Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-08-06 / 32. szám
, a szabadon választott a temperamentumos lány s harmóniában volt a zene minap az országos Z ismert profi jégkorongozó sig telt nézőtér közönségét valósággal indiántáncod. Ki adta ezt az ötletet? ilönös, egyedi műsorszámmal akartam ;emet. Három-négy hónappal a verseny nég fogalmam sem volt, mit mutatok ncsémre, egyszer elvetődtem egy jó balért sötét bőrű Fredy próbájára ezt az indián negfogott a me- i, ez az, ami ne- bőrkosztüm ötól jött. ín rakoncátlan- artód. Sőt! Be- 1 tartottál, hogy ‘cserbenhagy ”, ’tál volna egy elyzetben? Félvolna a ver- ttyet hányva a ytattad volna a omoly gondban utómmal. Noha iposan meghúz- in egyre lejjebb is fejezhettem ot. A biztonság úlépésem előtt, t összecsomóz- gén alig tudtam >y mit csináltam lehéz megmon- zínűleg befejez- ícot. kban háromféle vasiam a mére- ilnád a helyes lumaliszta valódé a méreteimet vá, aerobic vi- s a múlt évi fit- yőztesének mélyéinek a követ- X). tár a testépítők és a fitnessbajnokok kö- Zuzana Kofínková és közied? Nem tar- y a sok edzés, súlyzózás hatására elveszedet? a veszély nem fenyeget. Van egy határ, ;k túl. Míg a kulturisták célja a muszkli- gyis az, hogy az egyes izomcsoportok centiméterről centiméterre vastagodja- unk az, hogy bemutassuk, mennyire tu- i, milyen az erőnlétünk, mennyire érez- nusát. Az estélyi ruhás, illetve a fűrdőru- tál a női bájak is komoly szerephez jut? őszintén, odaadnád a bajnoki címedet a j koronájáért?- Nem! Biztos, hogy nem. Korábban szépségversenyeken is indultam, sőt nyertem is egyet. (Tímea a középiskolák szépe címmel dicsekedhet - a szerző megj.) Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem éreztem magam jól az ilyen megmérettetéseken, ám a fitnessversenye- ket érdekesebbnek, értékesebbnek tartom. • Maradjunk hát afitnessnél. Tavaly Zora Czoboro- vá győzött, most te vagy a bajnok. Próbáld jellemezni a kettőtök közti különbséget.- A leglényegesebb különbség köztünk, szerintem, a kor. Zora 28 éves, én 20 esztendős vagyok. A vetély- társnőm izomzata fejlettebb is, mint az enyém. Nem vagyunk jaj de nagy barátnők, de elismerem az erényeit, tisztelem és becsülöm, mert ő is keményen megdolgozott a sikerért Egyébként október 12-én Turócszentmártonban, a FIT PLUS LADY INTERNACIONALE versenyen összemérjük tudásunkat. Valószínűleg kettőnk viadalán dől el, melyikünk indul majd az Európa-bajnokságon. • Bajnoki címednek köszönhetően felkapott a hírnév. TV- és rádióinterjúkat adsz, az újságok tele vannak a fotóiddal. A népszerűségnek viszont árnyoldala is van. Netán ebben is volt már részed?- Sajnos igen. Az utóbbi napokban pletykák, rágalmak formájában sok támadás ért. Egyesek azzal vádoltak, hogy fejembe szállt a dicsőség, hogy törtető vagyok. Ez nevetséges. Az az igazság, hogy kitűztem magam elé bizonyos célokat, és keményen megyek utánuk. Tudom, mit akarok, és ezért mindent meg is teszek. De ez nem jelenti azt, hogy kíméletlen karrierista lennék. • A siker sok lemondással, olykor már-már szenvedéssel jár. Emlékszem, egyszer nagyobb társaságban ebédeltünk. Mindenki falta a sült húsokat, a gombócokat, te viszont csak valami salátát csipegettél...- A helyes étkezés szerves része az edzéstervnek. Noha senki sem ellenőriz, betartom a diétát. A főszerep természetesen a gyümölcsé, a zöldségé és az egyéb, vitaminokban gazdag ételeké. • Tedd szívedre a kezedet: nem szoktál olykor - most az étkezésre gondolok - vétkezni?- Két-három hónappal a versenyfellépések előtt nem. De mivel én is csak ember vagyok, néha megengedek magamnak egy kis csokit, fagyit, vagy palacsintát. Anyu kréme- seinek sem tudok ellenállni. Nem hiába becézik a mamámat „Rrémes Marikának”. • Milyen gyakran jársz haza? Mit jelent számodra szőkébb pátriád, Zselíz?- Sajnos, ritkábban, mint szeretnék, de vonzódom a szülőváros- kámhoz. Szeretek visszatérni a kis szobámba, ahol felnőttem; csavarogni az ismerős utcákon, elbeszélgetni a régi barátnőkkel, és főleg a nagyiékkal, akik roppant büszkék rám. A tökéletes pihenést, a megnyugvást a Garam-parton szoktam keresni, általában pe- cabottal a kezemben. • Úgy vettem észre, hogy szeretsz ismert személyiségek társaságában mutatkozni. Fotóztalak Papp Laci oldalán, tanúja voltam, amint egy banketten Puskás Öcsivel roptad a táncot. Láttalak már Szepesi Györggyel is beszélgetni. Az országos bajnokság után Golonka, St’astny, Hascák bővítették e sort. Kikkel szeretnél még megismerkedni?- A hölgyek közül elsősorban Corg Eversonnal, a hatszoros Miss Olimpiával. A férfiaknál Sylvester Stallone és Van Damme egyénisége vonz. • Barátaid vidám, optimista, örökké mosolygó lánynak ismernek. Én sem tudlak könnyes arccal elképzelni. Mikor sírtál legutóbb?- Csak pár napja. És az ok? Hároméves ismeretség után szakítottam az udvarlómmal. Nappal, amikor dolgozom vagy tornázom, minden oké, és vidám vagyok. Ám este olykor rámront a búbánat. • Mi a legközelebbi programod?- A kéthetes spanyolországi összpontosítás után megkezdem a felkészülést a már említett októberi versenyre. És mivel nyertem egy mallorcai utat, az idény fáradalmait a tengerparton akarom kipihenni. Ordódy Vilmos A „Liget” Pozsony legnagyobb parkja. A ligetfalui lakótelep 150 0000 lakója számára ez a park jelenti a természetet. A nyomasztó lakótömbdzsungel sivár szürkeségéből ide menekül, aki üde színekre, tiszta fényekre, friss illatokra vágyik. De vajon megtalálja mindezt a mai „Ligetben”? Talán kevesen tudják, hogy ez a park volt Közép-Európa első nyilvános parkja. Amikor még 1775-ben, tehát Mária Terézia uralkodása idején elkezdték a nyolcágú csillagot formázó sétányok kiépítését, még a bécsi Prátert sem nyitották meg a nagyközönség előtt (arra csak egy évvel később került sor), a prágai Királyi Ligetet pedig csak 1804-ben létesítették. De mennyi minden változott a pozsonyi Ligetben az időközben tovaröppent kétszázvalahány esztendő alatt?! A múlt században még 42 hektárnyi területen sétálhatott, lovagolhatott, ko- csikázhatott itt az úri és kevésbé úri közönség. Mára a ligeti park területe a felére zsugorodott. A 27 hektáron azonban még mindig mintegy háromezer fa található, legalábbis 1992 decemberében még ennyit számoltak meg. Hogy azóta mennyi esett áldozatul viharnak, szélnek, s az „emberi” kéznek! Annak a kéznek, mely egyszerre épít és rombol maga körül. Épített például már 1868- ban, amikor (újból elsőként Közép-Eu- rópában) megjelentek a ligeti parkban a virágágyások, vagy 1827-ben a máig sokat emlegett Aukajfee, a ligeti nyári kávéház, amely generációkon keresztül a pozsonyiak kedvenc szórakozóhelye. Egy évvel később megnyílt az Aréna, a fából épült nyári színház. Itt kezdte kar- rietjét Honthy Hanna is, akkor még Hajnal Hajnalkaként...A múlt század hatvanas éveiben alakultak ki a ligeti korzók, ahol kocsikázni lehetett, és felépült a kávéház mellé a zenepavilon, nyári estéken a pozsonyi fúvósok itt fújták a talpalávalót... 1871-ben a virágágyások, a fák, a bokrok szomszédságában megjelentek az első szobrok: Flóra, Artemisz, Diana... A park keleti csücskében pedig felállították a ferencesrendiek templomának gótikus tornyát. Az eredetileg kéttornyú templomot a 17. században úgy megrongálta egy földrengés, hogy át kellett építeni. Az új konstrukcióba már nem illett bele az egyébként is súlyosan megrongálódott torony, amelyet viszont kár lett volna az enyészetnek hagyni. Így kikerült a parkba... A parkba, amely azonban nemcsak a séta, a könnyed szórakozás helyéül szolgált. A múlt század végén sportlétesítmények egész sora épült a területén: teniszpálya, futballpálya, itt volt a Lidó nevezetű strand és a három evezősegylet épülete, időrendi sorrendben a magyar, a német, végül a szlovák. A három közül csak a szlovák maradt meg... S ki mindenki megfordult itt! Királyok, császárok, hadvezérek! 1271-ben itt találkozott I. Endre király IX. Leó pápával és III. Henrik német-római császárral. 1563-ban itt fogadták a magyar rendek a koronázásra érkező Miksát, ő volt az első Habsburg, akit Pozsonyban koronáztak magyar királlyá. 1916-ban pedig az utolsónak megkoronázott magyar király és osztrák császár, IV. Károly sétált végig a Duna menti sétányon feleségével s kisfiával együtt. A történelemnek azonban nemcsak békés jelenetei fűződnek ehhez a helyhez. 1806-ban maga Napóleon állomásozott csapataival a ligeti fák alatt. 1866-ban a porosz-osztrák háború idején itt párbajozott Nemes gróf és Lichnovsky herceg. A párbajban a gróf halálos sebet kapott. 1938-ban Hitler is megjelent itt, történetesen ugyanazon fa alatt, mint egykor Napóleon. Véletlen volt? Az a fa ma már régen nem áll, s az árnyékában megpihent diktátorokat is elnyelte a történelem süllyesztője. A park azonban ma is megvan. Ha nem is egészen úgy, mint ötven, száz, kétszáz évvel ezelőtt. De ma is áll benne a gótikus torony, mely alatt a szóbeszéd szerint, öngyilkos lett egy szerelmespár, Rómeó és Júlia kései utódai. S áll egy másik, igaz, beteljesült, ám tragikusan rövid szerelem emlékét őrző szobor, mely Trebitsch Olgát ábrázolja; férje még életében szobrot készíttetett a gyönyörű, ifjú, ám halálosan beteg feleségéről. A szobor a férj halála után került otthonuk udvaráról a parkba. Hasonlóképpen a számunkra legkedvesebb „ligeti” szobor: Petőfi Sándor szobra sem itt kezdte „pályafutását”. Eredetileg ott állt a mai Szlovák Nemzeti Színház épülete előtt, ahol most Hviezdoslav szobra látható. Onnan került át (az új állam iránti hazafiúi felbuzdulásból) előbb a ligeti park közepére; de innen a parknak új nevet adó Jankó Král szobra szorította ki őt a park csücskébe. De még a park e félreeső szegletében is rátaláltak a vandál kezek. Ahogy rátaláltak az egész parkra. Fáira, bokraira, szobraira, padjaira... Sőt, a látogatóira is. A szerelmi légyottok, esti séták korántsem veszélytelen vállalkozások manapság a parkban, ahonnan nemcsak a kedélyes kávéház, a konyhájáról híres vendéglő, az Aréna, az öreg platánok, vagy éppen a rozárium hiányzik. Hanem az élet is. A mai „Liget” már csak árnyéka egykori önmagának. De erről nem a park tehet... S. Forgott Szilvia 75 4$ '3 £ RIPORT 1995. augusztus 6.
