Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-08-20 / 34. szám
íi koronázási ünnepségen ették a Szent Koronát, Magyarországra száll Isten m halála, a pogánylázadás, tán. A ceremónia alatt ki tudja, dt az ifjú uralkodó fejében, ejedelemhez szállt első :n át keményen, ha kellett lőtt ezért a pillanatért, nem érhette meg. il a tudattal térhetett meg ősei »zásokban vérét vesztett ztény királynak isította. tyer- izel- lesé- lérte, fejese a köz- t vénem égen ének t vár ; or- tóul: í ne- ízad. tán ában gnak ynek it ér- : Ár innál mainem i öz.'éres : kell inva- stván a tért i hit- eszt- odá- i hit resz- oliti- k te- ly fia látta, ívleg deté- jysésalád ly a léién :arto- n ri- t az- i ke- íncot szönyu- , sür- ek is. kere- ;-be- övet- nikor vette Géza érült, ő béke megőrzésének egyetlen módja az, ha keresztény hitre tér. Ifjú korában szívesen háborúskodott, de az új helyzetben központi hatalmát a nagy hatalmú tartományurakkal szemben csak úgy tudta megerősíteni, ha minden figyelmét a belpolitikára fordítja. Külpolitikájában ezért választotta a szövetségi és békepolitikát, ami kapóra jött a szomszédoknak is. Ottó császárnak ugyanis húsz éven át sok fejtörést okoztak a magyarok. Szívesen eljátszodo- zott a gondolattal, hogy ezeket a „barbárokat” legjobb volna Európából kiűzni, hisz a félelmetes emlékű Attila örököseinek mondják magukat, ám hogy ez nem ment, jobb híján a kivárás A hét vezér vérszerződést köt GÉZA ét ISTVÁN az államalapítók taktikáját választotta - hátha ők keresik majd a germánok szövetségét és taktikája tökéletesnek bizonyult. Egy szép napon megérkeztek Szent Gallenba Géza követei azzal a kéréssel, hogy a császár küldene térítő szerzeteseket a pogány magyarok közé. És megindultak a papok ünnepélyes menetben, litániát énekelve, hatalmas ezüstkeresztet hordozva a menet élén. Elsőként Géza és családja hajtotta fejét keresztvíz alá. Géza, akárcsak Vajk fia a kereszt- ségben az István nevet kapta, ám a magyarok továbbra is Géza úrnak szólították, hiszen lélekben maradt, aki volt. Mint híres elődei - Attila, Álmos és Árpád - ő is szakrális fejedelemnek tekintette magát, aki a Turul leszármazottja, tehát az ég fia. Isten fia. Különb annál, semhogy - mint a keresztények mondják - Isten kegyelméből Isten szolgája legyen. A régi magyarok hite szerint Emese álmában, a Turul alakjában maga az Isten jelent meg, ő nemzette a fiút, Álmost, és ő rendelte, hogy népét új hazába vezesse. A magyar királyok tehát Isten fiának tekintették magukat, ám a keresztények ezt vagy nem értették, vagy mélységesen megdöbbentek fölötte, hiszen Isten egyedüli fia csak a szeplőtelen fogantatással fogant Jézus Krisztus lehet. Ezért üldözték aztán évszázadokon át, irtották tűzzel-vassal mindazt, ami a pogány hitvilágból fennmaradt. De képzeljük csak vissza magunkat abba a korba, amikor még Géza fejedelmet is abban a tudatban nevelték, hogy ő, csakúgy, mint ősei, szent király, következésképpen korlátlan ura minden magyaroknak. Ha ezt átérezzük, beláthatjuk, miért lett élete tragédiája, hogy ősi hitét színleg meg kellett tagadnia, le kellett fokoznia önmagát Isten szolgájává, a pogány hitükhöz ragaszkodó magyarok legnagyobb döbbenetére. De mindenki tudta róla, hogy továbbra is áldozatot mutat be az ősök szellemének, a Turulnak és a magyarok Istenét jelképező Napnak. És amikör egy buzgó német szerzetes megrótta ezért, dühösen azt felelte: elég gazdag ahhoz, hogy egyszerre két istennek áldozzon. Hogy mi is volt az ősi magyar hit lényege? Talán az, hogy a nemzet életereje a családon, nemzetségen, törzsön és törzs- szövetségen át végül is szakrális fejedelemben testesül meg. Ez a szent fejedelem lélekvándorlással időről időre újjászületik. Attila lelke elevenedik meg Álmos, majd Árpád testében. Emeséhez hasonlóan - aki Álmos világra jöttét látta meg előre - Géza fejedelem is megálmodta, hogy fia születik, Álmos ölt új testet benne, és ő lesz, akire Isten az államalapító munka további részét bízza. Ezt az eseményt Szent István nadobok hangjára estek révületbe. Lelkűk a hét szintű világfa csúcsára szállt fel, ott értekezett a szellemekkel, akik a teendők dolgában útbaigazították őket. Már Géza fejedelem idejében megkezdődött a sámánok elhallgattatása, az ősöknek állított pogány bálványok ledöntése, az áldozóhelyek lerombolása, a látók és boszorkányok üldözése. De túl mélyen voltak ahhoz a gyökerek, hogy kiirthatta volna őket. Ezért utóbb Szent István is kénytelen volt kemény törvényt hozni ellenük. Így rendelkezett: „Tanácsi végzésből vetettünk nagy, rettentő tilalmat az ör- döngősöknek. a bűbájosoknak: hogy senki bűbájjal vagy ör- döngős tudománnyal egy embert is eszéből kiforgatni vagy elveszteni ne merjen... Ha pedig jövendőmondók találtatnának, ZI VEZEREK, FEJEDELMEK VALOSZINUSITHETO CSALÁDI KAPCSOLATAI ÁLMOS ÁRPÁD —I---------------!--------I Ül lő (Jeleg) Jutas Jutocsa) ismeretlen nevű Zolta (Zaltasz) I Ézelő (Ezeleg) Fájsz (Falicsi) I Tas (Tasi) I TAKSONY I n. leány z Boleszló GÉZA (ISTVÁN) SAROLT(A) + Mihály I ism. leány Gavil Radomir Vajk I.(SZENT) ISTVÁN (GIZELLA) ism. leány Orseolo Péter ism. leány Aba Sámuel Vászoly (Vazul) Szár László gyobb legendája írja le. Álomlátása után „Krisztus híveivel és az övéivel elmélkedve kiterjesztett karokkal a földre borult, alázatosan adva hálát az Istennek, s magát és országát születendő fiával együtt könnyhulla- tások közt ajánlotta annak, aki nem alszik és nem szunnyad. Régen a családoknak hete- díziglen ismerniük kellett az őseiket, mert úgy vélték, hogy lelkűk időről időre újjászületik, ám amíg a túlvilágon él, illik áldozatokat bemutatni neki. Egyébként úgy fogták fel, hogy a túlvilág az evilági élet tükörképe, melyben mindent az ellentétes erők, a jó és rossz szellemek küzdelme határoz meg. Az ember életét a benne újjászületett ős és a világrend irányítja, nem maga rendelkezik sorsa felett, ami elrendeltetett, de épp ezért a hozzáértő sámánok, látó embe rek és boszorkányok meg tudják jósolni a jövőt. Had- ESyik legszebb ránk maradt tarsolylemez ba indulás előtt a szakrális akik hamuban és más effélékben mesterkednek, igazítsa meg őket a püspök ostorral.” Géza fejedelem zsenialitását igazolja, hogy felismerte: az európai megmaradás érdekében le kell mondania a szakrális király küldetéseszméjéről, hogy fia Isten kegyelméből, valódi keresztény uralkodó lehessen. Megtette, amit tennie kellett, ám az Árpád-házi királyok idejében született krónikák tanúsága szerint, késői utódaiban is élt a keresztény küldetéstudat mellett a régi küldetéseszme. Ez volt az oka, hogy mindig elis- métlik: Attila nemzetségéből származnak. fejedelmek kikérték a sámán véleményét és meghallgatták, mielőtt az utódlás kérdésében döntöttek volna. Érdekes módon a sámánok Attilának és később Árpádnak is azt jósolták, hogy legkisebb fiuk - Inrik és Soka - lesz méltó örökösük, és így is lett. A sámánok képesek voltak arra, hogy kapcsolatba lépjenek a másvilággal. Olyan szellemeket kerítettek hatalmukba, akik felett más élő ember nem rendelkezett. Ám hatalmuk nem ért fel az Úristenhez, csak a hétvagy kilencrétegűnek képzelt szellemvilág alsóbb régióiba hatolt be. Rendszerint a sámánEgy-egy szent király addig uralkodhatott, míg férfiúi erejének tökéletesen birtokában volt. Álmost azért áldozták fel, azért nem jöhetett be az új hazába, hogy a magyarság életereje megújultan bontakozzon ki fiában, Árpádban. Szent Istvánban Álmost vélték újra megtestesülni. Érdekes párhuzam, hogy a beteges, öreg István ellen is merényletet követtek el, és ő különös módon megbocsátott a merénylőknek... Géza fejedelem alakját a történelemben kissé elhomályosította dicső fia emléke. Jelleméről alig tudunk valamit. A nyugati krónikák még Attila idejében kialakítottak egy félelmetes képet a „barbár” királyokról, és ezt a sémát húzták rá minden újabban felbukkanó uralkodóra. Feleségéről, Saroltról is csak annyit tartott édemes- nek feljegyezni a korabeli krónika, hogy „szépségét a környező fejedelmek sokáig emlegették”, meg hogy „a szép úrnő szerfölött ivott és a lovat férfi módjára ülte meg”. Ez a kép is egybevág Re- gino lotharingiai érsek magyarokról írott jellemzésével: „Természetük dölyfös, lázadó, csalárd és szemtelen. Hiszen ugyanazt a vadságot nevelik bele az asszonyokba, mint a férfiakba.” Ettől a féktelennek mondott emberpártól szültett mégis Magyarország tán legnagyobb királya. Érdekes pletykát röppentettek fel a tizenharmadik századi lengyel krónikák. Eszerint István anyja nem Sarolt volt, hanem az ő Meskó fejedelmük Adelhaid nevű nővére. Ö térítette volna Gézát keresztény hitre, ő szülte volna Istvánt, ám ez tényekkel nem bizonyítható. A tudósok szerint a történetből annyi lehet igaz, hogy Géza ifjú korában több ágyast is tartott, ám 970 táján kétségtelenül Saroltot vette feleségül, megnyerve a házasság révén az erdélyi Gyulát szövetségesének. Géza fejedelem tehát politikai éleslátással igen sokat tett azért, hogy majd István fia az államalkotás munkáját bevégezhesse. Nagy Emőke MÚLTFAGGATÓ 1995. augusztus 20.
