Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-07-16 / 29. szám
1995. július 16. GYERMEKVILÁG OR OSZ NÉPMESE ftk f agyon régen, messze t\l földön élt egyszer egy tL m király. EgyiigyCÍ király volt, lusta is, unatkozott nagyon. Unalmában egész nap a szolgájával meséltetett magának. Mesélt neki a szolga, mesélt reggeltől napestig. Egyszer aztán elunta. Azt gondolta: elveszi a király kedvét a mesétől. Új mesébe kezdett:- Útra keltünk egyszer veled, felséges királyom, mentünk, mentünk, mentünk, mentünk... Elege volt a királynak abból, hogy „mentünk", nógatta tovább:- De hát hová mentünk? Mondd már tovább!- Mondom: mentünk, mentünk, mentünk, mentünk, mentünk... Megmérgesedett rá a király, kikergette. Másnap tovább unszolta, hogy meséljen neki. Elkezdte megint a szolga:- Útra kerekedtünk, felséges királyom: mentünk, mentünk, mentünk. Odaértünk egy nagy hegy alá, fölmásztunk rá. Másztunk, másztunk, másztunk, másztunk... Estig mondta, estig másztak. Megsokallta a király:- Fölérünk-e valahára?- Föl bizony! Már föl is értünk. Aztán lefelé ereszkedtünk. Ereszkedtünk, ereszkedtünk, ereszkedtünk, ereszkedtünk... Aztán tovább mentünk. Mentünk, ménRácz Noémi rajza tünk, mentünk, mentünk... Egyszer csak két hordóhoz értünk. Az egyik moslékkal volt tele, a másik mézzel. Én, a szolga, a moslékos hordóba ültem bele, te meg, uram királyom, a mézesbe. Ez már tetszett a királynak.- Úgy is van rendjén! - mondta. - Szolga a moslékba, király a mézbe!- Mondom, ültünk a hordóban. Ültünk, ültünk, ültünk, ültünk..- Mikor húznak már ki bennünket? - kiáltotta a király, mert elfogyott már a türelme.- Mindjárt, felséges királyom. De most még ott tartunk, hogy ültünk, ültünk, ültünk, ültünk... E lfutotta a méreg a királyt, kikergette a szolgáját. Hanem másnap tovább fúrta az oldalát a kíváncsiság. Hívatta megint:- No, hát meséld tovább: meddig ültünk a hordóban ?- Amíg ki nem húztak bennünket, felséges királyom. Maga az ördög húzott ki, téged a mézből, engem a moslékból. Azután ránk parancsolt, én téged nyalogassalak tisztára, te meg engem!- Hej, kutya teremtette! - kiáltott a király. - Takarodj a szemem elől, te pokolravaló! Itt van száz arany, de többet egy mesét se mondj! örült a szolga a pénznek is meg annak is, hogy eztán békén hagyja a király. Rab Zsuzsa átdolgozásában KANIZSA JÓZSEF Sej, haj búzaszár Sej, haj búzaszár búzaszár milyen leányt ringattál ringattál? Aranyszeme mint a Nap haja mint a sugarak... Sej, haj búzaszár búzaszár engem is ott ringassál ringassál! ANTALFY ISTVÁN Nyírfák futnak... Kis nyírfák futnak fel a hegyre. A sűrű ködben mit is látnak...? Ügy tűnik, talán ijedtükben futnak neki a nagyvilágnak. A furfangos parasztember _______________________(INDIAI MESE)_______________________ A birodalom egyik déli tartományában élt egyszer egy király a feleségével. Nagyon boldogtalanok voltak, mert nem volt gyerekük. E tartomány fővárosában egymás mellett lakott egy parasztember meg egy muzulmán. A parasztember a földjeit művelte, abból élt, a muzulmán meg abból, hogy lépten-nyomon becsapta az embereket, de olyan ügyesen ám, hogy senki sem tudott rábizonyítani semmit. A parasztembernek megvolt a maga véleménye a muzulmánról. Az meg azt hitte, hogy a szomszédja csak amolyan tutyimutyi, oktondi alak. Egy szép napon együtt üldögélt a két szomszéd, és a muzulmán éppen egy olyan emberről mesélt, aki kitalálja bárki legtitkosabb gondolatát is. Erre a parasztember csak annyit mondott, hogy az nem is olyan nagy dolog, hisz bárki meg tudná mondani, hogy a muzulmán most mire is gondol. A muzulmán éppen erre várt, hogy a szomszédját lépre csalja, és azt mondta:- Hát ha olyan biztos vagy ebben, fogadjunk!- Jó! - mondta a parasztember. - Csak még azt mondd meg, mibe fogadjunk!- Részemről főiteszem az egész vagyonom, mindenem, amim csak van - mondta a muzulmán, aki biztos volt benne, hogy megnyeri a fogadást. - És te mibe fogadsz?- Legyen a tét minden földem a terméssel együtt - mondta a szomszéd. A muzulmán bólintott, és nyomban föl is szólította a parasztembert, hogy akkor találja ki a legtitkosabb gondolatát. A szomszédja azonban nem állt kötélnek, mondván, hogy legyen türelemmel, hisz nem babra megy a játék, ö a király jelenlétében szeretné kitalálni, mire gondol. A muzulmán ebbe is beleegyezett. Elmentek hát együtt a királyhoz, és elmondták neki, mibe fogadtak, és megkérték, hogy legyen igazságos bírájuk. A király előbb felszólította a parasztembert, nem akar-e elállni a fogadástól, mert biz’ nagyon nehéz dolog kitalálni más ember gondolatát. A muzulmán nyomban a szavába vágott, hogy a fogadástól most már nincs mód elállni.- Rendben van, felséges uram - mondta a parasztember a királynak. - Ha megengeded, hozzá is kezdek, hogy eltaláljam a szomszédom legtitkosabb gondolatát. Hát akkor mondom is: ő ebben a pillanatban éppen arra gondol, milyen jó lenne, ha a felséges uramnak és királyomnak mielőbb fia születne, s lenne a trónnak örököse! A király kegyes pillantást vetett a muzulmánra:- Igaz ez? - kérdezte. - Valóban annyira a szíveden viseled királyod óhaját? A muzulmán ezt hallván, lázasan törte a fejét. Mitévő legyen, hogy meg ne sértse a királyt? Ha igazat ad a parasztember szavának, elveszíti minden vagyonát; ha megsérti a királyt, kitoloncoltathatják a városból, sőt még rosszabbul is járhat. így aztán a kisebbik rosszat választotta, és bizonyította, hogy a parasztember bizony eltalálta a legtitkosabb gondolatát. A furfangos parasztember ily módon megkapta a muzulmán vagyonát, a muzulmán meg a király jóvoltából magas tisztséget kapott, úgyhogy javainak elvesztését nem kellett sokáig fájlalnia. Vércse Miklós fordítása LELKES MIKLÓS Még szerencse! Mondta az egy: hegyre megy, ha egy meg egy egyremegy! Mondtam néki egykettőre: nem egyre megy, de kettőre! így az egy nem ment a hegyre, csak begyembe a meggy egyre. Tudod-e... ...hogy az erdei csillaglürt észak- amerikai eredetű, kedvelt dísznövény? Viszonylag magas növésű, elérheti a 80-120 centimétert is. I.ilás rózsaszínű, különböző szín- árnyalatokban rendkívül gazdag l'iirlüs virágai általában május második Jelében kezdenek nyílni, de ezt követőleg szinte egész nyáron át gyönyörködhetünk bennük, lia az elvirágzotl szárakat óvatosan kitördeljük, kedvező esetben má- sodvirágzást is elérhetünk, bár ez méreteiben már meg sem közelíti a májusi virágpompát. K növény mészben szegény, napos helyen érzi jól magát. Vízigénye nem túlságosan nagy, de különösen aszályos években nehezen tűri a túlságosan is száraz levegőt, ilyen esetekben gyakori locsolással segíthetünk rajtuk. Szaporítása tavaszi magvetéssel vagy dugványozással történik. Ezt a nagyon dekoratív, de viszonylag rövid életű évelőt helyenként vadtakarmánynak is ültetik. Gondolkodom, tehát... Színház a sakktáblán KBL Ha az ábra betűit a futó mozgásának megfelelően helyes sorrendben olvasod össze, egy híres budapesti színház nevét kapod megfejtésül. Melyik ez a színház? Készítette: Kovács S. MEGFEJTÉS A június 25-ei számunkban közölt feladat megfejtése: 30 szál; Kőpataki tó. Nyertesek: Kulcsár Gabriella, Lelesz; Ocsár Eleonóra, Bély; Bölcs Anikó. Pósfa; Csánó László. Patas; Kovács Katalin, Somorja. Szerkeszti: Tallósi Béla
