Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1995-07-16 / 29. szám

1995. július 16. GYERMEKVILÁG OR OSZ NÉPMESE ftk f agyon régen, messze t\l földön élt egyszer egy tL m király. EgyiigyCÍ ki­rály volt, lusta is, unatkozott na­gyon. Unalmában egész nap a szolgájával meséltetett magá­nak. Mesélt neki a szolga, mesélt reggeltől napestig. Egyszer az­tán elunta. Azt gondolta: elveszi a király kedvét a mesétől. Új mesébe kezdett:- Útra keltünk egyszer veled, felséges királyom, mentünk, mentünk, mentünk, mentünk... Elege volt a királynak abból, hogy „mentünk", nógatta tovább:- De hát hová mentünk? Mondd már tovább!- Mondom: mentünk, mentünk, mentünk, mentünk, mentünk... Megmérgesedett rá a király, kikergette. Másnap tovább un­szolta, hogy meséljen neki. El­kezdte megint a szolga:- Útra kerekedtünk, felséges királyom: mentünk, mentünk, mentünk. Odaértünk egy nagy hegy alá, fölmásztunk rá. Mász­tunk, másztunk, másztunk, mász­tunk... Estig mondta, estig másztak. Megsokallta a király:- Fölérünk-e valahára?- Föl bizony! Már föl is értünk. Aztán lefelé ereszkedtünk. Eresz­kedtünk, ereszkedtünk, ereszked­tünk, ereszkedtünk... Aztán to­vább mentünk. Mentünk, mén­Rácz Noémi rajza tünk, mentünk, mentünk... Egy­szer csak két hordóhoz értünk. Az egyik moslékkal volt tele, a másik mézzel. Én, a szolga, a moslékos hordóba ültem bele, te meg, uram királyom, a mézesbe. Ez már tetszett a királynak.- Úgy is van rendjén! - mond­ta. - Szolga a moslékba, király a mézbe!- Mondom, ültünk a hordóban. Ültünk, ültünk, ültünk, ültünk..- Mikor húznak már ki ben­nünket? - kiáltotta a király, mert elfogyott már a türelme.- Mindjárt, felséges királyom. De most még ott tartunk, hogy ültünk, ültünk, ültünk, ültünk... E lfutotta a méreg a királyt, kikergette a szolgáját. Hanem másnap tovább fúrta az oldalát a kíváncsiság. Hívatta megint:- No, hát meséld tovább: med­dig ültünk a hordóban ?- Amíg ki nem húztak bennün­ket, felséges királyom. Maga az ördög húzott ki, téged a mézből, engem a moslékból. Azután ránk parancsolt, én téged nyalogassa­lak tisztára, te meg engem!- Hej, kutya teremtette! - kiál­tott a király. - Takarodj a sze­mem elől, te pokolravaló! Itt van száz arany, de többet egy mesét se mondj! örült a szolga a pénznek is meg annak is, hogy eztán békén hagyja a király. Rab Zsuzsa átdolgozásában KANIZSA JÓZSEF Sej, haj búzaszár Sej, haj búzaszár búzaszár milyen leányt ringattál ringattál? Aranyszeme mint a Nap haja mint a sugarak... Sej, haj búzaszár búzaszár engem is ott ringassál ringassál! ANTALFY ISTVÁN Nyírfák futnak... Kis nyírfák futnak fel a hegyre. A sűrű ködben mit is látnak...? Ügy tűnik, talán ijedtükben futnak neki a nagyvilágnak. A furfangos parasztember _______________________(INDIAI MESE)_______________________ A birodalom egyik déli tartományában élt egyszer egy király a feleségével. Na­gyon boldogtalanok voltak, mert nem volt gyerekük. E tartomány fővárosában egymás mellett lakott egy parasztember meg egy muzulmán. A parasztember a földjeit művelte, abból élt, a muzulmán meg abból, hogy lépten-nyomon becsapta az embereket, de olyan ügyesen ám, hogy senki sem tudott rábizonyítani semmit. A parasztembernek megvolt a maga véleménye a muzulmánról. Az meg azt hitte, hogy a szomszédja csak amolyan tutyimutyi, oktondi alak. Egy szép napon együtt üldögélt a két szomszéd, és a muzulmán éppen egy olyan emberről mesélt, aki kitalálja bárki legtitkosabb gondolatát is. Erre a pa­rasztember csak annyit mondott, hogy az nem is olyan nagy dolog, hisz bárki meg tudná mondani, hogy a muzulmán most mire is gondol. A muzulmán éppen erre várt, hogy a szomszédját lépre csalja, és azt mondta:- Hát ha olyan biztos vagy ebben, fogadjunk!- Jó! - mondta a parasztember. - Csak még azt mondd meg, mibe fogadjunk!- Részemről főiteszem az egész vagyonom, mindenem, amim csak van - mondta a muzulmán, aki biztos volt benne, hogy megnyeri a fogadást. - És te mibe fogadsz?- Legyen a tét minden földem a terméssel együtt - mondta a szomszéd. A muzulmán bólintott, és nyomban föl is szólította a parasztembert, hogy ak­kor találja ki a legtitkosabb gondolatát. A szomszédja azonban nem állt kötélnek, mondván, hogy legyen türelemmel, hisz nem babra megy a játék, ö a király je­lenlétében szeretné kitalálni, mire gondol. A muzulmán ebbe is beleegyezett. El­mentek hát együtt a királyhoz, és elmondták neki, mibe fogadtak, és megkérték, hogy legyen igazságos bírájuk. A király előbb felszólította a parasztembert, nem akar-e elállni a fogadástól, mert biz’ nagyon nehéz dolog kitalálni más ember gondolatát. A muzulmán nyomban a szavába vágott, hogy a fogadástól most már nincs mód elállni.- Rendben van, felséges uram - mondta a parasztember a királynak. - Ha megengeded, hozzá is kezdek, hogy eltaláljam a szomszédom legtitkosabb gon­dolatát. Hát akkor mondom is: ő ebben a pillanatban éppen arra gondol, milyen jó lenne, ha a felséges uramnak és királyomnak mielőbb fia születne, s lenne a trónnak örököse! A király kegyes pillantást vetett a muzulmánra:- Igaz ez? - kérdezte. - Valóban annyira a szíveden viseled királyod óhaját? A muzulmán ezt hallván, lázasan törte a fejét. Mitévő legyen, hogy meg ne sértse a királyt? Ha igazat ad a parasztember szavának, elveszíti minden vagyo­nát; ha megsérti a királyt, kitoloncoltathatják a városból, sőt még rosszabbul is járhat. így aztán a kisebbik rosszat választotta, és bizonyította, hogy a parasztem­ber bizony eltalálta a legtitkosabb gondolatát. A furfangos parasztember ily módon megkapta a muzulmán vagyonát, a mu­zulmán meg a király jóvoltából magas tisztséget kapott, úgyhogy javainak el­vesztését nem kellett sokáig fájlalnia. Vércse Miklós fordítása LELKES MIKLÓS Még szerencse! Mondta az egy: hegyre megy, ha egy meg egy egyremegy! Mondtam néki egykettőre: nem egyre megy, de kettőre! így az egy nem ment a hegyre, csak begyembe a meggy egyre. Tudod-e... ...hogy az erdei csillaglürt észak- amerikai eredetű, kedvelt dísznö­vény? Viszonylag magas növésű, elérheti a 80-120 centimétert is. I.ilás rózsaszínű, különböző szín- árnyalatokban rendkívül gazdag l'iirlüs virágai általában május má­sodik Jelében kezdenek nyílni, de ezt követőleg szinte egész nyáron át gyönyörködhetünk bennük, lia az elvirágzotl szárakat óvatosan kitördeljük, kedvező esetben má- sodvirágzást is elérhetünk, bár ez méreteiben már meg sem közelíti a májusi virágpompát. K növény mészben szegény, na­pos helyen érzi jól magát. Vízigé­nye nem túlságosan nagy, de kü­lönösen aszályos években nehezen tűri a túlságosan is száraz levegőt, ilyen esetekben gyakori locsolás­sal segíthetünk rajtuk. Szaporítá­sa tavaszi magvetéssel vagy dug­ványozással történik. Ezt a na­gyon dekoratív, de viszonylag rö­vid életű évelőt helyenként vadta­karmánynak is ültetik. Gondolkodom, tehát... Színház a sakktáblán KBL Ha az ábra betűit a futó mozgásának megfelelően helyes sorrendben ol­vasod össze, egy híres budapesti színház nevét kapod megfejtésül. Melyik ez a színház? Készítette: Kovács S. MEGFEJTÉS A június 25-ei számunkban közölt feladat megfejtése: 30 szál; Kőpataki tó. Nyertesek: Kulcsár Gabriella, Lelesz; Ocsár Eleonóra, Bély; Bölcs Anikó. Pósfa; Csánó László. Patas; Kovács Katalin, Somorja. Szerkeszti: Tallósi Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom