Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-07-16 / 29. szám
1995. július 16. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1995. július 16. A NAP kel 05.09 - nyugszik 20.46 órakor A HOLD kel 22.45 - nyugszik 10.09 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük VALTER - DRAHOMÍR valamint Bárót, Euszták, Fausztusz, Karméla, Karmelina, Kármen, Kont, Mariéne, Rajnáid, Rla nevű kedves olvasóinkat Valter - a német Walter névből ered. Jelentése: uralkodó sereg. július 17. Endre, Elek július 18. Frigyes július 19. Emília július 20. Illés július 21. Dániel július 22. Magdolna Anixia Preotzitz feljegyzései Ha kell, attól még nem biztos, hogy kellemes. (Murphy) Uasárnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (® 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madl Géza (« 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit (» 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratis- lava, Prlblnova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Telefax: 36 45 29. Szedés és kép- feldolgozás: SGT Plus és Da- nublaprint, Bratlslava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratlslava, Prlblnova 25., 8. emelet. Ügy- félfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Media- print-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS Igazgatósága, Prlblnova 25, 813 81 Bratlslava. A beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük vlsz-sza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Prlblnova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (« 210/4460) Adminisztráció - «210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig SZ6inWeS os'd VASÁRNAP: 255 éve, 1740. jülius 16-án halt meg Kupeczky János festőművész, barokk arcképfestő. # 105 éve, 1890-ben született Lénárt Eáit pszichológus, aki elsők között állította a pszichológiát a mindennapi élet szolgálatába. • 75 éve, 1920- ban hunyt el Benczúr Gyula festő, a 19. századi magyar akadémikus történeti festészet egyik jelentős alakja, e 10 éve, 1985-ben halt meg Heinrich Böll Nobel-díjas német író. HÉTFŐ: 145 éve, 1850. július 17-én született Román Abt svájci feltaláló, a fogaskerekű megalkotója. • 135 éve, 1860-ban született Kemény Ferenc pedagógus, tanügyi író, az olimpiai mozgalom úttörője, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar alapító tagja. • 75 éve, 1920-ban született Juan Antonio Samaranch spanyol diplomata, a nemzetközi olimpiai mozgalom egyik kiemelkedő egyénisége. • 70 éve, 1925-ben született Nagy László költő, műfordító. Sajátos versformája az úgynevezett hosszúének. • 50 éve, 1945-ben ezen a napon kezdődött a potsáami értekezlet. KEDD: 385 éve, 1610. július 18-án hunyt el Caravaggio olasz festő, a barokk egyik legnagyobb képviselője. • 150 éve, 1845-ben született Tristan Corbiére, fiatalon elhunyt francia költő, a tenger szerelmese és énekese. • 145 éve, 1850-ben született Deák Ébner Lajos festőművész. • 50 éve, 1945-ben született Duray Miklós geológus, politikus, az Együttélés Politikai Mozgalom országos elnöke. • 15 éve, 1980-ban halt meg Komlós János író, újságíró, színigazgató. SZERDA: 95 éve, 1900. július 19-én született Remenyik Zsig- mond író. Jogi tanulmányait húszéves korában megszakítva hat évet töltött kalandos körülmények között Dél-Amerikában. Hazatérése után kapcsolódott be az irodalmi életbe. Regényeiben a vidéki kúriák világát ábrázolta erős kritikai hajlammal. • 90 éve, 1905-ben született Karsai Ferenc bencés szerzetes, filológus, történész. Verseket írt, műfordítással foglalkozott, a kódexkutatás elismert szakértője volt. • 85 éve, 1910-ben született Bóka László, József Atti- la-díjas író, irodalomtörténész. CSÜTÖRTÖK: 100 éve. 1895. július 20-án született Moholy-Nagy László festő, fényképész, művészeti szakíró. Bécsben, Berlinben élt, majd a fasizmus elől menekülve Angliában és végül Chicagóban telepedett le. • 100 éve, 1895-ben született Tüdős Klára iparművész, jelmez- tervező. • 50 éve, 1945-ben hunyt el Paul Valéry francia költő, író, irodalomkritikus. • 10 éve, 1985- ben halt meg Nádor Vera divattervező, iparművész, a Pesti Divat című lap felelős szerkesztője. PÉNTEK: 480 éve, 1515. július 21-én született Neri Szent Fülöp, vagyis San Filippo olasz költő, katolikus rendalapító, akit XV. Gergely pápa iktatott a szentek sorába. • 140 éve, 1855-ben hunyt el Per Dániel Amadeus Atterbom, a svéd romantika egyik legnagyobb költője. • 80 éve, 1915-ben született Sándor Károly grafikus, karikaturista, a Ludas Matyi című vicclap munkatársa. SZOMBAT: 240 éve, 1755. július 22-én született Martinovics Ignác apát, filozófus, természettudós, a magyar jakobinus mozgalom vezetője, akit négy társával együtt - felségsértés és hazaárulás vádjával - a budai Vérmezőn lefejeztek. • 10 éve, 1985-ben halt meg az eredetileg orvos Illés Endre, József-Attila- és Kossuth-dljas író, kritikus, műfordító. KÖRKÉRDÉSÜNK: att vagyok egy kicsit elkenődve. Rosszabbra sikeredett, mint ahogy vártam. Az is elkeserít, ha összeveszek a barátommal, de a „harag- szomrád” szerencsére nálunk nem szokott hosszú ideig tartani, általában gyorsan kibékülünk. Viszont sokkal érzékenyebben érint, hogy végleg elesek egy bevált kereseti lehetőségtől. Eddig a hétvégeken pia- coztam, paprikát, paradicsomot árultam. Mivel nincs meg az előírt pénztárgépünk, ennek már vége. KRASCSENICS IMRE buszsofőr (Nádszeg) Hát azt bizony sokáig lehetne sorolni. Említhetném például a buszjegyek drágulását. Noha nem mi tehetünk az áremelésről, az utasok zöme mégsem azokat szidja, akik azt jóváhagyták, hanem bennünket. mert mi vagyunk a „végrehajtók”. Az egyre nehezebb életkörülmények is elkeserítenek. Feleségem munkanélküli, így csak az én fizetésemből kell kijönnünk. ami két kiskorú gyermek mellett bizony művészet. az állásomból, egy pozsonyi bárból, ahol pin- cémőként dolgoztam. Ha találok is a fővárosban munkahelyet, az utazási költségek annyira megemelkedtek, hogy az ingázás felemésztené a fizetésem jó részét. De a magyar iskolák elleni támadás és a jelenlegi politikai helyzet sem vidítja fel az embert. ÁRVA RENÁTA munkásnő (Nagymagyar) Jelenleg az a legnagyobb gondom, hogy véget ért a tanév, és én nem tudom, hogy a vakáció heteiben hová, kihez helyezzem el két gyermekünket. A férjem későn jár haza a munkából, én Pozsonyban dolgozom, úgyhogy nem ügyelhetek rájuk. A nagyszülők, sajnos, nem a mi falunkban laknak. Ráadásul az egyik nagymama még munkaviszonyban van, a másik pedig beteg. A szüntelenül emelkedő árak, beleértve a most megdrágult buszjegyeket, szintén nem töltenek el optimizmussal. BARTÓK GYULA adjunktus (Pozsony) Hogy mitől vagyok rosszkedvű? Elsősorban attól, hogy a kormányzat hülyének nézi a nemzetet, az itt élő embereket, összevissza hazudoznak, felelőtlen kijelentéseket, ígéreteket tesznek. Vegyük csak a privatizációnál kialakult helyzetet, a vagyonjegykönyvek körüli bizonytalanságot, vagy a kisebbségek ellen hozott diszkriminatív intézkedéseket. Hát ezek azok a dolgok, amelyek már egy jó ideje stresszben tartanak. NÉMETHNÉ TÓTH BERNADETT elektrotechnikus (Csallókóz- csütörtök) Engem az emberek között uralkodó áldatlan viszony keserít el a leginkább. Mintha nem lenne elég a nyakunkba zúduló sok-sok baj. Ármánykodunk, gáncsoskodunk, árulkodunk, irigykedünk egymásra. Úgy tűnik, sokunkból már sajnos teljesen kiveszett az önzetlenség, a segítőkészség, a felebaráti szeretet. Lejegyezte és fotó: (ordódy) BÖNGÉSZŐ Játékunkat a Babits Kiadó komáromi kereskedelmi képviselete támogatja Örömmel tölt el bennünket, hogy versenyünk továbbra is nagy népszerűségnek örvend olvasóink körében. E héten ismét a VASÁRNAP böngészésére invitáljuk önöket. Víz alatti csodák címmel múlt heti, 28. számunkban Ordódy Vilmos riportját olvashatták egy nemzetközi hírű, komáromi búvár-fotósról. Kérdésünk: hogy hívják az elismert hazai búvárt? 1. Csukás László 2. Csukás István 3. Kovács István Megfejtéseiket levelezőlapon küldjék szerkesztőségünk címére. A beküldők közül kisorsolt szerencsés tippelő ismét 1500 korona jutalmat kap. A nyertes nevét az Üj Szó július 19-i száma közli. Jó böngészést, jó szórakozást! A múlt heti BÖNGÉSZŐ helyes megfejtése: Szabó István a Mephistóért. főórát' a kétnyelvűségről Csehszlovákiában születtem, így egész életemet végigkíséri a kétnyelvűség, akárcsak sok tízezer itt lakó honfitársamét. Számomra a két nyelv megtanulása természetes volt, de be kell vallanom, hogy életem alkonyán sem tudok szlovákul úgy fogalmazni, mint magyarul. Egyszerűen magyarul gondolkodom és agyamban magyarul sorjáznak szépen a mondatok, amelyeket a csodálatos „komputerem” másodpercek töredéke alatt lefordít szlovákra. Azt hiszem, akikről azt mondják, hogy anyanyelvi szinten beszélnek több nyelvet, lényegében azok is az anyjuktól tanult nyelven gondolkodnak, ha még nem felejtették el a nyelv lelkét, ha nem asszimilálódtak. Mostanában a szlovák sajtó tele van „megható” gondoskodással a magyarokról. Ugyanis a legszjovákabb szlovákok nem akarják, hogy elszigetelődjünk, műveltségünk, képzettségünk csorbát szenvedjen és ne érjük el a többség kulturális színvonalát, amit természetesen csak szlovákul lehet megszerezni. Szerintük ezzel ki- rekesztjük magunkat az érvényesülés valamennyi területéről. A kampányhoz hozzátartozik az is, hogy az egyetlen idegen nyelvet nem beszélő szlovák politikusok gyakran kipellengérezik a magyar képviselőket, hogy nem ékes irodalmi nyelven szólalnak fel Nos, segíteni akarnak a magyarokon, ezért találták ki az alternatív oktatást és ezért ötlötték ki az államnyelvről készülő törvénytervezetet. Azonban a legtöbb magyar szülő nem hiszi el hogy gyerekük érvényesülésének legfőbb feltétele a szlovák nyelv ékes ismerete. Akiknek kétségeik vannak, kérdezzék meg a nacionalista miniszterektől hogy hivatalukban hány magyar alkalmazott van? De sorra vehetnénk a többi központi intézményt is. Itt-ott akad néhány elszlovákosodott magyar, de ezek száma az egy-két százalékot sem teszi ki Az alternatív iskolák kiagyalói egy szóval sem emlegetik, hogy a szakmai tehetség, kreativitás, szervezőkészség és munkaszeretet az, amely vezető posztba kell emelje az embereket, és nem a nyelvtudás. Nem ártana, ha valamelyik közvéleménykutató felmérné egyszer, hogy a főhivatalok alkalmazottainak hány százaléka magyar vagy más nemzetiségű. Én átéltem már két Csehszlovák Köztársaság nemzetiségi sorsát és most a szlovákkal viaskodunk. összehasonlításom, bármennyire is megbántja a szlovák hazafiakat, de a jelenlegi a legrosszabb, a magyarokat legleplezjetlenebbül elsz- lovákosítani óhajtó. A masaryki demokráciában a kétnyelvűség természetes volt a magyarlakta vidékeken. Például a királyhelmeci járási hivatalban jól-rosszul jóformán mindenki tudott magyarul. Az ügyintézéshez nem kellett tolmács, sem kötelező államnyelv. A nyomtatványok teljes skálája kétnyelvű volt, akárki kiállíthatta. Nem akarták, hogy a magyar iskolákban szlovákul tanulják a különböző tantárgyakat a gyerekek. Még az elnöki iroda is magyarul válaszolt az állampolgárok panaszaira. A másik rendszer az internacionalista Csehszlovákia volt. A háború utáni tombolátokat leszámítva, fokozatosan kialakult a magyarok számára egy tűrhető nemzetiségi élet. Nem akarom felsorolni, hogy a kommunista rendszer mi mindennel támogatta a kisebbségeket, de annyi szent, hogy a jelenlegi szlovák kormány „többletjogaival” szégyeühetí magát, ha összehasonlítjuk gondoskodását. Igaz, hogy a nacionalista hétfejű sárkány ott is megpróbálkozott az alternatív oktatás bevezetésével, azonban a magyarok ellenállásán megtorpant, és ezt a jó szovjet beolvasztási tapasztalatot mégsem valósította meg. A kétnyelvűséget ugyan, ahol lehetett, megnyirbálták, de az egyszerű emberek a hivatalokban többnyire elintézhették anyanyelvükön ügyes-bqjos dolgaikat. A jelenlegi rendszer a legnacionalistííbb, kíméletlenül kihasználja az elszlovákosítás minden módszerét. A kétnyelvűségről hallani sem akar, még az egyszerű falusi emberek számára is kötelezővé akarja tenni a szlovák nyelv ismeretét. Rémálom. Az itt élő több százezer idősebb magyar majd gyorstanfolyamokon fog szlovákul tanulni minden faluban? Az ellen berzenkednek, hogy többségi magyar vidékeken a szlovákok tanuljanak meg magyarul, de erre sem lenne szükség, ha a hivatalokban kellő számban magyarokat alkalmaznának, akik mindkét nyelven beszélnek. De úgy látszik, ide is mélyszlovák alkalmazottakat akarnak küldeni Európa több országában virágzik a két- és többnyelvűség. Szlovákul szigorúan egy nyelven kopogtat az európai stuktúrák ajtaján. Nem hiszem, hogy ez jó ajánlólevél. Szűcs Béla
