Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-05-28 / 22. szám

l/BSÉrnap 1995. május 28. HÉTRŐL HÉTRE Vasá rnap 1995. május 28. A NAP kel 05.01 - nyugszik 20.38 órakor A HOLD kel 04.34 - nyugszik 19.46 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük EMIL, CSANÁD-VILIAM valamint Agmánd, Ágost, Elmira, Germán, Lucián, Vilhelmina nevű kedves olvasóinkat Emil - a latin Aemilius nemzet­ségnévből ered. Jelentése: ver­sengő, vetélkedő. Csanád - régi magyar személy­névből keletkezett, ez pedig az ismeretlen eredetű Csana név -d kicsinyítőképzős származéka, május 29. Magdolna május 30. Janka,Zsanett május 31. Angéla június 1. Tünde június 2. Kármen, Anita június 3. Klotild Torzó-tündöklés Sikerednek alázattal örülj, hogy bukásod majdan méltó­sággal viseld. (Murphy) Vasárnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (* 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (* 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (* 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit (* 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (*210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (* 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratis­lava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Tele­fax: 36 45 29. Szedés és kép- feldolgozás: SGT Plus és Da- nubiaprint, Bratislava. Nyomta­tás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvé­tel közületeknek és magánsze­mélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügy- félfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodave­zető: telefon 210/4476. Tele­fax: 210/4431. Terjeszti a Pos­tai Hírlapszolgálat és a Media- print-KAPA. Előfizethető min­den postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrizzük meg és nem küld­jük visz-sza. Előfizetési díj ne­gyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (* 210/4460) Adminisztráció - *210/4425 és 210/4439 Index 480 201 BÖNGÉSZŐ VASÁRNAP: 190 éve, 1805. május 28-án halt meg Lu­igi Boccherini olasz zeneszerző, csellista, karmester, ko­rának ismert és elismert mestere. • 85 éve, 1910-ben hunyt el Mikszáth Kálmán író, újságíró, a magyar kriti­kai realista próza nagy mestere. • 80 éve, 1915-ben szü­letett Horváth Jenő, több száz táncdal és például a Sza­bin nők elrablása című operett szerzője. HÉTFŐ: 120 éve, 1875. május 29-én halt meg Izsó Miklós szobrász. Elkészítette kortárs közéleti személyiségek mellszobrát. Sok jelentős művében a népéletből vett jeleneteket min­tázott meg. Legismertebb alkotása, a Búsuló juhász an­nak idején nagy feltűnést keltett. Fiatalon, 33 évesen halt meg tüdőbajban. • 100 éve, 1895-ben Abafalván szüle­tett Hermann Alice - Hermann Imréné Cziner Alice pszichológus, aki elsőként foglalkozott reklámpszicho­lógiával. • 75 éve, 1920-ban született Nemes László író, műfordító. KEDD: 730 éve, 1265. május 30-án született Dante Alighieri olasz költő, filozófiai, politikai, nyelvé­szeti író. Roppant arányú alkotása Az isteni színjáték. • 355 éve, 1640-ben hunyt el Peeter Pauwel Rubens fla- mand barokk festő. • 160 éve, 1835-ben született Alfred Austin angol költő, író. Szatíraíróként tűnt föl, majd a múlt század nyolcvanas, kilencvenes éveiben írott ver­ses műveivel hivatalosan is ő lett Anglia koszorús köl­tője. SZERDA: 25 éve, 1970. május 31-én halt meg Fábry Zoltán csehszlovákiai magyar író, publicista, kri­tikus, „a stószi remete". CSÜTÖRTÖK: 370 éve, 1625. június 1-jén hunyt el Honoréd’Urfé francia író és költő, akinek széles körű műveltsége még e klasszikus korban is párját ritkította. Fő műve, az Astrée, 5000 oldalas ter­jedelme ellenére befejezetlen maradt. • 85 éve, 1910- ben született Makai Imre műfordító, Tolsztoj, Doszto­jevszkij, Csehov tolmácsolója. • 25 éve, 1970-ben halt meg Giuseppe Ungaretti olasz költő. Szerinte ősei a tö­rökök által fogságba ejtett magyar rabok voltak, akiket aztán a velencei rabszolgapiacon eladtak. Költészete há­rom, világosan elkülönülő korszakra oszlik. PÉNTEK: 255 éve, 1740. június 2-án született Donátién Aldonse Fancois marquis de Sade francia író és morálfilozófus. 32 éves korától élete végéig - 74 éves korában halt meg - kis megszakításokkal börtönben ült, illetve idősebb korában elmegyógyintézetbe szállították. Nemcsak azért, amit csinált, hanem azért is, amit írt. Szodoma százhúsz napja című művében enciklopédikus módsze­rességgel végigvette az összes létező nemi perverziót, rendellenességet. A 20. századig nemigen illett beszélni róla, az 1960-as évektől a francia irodalom egyik legvi­tatottabb alakja. Róla kapta nevét a nemi ösztön kóros megnyilvánulása, a szadizmus. • 250 éve, 1745-ben született Franz Paul Triesnecker osztrák csillagász, a bécsi egyetemen Hell Miksa tanítványa. • 155 éve, 1840-ben született Thomas Hardy angol író, költő - Ungváry Tamás szerint az utolsó angol klasszikus. • 90 éve, 1905-ben született Geréb László író, műfordító, iro­dalomtörténész. Legnagyobb érdeme a magyarországi latin irodalom átültetése magyar nyelvre. Regényei a magyar történelem eseményeit és alakjait elevenítik meg. SZOMBAT: 200 éve, 1795.június 3-án Losoncon hunyt el Kármán József író, a felvilágosodás kori ma­gyar irodalom egyik legnagyobb ígérete. Fő műve, a Fanni hagyományai a magyar szentimentalizmus leg­jobb alkotása. Alig 26 évesen halt meg szülővárosában, máig nem tisztázott körülmények között. *120 éve, 1875-ben halt meg Georges Bizet zeneszerző, a 19. szá­zad egyik legnagyobb francia operaszerzője, a zenetör­ténet egyik legtragikusabb sorsú alkotója. Szinte minden műve megbukott, mivel kora nem értette meg stílusre­formjait. Fő műve, a Carmen szinte elődök nélküli ze­nemű. • 100 éve, 1895-ben hunyt el Konrad Fiedler né­met esztéta, filozófus, művészeti író. sE heti kérdésünkkel a gyógyszergyártás történetébe pillantunk be. Az Aspirin, mely a leghatásosabb láz- és fájdalomcsillapítónak számít, a Ba- eyer-gyár által került forgalomba. Előzetesen a piacot szabadalmukkal biztosították, nehogy más cégek is gyárthassák. A szabadalom már rég le­járt, de a nevet még mindig csak Baeyerék használhatják. Melyik évben hozták forgalomba az Aspirint? 1. 1899-ben 2. 1946-ban 3. 1917-ben Megfejtéseiket a szerkesztőségünk címére küldjék. A nyertes nevét az Új Szó május 31-én megjelenő száma közli. Jó szórakozást, jó böngészést kívánunk! A múlt heti BÖNGÉSZŐ helyes megfejtése: Szklabonyán. Játékunkat a Babits Kiadó komáromi kereskedelmi képviselete támogatja Dobos László és Hanák Gábor, a Galánta polgármestere és egy parlamenti képviselő: Horváth Duna TV igazgatóhelyettese Zoltán és Rózsa Ernő Fotó: viado Gloss Vasárnaptól szombatig A Pozsonyi Magyar Kulturális Központ rendezésében, de Ga- lántán találkozott egy szűkebb körű asztaltársaság a minap, hogy vetítéssel egybekötött, kö­tetlen beszélgetés keretében es­sen szó az 1992 decemberében indult, ma már 16 óra napi műsoridőt sugárzó Duna TV szerepéről s terveiről; illetve a szlovákiai magyarság köznapi gondjairól és a szóban forgó, az égi csatornákon érkező tévéállo­mással szembeni elvárásairól. Sára Sándor, a Duna TV elnök­igazgatója elmondta: az általa irányított tévéadó legfőbb célja, hogy összekapcsolja az egyete­mes magyarságot, hiszen a Du­na TV műsora Svédországtól Iz­raelig s Angliától Kazahsztánig Sunyovszky Sylvia, a PoMKK igazgatója és Sára Sándor fogható. Nemrég, egy véle­ménykereső felmérés apropóján, 38 országból 150 ezer levelet kaptak! A műsorszerkesztés egyik alapvető krédója pedig az igazmondás a térségről, tehát: nekünk rólunk, de nem nélkü­lünk. Vállalt feladatként, kristá­lyosító pontként. (miklósi) az államnyelvről Nemrég napvilágot látott néhány tucat, nemzeti érzésektől becsavarodott értelmiségi agyréme, a szlovák államnyelvről készített törvényjavaslat. A tervezet körülbelül egynegyedét tartalmazó nyelvvédő javaslatokkal, szervezeti intézkedé­sekkel egyetérthetünk, hiszen minden nemzet­nek joga és kötelessége az anyanyelv védelme. Ezért csak elismerést érdemelnének a szerzők. Az, hogy az „amerikanizálás” nyelvi előretö­rését meg akarják akadályozni, hogy az elekt­ronikában, számítástechnikában, bankvilág­ban stb. bennünket elárasztó szakkifejezések­nek szlovák megfelelőket akarnak kiagyalni, ám legyen. Bár arra már a francia nyelvtör­vény után tett humorba illő kísérletek is figyel­meztető példák lehetnek. Még Kínában és Ja­pánban sem tudtak kitalálni eredetibb „nemze­ti” kifejezéseket, de a szlovák nyelvészeknek ta­lán sikerül. Ez azonban az államnyelvről készült 11 alap­elvből álló tervezetnek csupán egyik mozaikja. Az egésznek a lényege a magyar nyelv periféri­ára szorítása és fojtogatása. Álszent módon hiá­ba bizonygatják, hogy nem nemzetiségellenes, az egésznek az a szelleme, a lényege. A szlovák nacionalisták jól tudják, hogy „nyelvében él a nemzet”, de saját nyelvük mentésének az ürü­gyén megkísérlik minimumra csökkenteni a magyarlakta területek anyanyelvi kapcsolatait. Még a csupa magyarokból álló hivatalos össze­jöveteleken is elvárják, hogy szlovákul tanács­kozzanak. Erre volt egy kísérleti léggömb a rozsnyói provokáció, amelyet igen gyorsan kö­vetett ez a tervezet. A javaslat azt állítja, hogy figyelembe vették más országok nyelvi törvényeinek tapasztalatait. De nem írják, hogy kikét. Ugyanis Európában nemigen akad még olyan ország, ahol minden tizedik lakos egy másik etnikum tagja, és nem bevándorolt, hanem őslakos, aki szabadon akar­ja élni nemzetiségi életét és őrizni kultúráját. Én jártam árvái és liptói szlovák falvakban, ahol a tervezet szerint 1868 óta kényszerből mindenki magyarnak számított. Azonban az öregek közül is csak néhányon ismertek egy-két magyar szót. Hát ilyen is volt az Apponyi-féle elmagyarosítás. Mit gondolnak a tervezet kiagyalói, az itt élő több százezer idősebb magyar majd önkéntes tanfolyamokon megtanul tökéletesen ími-olvas- ni, hogy a hivatalokkal és a szlovákokkal be­szélhessen? Remélhetőleg azokkal a kelet-szlo­vákiai szlovákokkal együtt, akiknek a tájnyelvét csak nagy nehezen értem meg. Meg aztán az át­lag szlovákok hány százaléka tudja a helyesírást és az irodalmi nyelvet? Ezek mind agyrémek, amelyek csak a nyugodt légkör felzaklatását szolgálják. A Slovenská republikában minden héten megjelenik legalább egy olvasói levél, melyben azJ javasolják, hogy akinek nem tet­szik, menjen el Szlovákiából. De szeretném megkérdezni azt is, hogy az utóbbi évtizedekben hány magyar szó rondítja a szlovák nyelvet? A szlovák nyelv azonban ko­molyan veszélyezteti a mi nyelvünk tisztaságát. Néha a vegyes lakosságú községekben olyan magyar beszédet hall az ember, amelybe tucat­szám keveredik a szlovák szó. Ez az igazi ve­szély! Ezért az államnyelvi törekvésre az lesz a válaszunk, hogy még jobban fogunk ragaszkod­ni szép anyanyelvűnkhöz, még jobban fogjuk ápolni és egyre többet fogjuk nyilvános fellépé­seken, rendezvényeken is csiszolni Sem nyelvi ellenőrök, sem alternatív oktatás, sem állam­nyelvi törvény nem képes elidegeníteni tőlünk anyanyelvűnket. Ha egy népcsoportot fel akar­nak számolni, először a nyelvét meg a templo­mát próbálják elvenni. Mindkettő benne van a tervezetben, igaz, hogy rejtjelezve. Nehéz lenne az agyafúrt államnyelv-törvény­tervezet minden célzatosságát felsorolni. Ma, amikor annyi fontos gazdasági törvényt kellene jóváhagyni, a nacionalisták nem véletlenül ruk­kolnak elő a tervezettel. Számukra ez fontosabb, mint a szlovák-magyar alapszerződés ratifiká­lása, amely a két nép közeledését, együttműkö­dését szolgálná. Nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy ez az államnyelvről készített tervezet veszedelmesen hasonlít a Szovjetunió nemzetiségi politikájának szellemére, amely eloroszosűott mindent, amit tudott. Azonban vi­gasztalásul nem árt emlékeztetni, hogy csúfo­san megbukott. Szűcs Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom