Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1995-08-27 / 35. szám

1995. augusztus 27. RIPORT „ L egyen szőlőnk bő gyümölcsű, bő termést adó, Földjeinkben megteremjen mind mi tápláló, Boldogság lakjék velünk minden szükségeinkben, Orbán pápa közbenjárónk minekünk legyen. ” (Orbán-napi zsolozsma)- Nem árulok el titkot, és talán senkit sem sértek meg, de inkább okulhatunk a dologból. A mi tájainkon, így a zobori szőlősgazdák is, azokat a permetszereket használják, amelyek az előző évekből meg­maradtak. Ez nagy hiba, mert a permete­zésre mindig friss védőszert kell használni. Csak annyit vásárolok, amennyi elfogy, és ami megmarad, azt kidobom. Sajnálom, de nem tehetek mást, mert a következő évben kísértésbe esnék, és felhasználnám a meg­A Zoboralján nagyon mély és régi ha­gyományai vannak a szőlőtermesztés­nek. Nem akarok Fehér Sándor köny­vének előhírnöke lenni - amely a szőlőtermelést hivatott feltárni a Zo­boralján de tudomásom szerint már a Zobori apátság megalakulásának idején is folyt itt szőlőművelés, illetve annak a barátok is nagy és jeles ter­jesztői voltak. Talán innen az „Orbán- napi” kultusz, mert a Zoboralján nincs szőlőhegy, ahol ne építettek volna Or- bán-kápolnát, vagy szobrot Orbán pá­pa tiszteletére; de előfordul, hogy szo­bor és kápolna is őrzi a szőlőt a rá le­selkedő veszélyektől. Aggód A „hegyközségi” rendszer a későbbiek folyamán alakult ki. Szigorú szabályok sze­rint működött: külön hegybírája volt a hegyközségnek - természetesen választá­sok útján lehetett eme tisztségbe jutni -, aki a „szőlőpásztorok” munkáját irányította, és közös erővel biztosították a „hegyközség” védelmét. Mindezekről a múlt századból Nagycétényben megmaradt hegyközségi krónika számol be részletes pontossággal s alapossággal. A hegyközségek működésének_hagyomá- nyai mind a mai napig a Zsitva völgyében is megmaradtak. Húsz esztendővel ezelőtt - amikor Verebélyre kerültem -, szlovák szö­vegben olvastam egy meghívóban a „hedTííg” (hegység) szót, amely arról tájé­koztatott, hogy a „hegység” vezetősége, összehívja a hegységet. Bevallom őszintén, csak némi magyarázat után értettem meg, hogy a „hecfSíg” nem más, mint a verebélyi szőlőtulajdonosok közössége. Érdekes, hogy ennek a kissé átidomult magyar szó­nak az értelmét a legkisebb szlovák gyerek is érti Verebélyen... Az idei év viszont úgy kezdődött, hogy nem sok idő maradt a gyűlésezésekre, a té­továzásra, mert a tavaszi szapora esőzések miatt kissé akadozott a metszés; sárban, latyakban kelle­metlen taposni a földet. A vegetá­ció is később in­dult meg, a vi­rágzás bizony el­húzódott majd­nem június végé­ig, és ekkor vált világossá a ka­tasztrófa: a pero- noszpóra és a lisztharmat rom­boló hatása. Pe­dig a legtöbb szőlősgazda szerte az ország­ban nagyon ko­molyan gondolja a szőlőtermesz­tést. A talajfertőtlenítőktől kezdve egészen a rovarölőszerekig a vegyszeres óvást al­kalmazza, de különösen nagy súlyt fektet a gombaölő permetezésre. János barátom mondta Verebélyen:- Fiam a permetszereket forgalmazza. Amióta nyugdíjas vagyok, de azelőtt is, az időm legtöbb részét a szőlőhegyen töltöm. Az én szőlőskertemben nem találsz egy szál gyo­mot sem, és kipróbáltam a legjobb permetsze­reket. A veszteségem úgy ötven százalékos, de a megmaradt ötven százalékot még meg kell óvni, mert messze még a szüret. Tibor Nagycétényben végigvezetett a szőlőskertjén: maradt vegyszert. A másik dolog, amiről szólni szeretnék, az a virágzás alatti perme­tezés. Az öregeinktől úgy tanultuk, hogy a virágzás alatt nem szabad permetezni, mert kárt okozunk a fürtökben. Igazuk volt, de egy lényeges dolgot azonban figyelembe kell venni: a gombás betegségek, a pero- noszpóra és a lisztharmat nem tartanak fegyverszünetet a virágzás alatt sem, ha­nem ott lappanganak a levélen és a virágon, vagy a bogyón is. Igaz, a virágzás alatti permetezéssel okozhatunk némi vesztesé­get, de ha a gombakártevőket támadni hagyjuk, akár az egész termésünk is kárba- veszhet... Ignác, volt szövetkezetelnök Nagycé- tényből:- A permetezés védi a szőlőt. Ezúttal azonban a nyári melegben a fürtöket támad­ta meg a peronoszpóra, hiába gondoltuk, hogy csak a levelekben van hiba. Szerintem a nagy szárazság az oka mindennek. János, Nagycétény volt polgármestere:- Az öregektől hallottunk a nagy filoxéra inváziókról. A pesszimisták most azt re­besgetik, hogy újra vissza kell térnünk majd a kevésbé értékes szőlők termesztésé­hez, amelyek el­lenállóbbak. Re­mélem, hogy az idei veszteségeket kiheverjük és ha­mar elfeledjük, és nem kerül sor a nemes szőlőfajták kivágására... * * * A szőlőterme­lés manapság mo­dernizálódott, ami nemcsak a hagyományos ka­ró melletti terme­lésről a kordonos termelésre való áttérésben mutat­kozik, hanem a kistraktorok al­kalmazása és használata kiszo­rítja a kézi kapát. De a Zoboralján még alkalmazzák a tavaszi és őszi lovas szántást. Verebélyen viszont a kézzel való őszi vagy tavaszi ásásra esküsznek. Akad hát munka egész évben a szőlőben. Bi­zony, az idén aggódnak a szőlősgazdák a károk miatt. Öreg borivó cimborám keser­ve a legőszintébb:- Nemcsak termelő, hanem fogyasztó is vagyok. A termelőt egyszeri bánat éri: az, hogy nem tud majd szüretkor szőlőt szállí­tani a borászati üzembe. De engem na­gyobb bánat ér, mert nem élvezhetem a szőlőtőke csillogó nedűjét. Talán apródon- ként, nagyon beosztva, majd igen! Motesiky Árpád t (A szerző felvételei) Balgaság lenne vitatni, hogy valóban Rómába vezet-e min­den út. az azonban tény, hogy évente százezrek utaznak Olaszországba - főleg nyáron ->• tengert, napot élvezni. Az igényesebbek városnézéssel, múzeumlátogatással egészítik ki pihenésüket, hiszen az építészeti remekekben, műkincsek­ben gazdag Olaszország ilyen szempontból is ideális célpont. A zenekedvelőknek pedig igazán nem kell megelégedniük a turisták kedvéért a világszerte ismert és kedvelt nápolyi dalo­kat éneklő velencei gondolások nyújtotta műélvezettel, hi­szen nyaranta egymást érik a zenei - és színházi - fesztivá­lok, koncertek. Luciano Pavarotti, a világhírű olasz operaénekes, a „leg­édesebb tenor” azonban nem egy honi fesztiválra készült a nyáron, hanem - egy észak-walesire. Llangollenbe utazott jú­liusban, a szokásos évi dalfesztiválra, a kórusok nemzetközi rangú seregszemléjére. S énekelt is - mint kórustag. Szó sincs arról, hogy elvesztette volna a hangját: egy­szerűen nosztalgiázott. Ugyanis negyven évvel ezelőtt, 1955 nyarán az ifjú, 18 éves Luciano karrierje bizonyítottan ebben a kisvárosban indult: itt énekelt a modenai kórussal. A feszti­vál légköre annyira magával ragadta, hogy elhatározta, eláll beli tó meg kavics­bánya a vízi­rendőrség hatásköré­be tartozik. Szeren­csére nincs belőlük ezer, csak 32, ám ez is elég. Az említett átlagos mélysége mindössze 2,5 mé­ter, de Szencen 8-10 méter mély felületek is vannak. Sőt, a mi­sérdi kavicsbányá­ban 40 méter a maxi­mális mélység!- Kevesen va­gyunk, ráadásul az ország egyetlen ilyen speciális egy­sége, ezért hol kele­ten, hol Közép- vagy Észak-Szlovákiában akad munkánk - ma­gyarazza a parancs- nők. - Például teg­nap - fűzi hozzá, - egy vízbefúlt halászt keres­tünk. Meg is találtuk a szerencsétlent. Kiderült, hogy az éjszakai pecázás közben egy gyökérbe akadt a horga. Az idős férfi a víz alá merült, hogy kiszabadítsa, ám odaveszett közben. A fia, aki vele volt, sem tudott segíteni rajta. A vízbefulladás pontos okát csak a boncolásnál fogják megállapítani. így, jegyzőkönyvek nél­kül nem is tudom, hányadik áldozatunk ez az idén. Évente 35-40 vízbefúltat húzunk ki. Dunacsúny felé haladva a partok közelé­ben horgonyzó osztrák jachtokkal találko­zunk. A gát alkotta hatalmas vízfelületen szörfözők szelik a zöld vizet.- Ez túl nézőek vág nek nyilvá közeli sző' tünk ugyan vízkészletr békén hág) gépkocsitu borozókat I Kikötünl terséges gá kus, náddal vízirendőrs- Az utó tapasztalt 1 ment. Sok ám a félté mint a piló nak van es- Most, hétközben nincsenek sokan. Az ipari nagyüzem a víkendek alatt van. A „deszkalovasok” gyakran okoznak nekünk gondot. Például keresztezik a hajók útját, s ha a vihar erősségű szél hullámhegyeket kor­bácsol a 4 km széles vízfelületen, bizony a saját testi épségüket is kockáztatják. Azt beszélik, hogy a vízirendőrök „harc­ban állnak” az oroszvári nudistákkal - váltok témát. razza a pár Vlado Pc cserélte fel motoros jái a fuldokló 1 tabb kolléj nyász -ab - Eredet kedtem a fc nál ejtőern felsőbb ré Egyedül a i de csak vo gok. - Segi bűnügyis k próbálnak t koktól, hog ván, az örö mot, vagy j 7 elsüllyed Lidónál, a 1 lálhatók ol; part melleti út vezet, te esi eltüntet már autóka tött, meggy azt az albár író lőtt agy Nicoletta Mantovanival eredeti szándékától, mégsem a tanári pályát válasz inkább az éneklést. Ebben nem kis mértékben az i A hőmérő higany szála már napok óta 30 fok fö­lött tanyázik. Mi is a vízhez igyekszünk, noha nem lubickolni vagy sütkérezni, hanem a folya­mi rendőrség járőreivel teszünk egy dunai köru­tat, hogy a gyakorlatban is megismerkedhes­sünk tevékenységük néhány mozzanatával. A motorcsónak felberreg, és a következő pilla­natban már széles, szürkészöld folyam hátán száguldunk. Élvezzük a hajunkba kapaszkodó, frissítő szelet, és hunyorogva szemlélődünk az erős napsütésben. Egy kavicsos nyúlványon né­hány napimádó hölgy Éva-kosztümben sütkére­zik. Kissé lassítunk, de nem tartjuk illőnek túl közel menni a parthoz. Inkább a távcső segítsé­gével hozzuk közelebb a csábos látványt. A nu­disták nem zavartatják magukat; egyikük leve­szi napszemüvegét és barátságosan felénk int.- Ez már döfi! Az ilyen szolgálatokat bizo­nyára irigylik a „szárazföldi” kollégák, hiszen nemegy ember a hasonló hajókázásért akár fi­zetne is. Nem mindenkinek adatik meg mun­kaidő alatt „kirándulgatni” - provokálom a motorcsónak parancsnokát.- Szó, ami szó, ilyenkor valóban kelleme­sebb a vízen szolgálni, mint mondjuk, a ben­zingőzös útkereszteződésben a forgalmat irá­nyítani. De az éremnek másik oldala is van! Ha kikötünk, belelapozhatnak a szolgálati naplóba, ahová a napi eseményeket jegyez­zük. E fotókkal illusztrált anyag reális képet nyújt tevékenységünk fény- és árnyoldalairól. Szerepel benne sok vízbefúlt személy, sajnos gyerekek is, továbbá jégalatti búvármunka, különböző mentési akciók, bűnesetekből szár­mazó tárgyak keresése a vízben. Sőt! Gráná­tok, második világháborús bombák kihalászá­sa is. Tehát olyan feladatok, amelyeknél nem­egyszer visszük vásárra a bőrünket. Szeren­csére, az eddigiek folyamán nem érte embere­inket komolyabb baleset - magya­rázza Milán Slo- vák őrnagy, a ví­zirendészet pa­rancsnoka. - Na­ponta járőrözünk. Márciustól no­vemberig a Nagy- és a Kis-Dunán, illetve a Morva folyón szolgá­lunk. A téli hóna­pokban a partokat felügyeljük. A közbiztonság ga­rantálása, az orv­halászok lefülelé­se, a vízi közleke­dés szabályaira fittyet hányó vad­evezősök megfé­kezése és a termé­szetvédelem éppúgy a feladatunk, mint a gyakran feltört hétvégi házak, vízparti vityil- lók ellenőrzése. Sajnos, kevesen vagyunk, így nem tudunk mindenütt ott lenni, ahol szükség lenne ránk. Például képtelenek vagyunk meg­akadályozni, hogy a vandálok ne rongálják meg a vízparton felállított forgalmi jelzéseket, ne lopják el belőlük a drága alkatrészeket, ak­kumulátorokat, színes villanólámpákat. Egyébként valamennyi fővárosi és környék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom