Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-15 / 3. szám
l/BSámap 1995. január 15. SZONDA „Na gyon hálás vagyok a feleségemnek azért, hogy olyan otthont teremtett a számomra, ahol mindig megértés és biztonság vár rám. A próbák és az előadások után is” - vallja Margita István, a prágai Állami Opera 38 éves szólóénekese. Mi minden szükséges ahhoz, hogy két ember valódi otthont teremtsen egymásnak? Mennyiben segít egy ilyen meghitt háttér a gondok, problémák leküzdésében? Milyen emberi értékeket tartanak fontosnak? Ezekről és e témával kapcsolatos kérdésekről beszélgettünk a népszerű művészházaspárral, Hana Zagorová popénekesnővel és Margita István operaénekessel meghitt prágai otthonukban. • Hogyan sikerült önöknek valóban igazi családi fészket kialakítani? Hana Zagorová: - Én azt hiszem, hogy e téren nem csinálok semmiféle rendkívüli dolgot, hiszen véleményem szerint a meghitt légkör mindig két ember kapcsolatán múlik. Ezen belül pedig szerintem nagyon fontos a kölcsönös alkalmazkodóképesség és a bizalom. Margita István: - Nekem már az is megnyugtató érzés, hogy a próbák, előadások után nem üres lakás, hanem a feleségem vár rám. Néha azonban előfordul, hogy ő a munkája miatt később ér haza, mint én, és ilyenkor bizony sokszor nem találom a helyem a lakásban. Ennek az olykort egyedüllétnek csak egy előnye van: elkezdek takarítani, újságokat rendezgetni, hogy valami hasznos dolgot is csináljak itthon. Ami pedig a szép kapcsolatot illeti, egyetértek Hankával. A kölcsönös alkalmazkodóképességet, bizalmat és a nyitottságot nemcsak egy házasságban, hanem bármely más emberi kapcsolatban is nagyon fontosnak tartom. Ezekre a tulajdonságokra már a szüleim is nagy hangsúlyt helyeztek. • Korábban már említették, hogy mindkettőjüknek nagyon szép gyerekkora volt. Hogyan nevelték önöket a szüleik? H. Z.: - A szüleim, főleg az édesanyám, nagyon megbíztak bennem és a tőlem két évvel idősebb nővéremben. Édesanyám azonban nemcsak irántunk, hanem a barátaink iránt is bizalommal volt. Amikor már nagyobbak, úgy 15 évesek voltunk, és valahová kirándulni készültünk a baráti körünkkel, mindig meghívta őket egy csésze teára, és leült velük beszélgetni, hogy az ilyen kiOTTHON Beszélgetés Margita Istvánnal és Hana Zagorovával rándulásokon, amelyeken legtöbbször a vidéki házunkba vezetett az út, milyen viselkedést is vár el tőlük és a lányaitól. Egyenrangú félként kezelte őket és a gyerekeit is. Mi tehát elég nagy fokú szabadságot élveztünk, s azt hiszem, éppen ezért sohasem éltünk vissza édesanyánk bizalmával, és nem is történt velünk velünk soha semmi baj. M. /.: - Én is csak jót mondhatok a szüléimről, különösen az édesanyámról, hiszen elsősorban az ő feladata volt a gyermeknevelés. Édesanyám csodálatos asszony, mert két bátyámmal együtt úgy nevelt bennünket, hogy mindig tiszteljük és becsüljük egymást. Nálunk azonban gyerekkoromban nem létezett olyan mértékű szabadság, mint amilyenről Hanka beszélt. Minket az édesanyám egyedül még 15-16 éves korunkban sem engedett el sehová. A hétvégeken azonban gyakran utaztunk el együtt Budapestre kirándulni, aminek mindig nagyon örültünk- Már több mint húsz éve hogy édesanyámat és minket is barátság fűz Za- latnay Sarolta családjához, ezért nekem, valamint két bátyámnak is mindig nagy élményt jelentett, hogy Budapesten annak idején különböző koncertekre járhattunk. Például az Omegáéra, Zalatnay Saroltáéra és a többiekére. Amikor azonban felnőttek lettünk, édesanyám volt az első, aki arra ösztönzött minket, hogy önállósítsuk magunkat. Talán ő volt a legszomorúbb, miután elkerültünk a szülői háztól, de neki mindig az volt a véleménye, hogy amikor eljön az ideje, a gyerekeknek ki kell alakítaniuk a saját, önálló életüket. Bár édesanyám Kassán él, én pedig a feleségemmel Prágában lakom, telefonon szinte naponta tartjuk a kapcsolatot, és mindig nagy öröm a számunkra, ha ellátogat hozzánk. H.Z.- Hadd szóljak én is pár szót István édesanyjáról. Véleményem szerint ugyanis nagyon ritka családtagok között, az ilyen szép kapcsolat, mint amilyen őnáluk van. Nemcsak a szülők és a gyerekek között, hanem a három fiútestvér között is. István édesanyja megkövetelt gyerekeitől bizonyos kötelességeket, tudott szigorú is lenni, ha a helyzet úgy kívánta, azonban mindamellett igazi barátja is volt a gyerekeinek, akire azok mindig számíthattak. Azt hiszem, hogy ha létezne az „érdemes édesanya” kitüntetés, ő bizonyára megérdemelné. • Önök ismert egyéniségek, akik munkájuk során sok emberrel kerülnek kapcsolatba. Fel tudják-e ismerni, hogy kik az igazi barátaik, és kik azok, akik csak azért szeretnék önökkel tartani a kapcsolatot, hogy így népszerű emberekhez kerüljenek közel? H. Z: - Ami engem illet, a pályafutásom kezdetén valahogy mindig igyekeztem védekezni az ellen, hogy valakinek a megítélésekor az első benyomásra adjak. Az évek múltán azonban rájöttem arra, hogy ez nem volt helyes hozzáállás. Azóta az egyes emberekről alkotott véleményem kialakításakor sokat számít az első benyomásom, és ennek alapján azután el tudom dönteni, kik az igazi barátaink, és kik nem. M. /.: - Be kell, vallanom, hogy én természetemnél fogva nagyon hiszékeny ember vagyok. Sokszor például fel sem tételezem valakiről a képmutatást, és ezért bizony már elég sokat csalódtam az úgynevezett barátokban, ami azután annál jobban bánt. Elmondhatom egyébként, hogy azoknak az embereknek a hetven százaléka, akik valamilyen módon tartani szeretnék velünk a kapcsolatot, csak azért igyekeznek ezt elérni, mert vonzza őket a népszerűségünk és egy bizonyos fokú anyagi háttér. Idővel természetesen én is megtanultam, hogy az igazi barátokat a bajban ismeri meg az ember. • Pályafutásuk során bizonyára szembetalálják magukat különböző akadályokkal is. Hogyan győzik le azokat? H. Z.: - Ha engem valamilyen sikertelenség ér, ez természetesen arra ösztönöz, hogy megoldjam az adott problémát, végül is sikert érjek el. Azonban azt hiszem, ha valamilyen téren túl sok sikertelenség érne, ez egy bizonyos idő után elvenné a kedvemet, és az adott problémát végül is lezártnak tekinteném. M. I. - Engem minden kudarc arra ösztönöz, hogy bebizonyítsam - magamnak és másoknak -, igenis képes vagyok sikereket elérni. Igyekszem tehát mindent megtenni azért, hogy végül is elérjem a célomat. Azonban az utóbbi években rájöttem arra, hogy a mindenáron való bizonyításnak egyes helyzetekben nincs sok értelme. Például abban az esetben, ha olyan emberekkel van dolgom, akiknek valamiért kisebbségi érzésük van, és akik ezt sajnálatos módon nem ismerik be. Az ilyen „tévedhetetlen” emberek sokszor elég kellemetlen helyzeteket tudnak teremteni, amit bizony sok esetben nehéz megoldani. Ezért, ha valakiben észreveszem az említett tulajdonságot, igyekszem kezdettől fogva elkerülni vele az együtműködést. • Mi jelenti az önök számára a sikert? H. Z.: - A sikert én ahhoz az érzéshez hasonlítanám, mint amikor valaki elültet egy kis fát, ami azután az állandó gondozástól szépen, fokozatosan nő és nő, míg egyszer csak eljön az ideje annak, hogy gyümölcsöt teremjen. Egy ilyen hosszan tartó munka és érés eredménye a siker is. Számomra tehát olyasvalami jelenti a sikert, mint a fa gondozójának a gyümölcs. M. I.: - Nekem a siker az emberek elismerését és egy bizonyos fokú belső megelégedettséget jelent. Azt a hivatást választottam, amit nagyon szeretek, és azért dolgozom, hogy örömet szerezzek az embereknek, hogy sikereket éljek el. Amikor pedig ez sikerül, úgy érzem, van értelme annak, amit csinálok. Kubány Éva Teszt a boldogságról - FIATALOKNAK 10. Vallód, hogy hosszú távon fontosabb a szeretet, mint a szexualitás? Csodareceptek ugyan nem léteznek arra, hogyan őrizhetjük meg a boldogságot, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy némi erőfeszítéssel bárki megteremtheti a sikeres, boldog partnerkapcsolat feltételeit. Ezek közül is az első egymás alapos ismerete. Az alábbi teszt arra ad választ, mennyire vagy alkalmas a páros boldogságra. Ha lehetséges, csináljátok meg partnereddel közösen a tesztet, s vessétek össze eredményeiteket. Válaszoljatok az alábbi kérdésekre igennel vagy nemmel. KÉRDÉSEK 1. Ha összevesztek is, búcsúzás előtt kibékültök-e? 2. Még mindig előfordul, hogy alkalomadtán újdonsült szerelmesekként viselkedtek? 3. Elnéző vagy partnered hibáival szemben? 4. Hiszed, hogy az szeret jobban, aki egy heves vita után az első lépést megteszi a másik felé? 5. Búcsúzáskor mindig gyengéden válsz el partneredtől? 6. Van legalább egy közös érdeklődési területetek (hobbi, szakmai érdeklődés, szórakozás stb.)? 7. Ha legjobb barátod vagy barátnőd csábító pillantásokat vet a partneredre, felszólítod, hogy azonnal vessen véget a mesterkedéseinek? 8. Ha partnered megharagszik, csendben kivárod, míg elül a vihar? 9. Hetenként legalább egyszer hajlandó vagy egy délelőttöt vagy délutánt szánni arra, hogy meghitt kettesben legyetek? EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA Minden igen válasz 2 pontot ér, minden nem válasz 0 pontot ér. Add össze válaszaid számát. ELEMZÉS 0-8 pont (A típus) Döntsd el, hogy mit akarsz! Megmenteni a kapcsolatotokat vagy szakítani? Fennen hangoztatod ugyan, hogy jogod van a boldogsághoz, mégis arra vársz, hogy mint a sült galamb, magától repüljön a szádba. A boldogságot ki kell harcolni és ki kell érdemelni. Túlságosan sűrűn hangoztatod, hgy meg akarod őrizni a függetlenségedet, s úgy érzed, partnered minduntalan megsérti a jogaidat. Ügy akarsz élni, mintha ő nem is lenne részese az életednek. Vágyairól, szükségleteiről, érzelmeiről és hajlamairól nem akarsz tudomást venni, és utálod azokat a kötelezettségeket, amelyek egy párkapcsolattal bizony mindig együtt járnak. Oktalanság azt hinni, hogy az alkalmazkodás rabszolgaság. Feltehetően gyakran rendezel ostoba jeleneteket, türelmetlen és követelődző vagy partnereddel. Ha magadhoz térsz és megbánod a kitöréseidet, bátran vállald el, hogy hibáztál. Ne félj, hogy leesik a korona a fejedről! Miért nem gondolsz arra, hogy partnerednek is van önérzete és meg fogja védeni magát? Nézeteltérés esetén ne kapd fel azonnal a vizet, inkább igyekezz megérteni az ő álláspontját is. Lehet, hogy neki van igaza! Úgy tűnik, híján vagy azoknak a tulajdonságoknak, amelyekkel boldoggá lehet tenni valakit. Változtass egy kicsit, ha nem akarod, hogy partnered faképnél hagyjon! 9-16 (B típus) Józanul gondolkodsz! Tisztában vagy azzal, hogy senki nem tökéletes - te magad sem -, s ezért olykor hajlandó vagy engedni a partnerednek. Elismered, hogy az egyenlőség jó dolog, s ilyen felállásban is megőrizhető az ember egyénisége. Olykor ugyan kirobban köztetek egy-egy felesleges vita, ám ha nincs igazad, képes vagy utólag bocsánatot kérni. A tapasztalatok tanítottak meg arra, mennyi veszélyt rejtenek magukban az oktalan veszekedések, amelyek okát másnapra talán már el is felejted. Igyekszel uralkodni a természeteden, s ha szükséges, megpróbálod lejjebb srófolni magad. Partnered indulatait is igyekszel lecsillapítani, és nem állsz be vele a ringbe, ha olykor elkapja őt a harci kedv. 17-20 pont (C típus) Megértő és diplomatikus vagy még akkor is, ha társad jelleme szöges ellentétben áll a tiéddel, megpróbálod az ellentéteket elsimítani, s tulajdonságaitokat összebékíteni. Ha türelmesen elviseled, s ha neked csúszik ki valami olyasmi a szádon, amit hasznosabb lett volna lenyelned, kedvesen elnézést kérsz. Hogyan is lehet ellenállni szelídségnek és szívélyességnek? Jóllehet, te sem tudod elkerülni az élet apró tűszúrásait, nem rágódsz hosszan a kellemetlenségeken. Duz- zogás? Szeszélyek? Ügy véled, hogy ezek méltatlan és gyermekes dolgok, nem illenek hozzád. Ha felhők tornyosulnak szerelmetek egén, visszavonulsz, míg el- viharzik fejed felett a veszély. Arra születtél, hogy boldogságot adj és kapj. Mindez talán túlságosan szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, ezért ellenőrizd, valóban őszintén válaszoltál-e a kérdésekre! Ha igen, akkor bizony képes vagy üstökön ragadni a boldogságot! KÖZÖS EREDMÉNYEK ELEMZÉSE A-A: Vajon képes-e két kőszikla a boldogságra? Kapcsolatuk ellentétekből, vitákból és szemrehányásokból szövődik. Mindkét fél ragaszkodik a maga igazához. A kapcsolat meteorológiai előrejelzése egyszerű: örökös viharok. A-B: A ridegsége valamint B jóindulata és józansága áll egymással szemben. Ha a boldogságot még nem sodorták el a szenvedély első. kitörései, ez csakis B hozzáállásának köszönhető, aki képes és hajlandó is kompromisszumokra. Legalábbis addig a napig, míg véglegesen be nem csapja maga mögött az ajtót. A-C: A konoksága és akaratossága még a diplomatikus C-t is kihozza a sodrából. Ha A képtelen változtatni viselkedésén, búcsút vehet a szerelemtől és a boldogságtól. B-B: Kitűnő párkapcsolatnak tűnik, amelyben a partnerek joggal számíthatnak arra, hogy szerelmük tartós és boldog lesz. Elismerik egymást, tekintetbe veszik egymás kívánságait, vágyait és képesek kölcsönös engedményekre. B-C: Hosszú távúnak ígérkező kapcsolat, amelyben jelentős szerepe van a megfontolt, bensőséges eszmecseréknek és a kölcsönös bizalomnak. C-C: Elnézés, nyájaskodás, túlzott engedékenység - mindez egy idő után unalomba torkollhat. Ez pedig, mint tudjuk, a boldogság egyik legveszedelmesebb ellensége. Egy kis szerelmi marakodás, összetűzések apróságok miatt, futó viták csak fűszerezik a szerelmet. Nem beszélve a boldog kibékülésekről! Nem szabad az egyéniséget teljesen lerombolni a másik kedvéért!