Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-17 / 13. szám, szerda

2 j ÚJ SZÓ BELFÖLD - KÜLFÖLD 1996. január 23. Kerület vagy megye? Miből mennyi legyen? (.Folytatás az 1. oldalról) • 3§ Területi változások 1) Községet létrehozni vagy megszüntetni, felosztani vagy egyesíteni a szlovák kormány rendeletével lehet. 2) Az 1. bekezdés szerint dönteni csak a község beleegyezésével, a kerületi hivatal állásfoglalása alapján lehet. m 3) A község területének egyéb változásáról a kerületi hivatal határozhat. 4) A 3. bekezdés szerint dönteni csak a község beleegyezése alapján lehet. A községek és részeik megnevezése 4.§ 1) Minden községnek és községrésznek van saját neve. A községeket és a községrészeket az állam nyelvén jelölik meg. 2) A községek nevét a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának javaslatára a szlovák kormány kormányrendelettel határozhatja meg és változtathatja meg. - 3) A 2. bekezdés szerinti határozatokhoz szolgáló alapanyagot a kerületi hivatal a saját véleményével terjeszti a belügyminisztérium elé. - 4) A 2. bekezdés szerinti döntéshozatal csak a községek beleegyezésével lehetséges. 5) A 2. bekezdés szerinti döntéshozatal előtt a belügyminisztérium terminológiai bizottsága ítéli meg a javaslatot. A bizottság véleménye a döntéshozatalhoz szolgáló alapanyagok részét képezi. 5- § 1) Az új községek és azok részei általában helyi megnevezések, jelentősebb természeti képződmények vagy jelenségek nevei, a község területével kapcsolatos történelmi események vagy már nem élő jelentős személyiségek után kapják nevüket. 2) A községek egyesítésével létrehozott község általában az egyesülő községek egyikének nevét kapja. Rendkívüli esetben összevont név is képezhető, amennyiben nem nehézkes annak kiejtése. 3) A község felosztásával létrejött új község általában azt a nevet kapja, amelyet a különválás előtt községrészként viselt. Amennyiben az új község nem a felosztás előtti községrészből jött létre, a névválasztás az 1. bekezdés szerint történik. 4) Nem megengedettek a túl hosszú vagy a duplicitást okozó nevek, vagy olyanok, amelyek sértik az erkölcsöt, a vallási vagy a nemzeti érzelmeket, vagy amelyek nyelvileg helytelenek, vagy a terület történelmi fejlődése szempontjából nem megfelelőek. 5) Amennyiben a község vagy községrész nevét a terület változása miatt kell megváltoztatni, mindkét változást egy időben kell végrehajtani. 6. S A községek és azok részeinek nevei (4. és 5. §) kötelező érvényűek a tájékoztató és a közlekedési táblák elkészítése, a szervek, a hivatalok, a vállalatok és egyéb jogi személyek székhelyének, valamint a természetes személyek állandó és átmeneti lakhelyének megjelölése, a vasútállomások, a repülőterek, a kikötők megjelölése, a menetrendek, a statisztikai áttekintések, a telekommunikációs lexikonok, a kartográfiai művek elkészítése, a sajtóban és egyéb tömegkommunikációs eszközökben történő használat, valamint az állami szervek és a községek hivatali tevékenysége számára. II. rész Közigazgatási beosztás 7.§ 1) A Szlovák Köztársaság közigazgatási egységei a kerületek és a járások. A kerületek járásokra tagolódnak. A kerület és a járás területi körzete megegyezik az államigazgatási szervek hatályának körzetével. 2) Közigazgatási szerv a község is, amennyiben különleges törvény alapján államigazgatási tevékenységet gyakorol. 8.§ 1) Létrehozandó kerületek 1. Pozsonyi kerület, 2. Nagyszombati kerület, 3. Trencséni kerület, 4. Nyitrai kerület, 5. Zsolnai kerület, 6. Besztercebányai kerület, 7. Eperjesi kerület, 8. Kassai kerület. 2) A város, amelynek alapján a kerületet nevezik, a kerület területi körzetében működő állami szervek székhelye, amennyiben erről külön törvény nem rendelkezik másképp. (A törvény 9. paragrafusa az egyes kerületekbe tartozó járásokat sorolja fel, ezt külön táblázatban közöljük - a szerk. megj.) 10. § Az egyes járásokat alkotó községek jegyzékét a kormány rendeletben határozza meg. Ugyanígy eszközöl változásokat ebben a jegyzékben. (A törvény a továbbiakban az épületek megjelölésével és számozásával foglalkozik, ezeket helyszűke miatt most nem közöljük.) Megyerendszerű tervezetek Mindmáig a legalaposabban kidolgozott tervezet a Minarovič-féle megyerendszerű területi beosztás, amely 16 megyére, ezen belül 77 járásra osztaná az ország területét. A tervezet a hatáskörök elosztásával is foglalkozik. A regionális önkormányzatok a következő jogkörökkel bírnának: regionális tervezés; környezetvédelem; műemlékvédelem; víz-, energia- és gázellátás; az egészségvédelem egyes alaprendszerei és regionális szintű kórházak; iskolaügy (közép- és némely szakiskolák létrehozása, illetve megszüntetése); a szociális ellátás, valamint a kultúra egyes hatáskörei. A regionális önkormányzatok némely hatásköre fokozatosan átszállna a helyi önkormányzatokra, esetleg az összevont önkormányzati központokra. A hatáskörök átviteléhez szükséges pénzeszközöket törvény biztosítaná. Az államigazgatásról a következő hatáskörök szállnának át az önkormányzatra: az iskolaügy terén - általános iskolák és óvodák létrehozása; szociális téren - rendszeres szociális juttatások, jogi szubjektivitással nem bíró kisebb létesítmények és nyugdíjasotthonok létrehozása; a műszaki infrastruktúra terén - vízvezeték- és csatornahálózat; a tűzvédelem terén - alapszintűek; jogi téren - eljárás a szabálysértések esetében (csak a városokban); a környezetvédelem terén - területi tervezés és építkezési rend (csak a városokban). A megyerendszerben a közigazgatási bíróságok rendszerét is létrehoznák, ezek feladata az állampolgár és az államigazgatás közötti (amennyiben nincs más fellebbezési mód), az állampolgár és az önkormányzat, valamint az államigazgatás és az önkormányzat közötti konfliktusok megoldása lenne. A tervezet részletesen foglalkozik a hatáskörök helyi és regionális önkormányzatok közötti elosztásával is. Külön foglalkozik a gazdaság, a tervezés, a szolgáltatás, a lakásgazdálkodás, a közlekedés, a kereskedelem, a vízgazdaság, az iskolaügy, a kultúra, a sport, az egészségügy, a szociális ellátás, az anyakönyvezés és a belső igazgatás kérdésével. Az önkormányzat képviseleti szerve helyi szinten a községi, illetve városi képviselő-testület, valamint a polgármester, illetve a főpolgármester. A megyei önkormányzat kétkamarás megyei parlamentből állna. Az egyik kamarát a megyében lévő községek polgármesterei, a másikat közvetlenül választott megyei képviselők alkotnák. Ez utóbbiak legfeljebb nyolcvanan lennének, és egy képviselő általában 5000 lakost képviselne. Az ispán a megyei önkormányzat legmagasabb szerve, ő a megyei képviselő-testület és a megyei tanács elnöke. A megyei önkormányzat mindkét kamarája külön-külön szavazással választja őt meg. Az alispán az ispán helyettese és a megyei képviselői kamara választott elnöke. A 15 tagú megyei tanács a megyei képviselő-testület végrehajtó szerve, elnöke az ispán A járási tanács a megyei képviselő-testület járási szintű szerve, amelyet a járás területén megválasztott polgármesterek és megyei képviselők alkotnak, és maguk közül választanak elnököt. A megyei bizottságok szakmai és ellenőrző szervek. A 16 megye és megyeszékhely: 1. Pozsony főváros, 2. Pozsony megye (Pozsony), 3. Nyugat-Nyitra megye (Nagyszombat), 4. Alsó-Trencsén megye (Trencsén), 5. FelsőTrencsén megye (Zsolna), 6. LiptóÁrva-Turóc megye (Turócszentmárton), 7. Felső-Nyitra megye (Privigye), 8. Alsó-Nyitra megye (Nyitra), 9. Bars-Hont megye (Léva), 10. Zólyom megye (Besztercebánya), 11. Nógrád megye (Losonc), 12. Gömör-Kishont megye (Rimaszombat), 13. Szepes megye (Igló), 14. Abaúj-Torna megye (Kassa), 15. Sáros megye (Eperjes), 16. Zemplén megye (Nagymihály) Magyar elképzelések A Magyar Polgári Párt Angyal Béla által ismertetett javaslatát, amely tulajdonképpen a 16-os megyerendszerű beosztás módosított változata, az Új Szó pénteki számában már olvashatták. A Magyar Koalíció másik két mozgalmának állásfoglalását azok önkormányzati szakértői ismertetik. Hóka László, MKDM: - Jelenleg a 13 és a 14 területi egységet számláló beosztás tervezetén dolgozunk, amelyben Pozsonyhoz hasonlóan Kassa is önálló területi egységet alkotna. Kitartunk azon elképzelésünk mellett, hogy a területi egységeknek a kis járásokra, vagyis a jelenlegi körzetekre kell épülniük. Elképzelhető például Nagymegyer, Gúta és Ógyalla körzetének összevonása, esetleg a Galántai járásból a Szeredi körzetet Nagyszombathoz csatolhatnák. Persze mindezek egyelőre csak elképzelések, amelyek további tárgyalások és kompromisszumok témáját képezik majd. • Eddig egy javaslatban sem szerepeit Kassa és vidéke külön területi egységként... - Kassa egyrészt történelmi hagyományai, másrészt a régióban betöltött szerepe alapján mindenképpen megérdemli a Pozsonyéhoz hasonló helyzetet. Azt is figyelembe kell venni, hogy az EU fejlesztési terveiben számolnak egy úgynevezett Keleti Régióval, amely felölelné Románia, Magyarország és Kelet-Szlovákia egy-egy részét, és ebben a régióban Kassa központi szerepet tölthetne be. • Mi a különbség a 13-as és a 14-es terv között? - A 14-es tervezetben Nyitra központtal egy külön megyével számolunk, amelybe Nyitra, Aranyosmarót, Verebély, Pöstyén, Újbánya, Zsarnóca tartozna. Ez a megoldás azt jelentené, hogy mintegy 14 ezer Nyitra környéki magyart „feláldoznánk". Ebben a tervezetben azonban elkerülhetnénk a Komáromi és a Dunaszerdahelyi járás különválasztását, mivel ezek a Szenei körzettel, valamint a Galántai, az Érsekújvári és a Lévai járással közösen egy megyét alkotnának. • A többi párt számára mennyire lesz elfogadható ez a tervezet? - A javaslatainkat megfelelő adatokkal is alá tudom támasztani, de tudomásul kell vennünk, hogy van egy határ, melyet a szlovák pártok valószínűleg szorgalmazni fognak. Ezért meg kell fogalmaznunk, hogy meddig mehetünk el a kompromisszumokban. Az etnikai elvek is fontos részét képezik a tervezetnek, de nem ez az egyedüli szempont. Nem célunk színmagyar körzetek létrehozása, ha azoknak nincs megfelelő gazdasági potenciáljuk. Kvarda József, Együttélés: Számunkra mind a mai napig a komáromi nagygyűlésen elfogadott két verzió valamelyike kerülhet csak szóba. Ha nyolc területre osztanák az országot, akkor egy magyar többségű, össszefüggő délszlovákiai régiót kellene létrehozni, ha a megyerendszert valósítanák meg, akkor három ilyen régiót alakíthatnánk ki. • A szlovákiai magyarság számára ez lenne a legjobb megoldás, viszont aligha gondolhatja valaki komolyan, hogy ehhez elegendő támogatást tudunk szerezni. - Ha elfogadnánk azt, hogy minden régióban kisebbségbe kerüljünk, akkor nem lenne min vitatkozni, hiszen minden más tervezet ezt feltételezi. Viszont ha el akarjuk érni, hogy legyen olyan közigazgatási egység is, amelyben a magyarság többségbe kerül, és ott a szlovák mellett a magyar nyelvet is használhassuk, arra csak az a megoldás alkalmas, amelyet Komáromban elfogadtunk. Ha komolyan gondoljuk a kétnyelvűséget, akkor egy helyi szintű döntést a regionális szintű hivatalban is kell, hogy megfellebbezhessünk a kisebbség nyelvén. Csakhogy a kormánytervezet szerinti vagy akár a megyerendszerű területi beosztás esetén ez a hivatal Nyitrán, Pozsonyban vagy Nagyszombatban lenne, és perszonálisán ezek a hivatalok már nem lennének alkalmasak a kétnyelvű ügyintézésre. Lehet, hogy a tervezetünknek nincs megfelelő támogatottsága, de kérdem én: melyiknek van? • A szlovák pártok részéről, beleértve az ellenzékieket is, az a kifogás a komáromi javaslat ellen, hogy az egyértelműen a területi autonómia elérésére irányúi. - Erre azt válaszolhatom, a Mečiar-kormány által még 1993ban elkészített dokumentumokból is világossá válik, hogy ha komolyan gondoljuk a decentralizációt, akkor minden új kerület valamilyen fokú autonómiával fog rendelkezni. Vagyis ha egy kerület önkormányzati hatásköröket kap, akkor autonóm jogokat fog élvezni. Éppen azért a területi beosztás és a regionalizáció nagyon nagy esélyt adna a hatalomnak arra, hogy valamilyen szinten megoldja a kisebbségi problémát. Amennyiben a kormány véghezviszi a saját elképzelését, a kisebbségi probléma megoldásának ez az utolsó esélye is elveszik. Ki vállalja majd ennek a következményeit? * * * Az itt ismertetett javaslatokon kívül az elmúlt években felmerült még a 4, 7, 10, 11, és 12 területi egységre történő beosztás, ezek azonban csekély támogatottságot élveznek. A legtöbben a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásától várták a megoldást, mondván, hogy ez az egyetlen olyan szervezet, amely képes lehet ellensúlyozni a kormány akaratát. A Társulás január 15-én rendkívüli tanácsülésen foglalkozott a kérdéssel, de ismét csak a korábbi álláspontot erősítették meg, azaz hogy amíg nem tisztázottak a közigazgatási egységek hatáskörei és feladatai, addig nem beszélhetnek a területi egységek számáról. Ugyanakkor gazdasági szempontból a társulás szerint minél kevesebb területet kellene létrehozni. Szerintük a jelenlegi járások számát minimális mértékben kellene csak növelni, és bizonyos szolgáltatásokat kihelyezett irodák végezhetnének. A helyi államigazgatási szervek integrációját is szükségesnek tartják. A társulás javasolja, hogy a közigazgatási elrendezéssel kapcsolatos minden törvény egyszerre lépjen hatályba. GAÁLLÁSZLÓ A kormánytervezet a 8 kerületen belül 68 (a II. változatban 81) járást feltételez. 1. Pozsonyi kerület Pozsony - Bratislava Malacka - Malacky Bazin - Pezinok Szene - Senec Somorja -Šamorín II. változat: nem hoznák létre a Szenei járást. 2. Nagyszombati kerület Nagyszombat - Trnava Dunaszerdahely - Dunajská Streda Galánta -Galanta Galgóc - Hlohovec Holies - Holíč Miava - Myjava Pöstyén - Piešťany Szenic - Senica Szered - Sereď II. változat: nem hoznák létre a Szeredi járást. 3. Trencséni kerület Trencsén - Trenčín Bánóc - Bánovce nad Bebravou Dubnic (Máriatölgyes) - Dubnica nad Váhom Nyitranovák - Nováky Vágújhely - Nové Mesto nad Váhom Vágbeszterce - Považská Bystrica Privigye - Prievidza Puhó - Púchov II. változat: nem hoznák létre a Dubnici járást. 4. Nyitrai kerület Nyitra - Nitra Ógyalla - Hurbanovo Komárom - Komárno Léva - Levice Érsekújvár - Nové Zámky Simony - Partizánske Vágsellye - Šaľa Párkány - Štúrovo Nagysurány - Šurany Nagytapolcsány - Topoľčany Aranyosmarót - Zlaté Moravce Zseliz - Želiezovce II. változat: nem hoznák létre a Ógyallai, a Párkányi és a Zselizi járást. 5. Zsolnai kerület Zsolna - Žilina Nagybiccse - Bytča Csaca - Čadca Alsókubin - Dolný Kubín Liptószentmiklós - Liptovský Mikuláš Turócszentmárton - Martin Námesztó - Námestovo Rózsahegy - Ružomberok Turdossin - Tvrdošín II. változat: nem hoznák létre a Nagybiccsei járást. 6. Besztercebányai kerület Besztercebánya - Banská Bystrica Selmecbánya - Banská Štiavnica Breznóbánya - Brezno Gyetva - Detva Nyustya - Hnúšťa Korpona - Krupina Losonc - Lučenec Újbánya - Nová Baňa Rimaszombat - Rimavská Sobota Nagykürtös - Veľký Krtíš Zólyom - Zvolen Garamszentkereszt - Žiar nad Hronom II. változat: nem hoznák létre a Gyetvai és a Nyustyai járást. 7. Eperjesi kerület Eperjes - Prešov Bártfa - Bardejov G i rá It - Giraltovce Homonna - Humenné Késmárk - Kežmarok Lőcse - Levoča Poprad - Poprad Kisszeben - Sabinov Szinna - Snina Igló - Spišská Nová Ves Ólubló - Stará Ľubovňa Ótátrafüred - Starý Smokovec Sztropkó - Stropkov Alsószvidnyik - Svidník Varannó - Vranov nad Topľou II. változat: nem hoznák létre a Girálti és az Őtátrafüredi járást. 8. Kassal kerület Kassa - Košice Gölnicbánya - Gelnica Kassa-vidék - Košice-vidiek Nagymihály - Michalovce Szepsi - Moldava nad Bodvou Nagyrőce - Revúca Rozsnyó - Rožňava Szobránc - Sobrance Tornaija - Tornaľa Tőketerebes - Trebišov Nagykapos - Veľké Kapušany II. változat: nem hoznák létre a Szepsi és a Szobránci járást.