Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-07-02 / 27. szám
Miska bácsi, azaz Padisák Mihály 65 éves! Kossuth Rádió Budapest, szombat, tizenkilenc óra negyven perc: felcsendül Kocsár Miklós Furulyamuzsikája és kinyílik Miska bácsi levelesládája. Ez az a rádióműsor, amelyen nemzedékek nó'ttek fel, Magyarország határain belül és határain kívül egyaránt. Az évek során sok-sok ezren ragadtak tollat, hogy megírják Miska bácsinak, mi történt velük, szüleikkel, barátaikkal, vagy hogy segítséget, tanácsot kérjenek gondjaikra, esetleg hogy véleményt mondjanak mások gondjaival, kéréseivel kapcsolatban. (Kiss Gábor Zoltán felvétele) A műsor 1948-ban indult, Borbély Mihály szerkesztette, de nem ő volt Miska bácsi. A gyerekek kedvenc, meseszerű alakját sokáig színészek alakították és a műsornak külön szövegkönyvírója is volt. Borbély Mihály nyugdíjba vonulása után több női szerkesztő váltotta egymást a levelek bontogatásánál, azokat pedig továbbra is színészek olvasták fel. 1976-ban történt meg a nagy váltás: az akkori gyerekek igényeinek már nem felelt meg a jóságos mesebeli öregúr, ők inkább már egy felnőtt jó barátra vágytak, aki iránt a legnagyobb bizalommal lehetnek. Ekkor kínálták fel a műsor készítését az idén hatvanöt esztendős Padisák Mihálynak, aki akkor már huszonöt éve dolgozott a rádióban. Ismert gyermek- és ifjúsági író volt, ráadásul Miskának is hívták. - Úgy nézett ki, ha nemet mondok, megszűnik a műsor. Más karakter kellett akkor már. Amikor elvállaltam, pontosan tudtam, hogy Padisák Mi- hályból három napon belül Miska bácsi leszek - emlékezik vissza a kezdetre Padisák Mihály, aki azóta is „csak” Miska bácsi. A rádió gyermek- és ifjúsági műsorok osztályára az ipari rovattól került, amelynek akkoriban Molnár Aurél volt a vezetője. És hogy oda hogyan került? Mint elmeséli, 1949-ben végezte el a felső kereskedelmi iskolát, ezt ma közgazdasági technikumnak hívnák. Később ebből lett a Pénzügyi és Számviteli Főiskola. Az iskola befejezése után, tizenkilenc évesen, külkereskedőként dolgozott. - 1949-ben vonattal utaztam, Münchenen keresztül Frankfurtba. A müncheni pályaudvaron még csak egyetlen vágány volt ép, azon közlekedtek a vonatok. Az egyik vakvágány végében állt égy pléhbódé, az volt az amerikai katonák kantinja. Ott találkoztam először, a magyarok közül talán elsőként, a Coca-Colával... A külkereskedelem mellett kezdett el foglalkozni az irodalommal. Neve az irodalmi lexikonban is megtalálható. Nem csoda, hiszen eddig húsz könyve jelent meg. Szlovákiában a legismertebb ifjúsági regénye A csúcs mindig fölöttünk van, amely a Tátrában játszódik, és a csehszlovák-magyar könyvkiadási egyezmény keretében jelent meg - jegyzi meg a VASÁRNAP olvasóinak kedvéért. Négy színdarabot is írt, ezeket nyolc színház mutatta be. Ezenkívül tizenöt rádiójáték és kétezernél is több önálló rádióműsor fémjelzi írói munkásságát. A rádióba 1952-ben vették fel, a hangpróbára a Ganz Vagyongyár udvarán került sor. Miska bácsi így emlékszik vissza: - Amikor ott álltunk, Molnár Aurél, az ipari rovat akkori vezetője felszólított, hogy beszéljek. „Miről?” - kérdeztem. „Amit látsz” - felelte. „Meddig?” „Amíg azt nem mondom, elég.” Akkor, ahogy Szepesitől hallottam a rádióban, elkezdtem mesélni arról, amit látok. Bágyadt kék volt az ég, az udvaron csak két vagon meg néhány rozsdás vasdarab volt. A végén már az egyiptomi, meg az argentínai vonatexportról beszéltem. Tizenhét percig bírtam. Ekkor Molnár Aurél azt mondta, ha otthagyom a munkahelyemet, felvesz a rádióba egy hónap próbaidőre. Otthagytam és fel is vettek. Azóta itt vagyok. Miska bácsi nyelvújítóként is maradandót alkotott: a szellemi versengésre ő találta ki a vetélkedő kifejezést. Egyik volt tanítványával, Szabó Pistával - ma Szabó István Oscar-díjas filmrendezőként ismerik - a kvíz szó helyett kezdték el használni, s szerencsére a rádióújság fölkarolta a kifejezést. Ő indította el a vetélkedővezetők képzését, játékmesteriskolájába közel kilencszázan jártak. 1955-ben ő szerkesztette az Ifjúfigyelő című műsort. Kiderül, hogy ide már a hallgatók is írhattak, s az el is hangzott a rádióban. Rövid időn belül rendkívül népszerű lett ez a műsor. Volt olyan nap, hogy 365 levelet kapott! Ennek a népszerűségnek 1956-ban meg is lett a haszna. Amikor a felkelők feldúlták a rádió épületét, egyetlen helyiség volt, ahol egyetlen papírlaphoz sem nyúltak: ez az Ifjúfigyelő szerkesztőségi szobája volt. Ennek volt köszönhető, hogy mindmáig megmaradt a Szepesi György közvetítette londoni 6:3 eredeti felvétele, az ugyanis akkor éppen Padisák Mihálynál volt kölcsönben. Később tehetségkutató műsora is volt, a Zsákbamacska. Olyan fiatal írókat, művészeket fedezett fel, mint Hofi Géza, Baranyi Ferenc író, Ütő Endre énekes (ma az operaház igazgatója). Most azonban már jó ideje csak a Miska bácsi levelesládáját szerkeszti és vezeti, amelyik az utóbbi időben majdnem teljes egészében a határon túli gyerekek műsora. A pontos címe is ez: Miska bácsi levelesládája határok nélkül. Az adás időpontja is ehhez alkalmazkodik, hiszen Magyarországon szombaton este általában a gyerekek is tévét néznek. A húszperces műsoridő viszont Miska bácsi nagy bánata: - Az a néhány levél, amelyekből idézünk és amelyekre válaszolunk, csak a jéghegy csúcsa. Még a korábbi, negyvenperces adásidő is csak 20-30 levél ismertetésére volt elegendő - mondja. Pedig mennyi levél érkezik! A rekordév 1990 volt, akkor 17 000 levél érkezett. Volt olyan hónap, hogy 1700! Tíz nyugdíjas bontotta és válogatta őket, ma ezt egyedül végzi Marika, egy nyugdíjas tanárnő. Pedig Miska bácsi ma sem kap sokkal kevesebb levelet. Például a nemrég lezajlott Az én szülőföldem című pályázatra 1200 pályamű érkezett, egy kockás füzetlaptól egészen a negyvenhat oldalas tanulmányig. Bár a műsorban csak néhány levélre jut idő, minden levélre válaszolnak! Ebben természetesen vannak segítőtársai is Miska bácsinak. A levelek témái szerint segítenek neki jogi, pszichológiai, pedagógiai ismeretekkel bíró munkatársai. A műsor által meghirdetett pályázatok is zömében a határon túli gyermekekhez szólnak, de kaptak már levelet svédországi és belgiumi magyar gyerektől is. Az Őrzöm a hagyományt című pályázatra például a kéméndi alapiskola csodálatos néprajzi anyagot küldött. Amíg anyagi lehetőségeik engedték, rendszeresen készítettek önálló faluműsorokat is. A Felvidékről például Tallósnak, Naszvadnak és Párkánynak volt ilyenben része. S ezzel el is érkeztünk egy újabb fájó kérdéshez, az anyagiakhoz. A válaszlevelek és az ajándékkönyvek postaköltségeit a rádió fedezi. A nyári táborokhoz azonban, amelyeket az egyes pályázatok legeredményesebbjeinek, valamint a műsor legjobb gyermektudósítói számára rendeznek évről évre, Miska bácsinak kell, mai szóhasználattal élve, szponzorokat keresnie. Tavaly a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi és Etnikai Főosztálya volt; az idei velencei tábort a József Attila Alapítvány támogatja - tudom meg tőle. Az ajándékba küldött könyvek nagy része viszont adományból jön össze. — Számtalanszor előfordul - meséli Miska bácsi -, hogy idős emberek egy-egy nagy táska könyvet tesznek le a portára, név nélkül, csupán azzal az üzenettel, hogy Miska bácsinak. Miska bácsi elmondja, hogy többnyire olyan nyugdíjasok ezek, akik maguk is ezen a műsoron nőttek fel, többük rendszeres levelezője is volt. Esetükben az a természetes, hogy az ő gyermekeik és az unokák is rendszeres hallgatói e műsornak.- Gyakran azonban a Miska bácsi könyvadományaiból küldünk a gyerekeknek - szól közbe Marika, aki a beszélgetésünk alatt is rendületlenül bontogatja és válogatja a leveleket.- Hát igen - ismeri be szerényen Padisák Mihály -, a múltkor is behoztam vagy kétszázat a sajátjaimból. A műsor elkészítésében egyébként Miska bácsi legközelebbi munkatársa Király Erzsi, akik annak idején maga is rendszeresen írt a műsornak. Miska bácsi elárulja, hogy Erzsi lesz majd az utóda, ha ő egyszer végleg befejezi. Rajta kívül Juhász Timi, egy főiskolás lány segít rendszeresen a műsor elkészítésében. No és a gyerekszereplők, akiket Miska bácsi a habitusuk szerint válogat a rádió gyermek- súdiójának tagjai közül. Számukra Miska bácsi időnként „saját tábort” szervez a csobánkai telkén. Egyébként a műsor egykori gyermekszereplői között volt például Balázs Péter vagy Kern András. Amikor végezetül megkérdezem: mikorra várható tőle új kötet, szomorúan megrázza a fejét. Öt éve nem írt szépirodalmat, mert, mint mondja, az íróasztal fiókjának nem ír. Mára tönkretették a gyermek- és ifjúsági könyvkiadást. - Irodalmi igényeimet most már csak abban élem ki, hogy igyekszem olyan generációt nevelni, akikből jó irodalmár válhat - mondja. Hogy ezt mennyire komolyan gondolja, arra bizonyíték az Ács Kató Nemzetközi Gyermekirodalmi Pályázat, amelyet ezentúl minden évben kiírnak, s amelynek idei eredményhirdetése után így búcsúzott a hallgatóktól: „Aki kedvet kapott az íráshoz, már most hegyezze ceruzáját, köszörülje tollát. Érdemes. S hátha e nemes pályázat segíthet felnevelni egy majdani - talán jobb kor - ifjú generációját. ” Gong. „A jövő szombaton pedig ugyanebben az időpontban ismét találkozunk a Kossuth Rádióban. A viszonthallásra! ” Minden szombaton. Gőg László VAKÁCIÓ 1995. július 2. ÜBSámBp
