Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-29 / 5. szám
I/Bsárnap 1995. január 29. HÉTRŐL HÉTRE Vas árnap 1995. január 29. A NAP kel 07.26 - nyugszik 16.44 órakor A HOLD kel 05.51 - nyugszik 15.25 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ADÉL-GAáPAR valamint Adelaida, Jácinta, Juliánusz, Eta, Szaléz, Szalók,Valér, nevű kedves olvasóinkat Adél - a francia Adélé magyarítása. Ez a német Adele névből ered, mely az Adel- kezdetű nevek rövidülése. január 30. Martina január 31. Marcella februári. Ignác február 2. Karolina február 3. Balázs február 4. Ráhel A látászavar korrekciós törvénye Zám Vénusz nyomán Ha a csúnya nőt fél év múlva is szépnek látod, jobb, ha elveszed feleségül. (Murphy) BÖNGÉSZŐ című olvasói versenyünk, anyagtorlódás miatt, csak jövő heti számunkban. Megértésüket kérjük. Vasárnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (» 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (« 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (« 210/4456) Lapszerkesztő: Qjlóriá^JVJártaJ A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Telefax: 36 45 29. Szedés és kép- feldolgozás: SGT Plus és Da- nubiaprint, Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügy- félfogadás: munkanapokon 8- tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediap- rint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük visz- sza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit («210/4460) Adminisztráció - « 210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 565 éve, 1430. január 29-én halt meg Andrej Rubljov, a középkor nagy orosz ikonfestője, a régi orosz művészet egyik legjelentősebb alakja. #135 éve, 1860-ban született Anton Pavlo- vics Csehov orosz író és orvos, a dráma és a novella mestere. • 80 éve, 1915-ben született Halfdan Rasmussen dán költő. HÉTFŐ: 95 éve, 1900. január 30-án született Iszak Oszipovics Dunajevszkij szovjet-orosz karmester, filmzene- és operettszerző. • 75 éve, 1920-ban született Járdányi Pál Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, néprajzkutató. KEDD: 120 éve, 1875. január 31-én született Zane Grey amerikai író. Westemregényei művészi szempontból nem képviselnek valami nagy értéket, mégis szinte példátlan sikert arattak: a külföldi fordításokkal együtt több mint harmincmillió példány kelt el belőlük. Közülük több mint ötvenet megfilmesítettek. • 90 éve, 1905-ben született John Henry O'Hara amerikai író. Találkozás című regénye és novellagyűjteményei nagy sikert arattak. • 60 éve, 1935-ben született Óe Kenzaburo japán író, esszéista, kritikus, aki alkotó módon alkalmazta a japán viszonyokra az egzisztencializmust. A hatvanas évektől művei angolul, németül, franciául és oroszul is megjelentek. ő az 1994-es irodalmi Nobel-díjas. SZERDA: 125 éve, 1870.február 1-jén született Faludi Miklós színigazgató, az első magyar filmműterem építtetője. • 90 éve, 1905-ben született Pekáry István festőművész, grafikus, iparművész. Táblakép- és freskófestészettel, gobelin- és mozaikművészettel, díszlet- és kosztümtervezéssel foglalkozott. CSÜTÖRTÖK: 110 éve, 1885. február 2-án született Huss Richárd erdélyi szász származású, 1913-tól Debrecenben tanárkodó germanista és filozófus. • 75 éve, 1920-ban halt meg Szinyei Merse Pál festő, a magyar plein air festészet megteremtője, a modern magyar piktúra első nagy képviselője. • 50 éve, 1945-ben hunyt el Balogh Lóránt építész, akinek későbbi alkotásai magyaros törekvést mutattak. • 40 éve, 1955-ben halt meg Nadányi Zoltán költő és műfordító. Üjságíró volt, szerkesztő és Bihar vármegye főlevéltárosa - 1945-től haláláig Budapesten élt, és műfordítással foglalkozott. • 25 éve, 1970-ben hunyt el Bertrand Russel angol filozófus, író és matematikus, a matematikai logika kidolgozója, a 20. század egyik legjelentősebb és legismertebb filozófusa. 1950-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. PÉNTEK: 65 éve, 1930. február 3-án született Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke. SZOMBAT: 175 éve, 1820. február 4-én született Bozena Némcová cseh írónő, a Nagyanyó című regény szerzője, amelyben saját serdülőkorát írja le. • 95 éve, 1900-ban született Jacques Prévert, az egyetlen modern francia költő, aki valójában eljutott a nagyközönségig. Az utca nyelvéből formálta ki az áttetszőén egyszerű, dallamos, sokszor sanzon jellegű verseit, amelyekből sugárzik a kisemberek iránti rokonszenv. Búcsú Flórián Mártától Az újságíró számára a legszomorúbb feladat, amikor írógéphez ülve arról kell hírt adnia, hogy a közvetlen munkatársa nincs többé; amikor tudja: ez az utolsó üzenete ahhoz, akihez százszor és ezerszer átszólt a szomszéd szobába a VASÁRNAP valamely cikkét, a szerkesztés valamely gondját megbeszélni. És akivel együtt dolgozott, együtt küszködött, hogy a lap jobb és tartalmasabb legyen. Flórián Márta, akinek nem is egész 45 esztendő adatott meg a földi létből, ehhez a törekvéshez adta a maga tudását, a maga erejét, már-már fátumszerűen hozzákapcsolta a maga életét. Az a megbízhatóság és szívósság, amellyel ő dolgozott, az szinte megsokszorozta évei számát, s gyakran zavarba hozta azokat, akik a lazább munkatempó hívei. Most, hogy ő a követhetetlen messzeségbe távozott, mi lettünk szegényebbek. Nem halljuk többé figyelmeztető szavait, nem érezzük ellenőrző tekintetét, nem halljuk kéziratleadásra serkentő nógatásait. 1995. január 18-án fiatalon ragadta el körünkből a halál. A hiányát azonnal érezzük; de egyénisége, hozzáértése, szellemisége, a lapszerkesztéssel szembeni felelősségtudatának emléke még soká itt marad közöttünk. Márta, pihenj békében és búcsúztasson Shakespeare szava: „Nemes szív tört meg itt. - Jó éjt! Nyugosszon angyal éneklő sereg. ” Gyermekszépségversenyünkről, de nem utoljára! Boríték boríték hátán, folyik az értékelés... (Prikier László felvétele) Még tavaly, a VASÁRNAP 52. számában befejeztük mindazon színes fotók közlését, amelyeket a szülők, nagyszülők, de sok esetben a keresztszülők küldtek be szerkesztőségünkbe. 1994 tavaszán az egyes számú kép tulajdonosa Czikó Diana volt, az utolsóé, mely a 2405-ös sorszámot viselte, Kollár Mónika. Persze az elmúlt hónapban közölt gyermekképek száma ennél jóval több volt, hiszen az ikrek, a testvérek fotóit sok esetben azonos sorszám alatt közöltük. A képek folyamatos közlésével egy időben megindult a hozzánk érkező szavazatok tízezreinek áradata. Azok iktatását azóta folyamatosan végeztük. Voltak gyermekek, akikre például egész énekkarok, óvodák, szövetkezetek stb. adták le szavazataikat. Versenyünk lebonyolítása alatt is több észrevételt kaptunk a versenykiírás szabályaival kapcsolatban. Azt viszont már ma (amikor még számunkra is ismeretlen a végeredmény) kijelenthetjük, hogy bennünket az Önök véleménye érdekelt; ezért bíztuk a kis híján 90 ezres példányszámban megjelenő VASÁRNAP népes olvasótáborára, hogy döntsön a végső sorrendről. Szülők, idős nagyszülők, pártatlan idegenek által kivágott képek sokasága érkezett hát hozzánk. Hogy szabadon idézzük a költőt: „sem rokonuk sem ismerősük nem voltak senkinek", de egyszerűen tetszett a képen levő gyermek, ezért rá szavaztak. Meggyőződésünk, hogy egy tudálékosan komolykodó, hivatásos zsűri kizárása helyes volt. A közel százezer szavazat, az Önök által beküldött képek borítékolása, megszámolása jelenleg is folyik szerkesztőségünkben. Reméljük, a közeli napokban végzünk a kiértékeléssel, és lapunk hasábjain rövidesen kihirdethetjük a végeredményt. Addig is kérjük az érdeklődők és a pártatlan drukkerek türelmét. Figyeljék,"olvassák lapunkat! az európaiságról Közép-Európa az elmúlt évezredben szellemileg, gazdaságilag mindig Nyugat-Euró- pához tartozott. Igaz, hogy sokszor csupán a perifériáján vegetált, azonban csak a második világháború után került az orosz érdekszférához, amelyben mindvégig idegen test maradt. Ezt bizonyította Budapest, Prága, Varsó lázongása. Mióta a hidegháború „elolvadt”, Közép-Európa népei az orosz stratégiai érdekek árnyékában keresik helyüket a világban. Közben folyik Európa egyesülése. Persze a nagy ideáltól, az egyelőre csak elvi körvonalakban felvázolt valamiféle Európai Egyesült Államoktól még messze állnak, ám annyira sikerült leszerelni az európai népek döntő többségének nemzeti kivagyiságát, nacionalizmusát, hogy már ez is történelmi tett. Szinte hihetetlen, hogy a szent határokat már annyira degradálták, hogy a német polgár beül kocsijába és Belgiumon, Hollandián, Luxemburgon, Franciaországon át eljuthat Portugáliába anélkül, hogy elővenné az útlevelét. Aki azt hiszi, hogy ez jelentéktelen dolog, gondoljon csak a második világháborúra. (A szlovákiai magyaroknak még mindig a magyar csendőröket hányják a szemükre a szlovák hazafiak.) Az Európai Unió már ma tizenöt ország olyan közössége, ahol lényegében nemcsak a határok szűntek meg, hanem bárki az Unió azon országában vállalhat munkát, ahol jónak látja, ott vásárol házat-földet, ahol akar, ott köt egészségbiztosítást, ahol a legjobban ellátják, gyerekét ott járatja iskolába, ahol úgy gondolja, a legjobban felkészül az életre. Már van közös pénzük is, az ecu, amely egyszer majd felváltja a nemzeti valutát. Mostanában egyre többet beszélnek, írnak Szlovákia Európai Unióba lépéséről. A miniszterelnök már utasította külügyminiszterét, hogy dolgozza ki a hivatalos jelentkezést. Ilyen egyszerű lenne az egész? Hiszen a hatalom sáncaiba került Szlovák Nemzeti Párt és a befolyásos Matica slovenská épp most készül a rég megálmodott nemzeti politika megvalósítására, amelynek része a nyelvtörvény, az alternatív iskolák, olyan területi átrendezés, amely hátrányos helyzetbe juttatja, szétszórja a magyar lakta régiókat. Az az ellentmondás pedig egyenesen meghökkentő, hogy a miniszterelnök két koalíciós partnere ellenzi a NATO-ba és más nyugati struktúrákba a belépést. Ez kapóra jön Moszkvának, hiszen ők sem akarják, hogy Közép-Európa egy közösségbe kerüljön Nyugat-Európával. Nekik jobban jönne egy ingatag ütköző zóna, a két világ határán. Nem hiszem, hogy az ország lakosságának többsége egyetért azokkal a szlovák hazafiakkal, akik megpróbálják késleltetni az Európai Unióba lépéshez a jogi és műszaki normák egységesítését. Előbb nálunk is a nyugatihoz hasonló nézeteket kell kialakítani emberi és állampolgári jogokban. Az európaiság egyáltalán nem feltételezi a nemzeti sajátosságok, hagyományok és kultúra elhanyagolását. Az európaiságra törekvés nálunk azt kell jelentse, hogy a hivatalos politikából mindegyik kormány kiiktatja a nacionalizmust és olyan jószomszédi kapcsolatokat létesít mindenkivel, amely elősegíti a termékeny együttműködést. Amíg ez meg nem valósul, addig csupán ábránd marad a csatlakozás Európához. Sokan és sokszor találgatják, mikor jutunk be az Európai Unióba. Talán 2000 körül, vagy egy-két évvel hamarabb, esetleg később? Szerintem a fő kérdés az, mikor látunk hozzá a politikai és gazdasági követelmények valóra váltásához. Számomra az európaiság azt jelenti, hogy szlovákiai magyar létemre megőrizhetem nemzeti identitásomat és a népek demokratikus nagy családjában annyi jogom és lehetőségem lesz, mint szlovák, belga vagy francia társaimnak. Szűcs Béla
