Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1995-10-15 / 42. szám

GENTLEMANOK SPORTJA á­rt _ - Klimatizációra 0g ^ egyelőre nem telik, ezért _ ’ szemet hunyunk az emlí­as tett „kihágás” felett ­[í* mondja Martin Buckó s- klubvezető, miközben a íg bárpultra helyezi a győzte­n. seknek járó serlegeket, és feljegyez néhány friss eredményt. - Ajtónk min­den érdeklődő előtt nyitva a áll, de arra azért ügyelünk, 0_ hogy senki se jöjjön be k melegítőben, esetleg sza­y kadt farmerben - toldja meg mondanivalóját. Ha egy klub nem akar m veszteséges lenni, nyilván 1Z telt házra van szüksége. a Ahhoz, hogy ezt elérje, '.V­;jn viszont nem szabad az árakat túl magas­ra srófolni...- Egy óra játékidő nálunk 60 koronába kerül. Azt hiszem, ennél olcsóbb biliárd- es terem nincs az egész fővárosban. A 60 gy korona igazán jutányos azokhoz az összegekhez képest, amelyeket sok fiatal a;! a csillogó-villogó játékautomaták gyom­ig rába töm, a kábítószervásárlásokról már nem is beszélve.- írjátok be fiúk, hogy három nullra nyertem! - szólt a „játékvezetői testület­nek “ Paulik Péter, a hazaiak egyik ásza. Kihasználva a rövid szünetet, megkérdeztem tőle: mi a legvonzóbb a biliárdban?- Maga a játék. A hangulat, a társa­ság, az egyre fokozódó izgalom. Nem tudok a napi gondok után jobb kikap­csolódást elképzelni, mint a biliárdot. Ha idejövök, szinte megáll az idő. Ügy érzem, csak egy-két órát játszottam. Tévedésemre, vagyis arra, hogy a kikap­csolódás túl hosszúra sikeredett, általá­ban az otthoni haddelhadd döbbent rá. Krommel Norbert, érsekújvári ligajá­tékos, aki mát kétszer megnyerte ezt a tornát, is sikerrel vette az első akadályo­kat, így két játszma közt szívesen osz­totta meg a játékkal kapcsolatos tapasz­talatait. Például azt, mi szükséges ah­hoz, hogy valaki az élvonalba kerüljön?- Ajánlatos már 10-12 éves korban elkezdeni - mondja. - A tehetség hamar megmutatkozik, egymagában viszont nem elég. A napi két-három óra edzés elengedhetetlen. A hivatásos játékosok ennek az időnek a dupláját töltik az asz­talok mellett. - Nagy szerepe van a koncentrációs képességnek, az erős idegzetnek, a periférikus látásnak, és nem utolsósorban a taktikának is. A bili­árd további alapvető eleme az összpon­tosító képesség. Ha játék közben valaki a nézőkkel társalog, esetleg rajta felejti szemét a szomszéd asztalnál mélyen előrehajló, miniszoknyás játékos popó­ján, aligha számíthat sikerre. Az önfe­gyelem is roppant fontos. Régen rossz, ha a játékos egy sikertelen kísérlet után felháborodva gesztikulál: „Hát ilyen nincs, ez is csak velem fordulhat elő.” Nagy szerepe van a taktikának is. A sakkozókhoz hasonlóan, nekünk is előre kell gondolkodnuk. Mivel vállalkozó vagyok és kevés az időm, nem edzhetek annyit, mint amennyit kellene. Ez az eredményeimen is meglátszik. Ha egy­szer úgy adódik, veszek magamnak egy asztalt, és odahaza gyakorolok majd. Apropó, asztal! Igencsak sokba kerül a „játéktér”... Az olcsóbb fajták 60 ezer koronánál kezdődnek, de egy Sagard márkáért 5500 dollárt is elkérnek. A zöld posztóhuzat, amelyet félévenként, néha még gyakrabban kell cserélni, több ezer koronába kerül. És a dákókat, a golyókat sem adják olcsón. A dákók gyártásába, a teniszütőkhöz hasonlóan, szintén bele­szólt a tudomány. Folyamatosan javítani próbálják tulajdonságaikat, ám a legtöb­ben a jól bevált, körtefából készült, ha­gyományos bothoz ragaszkodnak. A go­lyók hajdanán zanzibári elefántcsontból készültek. Ma már műanyagból gyártják őket. A legjobb minőségűek Tajvanban és Belgiumban készülnek. A riporter néhány óra leforgása alatt nemcsak azt tudhatta meg, hogy a dákó bőrrel bevont hegyének rendszeres kré- tázása a csúszás kizárását szolgálja, vagy éppenséggel a fals ütéseket segíti elő, ha­nem azt is, hogy ezt a játé­kot, mivel nem igényel külö­nösebb erőnlétet - szinte va­lamennyi korosztály játszhat- ja. A köszvényes nagyapa éppúgy, mint egy legényke, vagy az a várandós hölgy, aki maholnap szülni készül... És aki egyszer rájött az ízére, már aligha válik meg tőle. Ezt a Sandberg Klub egyet­len hölgytagja, Alena Surovd vallotta.- Amíg a férjem egyedül járt ide, úgy szidtam a biliár­dot, mint a bokrot. Csak azt láttam, hogy nagyon időrab­ló sport. Aztán az uram egy szép napon elhozott a klub­ba, és türelmesen elmagya­rázta, melyik irányba kellene löknöm a fehér golyót. Ta­nulékony lehettem, mert ma már sokakat legyőzök. Női játékossal eddig még sosem mértem össze tudásomat. Ma már ott tartok, hogy a biliárd miatt a mamám néha engem szid, mert ha mindketten itt vagyunk, neki kell vigyázni a gyerekekre. Igaz, a nyolcé­ves nagyfiúnk már szintén kacérkodik ezzel a játékkal...- Akkor már csak a nagy­mama hiányzik a családi vá­logatottból, igaz?- Isten ments! Akkor ki vigyázna a kisebbik gyerek­re? - kérdi nevetve a bili­árdbajnoknő, és egy újabb partiba kezd. Ordódy Vilmos A biliárd dicsérete Ksxsssts-sssssssar*»»**®«*® T SZEMÉLYZET tek a kajütben, még egy nyitott or- vosságosüveg is ott állt az asztalon, mintha már nem lett volna idő arra, hogy használója bezáija. E rejtélyes kö­rülmények számta­lan kérdést vetet­tek fel. A választ rájuk az alapos nyomozástól vár­ták, amit a brit ha­jóflotta képvi­selője, F. Solly Flood rendelt el. A hajót újra átvizs­gálták, de ekkor sem bukkantak semmilyen sérülés nyomára. Robbanásra vagy tűzesetre sem utalt semmi. Csupán arra a két mély vá­gásra nem találtak magyarázatot, amely a hajótest mindkét oldalán húzódott a hajó­orrtól egészen a hajótatig, mintegy fél mé­terre a vízszint felett. Azt egyértelműen kizárták, hogy zátonyra futott volna a ha­jó, más hajóval sem ütközhetett. A Mary Celeste továbbra is üzemképes maradt. A fedélzeten az olasz kardél és barna foltok voltak az egyedüli nyomok. Flood úr a foltokból mintát vetetett, ám az ered­ményről nem volt hajlandó senkit sem tá­jékoztatni. A vizsgálati jegyzék másola­tát 14 évvel később Horatius J. Sprague- nak sikerült megszereznie, amikor Gib­raltár USA-konzulaként működött. A vizsgálat eredményéről szóló jelentést 1887-ben adták át az amerikai hivatal­nak, ebben J Patron orvos a következőket írja: „Mintát vettem a hajó fedélzetén ta­lálható barnásvörös foltokból. A kísérle­tek és vizsgálatok és az orvostudomány mai állása alapján leszögezhetem, hogy a minta emberi vért nem tartalmaz. ” Úszó verseny vagy lábasfejű szörny? Senki, aki a Mary Celeste esetét, az utasok és a legénység eltűnését vizsgál­ta, nem tudott elfogadható magyarázattal szolgálni. A hajó a rejtélyes tengeri eltűnések szimbólumává vált. Farkas Viktor Megmagyarázhatatlan rejtélyek című könyvében lejegyzi a Mary Celeste kapcsán kialakult elmélete­ket. Ezek az elméletek felülmúlnak min­den sci-fit, az UFO-elméletek legvadabb változatait is. Felmerült annak a lehetősé­ge, hogy a hajó személyzetét és utasait óriáspolip támadta meg, s az embereket egyenként rabolta el az ablakon keresztül. Még eredetibb az az elképzelés, miszerint a legénység oldalpallókat épített a hajón, hogy onnan követhesse az úszóversenye­ket. Az oldalpallók nem bírták el a terhet, és a nézők mind a tengerbe fulladtak. Ez­zel magyarázták volna a hajó két oldalán található mély bevágásokat. Szinte elfo­gadhatónak látszik az a magyarázat, hogy a víz és az élelem fertőzött volt, ami őrü­letbe kergette az embereket olyannyira, hogy kollektív öngyilkosokként a jeges tengerbe ugrottak. Csakhogy ezt a le­hetőséget is el kellett vetni, mivel a Dei Gratia legénysége elfogyasztotta a Mary Celestén található élelmiszerkészletet, és senkinek semmi baja nem esett. Nemcsak embereknek, hajóknak is nyoma veszett A Mary Celeste esete nem egyedüli. 1883 októberében például elindult útjára a 30 méter hosszú J. C. Cousins sóner- vitoriás az oregoni Astoriából, hogy a veszélyes folyótorkolaton átvezesse a francia vitorlást. A többi hajó személy­zete ámulva figyelte, hogy a sóner-vitor- lás egyenesen a homokzátonyos partra evez. A hajó Clatsop Spitnél homokpad- nak ütközött. A hajóroncsot senki nem hagyta el, róla semmilyen vészjelet nem adtak le. Nyilván azért, mert a hajón nem volt egy lélek sem. Minden a he­lyén maradt, még a mentőcsónakok is. A hajókonyhában a tűzhely még meleg volt, ugyanígy az étel a fazekakban, a hajóskapitány fülkéjében szivar izzott. A legénység kajütjei példás rendben vol­tak. A hajónapló utolsó bejegyzése ez \o\t: „Minden rendben." A legény- ségből soha senki nem bukkant elő. Létezik olyan példa is, hogy nemcsak a hajó legénysége, hanem maga a hajó is eltűnt. Ilyen az írón Mountain folyami jj gőzhajó esete, amely 1872 júniusában fi kelt útra Vicksburgban, és Louisvillen I keresztül Pittsburghbe hajózott. A hajó fedélzetén 55 utas volt, maga mögött J gyapottal megrakott uszályokat vonta- j tott. A szemtanúk látták, ahogyan a hajó i| elkanyarodik az Ohio folyón, s aztán j| már sehol nem bukkant fel. Csupán az uszályok maradtak emlékeztetőül, ame­lyek egy másik gőzhajó, az Iroquis Chief ] útját keresztezték. A vontatókötél nem szakadt el, azt elvágták. Hasonló módon tűnt el 1873 áprilisá- jj bán a Mississippi Queen, az óriási kere- !j| kés gőzhajó, amely New Orleansba tar- jj tott. A nagy nyomozási akció kudarccal jj végződött. A gőzösnek nyoma veszett, még csak egy darab deszkát sem talál- tak. Hajótörés vagy robbanás esetén a nagyszámú kutatócsoport biztosan vala­minek a nyomára bukkant volna. Ezekből az esetekből is látható, hogy S még nagyon sok mindenre nincs magya­rázat a víz és az ég között. (A Kvéty nyomán -ja-) RIPORT 1995. október 15. ilaSÉmap

Next

/
Oldalképek
Tartalom