Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-11-26 / 48. szám
1995. november 26. „ GYEREMEKVILÁG ___________(LITVÁN NÉPMESE)___________ A f avágó az átmenti árok partján ült, és kenyeret evett. Hirtelen egy farkas termett előtte, s azt kérdezte:- Ember, mit eszel?- Kenyeret.- Adjál belőle nekem is! A favágó letört egy darab kenyeret, s a farkasnak adta. A farkas megette, s így szólt:- Ti, emberek igen jó ételeket esztek. Ilyen kenyeret mindennap szívesen ennék.- Igen? - kérdezte a favágó. - Akkor vess búzát, s ehetsz annyit, amennyi beléd fér.- Úgy is lesz! - örvendezett a farkas. - Taníts meg rá, hogyan kell! A favágó tanítani kezdte a farkast.- Először fel kell szántanod a földet - mondta.- S máris lesz kenyerem...- Hogyisne! Boronálás után vethetsz...- S akkor már lesz kenyerem?- Várj még egy kicsit - mondta a favágó. - ősszel elveted a magot, a telet a magok a földben töltik, tavaszra kikelnek, s nyáron...- Nyáron már ehetem is a kenyeret!- Még mit nem akarnál? A búzát le kell aratnod, kévékbe kötnöd, kiszárítanod, aztán...- Lesz kenyerem! - kiáltotta a farkas.- Dehogy lesz! - mondta a favágó. - A búzát ki kell csépelned, meg kell tisztítanod a pelyvától, el kell vinned a malomba, s lisztté kell őröltetned...- És megenni!- Ugyan, farkas koma! - mondta a favágó. - A búzából tésztát kell csinálni, élesztőt hozzáadni, bedagasztani, s a kemencébe rakni...- Aztán a kemencéből kivenni a kenyeret!- Úgy van. S már eheted is a finom kenyeret. A farkas sóhajtott egy nagyot, s így szólt:- Nem kell nekem kenyér. Valahogy elment tőle az étvágyam.- Miért? - kérdezte a favágó.- Nagyon sokáig kell rá várni - mondta a farkas. - Inkább adj tanácsot, hogyan lakhatnék jól minél előbb? A favágó elgondolkozott, aztán így szólt:- Jól van. Szaladj ki a rétre. Ott legelészik egy ló meg a kiscsikó. Fald fel a kiscsikót! A farkas megörült a jó tanácsnak, s vágtatott ki a rétre. Látja, hogy ott legel a ló meg a kiscsikó. Amikor az állatok közelébe ért, így szólt:- Te kiscsikó! Az ember megparancsolta nekem, hogy faljalak fel!- Rajta! - mondta a kiscsikó, s fürgén bebújt az anyja hasa alá. A farkas ráordított:- Te bújócskát akarsz velem játszani? S indult, hogy elkapja a kiscsikót. De a ló úgy megrugdosta őt a patáival, hogy ordas koma nagyot nyekkenve elterült a füvön. Visszasomfor- dált az emberhez.- Elment az étvágyam a kiscsikótól is - mondta.- Miért? - kérdezte a favágó.- Miért? Mert az anyjának nagyon kemény patái vannak. Jól összerugdosott. A favágó ismét elgondolkodott, majd így szólt:- Akkor szaladj a másik rétre. Ott egy bárány legelészik. Annak jóval kisebbek a patái. A farkas máris rohant a rétre. Amikor meglátta a bárányt, így szólt:- Te bárány, az ember megparancsolta, hogy faljalak fel!- Ha az ember megparancsolta, mit tehetünk? - mondta a bárány nyugodtan. - Csak arra kérlek, ne szaggass szét, és kíméld meg a bundámat is. Menj oda tehát a kerítéshez, tátsd nagyra a szád, én pedig nekifutok, s egyenesen a torkodba ugróm. A farkas úgy is tett, s várt. A bárány nekifutott, s teljes erővel felöklelte a farkast. A farkas elterült a réten, s vagy két órába tellet, míg magához tért. A bárány közben már messze járt. A farkas aztán feltápászko- dott. Kinyitotta a szemét, forgatta a fejét jobbra meg balra, de a bárányt sehol sem látta. Végül megszólalt:- Hát most felfaltam azt a bárányt vagy nem? Nem látom sehol. Ez azt jelenti, hogy mégiscsak felfaltam... Sági Tóth Tibor fordítása Rácz Noémi illusztrációja Z. NÉMETH ISTVÁN Felméréskor A hangyaboly, ha felbolydul, nem jár zajjal, ám de juj, ha egy osztály feljajdul, a helyiség is megmozdul. Felmérés lesz? Félelmetes! Tollbamondás? Rettenetes! Nagydolgozat? Ó, kárhozat! Leszakad az égboltozat! Tanár bácsi! Kérem szépen! Inkább majd a jövő héten! És majd akkor is megkérem, hogy majd inkább jövő héten! Vagy jövőre! Ez már többnek tetszik. Mondják: remek ötlet! Mert amit ma megtehetsz, jól halaszd el! Ez a hecc! BETTES ISTVÁN Szenet kapott... szenet kapott a gúnár egy jó fuvar kokszot ám szép fehér ingben szép fehér kabátban fehér pantallóban hogyan lapátoljon? szenet kapott a gúnár nyújtogatja a nyakát kivel dolgoztasson? T4/Í CteőL €L (lá/Utáí Amikor cica kerül a családba, sokan megfeledkeznek az elragadóan kedves jövevény éber, érdeklődő, jó megfigyelő és ezért gyorsan tanuló természetéről, s ilyenkor nem megfelelő kezdeti bánásmóddal a további jó kapcsolatot eleve elronthatják. A kezdeti kellemetlen élmények például ria- dozó vagy támadó természetűvé alakítják macskánkat. Csak a macskatermészet viselkedési karakterének megértésével, a számára kellemetlen hatások következetes szem előtt tartásával, jó bánásmóddal érhetjük el, hogy ragaszkodjon hozzánk, és bizonyos fokig engedelmeskedjen nekünk. Ha elégedettségünket hangos szidással, kiabálással fejezzük ki vagy netán megütjük a macskát, ezzel nemhogy leszoktatnánk a számunkra nemkívánatos cselekvésről, hanem a megbüntetett állatot menekülésre, szorult helyzetben támadásra késztetjük, s örökre félni fog tőlünk. Ezért az új jövevény lakásban való elengedésekor nagyon fontos, hogy kezdetben fokozott nyugalmat biztosítsunk számára az új környezetével való megismerkedéshez. Mindig halkan beszéljünk hozzá, s hagyjuk, hogy maga vizsgálja meg a lakás minden zegét-zugát. Mutassuk meg neki toalettedényét, etetőtálkáját, tejes- és vizesedényét. Meg is kínálhatjuk valami jó falattal, bár valószínű, hogy ezt nem fogja nyomban elfogyasztani. Ha már van macskánk vagy kutyánk, lehetőleg csak másnap eresszük őket össze. Fontos azonban, hogy ne mindjárt a macska kezébe kapásával és simo- gatásával kezdjük erőszakos barátkozásunkat, hanem várjuk meg, amíg az közeledik hozzánk, hogy megsimogassuk. Tanításkor arra ügyeljünk, hogy a jutalmat - kedvenc falatjait vagy a simogatást - a kellő időben és módon alkalmazzuk. Mivel érzékenyen reagál a hangokra, teljesen felesleges kiabálni vele. Kedves, halk hanglejtéssel hamarabb érünk célt nála, de a macska csak olyasmit hajlandó véghez vinni, ami neki hasznos vagy kellemes. K' Rácz Noémi rajza SZUBRAMANJÁ BHARATI Minden bajnak megvan az oka Vedapur városában élt két jó barát: a tanító és a kereskedő. Ügy esett, hogy egyszer a tanító pénzt kért kölcsön a kereskedőtől. Telt-múlt az idő, de a tanító sehogy sem tudta visszafizetni az adósságát. A fösvény kereskedő egyre jobban nyugtalankodott, még aludni sem tudott. Ráadásul még a lába is megdagadt. A látogatására siető jó barát gondterhelten kérdezte:- Drága barátom, de mitől dagadt meg a lábad? A ravasz kereskedő gyorsan válaszolt:- Megerőltettem, miközben házaltam, mert az adósaim jószántukból nem hozzák a kölcsönöket. Nemsokára nagyon megfázott a tanító, és ágynak esett. Meghallotta ezt a kereskedő, s azonnal barátja látogatására indult. Sóhajtozva mondta:- Micsoda szerencsétlenség! Hát hol tudott így megfázni? Kint tombol a nyár...- Drága barátom, a házba, ahol egy fillér sincs, a nyavalya is hívatlanul toppan be - válaszolta a tanító. A kereskedő fanyarul mosolygott és sietve távozott. Koday Berta fordítása Gondolkodom, tehát, Almagyűjtés Gyűjteni nem kell, hiszen mi már összegyűjtöttünk egy kosárra való szép piros almát. Te csak számold meg, mennyit tettünk a kosárba, aztán add hozzá azt az egyet is, amelyik már nem fért a halom tetejére. Nos, mennyi almát számoltál össze? Készítette: Miroslav Motycík L Á 0 N V Ő I R H A S I C D U L Festmény lóugrásban Ha a bal felső sarokban lévő L betűtől indulva lóugrásban haladsz, akkor Szinyei Merse Pál ismert festményének címét kapod. Tehát mi a kép címe? , Készítette: Kovács Sándor Szerkeszti: Tallósi Béla MEGFEJTÉS Az október 29-ei számunkban közölt feladat megfejtése: Az A-val jelölt úton. Nyertesek: Tóth Lívia, Bátorkeszi; Tané Tivadar. Párkány; Grós Jancsi, Nagykapos; Niznik Éva, Tiszacsemő; Lali Péter, Rimaszécs.
