Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-12-31 / 53. szám
Őszinte (családi) vallomások Az anyósom egy nagy tehén, ráadásul vaj is van a fején. * Szegény apósom jó nagy marha, és még mindig nő a szarva. * Ritkán nyílik ki a „bicskám", panaszkodik nagybácsikám. * Lusta asszony ángyom, csak heverészik az ágyon. * A keresztfater ravasz róka, és jól áll neki a paróka. * Keresztanyám, kinek neve Irma, még mindig menő firma. * Szegény komám, elvált korán. * A nejem már nem oly heves, olyan, mint a kihűlt leves. * Én sem vagyok már a régi, ki kevéssel be nem éri. Bodzsár Gyula Hol volt, hol nem volt, volt egy okos kormány... Kocsis Ernő karikatúrája DUBA GYULA n ven ZÁSZLÓTARTÓ Régen, kisdiák koromban szép elbeszélést olvastam a vén zászlótartóról. Az írás hangulata máig bennem él. Fiatal korában „veressipkás” honvéd volt az öreg, a negyvennyolcas szabadságharc hőse, a kandalló mellett ülve, csendesen pipázgatva mesél unokáinak a győztes ütközetekről. A csatában, golyózáporban vitte, fennen lobogtatva a nemzeti lobogót. Magasan tartotta és a seregek élén járt vele diadalról diadalra. Mesélte történeteit és unokáiban gyönyörködött, majd elmerengett, egész lénye sugallta a bátor fiatalság és a hősi tettek feletti emlékezés melegségét. Nemrégiben ismét eszembe jutott a vén zászlótartó. Felidéződött alakja, emléke felderengett bennem. Ám valahogy furcsán éreztem magam. Az emlékezésre okot adó alkalom nem felemelő. A jelenség nem hat meg, inkább mosolyra késztet. A környezet pedig mentes minden illúziótól. Tolongás és zajos beszélgetés, pohárcsörgés, érdes szavak és időnként nyers kurjongatás. Közkedvelt borozó a helyszín! Két mellig érő, kádszerű faépítmény szolgál asztal gyanánt, a falak mentén további ivópultok. Egyik kád mellett ott áll a „vén zászlótartó”. Nem a régi, a novellabeli, az egykori csaták hőse, hanem az új, a mai zászlótartó! A köztük lévő különbség a múlt és a jelen másságának metafizikai megnyilvánulása is lehet. ítéld meg magad, olvasó! Az üres poharakkal teli, magas asztalként szolgáló fakád mellett alacsony öregember áll. Feje alig emelkedik a kád pereme fölé. Mogorva tekintetű öreg, borostás arca egérszínű, fejét elázott siltessap- ka fedi, felső ruhája piszkosszürke nájlondzseki. Csak a szeme szenvedélyes s előtte a háromdecis pohárban álló bor vérszínű. Kevertet iszik a kisöreg, egy deci édes ribizliborral szelídített meg két deci fanyar vörösbort. Rövid nyelére sodort zászlaja, az állami trikolor előtte fekszik a poharak között. Hosszú évek során sokezer megfáradt kölyök csiszolta fényesre a kád peremét, deszkái olajbamán csillognak, mindennapi, esett használati tárgynak tüntetik fel a nemzeti zászlót. Úgy hever ott a lobogó, mintha senkihez nem tartozna. Még a kisöreg is közönyösen nézi, nem vállal vele közösséget vagy legalábbis nem tartja fontosnak, hogy a borozó közönségének a tudomására hozza összetartozásukat. Csak később teszi ezt, amikor hozzá lép egy bágyadtan hajladozó és ingadozó, hórihorgas alak, és bizonytalanul mozgó nyelvvel, vakkantásszerű mondatokkal megkérdezi a kisöregtől.- Hol csatázott, bátyó he... merre lengette a lobogót?!- A parlament előtt... - rövid hallgatás után válaszolt, mérlegelve, szóra érdemes-e az ittas mélák -, megtámogattuk a nyelvtörvényt... áztunk és fáztunk... kissé megmelegszem... A nagy tettek szülte önérzettel felhajtotta borát és megmarkolta zászlaját, kezébe vette, mint egy botot és a pulthoz lépett vele, kért még két deci ribizlibort. Aztán visszatért a kádpulthoz, maga elé helyezte a poharat a vérszínű itallal, és a zászlót a borfoltoktól nedvesen csillogó deszkafelületre fektette. Akkurátus kézi lobogó!- Ej bátyó... - motyog a hajladozó mélák de nagy harcos maga... mo- kány mesebeli hős...! - Olyan hangon mondja, hogy nem lehet tudni, elismerően szól-e az öregecskéről vagy gúnyolódik vele. De hát mit számít az, nyilvánvalóan részeg...?! Az esti tv-híradóban viszontlátom a „vén zászlótartót”. Szélben és esőben áll sokadmagával a parlament előtt, az akadályként kitett fehér vaskorlátokhoz nyomta a tüntető tömeg. Lelkesen lármázó nénikék vették körül, s ő harciasán lobogtatta zászlaját. Éljenzett is módjával, mintha elszántan vezetné a rohamot! A fűtött tanácsteremből képviselők jöttek a tömeghez, az öreggel is kezet fogak, és a nénikék rajongva ölelgették a mosolygó honatyákat. A képviselők törvényt hoznak a nyelvről, mely közkincs, elemien szabad s mindenkié, s a kicsiny tömeg támogatja őket. Lám, a változó századok! A zászlótartók sorsát is formálja a történelem, és átírja hősiességük vonásait. Sajnos, a királylányt és a fele királyságot csak a jövő évben tudjuk kiutalni. Kiss István karikatúrája Bolondos szójátékok • Nem mindegy, meztelenül, vagy nesztelenül járni. 0 Nem mindegy, omlani, vagy öm- leni. 0 Nem mindegy, körmölni, vagy karmolni. 0 Nem mindegy, tűrni, vagy túrni. 0 Nem mindegy, ugatni, vagy ügetni. 0 Nem mindegy, felelni, vagy fülelni. 0 Nem mindegy, várni, vagy verni ( valakit). 0 Nem mindegy, csupa bájjal, vagy csupa hájjal élni. 0 Nem mindegy, kívánatos, vagy kivonatos formában előadni valamit. 0 Nem mindegy, utolsó simítás, vagy utolsó simogatás. Bodzsár Gyula DÉNES GYÖRGY KINRIM TURMIX Madártojás Nézd csak azt a geze tojót! Tojt egy mini tekegolyót. Barltkozás Vodkát vedel Kriszti musttal egy moszkvai misztikussal. ¡tju gilAnyi Sándor Egyszínű szivárvány Álom az államban avagy Funkci-ósdi „A demokratára farka s (t)örvényei, a „Tanítsunk anyanyelvet! - móresre”, valamint a „Hány ingere van az embernek...” című best-zellerek margójára. Akinek nem inge(re), ne vegye magára! (ELŐSZŐSZ) Mállas/tási imamalom választ őröl: ím, a ma-lom! I. Igeneit vezetők Igetelt vezetők Szigetelt vezetők Elszigetelt vezetők Sziget-létbe vezetők II. Élő vezetők Élősdi vezetők Félő vezetők Félőrült vezetők Jobb, fékkel is vezetők Balfék vezetők in. Égből pottyant vezetők Légből kapott vezetők IV. Ütőn ülő vezetők Ütonálló vezetők Ütba eső vezetők Kútba esett vezetők V. Beöltöző vezetők Kivetkőző vezetők Következő vezetők VI. Heverő vezetők Keverő vezetők Leverő vezetők Megnyerő vezetők (Ivó) meg nyelő vezetők vn. Párját ritkító vezetők Minket is ritkító vezetők VIII. „Tüzet viszek...!”-vezető Örvényhozó vezető IX. Teremtő vezetők Leteremtő vezetők X. Taplót hordó vezetők Hordótalpú vezetők XI. Vak vezető „Vak!vak!”-vezető xn. Jobbra vezetett vezetők Balra vezetett vezetők Jobbra-balra vezetők XUI. Elvérezve vezetők Felvértezve vezetők Vért érezve vezetők XIV. Eszemeszes vezető esze- s meszementes vezető XV. „Őrző angyal” vezetők Anyagőrző vezetők XVI. Barátváltó vezetők Válságbarát vezetők XVH. Harcba hívó vezetők Francba elment vezetők XVIII. Hópuszpókusz-vezetők Külön glóbuszt vezetők XIX. Fő terv? - na, ti vezetők. Alternatív vezetők XX. Eldorádót vezetők Elvokádó vezetők Nyelvelkobzást vezetők XXI. Kizáró vezetők Bezáró vezetők Kizárt vezetők Kizárt, hogy vezetők XXII. Ha mar: vezető Mar, ha vezető xxm. Ilyen: félrevezető Félre, ilyen vezető! SZILVESZTER ’ 95 ’ 1995. december 31. l/BSÚmap
