Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-17 / 13. szám, szerda

1996. január 22. VELEMENY VELEMENY ÚJ SZ

Ó [Fi A kudarc nem ösztönöz JOGSEGÉLY Nevelő vagyok egy nyugat-szlovákiai diákotthonban. A múlt héten kellemetlenül lepett meg egy másodikos diákunk, akit az esti órákban egyedül, kábultan találtam a szobájában. Bevallotta, hogy több szál marihuána cigarettát kapott bátyjától, aki pincér, és kíváncsiságból próbálta ki a drogot. Emberileg, pedagógiailag tudom, mit kell tennem. Őszinte, Jó kapcsolat van köztem és a gyerek között. Nem Ismerem viszont az eset jogi vonatkozásalt, azt, hogy büntetendő-e a kábítószerek élvezete, köteles vagyok-e feljelentést tenni az ügyben a rendőrségen, egyáltalán, milyen Jogi hibát követhetek el az esettel kapcsolatban? - kérdi a magát meg nem nevező levélírónk. Beszélgetés Strédl Teréziával, a Galántai Járási Pedagógiai-Pszichológiaí Tanácsadó igazgatójával • Munkája során rengeteg pszichés zavarral, beszédhibával küszködő gyerekkel találkozik. Mi a tapasztalata: a nem anyanyelvű iskola kiválthat ilyen zavarokat? - Személy szerint megkülönböztetném azokat az eseteket, amikor a gyereknek azér^ vannak nehézségei az iskolában, mert amúgyis problémás, azoktó[ az esetektől, amikor a másik nyelv okozza a problémát. Azt hiszem, alapvető probléma, hogy az óvoda játékossága és az iskola teljesítményközpontúsága között nagyon nagy a különbség. Azoknak a gyerekeknek, akik nem jártak óvodába, az első osztályban komoly problémákkal kell megküzdeniük, mert a munkakészséget együtt kell esajátítaniuk az alkalmazkodással. Ha ehhez ráadásul egy számukra idegen nyelvű közegbe kerülnek, hatványozottan nehéz a helyzetük, mert a betűvetéssel egidőben meg kell tanulniuk az oktatás nyelvét is. Míg a hallottakat lefordítják, felfogják, rögzítik, addig lemaradnak. Nemcsak mennyiségben, minőségben is rosszabbul teljesítenek, mert szoronganak, hogy nem lesznek képesek időben elvégezni a kaBeszélgetés Mészáros Alajos docenssel, a Szlovák Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kara automatizációs tanszékének vezetőjével Úgy hírlik, önnek a munkája a hobbija. - Az egyik hobbim. Van több is? - Szerencsére, van. Azt hiszem, fontos, hogy az ember ne kötődjön csupán egy dologhoz. Ideje java részét mégis a tanszéken tölti. - Sokszor több időt töltök itt a kelleténél. Tanszékvezetőként rengeteg olyasmivel kell foglalkoznom, aminek ugyan magához a szakmához nincs sok köze, de a tanszék létezése szempontjából döntő fontosságú. Ez tulajdonképpen menedzseri munka, ami annyit jelent, hogy pénzt és munkát kell szereznem. A mun„Úgy tűnik, visszatérnek a szocialBmus éveiből jól ismert, bevált praktikák" - kommentálta egy magát megnevezni nem kívánó pedagógus az első osztályosok beíratása körüli történéseket a Dunaszerdahelyi járásban. Mint megtudtuk, Ján Jaraba, a Dunaszerdahelyi Járási Tanügyi Hivatal igazgatója január 5-én gyűlésre hívta össze a magyar oktatási nyelvű óvodák és alapiskolák igazgatóit, amelyen kifejtette, kívánatos, hogy minden községben szlovák iskola létesüljön, s ezzel kapcsolatosan elmondta, milyen feladat hárul a jelenlevőkre, különös tekintettel az óvodákra. A tanügyi igazgató előzőleg a falusi önkormányzatok polgármestereinek gyűlésén azt indítványozta a polgármestereknek, hívjanak öszsze falugyűléseket, ahol az egypott feladatot. A tanult nyelvet kizárólag közlésre használják. Kialakul egy leredukált nyelv, s ez visszaüt az anyanyelvre is, amely nem fejlődik tovább és általában megreked a konyhanyelvi szinten. Volt már a tanácsadóban olyan gyerek is, aki alapvető szavakat nem értett szlovákul. Az iskolában elsősorban arról beszélnek, amire a tananyaghoz szükség van, ám a mindennapi élet ezer egyéb dolgáról, amely színessé és élővé teszi a nyelvet, nem esik szó. Amint egy magyar család a szlovák iskola mellett dönt, otthon is minden helyzetben szlovákul kellene beszélnie, hogy a gyermek necsak a közlésnyelvet, de a kommunikációs nyelvet is elsajátítsa. A családok nemigen tudatosítják, milyen hallatlanul jelentős szlovákosító tényező a szlovák iskolába járó gyerek. • Bevezetőben az óvodák játékosságáról beszélt. Az a felfogás azonban, amely az óvodáknak az iskolára való felkészítő szerepét juttatja érvényre, nem épp a játékosságnak kedvez. A szlovák nyelvet elsajátíttatni hivatott ún. alternatív óvodákról már nem is szólva. - Minden attól függ, milyen az „alternatív" óvónő. Ha olyan, aki nem tudja magát elfogadtatni, megkdveltetni a gyerekekkel, akka, mint olyan, adott - a tanítás. A vegyészmérnöki karon belül különböző tanszékek működnek Az automatizációs tanszék nem tartozik az irányadók közé, de úgy kell tudni menedzselni a tantárgyainkat, hogy felkeltsük irántuk az érdeklődést. Ebből azonban még nincs pénz. - Az a projectek révén jön. Bizottság dönti el, melyek azok a kutatási tervezetek, amelyek megvalósítását érdemes anyagilag támogatni. Tudni kell hát, hogyan kell úgy beterjeszteni egy programot, hogy azt elfogadják és pénzt adjanak rá. Ebből a pénzből fedezi aztán a tanszék a kutatásokat, mivel a költségvetésből kapott összeg épp csak a túléléshez elég. Ezenkívül nemzetközi alapítványokra is számíthatunk, mint például az egykori szocialista országok oktatását fejleszteni, támogatni hivatott Tempusra. Tőle egy három évre szóló kutatóprogrammal sikerült évi 200 ezer koronát kapnunk. Ez az idén lejár, ezért idejében el kell dönteni, milyen programokat pályázzunk meg, hogy ismét pénzhez jj uthassun k. A rendszerváltás olyan kapcsolatteremtést tett lehetővé az egyetemek, főiskolák számára, ami a több évtizedes elzártság után revelációként hatott. Úgy tudom, ön is egyike azoknak, akik begyűltek arról szavaznának, kívánják-e szlovák oktatási nyelvű alapiskola létesítését településükön. A tanügyi hivatal kétnyelvű felhívást juttatott el a járás magyar oktatási nyelvű óvodáiba és a községi hivatalokba, a következő szöveggel: „Tisztelt szülők, azokhoz fordul Önök közül a Tanügyi Igazgatóság, akiknek gyermekei szeptember l-től iskolakötelesek lesznek. E jelentős eseményt gyermekük beíratása előzi meg az iskolába, amelyre 1996.1.15-től 1.15-ig kerül sor, amikor Önök arról döntenek, hogy gyermekük milyen tanítási nyelvű iskolát fog látogatni. Mivel olyan községben élnek, ahol jelenleg nincs iskola, vagy csak magyar tanítási nyelvű, kellő érdeklődés esetén a tanügyi igazgatóság szlovák nyelvű osztályt ill. iskolát nyit. Ha úgy döntöttek, kor nem lesz sikeres a szlovák nyelvoktatás. De ha gyermekszerető, kedves óvónő végzi ezt a munkát, aki mégjobb lesz, minta magyar óvónéni, akkor el tudja érni, hogy a gyerekek örömmel várják érkezését és ragaszkodjanak hozzá. Az ő esetében döntő fontosságú, mennyire képes elfogadtatni magát, mert a szülők eleve bizalmatlanul fogadják, attól tartva, hogy esetleg az ő beleegyezésük nélkül kerül sor az „alternativizálásra". A magyar óvónők sem fogadják túlzott lelkesedéssel, mert ők meg attól félnek, hogy miatta feleslegessé válnak. A gyermekeknek csak akkor rossz, ha nem a koruknak megfelelő pedagógiai eszközöket használ. • Valóban csak akkor rossz? Egyéb hátránya nincs az ún. alternatív óvodának? — Húszéves tapasztalatom azt mutatja, hogy amennyiben van választási lehetősége, a szülő oda járatja a gyerekét - tekintet nélkül az oktatás nyelvére -, ahol az jobban érzi magát. Tehát oda, ahol szeretik őt, figyelnek rá és törődnek vele. A megoldás kulcsa az óvodák és iskolák kezében van, s ez nem más, mint a színvonal. Itt nem csupán a teljesítményre, még csak nem is a felszereltségre gondolok, hanem arra, hogy meleg közeg várja a gyereket, ahol jól és biztonsághivatalos minőségben csak '89 után jutottak ki Nyugatra, de azóta már több helyen - többek között írországi és angliai egyetemeken is - előadott. Hol tanult meg ilyen jól angolul? A pozsonyi Duna utcai gimnáziumban kezdtem angolul tanulni, ott szereztem az alapokat. Erre építettem aztán az egyetemen, ahol kötelező volt az angol. A hetvenes évek közepén, amikor elvégeztem az egyetemet, nem sok esély volt a kijutásra, így nemigen volt, ami a nyelvtanulást, illetve a szerzett nyelvtudás szinten tartását motiválja. Sok ismerősöm elkedvetlenedett, feladta, nem foglalkozott többé az angollal. Engem azonban érdekelt a nyelv, szorgalmasan látogattam az egyetemen szervezett tanfolyamokat, igyekeztem tökéletesíteni a tudásomat. Nem bántam meg a befektetett energiát, mert most nagy hasznát veszem. Talán azért ment könnyebben a tanulás, mert már voltak tapasztalataim egy másik nyelvvel - a szlovákkal. Tizenötéves koromban jó, ha száz szót tudtam szlovákul. Pozsonypüspöki, ahol születtem és ma is élek, az én gyerekkoromban magyar falu volt, az utcán alig lehetett szlovák szót hallani. A nyelvtanulás hosszú, bonyolult folyamat, amelyet elég későn kezdtem el, vagy legalábbis léhogy gyermekük szlovák nyelvű iskolát látogasson, azt jelentsék írásban az alábbi címre: Školská správa, Trhovisko, Dunajská Streda, illetve telefonon." Az óvodák pontosan a most beíratásra kerülő gyerekek számának megfelelő nyomtatványt kaptak, amelyeket kötelesek átadni a szülőknek. A tanügyi igazgató körlevélben fordult a községek polgármestereihez, hogy az egy hónapos beíratási időszak alatt többször olvassák be a hangosbeszélőbe a felhívás szövegét, it:- -*- -*A felhívás kapcsán megkérdeztük Ján Jaraba tanügyi igazgatót, vajon igény esetén létesíthetők magyar kisiskolák is? - A járásban 66 községből 35ben nincs szlovák, 14-ben pedig egyáltalán nincs iskola. Mi meg szeretnénk teremteni a lehetőséban érzi magát. Az ilyen iskolának nem kell félnie attól, hogy a szülők máshová íratják a gyerekeiket. Sajnos, nálunk a fordulat után sem vált meghatározóvá az, hogy a gyerek mennyire érzi jól magát, a döntő szempont továbbra is az, hogy hogyan teljesít. Hiányzik a személyiségközpontú iskola. Az iskola humanizációja még várat magára, főleg azért, mert ehhez magának a társadalomnak is humanizálódnia kell. Nem csoda, hogy a gyerekek nem szívesen járnak iskolába. Pedig egy felmérés azt mutatja, hogy az elsős és másodikos kisiskolásoknak több mint 90 százaléka szeret iskolába járni, ez az arány azonban a harmadik osztályban 35 százalékra csökken. Az iskolának ugyanis sikerül mindent megtenni azért, hogy ne szeressék a gyerekek. Olyan igényeket támaszt velük szemben, amelyeknek csak kínkeservesen tudnak megfelelni. Az első és a második osztályban az, hogy szeressék a gyereket, az oktatás didaktikai részénél is fontosabb. Sajnos, nálunk az osztályzás is olyan, hogy azt osztályozzuk, amit a gyerek nem tud. A jegyekkel nem motiválunk, hanem bíráskodunk, ítélkezünk. Márpedig a gyereket a kudarc nem motiválja, csakis a sikerélmény. nyegesen később, mint a mai gyerekek. A gimnáziumból kikerülve azonban már elvileg nem voltak nyelvi problémáim, noha nem mondanék igazat, ha azt állítanám, hogy minden ment, mint a karikacsapás. Biztos, hogy eleinte több időt kellett fordítanom a tanulásra, mint szlovák anyanyelvű évfolyamtársaimnak, de amikor belejöttem, a kétnyelvűség bőséges kárpótlást jelentett a kezdeti nehézségekért. A két kultúrán nevelkedett embernek nagyobb az áttekintése, gazdagabb az élményforrása, ítélete is kevésbé elfogult, mert van összehasonlítási lehetősége. A további nyelveket is könnyebben tanulja. Elmondhatom, hogy az egyetemen soha semmiféle hátrányom nem származott abból, hogy magyar iskolában érettségiztem. Ezért nem tudom elfogadni azt az érvelést, hogy jobb szlovák iskolába járatni a gyereket, úgy majd könnyebb lesz számára a főiskola. Sőt, elmondhatom, hogy Püspökin a környéken lakó, velem azonos korú magyar gyerekek közül, akik szlovák iskolába jártak, egy sem végezte el a főiskolát. Tehát sehogy sem látom bizonyítottnak azt az állítást, miszerint a szlovák iskolát végzett magyar fiatalok jobban megállják helyüket az életben, sikeresebbek, mint magyar iskolából kikerült társaik. (vojtek) get, hogy a szülők szlovák iskolába is járathassák a gyermeküket. A beiratkozások csak hétfőn kezdődtek és február 15-én érnek véget, de véglegesen csak szeptember elején tisztázódik a helyzet. Ha valamelyik községben magyar kisiskola létrehozására lenne igény, valószínűleg erre is lehetőség lenne. • Igaz, hogy a magyar iskolák igazgatói utasításba kapták, a beiratkozások során propagálják szlovák iskola igénylésének lehetőségét, illetve megtiltották számukra, hogy a magyar iskolák mellett érveljenek? - Ez egyáltalán nem igaz. Az összes magyar iskola megmarad a hálózatban. Mi annyit tettünk, hogy a szülőknek szétküldtük a felhívásunkat, közzétettük azt a regionális lapban is, illetve ismertettük ezt a lehetőséget a polgármesterekkel, iskolaigazgatókkal és bemondattuk a helyi hangosbeszélőkön. (tuba) Büntetőtörvényünk értelmében maga a kábítószerélvezet nem büntetendő. Törvényeink szerint ugyanis nem büntetendő semmiféle önkárosítás, így pl. a káros élvezetek, vagy az öngyilkosságra tett kísérlet sem. Az önkárosításra való felbujtás, az abban való segédkezés viszont büntetendő. Szigorúan büntetik azt a személyt is, aki engedély nélkül káros élvezetre alkalmas kábítószert, pszichotróp anyagot vagy mérget készít, az országba behoz vagy kivisz, az országterületén átvisz, másnak tart vagy megszerez. Két évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az a személy, aki az említett drogokat 18 évnél fiatalabb személyek számára szerzi be. Amennyiben a beszerző szervezetten, tehát bűnszövetségben dolgozik, büntethetősége 8 évtől 15 évig terjedhet. A leírtakból kitűnik, hogy az ön diákja nem követett el bűncselekFelhívás Diákkoromban, a hatvanas években a Duna utcai Magyar Oktatási Nyelvű Alapiskolában mindig nagy létszámú osztályok voltak. Manapság jó, ha húsz gyerek van egy-egy osztályban. Mik a kilátások, vajon sikerül két párhuzamos első osztályt nyitni szeptemberben? - kérdeztük Popély Gyula igazgatótól. - Sajnos, 1992 óta fokozatosan csökken a hozzánk beíratott kis elsősök száma. A rendszerváltást kísérő eufória az 1991/92es tanévben éreztette hatását, amikor több mint ötven gyerek érkezett, ám már 1993-tól bizonyos visszarendeződés érezhető a szülők magatartásában az anyanyelvű oktatás megítélését illetően. Abban reménykedtünk, hogy amennyiben iskolabuszokat állítunk üzembe, változtatni tudunk ezen az áldatlan helyzeten. Az 1993/94-es tanévben alapítványi és szponzori segítséggel beindult az első autóbusz, amely a Duna balparti lakótelepeiről szállította a gyerekeket az iskolába. A következő évben sikerült újabb buszt indítanunk Ligetfalun lakó növendékeink bejárásának megkönnyítésére, ám azt tapasztaltuk, hogy tanulóink száma ennek ellenére sem gyarapodott, sőt tovább csökken. Noha nagyon reméljük, hogy csak átmeneti állapotról van szó, a mostani beíratást illetően sincsenek vérmes reményeink. Szeretnénk két párhuzamos első osztályt nyitni, és a szülők állhatatosságán, anyanyelvszeretetén múlik, hogy sikerül-e ezt a tervünket megvalósítanunk. Most, hogy busz szállítja reggelenként a gyerekeket, egyetlen szülő sem hivatkozhat a távolságra, a biztonságos iskolába juményt, ha egyáltalán már büntethető, tehát ha betöltötte a 15. életévét. A fiú bátyja viszont súlyos bűncselekményt követett el, bűncselekményére azonban nem vonatkozik a feljelentési kötelezettség, tehát Ön nem köteles az ügyben rendőrségi feljelentést tenni. A dolog társadalmi veszélyességére való tekintettel azonban nagyon körültekintően kell eljárnia. Mindenképpen beszélje meg az esetet pszichológussal, figyelje a diák további viselkedését és amennyiben ismétlődnének az események, okvetlenül tegyen feljelentést a pincér testvér ellen, tehát azzal szemben, aki a kábítószert megszerezte, hozzájuttatt;i. A kábítószerélvezet veszélye a fiatalok, a tanuló ifjúság körében egyre nagyobb. Ma már nálunk is egy megismert esethez kb. 20 latens, tehát lappangó, eltitkolt eset kapcsölódik, és számuk állandóan növekszik. Ezért is óriási felvilágosító, nevelő munka hárul a pedagógusokra, nevelőkre, pszichológusokra, jogászokra e téren is. Dr. MÉSZÁROS LAJOS tás akadályaira. A délutáni hazaszállítást ugyan nem sikerült megoldanunk, de meggyőződésem, hogy ez korántsem okoz akkora gondot, mint a reggeli iskolába jövetel. Nincs probléma akkor sem, ha a szülő csak öt óra körül tudja hazavinni a gyereket, mert a napközi otthonban nem történhet baja, a leckéit is elkészíti. Volt olyan év, amikor csak egyetlen első osztály nyílt? - A hetvenes évek elején és közepén, amikor a 13-14 fős osztályok nem számítottak ritkaságnak, több évben megtörtént, hogy csupán egyetlen első osztály nyílt, sőt az 1977/78-as tanévben még annak az egynek a beindulása is kérdéses volt. A nyolcvanas években ismét megnőtt a létszám, de az 1992. évi kulmináció után ismét csökkenni kezdett. Reméljük, hogy már a mélypont után vagyunk. Másnak aligha nevezhető a tavalyi év, amikor mindössze 26 elsősünk volt. Ez elszomorítóan kevés, sőt szégyen, ha arra gondolunk, hogy a Tiso-féle szlovák állam idején, amikor a város területe összrehasonlíthatatlanul kisebb volt, mert úgy szólván csak a mai belvárosra korlátozódott, Pozsonyban hat magyar elemi iskola működött. Emellett Főréven, Pozsonypüspökin, Szunyogdiban és Vereknyén is működtek magyar elemik, Püspökin kettő is. Mikor lesznek a beíratások? - Január 27-ér. és 28-án, tehát szombaton és vasárnap reggeltől estig várjuk a szülőket és a gyerekeket, de amennyiben más, akár jóval későbbi időpontban is akadna jelentkező, örömmel fogadjuk. -vkMagyar iskolával Dublinig Ismét a jól ismert cselek * A pozsonyi Duna utcai Magyar Oktatási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium szülői munkaközössége felhívással fordul valamennyi magyar szülői munkaközösséghez, szülőhöz, nagyszülőhöz és nem utolsó sorban a többségükben magyarlakta települések helyi önkormányzataihoz, mindenkihez, aki szívén viseli a szlovákiai magyarság megmaradását biztosító magyar tannyelvű iskolák jövőjét, tegyenek meg mindent most, az iskolai beíratások idején azért, hogy minden magyar gyermek magyar iskolába járjon. Lesz elég gyerek?