Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-10-15 / 42. szám
l/BSârngp 1995. október 15. BOTRÁNYKRÓNIKA Né hány napos „szélcsendet” követően szeptember végén ismét felgyorsultak az események ifj. Michal Kovác ügyében. Miután a vizsgálócsoport éléről menesztették az egyesek szerint karakánul viselkedő Jaroslav Simunicot, sokan azt hitték, ez az eset is a megoldatlanok közé kerül. Talán azt várták, hogy a külföldre hurcolást a titkosszolgálattal összefüggésbe hozó őrnagyot felváltó Peter Vacok a hatalom szája íze szerint vezeti majd a vizsgálatot. Bizonyára senki sem várta, hogy minden másképp történik. Október 2-án - 32 napig tartó vizsgálati fogság után - egymillió schilling óvadék ellenében szabadlábra helyezték a köztársasági elnök fiát. De nézzük, milyen események játszódtak le azután, hogy útilaput kötöttek Simunic talpára (az ügyben eddig jutottunk a VASÁRNAP 39. számában). TALÁLGATÁSOK Mint ismeretes, Jaroslav Simunic a sajtó nyilvánossága előtt bejelentette, hogy felkérte Iván Lexát, a Szlovák Információs Szolgálat (SZISZ) igazgatóját, mentsen fel néhány ügynököt hallgatási kötelezettsége alól, mert szerinte az akcióban rész vehettek a SZISZ tagjai is. Az államfő fia viszont nem használt feltételes módot. Az osztrák Die Pressének adott nyilatkozatában elmondta, hogy elrablása mögött a szlovák biztonsági szolgálat áll. A szeptember 13-án megjelent interjúban hangsúlyozta: „Erről meg vagyok győződve. ” Elhurcolását apja diszkredi- tálására és lemondatására tett kísérletnek minősítette, hogy „Meéiar kormányfő minden hatalmat magához ragadhasson". Ami a korrupciós botrányt illeti, közölte: „Nem álltam és nem is állok kereskedelmi kapcsolatban a Technopol céggel". Egyébként ekkor, szeptember derekán hallgatásba burkolózott a Vaéok vezette vizsgálócsoport; Lexa sem tett eleget Simunié kérésének, a sajtó is csak ifj. Kováé viselt dolgairól - állítólag sok pénzzel tartozik egy közép-szlovákiai mezőgazdasági szövetkezetnek -, illetve arról cikkezett, vajon óvadék ellenében szabadlábra helyezik-e. Említést érdemel Ludovít Hudek belügyminiszter sajtóértekezlete. Ezen a belügyi tárca vezetője kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy a köztársasági elnök fiának külföldre hurcolása kapcsán beszélhetünk-e emberrablásról. „A legfrissebb adatok csupán azt támasztják alá, hogy beszállásra kényszerítették valamilyen gépkocsiba ” - mondta szó szerint. A miniszter nem volt hajlandó nyilatkozni a tömegtájékoztatási eszközök által kiderített dolgokról, például arról a Mercedesről, amelyet néhány nappal a bűncselekmény elkövetése előtt ifj. Michal Kováé szent- györgyi háza közelében láttak, és amely állítólag a titkosszolgálat tulajdonában van. Hudek hallgatott akkor is, amikor az újságírók a SZISZ részvételét bizonyítandó feltevésekről kérdezték. „ELKAPOM LEXA FRAKKJÁT’ (Részletek a Domino efekt című ellenzéki hetilapban megjelent interjúból) DOMINO EFEKT: - Kinek kellett volna hivatalosan vezetnie a nyomozó- csoportot? JAROSLAV SIMUNIC: - Lamaékának (Vladimír Lamacka alezredesről, a belügyminisztérium vizsgálati főosztályának a vezetőjéről van szó - a szerk. megj.), mivel övé a felelősség. De Maflák irányított. (J. S Anton Mariákra, az országos rendőrfőparancsnok helyettesére gondol, aki a bűncselekményt követő napon „nem hivatalos beszélgetést” folytatott az államfő fiával, és az leírta neki elrablóit.) Nem értettem egyet azzal, hogy a vizsgálat elhúzódjon. Máig is meg vagyok győződve arról, hogy így vagy úgy elkapom Lexa frakkját... DE: - Ön felkérte Iván Lexát, hogy mentse fel hallgatási kötelezettsége alól a SZISZ néhány tagját. Elutasító válaszában a titkosszolgálat vezetője úgy vélekedett, ön is tehet arról, hogy a vizsgálat nem halad megfelelő ütemben. J.S.: - Nem tudom felfogni, miért a médiumokon keresztül folyik a harc. Engem inkább az érdekel, miben szakember vagy profi Lexa úr. Ezt máig sem értem. (...) Örömmel venném, ha intelligens ellenféllel állnék szemben. DE: - Úgy nyilatkozott, hogy továbbra is foglalkoztatja az eset. Szeretné megoldani? J. S.: - Az emberek talán azt gondolják, hogy én valahol majd valakinek a torkát szorongatva megjelenek, mint Mike Hammer, s azt mondom, ő az, ő csinálta az egészet. Nem, ezt nem lehet így elképzelni. Az eset érdekel, de nem azért, mert az elnök fiáról van szó. Azért nyomozok tovább, hogy itt rendes viszonyok uralkodjanak... ROBBANT A BOMBA Megfigyelők szerint szeptember 21-e vízválasztónak tekinthető az egész ügyben. Ugyanis ekkor sajtóértekezletet tartott Vladimír Lamaéka, s bemutatta a vizsgálócsoport új vezetőjét, azaz Peter Vaéokot. Kisebb szenzációként hatott a belügyi vizsgálati főosztály vezetőjének bejelentése, amikor az alezredes hivatalosan megerősítette azokat a kósza híreket, melyek szerint a titkosszolgálat egyik tagja - név szerint Milán Lovich - a köztársasági elnök elhurcolása idején a bergi határátkelőhelyen tartózkodott, éspedig azzal a céllal, hogy biztosítsa az áthaladást az emberrablók számára. Vaéok őrnagy egyúttal közölte: felkérte Iván Lexát, mentse fel hallgatási kötelezettsége alól Lovichot. Szavai szerint az addig lefolytatott vizsgálat során kiderült, hogy a bűncselekmény elkövetésének idején a titkosszolgálat tagja valóban a bergi határátkelőhelyen tartózkodott. Vaéok cáfolta, hogy kapcsolatban áll Jaroslav Svécho- tával, a kémelhárítás vezetőjével. (Sokan ezt az embert tartják az emberrablás értelmi szerzőjének.) A TITOKZATOS MIKROBUSZ Bár eredménytelenül, de az ügyet vizsgáló belügyi szervek nagy erőfeszítéseket fejtettek ki annak megállapítására, hogy milyen gépjárművek tartózkodtak a bűncselekmény elkövetésének idején az államfő fiának háza környékén, a Szent- györgy és Pozsony közötti útszakaszon, illetve a szlovák-osztrák határátkelőhelyeken. A szemtanúk tanúvallomásai alapján rajzot készítettek arról a mikroValószínűleg itt vitték ki az országból az elnök fiát Fotók: Vlado Gloss (3), Prikler László (2) és archívum Az első percek szabadlábon 32 nap vizsgálati fogság után Állítólag ilyen gépkocsi parkolt ifj. Michal Kovác szentgyörgyi háza közelében. A fehér Mercedes 208 D típusú zárt mikrobuszt állítólag a titkosszolgálat egyik pozsonyi székházának az udvarán is látták... (Rendőrségi reprodukció) buszról, amelyet a szentgyörgyi ház közelében láttak, s amely a tett elkövetése után eltűnt. Azóta is keresik a Mercedest, de például a rendőrségi nyilvántartó átvizsgálása nem járt eredménnyel. Még azt sem sikerült kideríteni, hogy pontosan hány személy vett részt ifj. Kováé külföldre hurcolásásában. LEXA TÁMAD (VAGY VÉDEKEZIK?) A szeptember 21-i sajtótájékoztató után felgyorsultak az események, bár Peter Vaéok csak öt nappal később jelentette be, hogy előállított három személyt. Egyes hírforrások szerint egyikük állítólag beismerő vallomást tett. Vaéok ezt cáfolva kiemelte: az illető - bizonyos J. N., tehát nem Milan Lovich - egy szót sem volt hajlandó mondani, s ő „lehetségesnek” tartotta, hogy „vallomástételét törvény tiltja”. Ezért felkérte Ivan Lexát, hogy tájékoztassa, vajon a férfi nem tagja-e a titkosszolgálatnak. Mint kiderült, a választ megkapta a SZISZ igazgatójától, de erről kicsit később szólunk. Az őrnagy elismerte azt is, hogy a férfi esetében szándékában állt vádat emelni. Az illető őrizetbe vételére tett erőfeszítései azonban kudarcba fulladtak, mivel Jaroslav Mojto, pozsonyi kerületi ügyész elvetette kérelmét, s az illetőt szabadlábra helyezte. De most kanyarodjunk vissza egy kicsit az időben. Szeptember 24-én, vasárnap este Ivan Lexa állítólag a következőket mondta Vaéok és Lamaéka jelenlétében: „Ha háborút akarnak, legyen háború!" Úgy látszik, a vizsgálati szervek is emellett döntöttek, mert 25-én hajnalban több „gyanús személynél” tartottak házkutatást, s - mint már említettük - hármat be is kísértek (panaszkodtak is ám azután a feleségek a hatóságok „brutalitásaira” a Slovenská republika hasábjain, mondván, a rendőrök az ajtót rugdosták, kiabáltak, édesapákat hurcoltak el stb.) Ám téijünk vissza arra, hogy a titkosszolgálat főnöke milyen „válaszban” részesítette a vizsgálati szerveket. Rögtön a Lamaéká- nál és Vaéoknál tett látogatása, illetve az éjszakai előállítások után megkezdte a feljelentgetéseket. Előbb a legfőbb ügyészséghez fordult, mert szerinte a vizsgálati főosztályvezető és a vizsgálótiszt az ominózus szeptemberi 21-i sajtó- értekezleten szolgálati titkot árult el, amikor Milán Lovich és Jaroslav Své- chota nevének megemlítésével felfedték a titkosszolgálat két tagjának a kilétét. Egyúttal Michal Való legfőbb ügyészt a SZISZ tisztjeitől származó jelentésekre hivatkozva arról is tájékoztatta, hogy a vizsgálótisztek titkos találkozókat szerveztek néhány ügynökkel, s államelnöki közkegyelem és pénzjutalom fejében hamis tanúvallomás megtételére beszélték rá őket. Peter Vaéok cáfolta, hogy ilyesmit ajánlott volna fel bárkinek is. Három nappal később Iván Lexa parlamenti képviselői mivoltában a belügyminiszterhez fordult, s kérte, hogy „ vizsgálják ki a rendőri testület néhány tagja által elkövetett bűncselekmények körülményeit". (Ludovít Hudeknek 30 nap áll a rendelkezésére a válaszadásra.) Vladimír Lamaéka visszautasította a vádakat, hangsúlyozva, hogy az ifj. Kováé-ügy- ben a hatóságok törvényesen járnak el. SIMUNIC TOVÁBB NYOMOZ? Jaroslav Simunié szeptember 30-án távozott a rendőrségtől. Ügy tűnik, nem tett le szándékáról, hogy becsalja hálójába a titkosszolgálat főnökét. Ugyanis felkérte a nagy nyilvánosságot, hogy ne jelentsék fel Iván Lexát, mert a jelenlegi viszonyok között nincs az az erő, amellyel meg tudnák fosztani képviselői mentelmi jogától, s így nem indíthatnak eljárást ellene. Szerinte azért vették el tőle az ügyet, mert „nem volt hajlandó a SZISZ asszisztálásával eltussolni az ügyet”. SZABADLÁBON AUSZTRIÁBAN Harminckét nap után október 2-án, egymillió schilling óvadék ellenében, szabadlábra helyezték ifj. Michal Ko- váéot. Meg nem erősített hírek szerint a pénz egy magas beosztású osztrák politikustól származik. Az államfő fiának Ausztriában kellett maradnia - bécsi tartózkodási helyét eltitkolták, védelmét egy neves helybeli biztonsági ügynökség vállalta. Szabadon bocsátása után elhangzott első nyilatkozatában elmondta, hogy szerinte azok, akik elrabolták, „mindenre képesek”. Lapzártakor itt tartott az iíj. Kováé-ügy... 1995. október 3. M. G. Ivan Lexa Hadat üzent a rendőrségnek? Vladimír Lamaéka Jaroslav Simunié Elszólta magát? A szlovák Mike Hammer? Peter Vaéok Meddig bírja? A három szlovák emberrabló fantomképét Ausztriában készítették el ifj. Kovác leírása alapján. A Sme napilap munkatársainak sikerült kideríteniük két személy kilétét. Az egyik a belügyminisztériummal áll szolgálati viszonyban; munkahelye Pozsonyban található, de Dunaszerdahelyen lakik.
