Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-10-22 / 43. szám
1/BSámBp 1995. október 22. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1995. október 22. A NAP kel 06.22 - nyugszik 16.50 órakor A HOLD kel 04.07 - nyugszik 15.55 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ELŐD - SERGEJ valamint Inge, Kandida, Kordélia, Korínná,Szalóme, Vilibald nevű kedves olvasóinkat Előd - régi magyar személynévből keletkezett. Mai jelentése: elsőszülött, vagy: ős. október 23. Gyöngyi október 24. Salamon október 25. Blanka, Bianka október 26. Dömötör október 27. Szabina október 28. Simon, Szimonella Az elismerés legegyszerűbb változata Könnyebb fanyar mosollyal kezet szorítani, mintsem őszintén megmondani... (Murphy) Haaúrnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (« 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (« 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit (« 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratisla- va, Prlbinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Telefax: 36 45 29. Szedés és képfeldolgozás: SGT Plus és Vox Nova Rt. Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 81915 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Me- diaprlnt-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések:ES PNS vyvoz tlace; Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újság- küldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. A nem megrendelt kéziratokat, fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza; a közlendő írások szerkesztésének jogát fenntartjuk.Előfizetési díj negyed évre 117 korona. A HANG-KÉP műsormellékletének nyomdakész előállítása: MTI Kiadó Kft. Felelős vezető: Kohut Tibor ügyv. igazgató. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (« 210/4460; fax: 210/4467) Adminisztráció - «210/4425 és 210/4439 Index 480 201 VASÁRNAP: 270 éve, 1725. október 22-én született Alessandro Scarlatti olasz zeneszerző, a nápolyi iskola kimagasló képviselője, több mint 100 opera szerzője. • 125 éve, 1870-ben született Tamay Alajos zeneszerző. Népies műdalaival aratott nagy sikert. • 90 éve, 1905-ben született Kozma József zeneszerző. Franciaországba emigrált, ahol filmzenéi világhírűvé tették. Közülük a Hulló falevél című a legismertebb. HÉTFŐ: 195 éve, 1800. október 23- án született Henri Milne-Edwards francia zoológus, akinek része volt az állatföldrajz mint tudományág kialakításában. • 190 éve, 1805-ben született Adalbert Stifter osztrák író, Grillparzer és Lenau mellett a 19. századi osztrák irodalom harmadik kimagasló alakja, máig a próza legjelentősebb képviselőinek egyike. • 80 éve, 1915-ben Epeijesen született Ga- bányi Árpád színész, író, a századfordulón a budapesti Nemzeti Színház híres komikus kvartettjének egyik nagyszerű tagja. • 75 éve, 1920-ban született Gianni Rodari olasz gyermekkönyvíró. KEDD: 205 éve, 1790. október 24-én született Teleki József gróf, történetíró, politikus, Erdély főkormányzója, a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapítója és első elnöke. • 80 éve, 1915-ben született Tito Gobbi olasz operaénekes. • 50 éve, 1945-ben ratifikálták San Franciscóban az Egyesült Nemzetek Szervezetének június 26-án aláírt Alapokmányát, ezért október 24-e az ENSZ napja. SZERDA: 870 éve, 1125. október 25-én halt meg Kosmas, a prágai káptalan dékánja, az első cseh krónikaíró. • 595 éve, 1400-ban hunyt el Geoffrey Chaucer angol költő, író, a Canterbury mesék szerzője. • 485 éve, 1510-ben halt meg Giorgone olasz festő, a velencei érett reneszánsz jeles képviselője. #310 éve, 1685-ben született Döntenico Scarlatti olasz zeneszerző, csembalóművész, több mint 600 csembalómű szerzője, aki nagy hatással volt a zongorajáték kialakulására. • 170 éve, Kedves olvasóink, a héten ismét újabb kérdést készítettünk Önöknek. Ezúttal sem lesz más dolguk, mint hogy átlapozzák a Vasárnap múlt heti, 42. számát. Az irodalmi oldalon egy jeles magyar író novelláját olvashatták, aki öt évvel ezelőtt hunyt el. Ki az író? 1825-ben született ifjabb Johann Strauss osztrák zeneszerző, karmester, a bécsi operett és keringő legkiválóbb képviselője, akit keringőkirálynak neveztek. CSÜTÖRTÖK: 105 éve, 1890. október 26-án hunyt el Carlo Collodi olasz író, újságíró. Életművéből magasan kiemelkedik a Pinokkio kalandjai című könyve, amely a gyermekirodalom egyik klasszikus alkotása. Minden kultúmyelvre lefordították. • 40 éve, 1955-ben Ausztria Nemzeti Tanács elfogadta az örökös semlegességről szóló alkotmánytörvényt. Azóta október huszonhatodika az Osztrák Köztársaság nemzeti ünnepe. • 25 éve, 1970-ben a pozsonyi Malomvölgyben új tévéközpont nyílt. PÉNTEK: 150 éve, 1845. október 27-én halt meg Jean Charles Athanase Peltier francia fizikus, a hőelektromos jelenségek felfedezője és kutatója. A róla elnevezett Peltier-féle hatást a hűtőgépeknél alkalmazzák. • 140 éve, 1855-ben született Iván Vla- gyimirovics Micsurin orosz genetikus és növénynemesítő. • 105 éve, 1890-ben született Fehér Dániel erdőmémök, növényfiziológus, talajbiológus. Mikrobiológiai kutatásaival a modem talajbiológia egyik nemzetközileg elismert megalapozója. • 60 éve, 1935-ben született Vántus István zeneszerző. • 15 éve, 1980-ban hunyt el John Hasbrouk van Vleck Nobel- díjas amerikai fizikus. A mágneses tér elektronstruktúrájával foglalkozott. SZOMBAT: 125 éve, 1870. október 28-án született Batthyány László gróf, utóbb Batthyány-Strattmann herceg, orvos. A most Ausztriához tartozó Köpcsényben (Kitzee) 24 ágyas, jól felszerelt kórházat rendezett be, ahol a hozzá forduló szegény betegeket ingyenes kezelésben és ellátásban részesítette. Elsősorban sebészeti és szemészeti műtéteket végzett. #115 éve, 1880-ban született báró Hatvány Lajos író, kritikus, a Nyugat egyik alapító tagja, Ady barátja és első méltatója. • 65 éve, 1930-ban Királyhelmecen született Dobos László Kossuth-díjas szlovákiai magyar író, politikus. 1. Örkény István 2. Ottlik Géza 3. Sarkadi Imre Megfejtéseiket levelezőlapom küldjék szerkesztőségünk címére. A beküldők közül kisorsolt szerencsés tippelő ismét 1500 korona jutalmat kap. A nyertes nevét az Új Szó október 25-i száma közli. Jó szórakozást, jó böngészést! A múlt heti BÖNGÉSZŐ helyes megfejtése: Tőzsér Árpád. a novemberi talányokról Ügy tűnik, hogy a közelgő november jelentős esemény lesz a szlovákiai magyarság életében. A miniszterelnök többször is megígérte, hogy ratifikálják a szlovák-magyar alap- szerződést. De lázas munka folyik a suba alatt készülő államnyelvtörvényről is, amelyet Horn Gyula kérésére konzultáltak európai szakértőkkel is, és állítólag kisebb simításokon kívül nem találtak semmi kivetnivalót. A bennfentesek újra és újra leszögezték, hogy nincs benne semmi, ami korlátozná a kisebbségek nyelvhasználatát. Csak éppen a mi véleményünket nem kérték ki, és az utolsó pillanatig titkolják paragrafusait. Attól tartok, hogy ennek a diszkréciónak megvan az oka, és csak a parlamentben fog kiderülni, hogy a lapokban is közölt konfrontációs tervezetből mi maradt benne és mivel egészítették ki. Közben a kormánylapban tovább folyik a különféle formában megfogalmazott ma- gyarellenesség. Nincs nap, hogy valamit ne produkálnának, valamivel ne mérgeznék a szlovák közvéleményt. Csak úgy találomra idézek a bölcsességekből: „A politikai hatalom megőrzéséért (?) folytatott harcukban elvakultak. (Duray, Bugár, Nagy, Csáky és a többiek.) A hatalom elvesztésétől való félelem gyűlöletté változik, ami az irredentizmushoz tartozásukat jelenti.” Már megint minden mennyiségben hömpölyög vádjuk: az irredentizmus. Majd minden számban megtalálható az ostoba vád, ha máshol nem, legalább egy-két felhecceit levelező okoskodásában. Azt azonban még egyetlen hejszlovák sem bizonyította, hogy valamelyik politikusunk, szervezetünk, vagy akár olvasónk valóban irredenta lenne és a határok megváltoztatását követelné. Ma a nacionalista sajtóban és egyes politikusok szótárában olyan divatos szó az irredentizmus, amellyel, azt hiszik, letaglózhatják ellenfeleiket, pedig csupán üres fecsegések. Még senki sem bizonyította be, hogy Szlovákiában akadt volna magyar, aki „a Felvidék visszacsatolását” követelte volna. A veszély abban van, hogy a szlovák közvélemény egy jelentős része bedől ezeknek a „hazafiaknak” és elhiszi, hogy akadnak itt magyar politikusok, akik nem az együttélés demokratikus útján, lojális állampolgárokként szeretnék megtalálni a két nép boldogulásának útját. Ezt bizonyítják a kormánypárti lapban megjelenő olvasói levelek is. Az, hogy a bennünket érintő problémákba beleszólást akarunk, s hogy olyan nemzetiségi politikáért küzdünk, amely biztosítja magyarságunkat, nem jelenti azt, hogy Szlovákia ellenségei vagyunk. A magyarországi szlovákok alternatív szervezeteinek az Európa Tanácshoz írt beadványában olvastam: tyA magyarországi szlovákok egzisztenciájuk elvesztésétől való félelmükben kénytelenek voltak tömegesen elma- gyarosodni, gyermekeiket magyar óvodába és alapiskolába adni, magyarul imádkozni stb.” Ezt az égbe kiáltó igazságtalanságot próbálja eltanulni a jelenlegi kormány és kissé csiszoltabb módon valóra váltani Szlovákiában? Ennek a szelleme hatja át az alternatív oktatást (31 óvodában és egyelőre 1 alapiskolában). Persze, nem olyan brutális módszerekkel, ahogy ezt a levitézlett magyar rendszerek tették. Megpróbálják „európaia- sítani” az elszlovákosítást? Bár a szélsőséges ötletekért nem kell Burundiba menni. Az iskolaügyi szervek például szeretnék betiltani a magyar pedagógus szakszervezetet, mert beleköpött alternatív levesükbe, és most bosszúért lihegnek. Hát egy érdekszervezet betiltása még a diktatúrákban sem mindennapi dolog, nálunk pedig állítólag virágzik a demokrácia. Néhány hét választ el novembertől. Nem tudom, hogy a miniszterelnök hogyan próbálja átpréselni a szlovák-magyar alap- szerződést, amiért nemzetközi fórumokon még a napokban is elismeréseket kapott. Ugyanis nacionalista koalíciós partnere továbbra is hajthatatlan, sőt a NATO-ba lépéssel kapcsolatban Slota úr még újabb borsot tört az orra alá. Igaz, hogy a lapok arról írtak, valami póttörvényt csatolnak az alap- szerződéshez. Egyelőre azonban nagy a csönd róla. Lehetséges, hogy Meciar úr ezúttal megpróbál az ellenzék szavazataival kikerülni a kutyaszorítóból? Rövidesen kiderül minden. Szűcs Béla Báró Jeszénák János és Rázga Pál. Az 1848/49-es magyar szabadság- harc pozsonyi mártírjai. Idén október 6-án, e szomorú emlékű napon a pozsonyi Kecske-kapui evangélikus temetőben koszorúzással tisztelegtek a hősök emléke előtt a szlovákiai magyar pártok küldöttei, valamint a megemlékezés fölött védnökséget vállaló Pozsonyi Magyar Kulturális Központ és a Szlovákiai Magyar írók Társasága képviseletében Kelemen Gertrúd igazgatónő illetve Hizsnyai Zoltán. A mártírok életútját Mayer Judit méltatta dióhéjban. Ezt követően a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ épületében megrendezett emlékesten vehettek részt az érdeklődők. A budapesti Filep Tamás Gusztáv a szabadságharc eszmetörténeti hátterét foglalta össze, Koncsol László a forradalom felvidéki vonatkozásairól szólt élvezetes előadásában, Mayer Judit pedig a két mártír életét ismertette. Koncsol László többek között arra is kitért, hogy több figyelmet kellene szentelni pusztuló történelmi emlékeinknek. E koszorúzás remélhetőleg nem „magányos fecske” volt csupán, hanem egy hagyomány elindítója. (aye) BÖNGÉSZŐ
