Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-12-17 / 51. szám
Kom báj ii lesen Németországban kitelik»** élet a Halál után? kétesnek*® ulyanuk, akik HepiUantettak a másvilágra? lsekre a kérdésekre kereste a válásit riportjában Ánlhtm$ thmm% aki orvosukat, kutatókat Is a klinikai halálból vissaatért embereket szólaltatott meg. hol a gyár meghatározó termékei lát- atók - s Hermann Blaue, a Claas cseh s szlovákiai piacért felelős vezetője tunkatársai közreműködésével a Claas ombájnok alapvető jellemzőinek is- íertetésébe kezd. 1913-ban, amikor ugust Claas két fivérével gyárat ala- ított a németországi Harsenwinkelben, merikában már néhány évtizede isiért volt az arató-cséplőgép működési Ive. Claasék 1921-ben jelentették be i első szabadalmukat, amelyet azóta >bb mint 600 követett. Az első kom- ájnt a 30-as években gyártották, azóta Hannovertől mintegy 100 km-re délre :kvő település az Európában gyártott abonabetakarító gépek fellegvára lett. z innen kikerülő kombájnok, takar - lány-betakarító vágógépek, rendforga- >k napjainkban már az európai piacon ibb mint 30 százalékos részesedést ^ereztek. A gyár több mint 80 éves fennállása :a hangsúlyozottan a német precizitás » a gazdaságos termelés alapelveinek iegfelelő termékekkel érdemelte ki a rmelők bizalmát. Legújabb gépeikről éldául megtudhatjuk, hogy a Claas lega kombájnokba épített berendezés leggyorsítja a cséplést, így ezek a gé- ;k már 20-25-30 tonna szemet képeik kicsépelni óránként. A gép gyorsab- in haladhat, így kevesebb üzemanya- 3t fogyaszt. A megtakarítás elérheti a 5 százalékot is. Egy idényben átlago- in 500 hektár learatása után mintegy 2 tér literrel kevesebb üzemanyagot tsznál fel, mint a hasonló nagyság- ndű más típusú kombájnok. A maximális kihasználásra és a cél- :erűségre való törekvés, a gépek mi- 51 tökéletesebbé tétele érdekében a ig több mint 1 milliárd márkás éves irgalmának csaknem 5 százalékát űszaki fejlesztésre költi. Ennek ered- énye a Lexion fantázianévre hallgató gújabb típusú Claas kombájn is, nely teljesen új cséplőrendszerrel ja- tja a betakarítás minőségét. Abban a erencsés helyzetben voltunk, hogy a sérleti farmon egy sátorponyva alatt i is megszemlélhettük a Lexion kísérti példányát. Amint megtudtuk, a León egy teljesen új eljárással szalmarázók helyett forgódobokkal csupán elválasztja a szalmától a magot, ezáltal a teljesítménye felgyorsul, s óránként akár 40 tonna búzát is képes kicsépelni. Ha minden igaz, jövőre mutatják be a szakmai közönségnek, s 1997-ben kezdik meg sorozatgyártását. A Claas második titkos „fegyvere” az önjáró Xerion munkagép. Ezt még a hannoveri mezőgazdasági gépkiállítás látogatói is csupán makett formájában láthatták a Claas standján, mivel a gép piaci jelentkezését úgyszintén jövőre időzítették a gyár marketing-szakemberei. Ez a munkagép megtestesíti a traktor és a tehergépkocsi csaknem minden jellemző tulajdonságát, a teherszállításon kívül a talajműveléstől kezdve a trágyahordáson át a cukorrépa kiszántásáig nagyon sok művelet elvégezhető lesz vele. Kabinja gombnyomásra három pozícióba rögzíthető. Sorozatgyártását úgyszintén 1997-ben kezdik meg. A tanulmányúton jelenlevő szlovákiai agrárszakemberek azon a véleményen voltak, hogy a megbízható és gazdaságos működésű gépek ugyan sokba kerülnek, de megérik az árukat. A kizárólagos forgalmazási joggal bíró érsekújvári I.B.A. Kft. által behozott Claas kombájnokat, takarmány-betakarító vágógépeket, rendforgatókat és -gyűjtőket Szlovákiában is nagyon sok mezőgazdasági üzemben alkalmazzák. A cég által biztosított garancia, az alkatrészellátás pontossága olyan előny, amit a keleti mezőgazdasági gépek műszaki színvonalához és alkatrészellátásához szokott termelőink csak most értékelnek igazán. Ma már bármelyik szövetkezeti vezető kapásból kimutatja, milyen előnyökkel jár egy folyamatosan hiba nélkül működő betakarítógép. Illés Dusán, a Claas Slovakia munkatársa szerint a Claas gépek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, nem kis mértékben annak is köszönhetően, hogy a gépek beszerzési esélyei az állami támogatás lehetőségeivel is megnövekedtek. T. Szilvássy László Emlékezet óta hiszi, reméli -az ember: ha teste meghal, lelke, belső léte tovább él majd. E remény nélkül nem lennének Földünkön piramisok, katedrálisok, templomok, mecsetek. Szegényebb lenne az irodalom, a zene világa, mely magában hordozza e hit titokzatosságát. E hit túlélt mindenféle vallási tradíciót, e hit szembeszáll minden tudományos kihívással. Egy közvélemény-kutatás szerint a britek 50 százalékának, az amerikaiak 70 százalékának meggyőződése, hogy a halál nem a végleges vég. Valóban így van? Nem csak egy kívánságról, vágyálomról van szó, érzelmeink meghazudtolásáról, mert nem bírjuk elviselni a végleges elmúlás gondolatát? Vagy mégis van élet a halál után? Biztosan nem tudjuk - ez az igazság. \ \r./\iiFiii uiMiNik A modem orvostudománynak köszönhetően az orvosok egyre több embert tartóztatnak fel a halálba vezető úton, s hoznak vissza e világba. Bob Tumer is megjárta ezt az utat... „Felnéztem, s láttam a monitoron az egyenes vonalat. A nővérkék, az orvosok össze-vissza rohangáltak, családtagjaimat kiráncigál- ták a kórházi szobából. Pár pillanat, s már csak azt éreztem, amint kilebegek a testemből... ” Einer Poole a következőkre emlékszik: „Az egyik pillanatban még érzékeltem a megvilágított műtőasztalt, a másikban már messze fölötte voltam. Lenéztem az asztalon fekvő testre, s megdöbbenve állapítottam meg: Istenem, hisz ez én vagyok, az én testem fekszik ott, és valamit csinálnak vele az orvosok... ” Margót Grey: „Egyszeriben elértem a szoba plafonját, lenéztem és meglepődtem, milyen betegen nézek ki. Elhagytam ezt a beteg testet, de úgy éreztem, mintha csak egy öreg kabátból vetkőztem volna ki, amely egy életen át melegített, ám kiszolgált, félre kellett tenni. Könnyen váltam meg testemtől, mintha már semmi közöm sem lenne hozzá. Aztán hirtelen úgy éreztem, a plafon túl vastag, visszatart, nem enged. Sötét lett, a feketeség beburkolt teljesen. Hát ilyen érzés, ha meghal az ember - tűnődtem akkor. Ez a halál: az ember él, érzékel, tudja, kicsoda és nem fél... ” Nancy Evans Bush: „ Tudom, hogy nézett ki a kórház, s tudom, onnan a mennyek felé repültem, bele a sötétségbe. Mintha egy sétára indultam volna, könnyen, félelem nélkül... ” Kimberley Clark Sharp: „Amikor az a fény azt mondta, hogy vissza kell térnem, valósággal sokkolva voltam. Azt kértem, hogy ott maradhassak a világosságnál... ” VHA/H V IO II I 1‘NhH.t ív? Dr. Sherwin Nuland a Yale New Haven kórház orvosa, aki 32 éve a halálos betegek, úgymond, a halál közelében él. Íme az ő véleménye: „Évszázadok óta ismeretes, ha az agy kevés oxigént kap, és fizikai szerkezete megbomlik, hallucináció léphet fel. Hirtelen vérnyomáscsökkenésnél sok embernél — ki tudja milyen okból - olyan anyag képződik az agyban, amely vegyi összetételét tekintve a morfinhoz hasonló. Ezeket a vegyi anyagokat endorfin- nek nevezzük, s a páciensekre ugyanolyan hatással van, mint egy adag morfium. A legtöbb emberre nyugta- tólag hat, ám sokan eufóriába kerülnek - nagyszerűen érzik magukat, gyönyörű képeket látnak. Feltűnő, hogy a halál közelébe került emberek beszámolói azonos elemeket tartalmaznak: a fény, az alagút, melynek végén látnak egy patriarkális alakot, aki Isten lehet vagy rokonaikat látják. Ezek az elbeszélések annyira hasonlóak. Úgy vélem, a következő történik: az agy bizonyos - és mindig ugyanazon - részeiben hirtelen oxigénhiány lép fel vagy az endorfin hatása alá kerülnek, ami hallucinációhoz vezet. ” Dr. James Whinnery a US-Navy pilótáinak kemény, olykor életveszélyes kiképzésében segédkezik. Azaz, egészséges, fizikailag megterhelhető emberekkel foglalkozik. Többször láthattuk filmekben, a televízióban, milyen kiképzésben vesznek részt a pilóták, milyen „centrifugába” ültetik őket, mielőtt beszállhatnak a, mondjuk a hang terjedésénél kétszerte gyorsabb F-14-es gépekbe. Whinnery doktor nemegyszer mentett ki, majd vizsgált ki pilótákat, akik a centrifugában az őrült gyorsaságtól eszméletüket vesztették. Vizsgálatai alátámasztják azt a nézetet, mely szerint a látomásoknak, vízióknak fizikai alapjuk van. Az eszméletlen pilóták hasonló élményeket éltek át, mint a klinikai halálból visszahozott emberek: amikor magukhoz tértek ugyancsak fényességről, alagút- vízióról, nagyszerű érzésről, olykor a test elhagyásáról beszéltek. A különbség: egyikük sem élt át eszméletlen állapotban szellemi élményt, olyant, amelyről a klinikai halottak fel- gyógyulásuk után meséltek. Egy seattle-i gyermekorvos, dr. Melvyn Morse azon orvosok közé tartozik, akik nem biológiai alapon magyarázzák a halál közelében észlelt jelenségeket: „Kutatásaink világosan bizonyítják, hogy a halál közelében járt emberek megváltoznak. Nem csak pszichológiai szempontból - nos, tudják, hogy egyszeriben úgymond angyalokká válnak, például az alkoholista nem iszik többé. Ezek az emberek alapjaikban változnak meg, s ebből arra következtetek, hogy haláluk pillanatában Istennel találkoztak. ” Dr. Morse tehát megkérdőjelezi az orvostudomány úgymond iskolai bölcsességét. Gyermekéleteket mentett meg, számtalant a 15 év alatt. Tapasztalata szerint az emberi agy teljes mértékben tudatosítja, mi megy végbe testével a halál folyamatában. „Sokat beszélhetnék olyan páciensekről, akiket a klinikai halálból hoztam vissza ” - mondja. Az egyik gyerek a következőket mesélte neki: „Egy fényt láttam, s benne sok-sok jó dolgot. ” Egy másik gyerek szerint a fény nagyszerű titkot árult el neki, amely rendkívül fontos számára. A MA*iÍL Hl1 At»AN Rónáid Reagan, az amerikai exelnök névrokonának a története, élménye talán a legérdekesebb. Rónáid 12 éves volt, amikor megszökött otthonról, 15 évesen bandát alapított, amely autólopással foglalkozott. Jogosítvány nélkül száguldoztak a kocsikai, míg egy nap súlyos balesetet okoztak: egy embert megöltek, többet életük végéig nyomorékká tettek. Rónáid egy évet töltött a börtönben, 17 évesen szabadult. Húsz dollárral a zsebében, 15 éves feleségével egy öreg Forddal vágott neki a világnak. Amolyan Bonnié és Clyde módjára éltek egyik napról a másikra - ha elfogyott a pénzük, kiraboltak egy-egy boltot, benzinkutast, majd odébbálltak. 10 év múltán Severe Countyban a sors állta el Rónáid útját: az egyik üzletben összeverekedett a védekező eladóval, aki egy üveggel valósággal szétmarcangolta bal karját. „Minden egyes szívdobbanásnál a plafonig szökött a vérem ” - emlékezik vissza Rónáid. - Valaki riasztotta a feleségem, a mentőautót... Amint ott feküdtem, hirtelen úgy éreztem, sűrű füsttel telt meg a kocsi. A füstön át utaztam valahová, a füst felszállt, s sziklákkal övezett tavat vagy tengert pillantottam meg, majd furcsa agóniában levő embereket. Ismerős arcokat is láttam, olyanokét, akikkel korábban találkoztam, a bandámba tartoztak, s akik az erőszak útján szörnyű halált haltak. Azt mondták: ne jöjjek ide, mert innem nincs kiút, nincs menekvés... ” Rónáid Reagan, az egykori iskolakerülő, bandafőnök, betörő, kábítószer-kereskedő ma teológiát végzett prédikátorként keresi kenyerét. Az élet és halál között átélt élményei - mint dr. Morse állította - alapjaiban megváltoztatták. „Meggyőződésem, hogy a halál pillanatában a pokol szélén jártam, s csak isteni segítséggel menekültem meg ” - vallotta Rónáid. A Nachlese magazinból feldolgozta: (urbán) RIPORT 1995. december 17.
