Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-07-02 / 27. szám
Vasárnap 1995. július 2. hétről hétre Va sárnap 1995. július 2. A NAP kel 04.58 - nyugszik 20.54 órakor A HOLD kel 09.31 - nyugszik 22.56 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük OTTÓ - BERTA valamint Jenő, Marcián, Mietta, Ottokár, Várkony nevű kedves olvasóinkat Ottó - a germán Otfrid, Otman nevek német Ottó becézőjéből keletkezett. július 3. Kornél július 4. Ulrik július 5. Emese, Sarolta július 6. Csaba július 7. Apollónia július 8. Ellák Segelmen törvénye, avagy a legegyszerűbb tagadás törvényei 2. Nem lehet nem beismerni azt, hogy a kétszeres tagadás az igen álláspontja. (Murphy) 1lasúmap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (« 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (« 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit (« 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratisia- va, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Telefax: 36 45 29. Szedés és képfeldolgozás: SGT Plus és Vox Nova Rt. Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 81915 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Me- diaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS Vyvoz tlace; Pribinova 25, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. A nem megrendelt kéziratokat, fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza; a közlendő írások szerkesztésének jogát fenntartjuk.Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (« 210/4460; fax: 210/4467) Adminisztráció - «210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig Szeges O.S'ío i VASÁRNAP: 195 éve, 1800. július 2-án született Kurier Nepomuk János festő és grafikus. Grafikákat, olaj- és üvegfestményeket készített, arcképfestőként is kitűnt. #115 éve, 1880-ban született Szirmai Albert zeneszerző, a nagy nevű magyar operettgeneráció utolsó képviselője. Legnagyobb nemzetközi sikereit az Alexandrával és a Mágnás Miskával érte el. • 95 éve, 1900-ban ezen a napon végezte léghajóján kísérleti repülését Ferdinand Zeppelin. HÉTFŐ: 70 éve, 1925. július 3-án született Vitányi Iván szociológus, esztéta, politikus. • 10 éve, 1985-ben halt meg Granasztói Pál építész, építészeti szakíró. Több szakmai könyvet és tanulmányt publikált. KEDD: 150 éve, 1845. július 4-én született Szinyei Merse Pál festő, a magyar festészetnek Munkácsy mellett legnagyobb alakja. • 105 éve, 1890- ben született Herczeg Árpád orvos, orvostörténész, több külföldi orvostörténeti társaság tagja. A szifilisz kórtanával foglalkozott. • 95 éve, 1900-ban született Louis Armstrong amerikai dessz-zenész és énekes. SZERDA: 260 éve, 1735. július 5-én született August Ludwig Schlözer német statisztikus, történetíró, publicista, aki a statisztikát a történettudomány részének tekintette. • 95 éve, 1900-ban született Tiszay Andor író, műfordító, rendező. • 55 éve, 1940-ben született Tolnai Ottó író, költő, műfordító. CSÜTÖRTÖK: 580 éve, 1415. július 6-án hunyt el Jan Hús jobbágy származású cseh pap, reformátor, a huszita mozgalom megindítója, akit tanai miatt máglyán elégettek. • 460 éve, 1535-ben halt meg Mórus Tamás, vagyis Szent Tamás, tulajdonképpen Sir Thomas More angol államférfi, filozófus, író, lordkancellár, akit - mert megtagadta a hűségesküt - VIII. Henrik angol király lefejeztetett. • 100 éve, 1895-ben született BuzÁgh Aladár kétszeres Kossuth-díjas kémikus. Nevéhez fűződik többek között az adhézió mérésére vonatkozó kvantitatív módszer kidolgozása. • 60 éve, 1935-ben született Tenzin Cyasto, a jelenlegi dalai láma, Nobel-békedíjas. A dalai láma a tibeti buddhista vallás, a lámaizmus Lhaszában székelő politikai és vallási vezetője. PÉNTEK: 455 éve, 1540. július 7- én született II. János, vagyis János Zsigmond, Magyarország választott királya, Erdély első fejedelme, Szapolyai János és Jagelló Izabella fia. • 90 éve, 1905-ben hunyt el Ráth Görgy történelmi, jogi és művészettörténeti író. Ugyanekkor halt meg Borbás Vince botanikus, a magyar flóra- és növényföldrajzi kutatás korszerűsítője, a 19. század egyik legnagyobb botanikusa, aki 2000 új növényalakot írt le és nevezett meg. • 95 éve, 1900-ban született Jókán Barsi Dénes író, falusi tanító. • 65 éve, 1930-ban hunyt el Arthur Conan Doyle brit regényíró, a Sherlock Holmes mesterdetektívről és barátjáról, Wat- sonról szóló detektívregények szerzője. • 25 éve, 1970- ben halt meg Allén Lane, a világhírű Penguin Books megalapítója. • 20 éve, 1975-ben hunyt el Simon István költő és műfordító. SZOMBAT: 300 éve, 1695. július 8-án halt meg Christian Huygens holland fizikus, csillagász és matematikus. • 90 éve, 1905-ben született Re- isman János fotóművész. KÖRKÉRDÉSÜNK: Az Apák Napját a világ számos országában június harmadik vasárnapján ünnepük. Ez idén már nálunk is történtek kísérletek a bevezetésére. Megkérdeztük olvasóinkat: Jó, vagy felesleges ötlet az APÁK NAPJA? MÉRY IRÉN óvónő' (Felsőjányok) Hirtelen nem is tudom. Biztos, hogy vannak apák, akik megérdemelnék. Az anyák napját már megszoktuk, megszerettük, de az ehhez fűződő rendezvényeken nagyon kevés az apuka. Kíváncsi lennék, ha az ő tiszteletükre készítenénk hasonló előadást, milyen lenne a szülők aránya, bár azt hiszem, ez is természetessé válna. X.Y., raktáros (Szene) Én nem vagyok a kampányünnepek híve. Azelőtt a Nemzetközi Nőnap volt a nagy „esemény”. Tudjuk, hogy a március nyolcadikai ünneplés sok helyen mivé fajult. Néhány éve már az Anyák Napja lépett helyébe. Most meg az Apák Napját is be akarjuk vezetni? Okosabb volna egyszerűen a Család Napja. Abba beleférnének az anyák, az apák, a gyerekek és az egész rokonság. Persze az egésznek akkor lenne igazán értelme, ha nem egy napig tartana a kölcsönös szeretet, a megbecsülés, hanem január elsejétől december végéig. BUGÁR IMRE hitoktató (Fél) A kérdés kissé váratlanul ért, ám úgy gondolom, nem lenne igazságtalan, ha külön napon méltatnák az apák szerepét is a család életében. Mert az, szerintem, nem kevésbé fontos, mint az anyáké. Néhányan talán jobban átéreznék a felelősségüket csemetéik iránt. Egy ilyen ünnep arra is jó alkalom lehetne, hogy összejöjjön az egész família - ami egyre ritkább jelenség - és eltöltsön néhány kellemes, meghitt órát. BARA MIHÁLY hivatalvezető (Tardoskedd) Ebben a nagy rohanásban minden ünnep jól jön, amelyik közelebb hozza egymáshoz az embereket, a családokat, a ki- sebb-nagyobb közösségeket. Jómagam szeretek ünnepelni, ráadásul gyakorló apa vagyok, ezért egyértelműen hasznos ötletnek tartanám az Apák Napját. Elvégre ha van Nőnap, Anyák Napja, Gyereknap, Bányásznap, Sportnap, Füstmentes Világnap... miért ne lehetne Apák Napja is? GINCSEI RÓZSA adminisztrátor (Felsőszecse) Érdekes, jó ötletnek tartom megemlékezni az apákról. Különösen a derék édesapákról, akik sokat foglalkoznak a gyerekeikkel. Tehát nemcsak az anyagiakról gondoskodnak, hanem a nevelésükből is kiveszik a részüket. Az én édesapám is ebbe a kategóriába tartozott. GYURICS JÁNOSNÉ nyugdíjas (Lök) Ügy gondolom, lenne racionális alapja ennek az ünnepnek. A gyerekeknek az apjukra ugyanolyan szükségük van, mint az anyjukra, hát miért ne emlékeznénk rájuk is. Engem nagyon szép emlékek fűznek az édesapámhoz. Ha még élne, örömmel felköszönteném. PONGYELA JÁNOS gépkocsivezető (Nagysalló) Nőtlen vagyok, személy szerint még nem érint ez az ünnep, de ha szavaznom kellene, mellette voksolnék. írta és fényképezte: (ordódy) BÖNGÉSZŐ Játékunkat a Babits Kiadó komáromi kereskedelmi képviselete támogatja Örömmel tölt el bennünket, hogy hetente több száz olvasónk kapcsolódik be versenyünkbe. Most ismét a VASÁRNAP böngészésére invitáljuk Önöket. Előző, 26. számunkban az Ismerős arcok című rovatunkban egyik hazai írónőnkkel készült interjú jelent meg. Kérdésünk tehát a következő: ki az írónő? 1. Mikola Anikó 2. Ordódy Katalin 3. Dávid Teréz Megfejtéseiket levelezőlapon küldjék szerkesztőségünk címére. A beküldők közül kisorsolt szerencsés tippelő ismét 1500 korona jutalmat kap. A nyertes nevét az Üj Szó július 5-i száma közli. Jó böngészést, jó szórakozást! A múlt heti BÖNGÉSZŐ helyes megfejtése: Jupiter. fooJát az asszimilációról A történelem végtelen kavargó folyamat, amelyben a népek, népcsoportok, etnikumok állandóan úton vannak. Egyesek üldözés elől menekülnek, másoknak a jobb élet utáni vágy ad vándorbotot a kezükbe, vagy az örökös háborúk szerencsétlen üldözöttéi kezdenek új életet egy másik országban. De a nélkülözés, a nyomor is rákényszeríthet tömegeket a kivándorlásra. A magyar költő szerint a két világháború között „kitántorgott Amerikába hárommillió emberünk”. A végére hagytam a vesztes háborúk után más országoknak lekanyarított területeken maradt milliókat, amelynek egyik szigete a szlovákiai magyarság is. A más országokba kerülő embereknek két alapvető csoportja van, amelyeket minden ország nacionalistái igyekeznek összemosni és egyenlőségjelet tenni közéjük. Pedig végre a történészeknek tisztázniuk kellene, hogy a megélhetésért kivándorlók, letelepedők helyzete nem azonos mondjuk a szlovákiai magyar kisebbséggel, amely ezeréves többségi közösségben élt szülőföldjén, és a határdiktátum kényszerítette más országokba. Más a helyzete és alapvetőjoga az Amerikában, Ausztráliában letelepedett magyaroknak és tucatnyi más nációnak, mivel ők önként vállalták az új hazát, annak törvényeivel és következményeivel együtt. Naponta olvashatjuk a szlovák lapokban, hogy mit akarnak a szlovákiai magyarok, amikor a Franciaországban élő araboknak, vagy az Egyesült Államokban letelepedett külföldieknek nincsenek olyan lehetőségeik és jogaik, mint nekünk. Lassan már egy kategóriába sorolják az itt élő néhány ezer bevándorolt horvátot (akik nem akarnak anyanyelvi oktatást!) a félmilliós magyar őslakossággal. Igaz, hogy a nálunk is egyre több kínai sem követel nemzetiségi jogokat, iskolákat, újságokat. Jó lesz egyre határozottabban leszögezni, hogy mi nem vagyunk bevándorlók, hanem ugyanolyan őslakosok, mint a szlovákok. A többségi nemzet mindenütt igyekszik asszimilálni, vagyis beolvasztani a kisebbséget. E folyamat országonként változó. Van, ahol természetes beolvadás folyik, máshol burkolt vagy nyílt eszközökkel igyekeznek felszámolni a kisebbséget. A szlovákiai magyarságnak szomorú tapasztalatai vannak, amiről a szlovák történetírás szemérmesen hallgat. Az asszimilálás legdurvább módszere volt a kitelepítés és a reszlo- vakizáció. A mai Európában, a Balkánt kivéve, ilyen eszközök nem alkalmazhatók, ezért az egy tömbben élő magyarokat szeretnék felhígítani, a szlovák nyelvet az érvényesülés mindenható eszközeként feltüntetni, a magyar gyerekeket beterelni az alternatív iskolák csapdájába stb. Az asszimilációnak két fő legális módszere létezik napjainkban: 1. A vegyesházasságok, amelyek természetesek és mindenki számára elfogadhatók. 2. A magyar gyerekek szlovák iskolába íratásával azonban minden évben sok ezer magyart veszt közösségünk. Ha egy felnőtt ember szlováknak érzi magát, legyen szlovák. Azonban a gyerekeknek nem teszik lehetővé, hogy érett fejjel válasszanak nemzetiséget, hanem gyerekként be- lekényszerítik egy idegen kultúrába, szokásba, i- dentitásba. Sajnos sokuk ott is ragad. Ezért a magyar szülőket terheli a felelősség. Vannak többségi magyar falvak, ahol a magyar gyerekek 70-80 százaléka szlovák iskolába jár. Hányán maradnak közülük magyarok? A szlovák nyelvismeret sürgetése sajnos ma azonos a szlovákká neveléssel. Aki azt állítja, hogy ez nem így van, az csal. Nyugati országokban (például Svájcban) érettségiig két-három nyelvet is megtanulnak a gyerekek. Az iskolák színvonalának emelésével a mi gyerekeink is megtanulhatnának jól szlovákul. Megjegyzem, hogy a szlovák gyerekek még így is helyzeti előnyben vannak, mivel második nyelvként világnyelvet tanulhatimk, a magyar gyerekeknek pedig ez már a harmadik nyelv. Tudom, hogy ma a szlovák hivatalos politika felbőszül, ha valaki asszimilációt emleget, mivel a magyaroknak „túlzott jogaik” (nadstandardné) vannak. De a nacionalistákat az is bántja, hogy a kitelepítések, reszlovakizá- lás és minden adminisztratív mesterkedés ellenére számunk nem csökken. Remélem, hogy a most készülő nyelvtörvény és más cselszövés sem tudja meggyorsítani az asszimilációt. Szerintem az alapszerződés is segíthet ebben. Szűcs Béla
