Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-12-10 / 50. szám
1995. december 10. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1995. december 10. A NAP kel 07.33 - nyugszik 15.56 órakor A HOLD kel 19.22 - nyugszik 09.32 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük JUDIT -RADÚZ valamint Eulália, Loretta, Miron nevű kedves olvasóinkat Judit - héber eredetű, jelentése: Judeából származó nő. december 11. Árpád december 12. Gabriella december 13. Luca, Otília december 14. Sziiárda december 15. Valér december 16. Etelka Cabuzisz Csesszi a csalódás legbiztosabb megközelítéséről Ha már tisztáztad magadban, hogy ő volt a legnagyobb, mi a biztosíték arra, hogy már csak kisebbek lesznek... (Murphy) Uasúrnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (» 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (» 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (« 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit (» 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (» 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratisla- va, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Telefax: 36 45 29. Szedés és képfeldolgozás: Vox Nova Rt. Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magán- személyeknek: 81915 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint-KA- PA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi meg- rendelések:ES PNS vyvoz tlace; Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását enge-délyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. A nem megrendelt kéziratokat, fény-képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza; a közlendő írások szerkesztésének jogát fenntart- juk.Előfizetési díj negyed évre 117 korona. A HANG-KÉP műsormellékletének nyomdakész előállítása: MTI Kiadó Kft. Felelős vezető: Kohut Tibor ügyv. igazgató. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (» 210/4460; fax: 210/4467) Adminisztráció - »210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig Sie<Vie^oes O.S'do i VASÁRNAP: 165 éve, 1830. december 10-én született Tisza Kálmán gróf, politikus, miniszterelnök, akadémikus. • 145 éve, 1850-ben halt meg Józef Bem lengyel katonatiszt, vagyis Bem József, a magyar szabadságharc honvédtábornoka, aki a világosi fegyverletétel után emigrált, és a török hadseregben Murád Tevfik pasa néven parancsnokként szolgált. • 120 éve, 1875-ben hunyt el Toldy Ferenc irodalomtörténész, kritikus, a „magyar irodalomtörténet-írás atyja”. • 105 éve, 1890-ben született Badalik Bertalan hitszónok, veszprémi püspök. • 100 éve, 1895-ben született Török Sophie Baumgarten-díjas költőnő, családi nevén Tanner Ilona, Babits Mihály felesége. • 50 éve, vagyis 1945 óta december tizediké az emberi jogok napja. HÉTFŐ: 245 éve, 1750. december 11-én született báró Wesselényi Miklós politikus, erdélyi nagybirtokos, szenvedélyes, féktelen természetű ember. • 185 éve, 1810-ben született Alfréd de Musset francia költő és író. • 180 éve, 1815-ben született Apor Károly báró, királyi táblai elnök, országos hírű mintagazda, a takarmánysilózás egyik legelső magyar kezdeményezője. • 75 éve, 1920-ban született Kiss Roóz Ilona Mun- kácsy-díjas keramikus. • 65 éve, 1930-ban született Berend T. Iván Kossuth- és Állami-díjas gazdaságtörténész. • 50 éve, 1945-ben született Márkus Béla irodalomtörténész és kritikus, aki főként a kortárs magyar irodalommal foglalkozik. KEDD: 225 éve, 1770. december 12-én Pozsonyban született Blaschke János rézmetsző, a legjobb magyar rézmetszők egyike. • 100 éve, 1895-ben halt meg a szímői születésű Jedlik Ányos bencés szerzetes, természettudós és feltaláló, a kísérleti fizika kiváló művelője és oktatója. • 100 éve, 1895-ben született Török Rezső író, színpadi szerző, újságíró. Rendkívül termékeny szerző volt, több mint száz művet írt. Regényei olaszul és spanyolul is megjelentek. • 80 éve, 1915-ben született Frank Sinatra Oscar- díjas amerikai énekes, filmszínész. SZERDA: 175 éve, 1820. december 13-án hunyt el gróf Széchenyi Ferenc főispán, helyettes országbíró, nagybirtokos, a Magyar Nemzeti Múzeum és könyvtár alapítója, Széchenyi István apja. • 75 éve, 1920-ban született Egerszegi Sándor Kossuth-díjas agrármérnök, az Egerszegi-féle homokjavítás, a homoktalajok termőképességének fokozását szolgáló módszer kidolgozója. • 10 éve, 1985-ben halt meg Beck András Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrász, Beck Ödön szobrászművész fia. CSÜTÖRTÖK: 200 éve, 1795. december 14-én született Bölöni Farkas író és utazó, az 1830-as évek elején kibontakozó reformmozgalom egyik jelentős és közismert erdélyi képviselője. • 165 éve, 1830-ban született Madarász Viktor festő, aki műveiben a magyar történelem hősi és tragikus emlékeit idézte a nemzeti szellem ébren tartására. • 150 éve, 1845-ben született Ray Rezső svájci származású magyar építész, a siófoki fürdőtelep egyik alapítója. • 100 éve, 1895-ben született Szentpál Olga táncpedagógus, koreográfus, a Dalcroze-módszer képviselője, aki a történelmi társastáncok rekonstrukciójával foglalkozott. Ugyanebben az évben és napon született félje, Rabinovszky Máriusz művészettörténész és kritikus, valamint a francia költő is, Paul Eluard. • 5 éve, 1990-ben hunyt el Friedrich Diirrenmatt svájci dráma- és prózaíró. PÉNTEK: 180 éve, 1815. december 15-én keresztelték meg - születési adatai ismeretlenek - Berde Mázsa ügyvédet, politikust, erdélyi kormány- biztost. Végrendeletében jelentős vagyonát az unitárius egyházra hagyta, többek között azzal a kikötéssel, hogy abból a kolozsvári, tordai és székelykeresztúri unitárius gimnáziumok kétszáz diákjának naponta egy-egy ingyen cipót juttassanak. Ez volt a híres Berde-cipó. • 90 éve, 1905-beh született Vilt Tibor Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész, Schaár Erzsébet szobrász férje. SZOMBAT: 225 éve, 1770. december 16-án született Ludwig van Beethoven német zeneszerző, minden idők legnagyobb zeneszerzője. Más feljegyzések viszont december 17-ét jelölik meg születése dátumaként. • 50 éve, 1945-ben ezen a napon kezdődött a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia külügyminisztereinek moszkvai konferenciája a leszerelésről és az atomfegyverek betiltásáról. • 30 éve, 1965-ben halt meg William Somerset Maugham angol próza- és drámaíró. KÖRKÉRDÉSÜNK: TVIit szól nyelvtörvényhe/:*. > PÁLKOVÁCS SÁNDOR, gépészmérnök, Jánosi- Egyelőre még nem ismerem érdemben ezt a törvényt, így nyilatkozni sem tudok róla igazán. Csak annyit tudok, amit a sajtóban, a tévében hallani lehetett róla. De alapjában véve nem helyeslem, hogy egy ilyen törvényt jóváhagytak a szlovák parlamentben. Ez szerintem egy nemzet szegénységi bizonyítványa. Mert micsoda képtelenség az, hogy valakit meg lehessen büntetni azért, mert egy nyelvet nem bír hibátlanul vagy teljesen?! FEHÉR EDIT, háztartásbeli Bolgárom,- Sokan félnek tőle, ha úgy lesz, ahogy mondják. Hogy már ezután nem beszélhetünk magyarul az orvosnál, az üzletben. Ilyen korban, mint én is vagyok, ez már nem mindegy. A faluban mindig magyarul beszélünk, még Losoncon is megértettem magam eddig. Az orvosnál, a hivatalban is elmondtam a gondom-bajom úgy, ahogy tudtam. Hogy lesz ezután, nem tudom. Megbüntetnek, ha magyarul beszélek? Tán tolmácsot fog kelleni fogadnom? És az idősebbek hogy boldogulnak majd? A mi korosztályunk még úgy-ahogy tud szlovákul, legalább a konyhanyelvet megtanulta, de bizony hivatalos helyen én sem nagyon merek beszélni. A képviselőinknek valamit tenniük kell, mert ez így nem lesz jó... N.N. nyugdíjas, Gesztete- A törvényről sokat nem tudok, de mégis aggódom. Mi magyarok vagyunk, és továbbra is magyarok szeretnénk maradni. A falu, ahol élek, egy színtiszta magyar község, és eddig csak magyarul beszéltünk. A hivatalban, az utcán éppúgy, mint otthon. Szlovákul nem is tudok igazán jól. Egyelőre azonban még nem volt problémám emiatt, pedig már fürdőn is voltam, tiszta szlovák vidéken. Hogyan lesz mindez ezután, nem tudom... JAKAB ELEONÓRA, főiskolai hallgató, Gortva- Egyáltalán nem tartom helyénvalónak. Személy szerint nem is beszélek róla szívesen. A szlovák diáktársaim helyeslik, nekünk, magyaroknak más a véleményünk, ezért ha lehet, kerüljük ezt a témát. Minek fölöslegesen a konfliktust keresni. Nekem eddig nem volt problémám a nyelvtudásom miatt, a szlovákokkal szlovákul, a magyarokkal magyarul beszéltem. A szüleim, nagyszü- leim viszont aggódnak a jövő miatt, s az ő aggodalmuk most már énrám is átragadt, magam is félek, hogyan lesz ezután, hol beszélhetünk majd magyarul. Talán már csak a házunk falai között?! LADISLA V Sí LA VECKY, nyugdíjas, HostiSovce- Én egyszerű falusi ember vagyok, a politikáról nem sokat tudok, de ezzel a törvénnyel egyetértek. A mi fiatal köztársaságunknak szüksége van rá. Mert az mégse járja, hogy akik nem dolgoznak, jól élnek a segélyekből, mi meg, akik egész életünkön át gürcöltünk, csak csekélyke nyugdíjon tengődünk. Meéiar nekünk jót akar, csak hát egyedül ő se sokat tehet. Ezzel a törvénnyel is azt akarja, hogy nekünk, egyszerű embereknek jó legyen. Engem nem zavar, ki hogyan beszél, beszéljen mindenki úgy, ahogy tud... KARCAG ZSOLT, főiskolai hallgató, Fülekkovácsi- Noha magát a törvényt nem ismerem, nem is volt módomban még megismerkedni vele, elítélem a gondolatát is. Amit eddig hallottam róla, annak alapján egyértelműen alkotmányellenesnek tartom, mert korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogait, s ahogy hallottam, egyúttal a szlovákok jogait is sérti. Megszületését egyértelműen a kormánykoalíció vétkének tartom, bár a szavazásnál néhány ellenzéki párt is csalódást okozott. Nem tudom, mit várnak tőle, ha ezzel akarnak visszavágni az „ezeréves elnyomásért”, csak sajnálni tudom őket. (forgon) Vlado Gfoss felvételei Kétszázhuszonöt évvel ezelőtt, 1770 decemberében született az a német zeneszerző, akit az európai zenetörténet egyik legnagyobb alakjaként tartanak számon. Maradandó értékű művei közül a legismertebbek az V. és a IX. szimfónia. Bizonyára nem lesz nehéz választ adni kérdésünkre: ki a zeneszerző? 1. Ludwig van Beethoven 2. Wolfgang Amadeus Mozart 3. Johann Sebastian Bach Megfejtéseiket levelezőlapon küldjék szerkesztőségünk címére. A beküldők közül kisorsolt szerencsés tippelő ismét 1500 korona jutalmat kap. A nyertes nevét az Új Szó december 13-i száma közli. Jó szórakozást, jó böngészést! A múlt heti BÖNGÉSZŐ helyes megfejtése: az Ifjú Szivek 40 éves. a lopakodó reszlovakizációról A szlovák nacionalisták az itt élő magyarság beolvasztásáról egy percre se mondtak le. A második világháború után nem sikerült felszámolni őket sem kitelepítéssel, sem reszlovakizációval. Mostanában a szlovák történészek és a nemzeti érzésektől túlfűtött hazafiak mélyen hallgatnak a reszlovakizációról, a megjelent utalások pedig az elmagyarosodott szlovákoknak a nemzet kebelére történt visszatéréséről hozsannáznak, pedig a valóságban a magyarok felszámolása volt a cél Az új nemzedék a tájékozódásban csak a hamisításokra van utalva, azonban mi, akik átéltük ezt a kort, tudjuk, hogy semmilyen ősünk nem volt szlovák, amikor a kitelepítésektől való félelmükben, munkahelyük megőrzéséért szüléink reszlovakizáltak. Minimális szlovák nyelvtudás sem volt szükséges. De már akkor lerakták a nyelvtörvény alapjait, amelyet most, 1995-ben keresztülhajszoltak a parlamentben. A nacionalisták egyik szószólója, Móric nemzeti párti képviselő parlamenti hazafias beszédében kijelentette: „Eleget járok-kelek Szlovákiában, de egyetlen magyarral sem találkoztam. Csupa szlovák került az utamba. Nem hiszik? Nézzék meg a dél-szlovákiai temetőket. A nevek magyar átírása sem tudta kitörölni az elhunytak szlovák származását.” Micsoda demagógia, micsoda hazugság! A csallóközi, a bodrogközi temetők ennek az ellenkezőjéről tanúskodnak. Ebből logikusan következik, hogy mindenkit vissza kell szlovákosítani, aminek első lépése a nyelvtörvény. Móric úrnak még az sem tetszik, hogy „néhány éve még alig 7 százalék volt a szlovákiai magyarok száma, ma pedig 11-15 százalékról beszélnek”. Az eszébe sem jut, hogy nem a magyarok szaporodtak, hanem a rendszerváltás visszaadta az emberek reményét, hogy egy demokratikus országban szabadon élhetik, fejleszthetik nemzetiségi életüket, és ezért merték a reszlovakizáltak is magyarnak vallani magukat. Csupán az elvakult nemzetállami megszállottak nem látják ezt. Miért hozakodok elő a reszlovakizációval? Azért, mert a nyelvtörvényt egyenes folytatásának tekintem. Ez is a magyarság, Móric úr szerint az elmagyarosodott szlovákok beolvasztását szolgálja, rafináltabb módszerekkel, lopakodva. Célja a magyar nyelv teljes kiszorítása a közéletből a családba, magánéletbe. Közben fittyet hánynak a nemzetiségek alkotmányban biztosított nyelvhasználatára. Az alternatív oktatás napirenden tartásával folytatódik az anyanyelvűnk megmaradását biztosító magyar iskolák elszlovákosítása. Sőt, megtévesztő, új kényszerítő módszereket is kipróbálnak. Mintha a magyar gyerekek megfelelő tanterv, módszertan mellett nem tudnának megtanulni szlovákul úgy, mint a világ számos országában kétnyelvűségre kényszerült társaik. Nem elég az, hogy több ezer magyar gyerek szlovák iskolákba jár, ahol elvesztik nemzeti identitásukat, kultúrájuk, történelmük ismeretét és egy más nemzet tagjává nevelik őket? Többségükből már soha nem lesz őseikhez hasonló magyar ember. Sokan felemások lesznek, de nagy részük elszlovákosodik. Ráadásul most már a magyar iskolákból is kezdi kiszorítani a magyar nyelvet a szlovák. Csak a vak nem látja, hogy ez is a lopakodó reszlovakizáció. Egyelőre 23 óvodában, 3 középiskolában és egy alapiskolában folyik alternatív oktatás. Azonban az egész államgépezet nyomást gyakorol a tanítókra és a szüléikre, hogy fogadják el a magyar iskolák elszlovákosítását. Sajnos, az elfásult emberek kitartása egyre bizonytalanabb, pedig még hivatalos kényszer sincs, még védekezhetünk. Magyar politikusaink mindent elkövetnek jogaink védelmében, a nacionalista hazafiak ezért nevezik őket dühödten irredentáknak. Azonban nem ártana a nyelvtörvény ellensúlyozására összehívni egy országos tanácskozást, ahol a szlovákiai magyar értelmiség színe-java higgadtan, minden felesleges magyarkodás nélkül, a szlovák nép nemzeti érzéseit nem sértve megvitatná, hogyan lehet ellensúlyozni az el- szlovákosítás ránk nehezedő nyomását. Mit lehet és mit kell tenni azért, hogy törvényes keretek között megvédjük anyanyelvűnket, fejlesszük kultúránkat. Azt hiszem, hogy egy ilyen anyanyelvvédő segélykiáltáshoz támogatókat lehetne találni az egész világon, nemzetközi szervezetekben és talán még a szlovákok között is. Tenni kell valamit. Szűcs Béla
