talmukban tartottak. A letartóz­tatottak megpróbáltak az utasok közé vegyülni, de a hatóságok le­leplezték őket. Kettő közülük tö­rök, kettő csecsen, egy pedig ab­ház származású. A hajó elrablói közül már korábban önként megadta magát négy kaukázusi származású férfi, köztük az akci­ót irányító Muhammed Tokcan. A csecsenbarát kommandó ál­tal eltérített fekete-tengeri komp­hajó szombaton kikötött Eregli­ben, az Isztambultól 150 kilomé­ternyire keletre lévő kikötőváros­ban, fedélzetén mintegy kétszáz megszabadult tússzal. Viktor Csernomirgyin orosz mi­niszterelnök köszönetet mon­dott Tansu Ciller török kor­mányfőnek az Avrasya hajó tú­szainak kiszabadításáért. Borisz Jelcin előző nap még bírálta An­karát, amiért a török vezetés nem lép fel elég határozottan, és visszautasítja a túszmentéshez felajánlott orosz segítséget. Az akció részleteit ismertetve azt állította, hogy 120 túsz volt a terroristák fogságában, akik kö­zül 82 szabadult ki. Nem említet­te viszont, hogy a többivel mi tör­tént. Barszukov szerint a több mint 300 terrorista közül 153-at megöltek, 30 fogságba esett. Ez­zel közvetett módon beismerte, hogy a terroristáknak csaknem a fele elmenekült. Orosz részről szombaton is­merték el először, hogy meg­szökhetett az orosz biztonsági erők gyűrűjén át Szalman Radu­jev, a túszejtő kommandó pa­rancsnoka. A túszdráma azonban még mindig nem tekinthető lezárt­nak, mivel a Csecsenföld függet­lenségéért harcoló fegyveresek legalább 37 túszt vittek maguk­kal a dagesztáni Pervomajszko­jéból. Az AFP helyszíni tudósítója beszámolt arról, hogy a túszokat több titkos helyen őrzik. Egy ré­szük megsebesült, őket kórház­ban ápolják. Közben a török biztonsági BUSH NYILATKOZATA A BBC-NEK Szaddamnak buknia kellett volna Komoly számítási hibák ered­ménye, hogy a bagdadi diktátor ma is a helyén van - ezt George Bush egykori amerikai elnök is­merte el tegnap sugárzott BBC­interjújában. Bush, aki a neves brit újságíró és közéleti személyi­ség, Sir David Frost mikrofonja előtt fedte fel a korabeli fejlemé­nyeket, nem rejtette véka alá, hogy ez a hiba az ő lelkiismeretét terheli, mondván: „csakúgy, mint sokan az arab világban", maga is úgy gondolta, hogy Szaddam Husszein nem tarthat ki túl soká­ig a hatalomban a katonai vere­ség után. Az amerikai politikus szerint „visszatekintve úgy tűnik", hogy talán többet is lehe­tett volna tenni az iraki rezsim fel­számolása végett, de valószínű, hogy a nemzetközi hadikoalíció arab tagjai ehhez már nem adták volna nevüket és erejüket. George Bush megszólaltatása az utolsó eleme annak a megle­hetősen önmarcangoló vissza­emlékezés-sorozatnak, amelyet a BBC az Öböl-háború kezdeté­nek ötödik évfordulójára időzí­tett. A nemzetközi haderő táma­dásba lendülésének napján fe­jeződött be az a négyrészes do­kumentumfilm, amelyből egyér­telműen kitűnt, hogy a szövetsé­gesek annak idején korántsem voltak azonos állásponton a há­ború végső céljait illetően. A ko­rabeli események megszólalta­tott amerikai főszereplői ­elsősorban is Norman Schwarz­kopf tábornok, a hadjárat főpa­rancsnoka és Colin Powell akko­ri amerikai vezérkari főnök ­szinte irtózva beszélt Bagdad el­foglalásának lehetőségéről, mert ez egyrészt további súlyos véráldozatokkal járt volna, más­részt ebben az esetben a mai napig több százezer amerikai ka­tonának kellene állomásoznia Irakban. MTI VILÁGHÍRADO Irak tárgyalna a BT határozatáról Irak kész tárgyalásokat kezdeni az ENSZ titkárságával a Biztonsá­gi Tanács 986-os számú határozatáról, amelynek értelmében az arab ország kőolajat adhat el, s a bevételen élelmiszert, illetve gyógyszereket vásárolhat. Földet ért az Endeavour Kilencnapos küldetését befejezve szombaton - közép-európai idő szerint kevéssel reggel kilenc óra előtt - visszatért a Földre az Endeavour. A legénység 3 tagja kilépett a kozmoszba, hogy kipró­báljon egy új, a hidegtől jobban védő űrruhát. Pokolgépes merénylet Vlagyikavkazban Az oroszországi Vlagyikavkazban szombatra virradóan felrobban­tották az orosz és az oszét nép barátságát megörökítő emlékművet. A detonáció következtében ugyan betörtek a környező épületek ab­lakai, a merényletnek azonban nincsenek áldozatai. Az em­lékművet Észak-Oszétia Oroszországhoz való csatolásának 200. évfordulójára emelték, 20 évvel ezelőtt. Az oszétek, akik többsé­gükben ortodox keresztények, az észak-kaukázusi népek közül Moszkva leghűségesebb szövetségesei. Fenyegetés amerikai érdekeltségek ellen Az egyiptomi szélsőséges fundamentalista Dzsamáa Iszlámija mozgalom szombaton kiadott közleményében merényleteket helye­zett kilátásba amerikai állampolgárok és érdekeltségek ellen. A csoport így akarja megtorolni azt, hogy egy amerikai szövetségi bíró­ságszerdán terrorcselekményekre való felbujtás miatt életfogytigla­ni börtönbüntetésre ítélte a szellemi vezetőjüknek tekintett Omar Abdel Rahman sejket és kilenc társát. MTI AZ MDF ÉRTÉKELÉSE Válságban az ország Az ország súlyos, szinte válsá­gos helyzetben van, ezért az MDF-re és annak minden tagjára különös felelősség hárul. Ezt Für Lajos jelentette ki szombaton az MDF országos választmányának ülésén. A pártelnök hozzátette: a márciusban megtartandó X. or­szágos gyűlés sorsdöntő lehet nemcsak a demokrata fórum, hanem az ellenzék és az egész országjövője szempontjából. Für Lajos bízik abban, hogy a párt tagsága helyzetét és felelőssé­gét felismerve megfelelő vála­szokat ad majd a kihívásokra. Az országos választmány ülé­sét követő sajtótájékoztatón He­rényi Károly szóvivő bejelentet­te: a korábban lemondott Bala­ton Péter helyett a választmány alelnöknek Bába Ivánt, a XIII. kerületi szervezet elnökét vá­lasztotta meg. A jelen lévő Bába Iván újságírói kérdésre válaszol­va elmondta: 1989-ben belé­pett a Kisgazdapártba, ahonnan egy esztendő után távozott, majd 1992 óta tagja a Magyar Demokrata Fórumnak. Mint is­meretes Bába Iván az előző kor­mányzati ciklusban a Külügymi­nisztérium helyettes államtitká­ra volt. MTI LÜBECKI TUZ Új gyanúsított A német hatóságok vizsgála­tának eddigi megállapításai sze­rint nem külső merénylők, ha­nem valószínűleg a ház egyik la­kója gyújtotta fel csütörtökön a lübecki menekültotthont, ahol tíz ember, köztük négy kisgyer­mek lelte halálát. Egy 20 éves li­banoni férfit előzetes letartózta­tásba helyeztek. A nyomozás irányítói tegnapi sajtóértekezletükön elmondták, hogy a szakértők szerint a tűz a négyemeletes épület első eme­letén, valószínűleg több ponton kezdődött, és onnan terjedt át az egész házra. Véleményük szerint ez már biztosra vehető, minden további részletet il­letően azonban nagyon óvato­san fogalmaztak. A tanúvallomások szerint az épület a tűz fellobbanásának ide­jén zárva volt, s ebből következ­tetnek arra, hogy külső me­rénylők nem lehettek, csak egy lakó gyújthatta fel az épületet. A tűz ugyanis olyan helyről indult, amely kívülről nem közelíthető meg, s ezért kizárható, hogy ben­zines palackot hajítottak volna oda. Műszaki berendezés sem volt a helyiségben, tehát rövidzár­lat sem okozhatta a tüzet. MTI Csak lassan csökken a munkanélküliség (Folytatás az 1. oldalról) csak a tavaszi és nyári idénymunkák alkalmával, valamint a helyi Mölnlycke által felvett idénymunká­sok számával arányosan csökkent. A községi hiva­tal tavaly közel 50 embert alkalmazott közhasznú munkákra, és ezt az idén is meg akarja tenni. G/cén a polgármesteri hivatalban megtudtuk, hogy a jelenleg nyilvántar­tott 150 munkanélküli az elmúlt évben sem dolgo­zott. Közhasznú munkára 3-6 embert tudnak alkalmazni, úgy mint az előző-évben. Szádalmáson jelenleg körülbelül 50 ember van munka nélkül. Az állásta­lanok száma alig 8-9-cel csókkent az elmúlt fél év­ben. Reménykednek, hogy márciustól a komp­resszorállomás bővítése keretében több munkahe­lyet is teremt majd az ott építkezéseket folytató cég. Dernőn nem változott a munkanélküliek száma, közel 80-an vannak, akik nem dolgoznak, közülük sok a roma, akik nem is akarnak elhelyezkedni. Rudnán sem változott számmotevően a munka­nélküliek száma, bár a közhasznú munkára az el­múlt fél évben felvett 7-8 ember és a községi erdőgazdálkodásban munkát kapott 17 fő kö­rülbelül 50-re csökkentet­te az elmúlt év tavaszán kimutatott 80 helybéli munkanélkülit, (ambrus) A DBP megújulásra törekszik TA SR-hír A párt belső megújulásáról is tárgyalt szombaton Liptószentmiklóson a Demokratikus Baloldal Pártja intézőbizottsága. A megalapításának (január végén) ötödik évfordulóját ünneplő párt április 27-én és 28­án Nyitrán tartja kongresszusát, és ezzel kapcsolat­ban hosszú távú programot, cselekvési programot és a párt belső megújulását célzó tervezetet dolgoz­tak ki. Az ülés utáni sajtóértekezleten Peter Weiss elnök elmondta: szerinte a kormánykoalíció valószínűleg csak a SZNP által követelt törvények elfogadása után tűzi programjára a szlovák-magyar alap­szerződés ratifikálását. Kifogásolta azt is, hogy Ivan Gašparovič házelnök nem sorolta be a parlament ja­nuári ülésének programjába a DBP javaslatát a mini­málbér emeléséről. Az intézőbizottság állásfoglalása szerint a minimálbér nem biztosítja a lakosság alap­vető megélhetési feltételeit, ezért szükség van az emelésére. Hasonlóképpen elítélték a DSZM képvi­selői által a kommunistaellenes harcról beadott tör­vényjavaslatot, amely szerintük a jelenlegi társada­lom számára létfontosságú értékeket megteremtő, becsületesen dolgozó emberek tízezreit sújtaná. Egy­ben cáfolta, hogy a DSZM-mel bármiféle tárgyaláso­kat folytattak volna a kormányba való belépésről. EGYESÜLT ALLAMOK Szélsőséges időjárás Alig két héttel a század hóvi­haraként emlegetett hatalmas havazás után ismét rendkívül szélsőséges időjárási viszo­nyok uralkodnak az Egyesült Ál­lamok középső és keleti részei­ben. Míg Minnesota, Észak- és Dél-Dakota, Wisconsin, Iowa, Nebraska és Kansas államok­ban - a középnyugati területe­ken - évtizedek óta nem ta­pasztalt, mínusz harminc­öt-negyvenöt Celsius-fokos fagyhullám bénította meg az életet, a keleti partvidékre, a tíz nappal ezelőtti hóvihar körzeté­re orkánerejű széllökésektől kí­sért, özönvízszerű eső zúdult, több államban is súlyos áradá­sokat okozva. A középső országrész autó­pályáinak jelentős része járha­tatlanná vált, mivel az óránkén­ti hetven-nyolcvan kilométeres sebességgel örvénylő sarkvidé­ki szelek derékig érő hótorla­szokat emeltek a fogvacogtató hidegben. Keleten a hirtelen felmelegedett légtömegek ha­tására vastag, kékesfekete esőfelhők alakultak ki. A rend­kívül szokatlan, tizenöt-tizen­nyolc fokos melegfront és a zá­porhevességű, fél napon át tar­tó zivatar szinte egy nap alatt eltüntette a hóvihar még meg­maradt nyomait, megcsúfolva a csúcstechnológiák országá­nak tehetetlenségét a termé­szeti elemek tombolásával szemben. Az elolvadt hó és a lezúduló eső azonban újabb megpróbáltatás elé állította az országrész hatvanmilliós lakos­ságát, ezúttal a medrükből kilé­pett folyók és feltartóztathatat­lan, zúgó áradások képében. New York, Boston, Philadelpia, Pittsburgh és Washington több körzetének utcáit térdig érő, szennyes áradat borította el. Különösen súlyos az árvízhely­zet Pennsylvania államban, ahol a kilecvenezer lakosú Wil­kes-Barre városát teljes egé­szében kiürítették a hatóságok. A zivatart kísérő, egyes he­lyeken óránkénti nyolc­van-százhúsz kilométeres se­bességű széllökések csak te­tézték a bajokat. A szétszagga­tott vezetékek miatt számos te­rületen kimaradt az áramszol­gáltatás. Az orkánerejű szél te­temes pusztítást végzett a ké­ményekben és háztetőkön is, még az ENSZ-székház kupola­szerű tetejét sem kímélte: egy jókora részt leszakított belőle. A szokatlan meleget szom­bat reggelre már a középnyuga­ti területek felől támadó sarkvi­déki hidegfront váltotta fel: a hőmérő higanyszála szinte órák leforgása alatt húsz-hu­szonöt Celsius-fokot esett, jég­páncéllá változtatva az előző nap lehullott csapadékot. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom