Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-08-27 / 35. szám
(Feredői vigalom, a 170-ik, anno: 1995) A FÜREDI A jeles bált első ízben Szentgyörgyi Horváth Fülöp János uram, tehetős vendégfogadós tartotta Horváth Anna Krisztina férjhezadandó lánya tiszteletére 1825. július 26-án. Bihari János cigánybandája muzsikált. (Bihari, a csallóközi Nagyabonyból lett országos hírű cigányprímás.) Az akkori est nevezetessége, hogy Kiss Ernő, a későbbi legendás honvédtábornok, majd aradi vértanú itt és ekkor ismerkedett meg a ház kisasszonyával: Annával, aki rövidesen a felesége lett. A történet így tartja: Egy daliás huszártiszt lépett a ház urához: „Eleméri és ittebei Kiss Ernő vagyok!” „Hozzon Isten, ecsémuram...!” „Bátyámuramat tisztelettel kérem, legyen szíves az úriház kisasszonyánál kommendálni engemet!” „Szíves örömest, öcsémuram, gyere!” A délceg vitéz még azon az éjszakán megkérte és elnyerte a Horváth-ház szépséges hajadonának a kezét... A vigadalomról annak idején Kossuth Lajos (Pesti Hírlap, 1842), majd Jókai Mór (Életképek, 1876) is tudósított Az előbbi fölrója az úrhatnám gőgöt, a csö- mörletig való tivornyát, míg Jókai finoman dorgál. Megfordult a füredi bálon - többek között - Kisfaludy Sándor, Vörösmarty Mihály (1855), Pavol Országh Hviezdos- lav, Gárdonyi Géza, Krúdy Gyula és mások. Széli Kálmán szolgabíró, a leendő miniszterelnök eme bálon jegyezte el Vörösmarty Ilonkát, a költő lányát. A „copf stílusban” épült fogadó (1798), s ezzel együtt Füred is az egyik kiröpítő fészke volt a reformkori politikai és kulturális eszméknek. A nemzeti érzést tápláló verbunkos zene ugyancsak innen terjedt a már említett Bihari, vagy éppenséggel Csermák Antal s Ruzsicska Ignác nevével fémjelezve. Az elnyomó Bach-korszakban viszont a titkos összejövetelek színhelyéül szolgált a Gyógy téren ma is álló Horváth-ház. Balatonfüred az Anna-bálokkal együtt fejlődött, neki köszönheti a hírnevét. Sokan bizony itt reméltek gyógyírt lelki-testi bajaikra. Az idei, immár 170-ik bálok bálját, a szokáshoz hűen a Gyógy téri Színházteremben tartották. A földszinten voltak az asztalok, az estebédet ugyanitt szolgálták föl, ahol Mihók István és a kilenctagú cigányzenekara muzsikált. A táncot az emeleti bálteremben ropták. A bálozókat, a megmérettetésbe benevezett leányzókat s valamennyi közreműködőt és vendéget Szalay László, Füred polgármestere köszöntötte. A nyitótánc Erkel palotása volt, utána csárdás következett végül pedig keringő. A tapolcai Batsányi Táncegyüttes is kitett magáért. A kezdeti tartózkodó hangulat csakhamar föloldódott. Nem volt jele a társadalmi rétegeződésnek. Szép számmal érkeztek Füredre külhonból is, noha kies vidékünkről: Dél-Szlovákiából sajnos hiányoztak a vendégek. Kár, mert nálunk is vannak csinos, dobogós helyezésre esélyes iiajadonok. Nagy kár, de majd talán legközelebb, a 171-ik Anna-bálon. Most is, miként máskor is, az estély fénypontja a bál szépeinek kiválasztása volt. A \ igadó nagyközönségének szavazatai réven 12 leányzó került a zsűri színe elé. hogy... Hogy a legszebbnek Hátszegi Melinda, 16 éves budapesti diáklány találtassák. így az ő fejére került a királynői korona. Első udvarhölgye Marosközi Amanda, 22 éves pincérlány lett Füredről, és Dobos Tímea, 18 éves tanulólány Ózd- ról jött, neki a harmadik hely jutott. A menü, meg az árak? A 7000 forintos belépővel járó étrend: zománcczott pulykagalantin, gyümölcskörettel, erőleves Anna-módra; libamájjal töltött borjúszűzsült, zöldkörettel; Esterházy-! orta s fekete. Az italokat ki-ki kívánsága (avagy a zsebének állása?) szerint kérhette. A Badacsonyi Szürkebarát 7 dec s fiaskója 600 Ft-ért kínálta magát, a pezsgők „durrogtatása” palackonként pólóm 1300 forintot „vitt el”, a Kecskerréti Barackpálinkáért 4 cl-es „kiszerelésben” 220, a Napóleonért - Cour- voisier! -- 950 forintot számolt föl a főúr; a csapolt Amstel sör pohárja (3 dl) 180- ba került; az üdítők két decijét 120 forintért szolgálták föl, míg a presszóshölgy ugyanennyiért főzte az illatos feketét... Mihók prímás úr vonóját előbb Bartókkal (1000 forintos bankó), majd a hangulat emelkedtével Stefi gróffal (Széchenyi li tván gr. képével ékesített, 5000 címletű bankó) díszítettek nem kevesen. A nagy eseményt évek hosszú során Polonyi Kornél főszervező-rendező irányítja. Az egyetlen bökkenő, hogy a bá- lozók jelentős hányada ama nézeten van, a bál szépeit kizárólag a nagyközönség ''álassza ki, a zsűrire csupán a szavazatok összegzése háruljon. Mert ugyebár, a döntőtestület és a nagyérdemű nétete nem mindig esik egybe... A besorolás után olykor-olykor össze is súgnak az elégedetlenek. Másnap, vasárnap délelőtt - a nemes hagyományt követve - sétakocsikázással muta koztak be a gráciák Füred utcáin. E színes eseményt kicsit „szeplősí- tette” a hintó elé fogott paripák eltérő külleme: az egyik almásderes volt, míg a másik fekete. A tömegből el is hangzott a lesújtó vélemény, hogy bezzeg a régi szép időkben lipicai négyesfogat gördített; a boldog győzteseket... Csiba Géza Ismét itt járt Siss^.. —I A regionális művelődési központban közben nagy volt a sürgésforgás. Egy csapatra való fiatal korabeli kosztümökbe öltözött, néhány lovag a tőrjét fényesítette, a csehül beszélő „katonák” gondosan igazgatták egymáson az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származó egyenruhákat.- Brünnből jöttünk. A bártfai polgármesterrel a közelmúltban egy lengyelországi ünnepségen ismerkedtünk meg, és ő meghívott bennünket ide is - újságolta az alkalmi katonai díszőrség parancsnoka. Jana Bozová, a Sárosi Múzeum szakelőadója kérdésemre készséggel elmondta, honnan az Erzsébet Napok megrendezésének ötlete.- Amikor hónapokkal ezelőtt a nyári kulturális rendezvényeket terveztük, a regionális központ egyik munkatársa megemlítette, hogy száz évvel ezelőtt az itteni fürdőben gyógykezelésen járt Erzsébet osztrák császárnő és magyar királyné. Mi lenne hát, ha erről valamilyen formában megemlékeznénk? Mivel az utóbbi két évben nyaranta lovagi játékokat rendeztünk, elhatároztuk, hogy az idén kibővítjük azokat egy, a Sissyről szóló programponttal. Ötletünk a városvezetőknek is megtetszett. És amint azt az I. Erzsébet Napok során tapasztaltuk, mind a helyi lakosságnak, mind a turistáknak.- Az igazat megvallva, én egy kicsit attól tartottam, egyesek esetleg a szemünkre vetik, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiát idézgetjük - vette át a szót Ludmila Jászayová, a művelődési központ igazgatónője. - Persze, itt a történelmi hűség az elsődleges. Sissy száz évvel ezelőtti látogatása vitathatatlanul nagy esemény volt Bártfán. Mi tagadás, manapság itt kevesen tudják, hogy ki volt az a hölgy, akinek szobra ott áll a gyógyfürdő parkjában... Épp ezért közművelődési jellege is van ennek az idegen- forgalmi attrakciónak. Délelőtt még javában dolgoztak a restaurátorok a tatarozás alatt álló Szent Egyed templom tornyán, a fő teret övező és szépen felújított régi házak üzlet- s irodahelyiségeiben hétközna- pias volt a forgalom; a közeli fürdő sétánya mentén pedig ismert, régi melódiákat játszott a zenekar. Közben a turisták százai álltak meg itt is, ott is, csodálták az UNESCO-díjas város műemlékeit. Délután viszont már jóval emelkedettebb lett a hangulat Bártfán. Abbahagyták munkájukat a toronyjavítók, a piktorok és mázolok, az elárusítók és hivatalnokok. Ők is a tér árnyékosabb sétányán gyülekező turisták közé vegyültek, vagy a nyitott ablakok muskátlijai mögül figyelték a nyüzsgő belvárost. Mindenki a nagy eseményre várt. Még a városháza legtetején évszázadok óta ott cövekelő ala- bárdos: Rolland szoborlovag is. A valóságban nem szeretne császárnő és királyné lenni - nyilatkozta lapunknak Mónika, alias Sissy leszállt a hintóról. Az ezt követő műsor szereplői tömören vázolták Ferenc József császár nejének változatosan érdekes életútját, és benne azt a 22 napos időszakot, amelyet Sissy 1895 júliusában a bártfai gyógyfürdőben töltött. Mindeközben az érdeklődők megtekinthették a történelmi városházában rendezett alkalmi kiállítást a királyné bártfai útjáról; meg azt a gyűrűt is, amelyet Sissy száz évvel ezelőtt adományozott a bánfaiaknak. A bájos Mónika Mésárosová mindvégig hitelesen, egy királynéra jellemző méltósággal idézte Sissyt. Persze, inkább a fiatalos Sissyt és nem az 58 évest, hiszen Mónika még húszéves sincs!- Bártfai vagyok, az idén érettségiztem a helyi gimnáziumban - mutatkozott be lapunknak egyik szabad pillanatában az ünnepelt hölgy. - Nem készülök főiskolára, nem is akarok színésznő lenni. Dolgozni szeretnék, de hogy hol, azt még nem tudom. Egyelőre munkanélküli vagyok... A barátnőm nevezett be erre a szerepre. Tíz jelöltből választottak ki engem. Még nem olvastam sokat Sissyről, de láttam a róla szóló filmet, s tulajdonképpen annak alapján igyekszem eljátszani a szerepemet.- Szeretne igazi császárnő, királyné lenni? Rövid gondolkodás után válaszolt:- Nem. Arra születni kell... Feszélyezet- ten érzem magam, pedig ez csak játék, egy kellemes szórakoztató műsor.... Mónika itt kénytelen volt félbeszakítani a társalgást, mert „alattvalói” tapintatosan arra figyelmeztették Sissyt, hogy - a forgatókönyv szerint - újból a nép elé kell lépnie... Múltidézésnek hangulatos, idegenforgalmi látványosságnak kitűnő dolog volt a hagyományébresztés Bártfán. _ . _, . Gazdag József Amikor a toronyóra elütötte a délutáni fél hármat, a kíváncsi nézőkkel szegélyezett térre, harsonaszó kíséretében, bevonult a díszes menet. Zászlóvivők, testőrök, udvarhölgyek, írnokok, krónikások... s lo- vashintón a rózsaszín ruhás, fekete hajú Sissy. Barátságos, kedves mosollyal, egy-egy finom kézmozdulattal köszöntötte az őt köszöntő tömeget. Ki tudja, talán a száz évvel ezelőtti, eredeti fogadása sem volt olyan pompázatos, mint ez a mostani idegenforgalmi látványosság. A tiszteletkor végeztével a menet a városháza előtt létesített emelvénynél állt meg. Ott, ahol egyre jobban terebélyesednek azok a fák, amelyeket 1991 nyarán Václav Havel csehszlovák államfő, s Dán Quayle - amerikai alelnök ültettek, majd minden szereplő elfoglalta helyét, és a császámő díszlövések közepette Donáth Gyula 1903-ben készített Erzsébetszobra ma is ott áll a bártfafürdői parkban; igaz, az eredeti ERZSÉBET felirat nélkül (A szerző felvételei) VAKÁCIÓ 1995. augusztus 27.
