Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-05-07 / 19. szám
1995. május 7. _______ GYERMEKVILÁG (K ÍNAI NÉPMESE) Élt egyszer két testvér. Az idősebb igencsak kapzsi legény volt. A fiatalabb kedves volt, távol állt tőle a kapzsiság. Amikor anyjuk után apjuk is meghalt, az idősebb fiú rögtön elhatározta, hogy ha csak egy mód lesz rá, megkaparintja az egész apai örökséget. Egy napon így szólt a fivéréhez:- Kedves öcsém, el kellene osztanunk az apai örökséget. Én már ki is gondoltam, miként fogunk osztozkodni. Ha te is úgy tartod jónak, holnap korán felkelünk, s kimegyünk a szántóföldre. Amelyikünk nagyobb darab földet szánt fel, az örökli apánk egész vagyonát. De van egy feltételem is: egyikünk sem reggelizhet. A fiatalabb fiú beleegyezően bólintott. Másnap az idősebb testvér még virradat előtt felkelt, s alaposan megreggelizett. Aztán keltegetni kezdte az öccsét:- Kelj fel, álomszuszék! Hasadra süt a nap! Öccse lemászott az ágyról, s bár nagyon szomjas volt, még csak vizet sem ivott, nehogy a bátyja azt mondja, megszegte az egyezséget. Kimentek hát a szántóföldre, egymás mellé álltak, és szántani kezdtek. Az idősebb testvér, aki jól bereggelizett, természetesen nagyobb lendülettel vetette magát a munkába, az öccse pedig, aki étlen-szomjan ment ki a szántóföldre, nem bírta őt utolérni. Aztán a bátyja nagy büszkén így szólt:- Sajnálom, öcsém, hogy így történt, de az egyezség az egyezség. Neked apánk örökségéből nem jutott semmi. Mindent én örökölök. A kapzsi testvér csak úgy sugárzott a boldogságtól, s örült, hogy ilyen köny- nyen sikerült az öccsét kisemmiznie. A fiatalabbik szomorúan vette tudomásul, hogy neki az örökségből nem jutott semmi. Sóhajtozott, s azon törte a fejét, mit tegyen, hová menjen, mihez kezdjen, hogy éhen ne haljon. Bánatában elindult a hegyek közé. Se lakása, se ennivalója nem volt. Letelepedett hát egy Rácz barlangban, s azzal tengette az életét, hogy az erdőben fát vágott, s azt eladta, hogy legalább a mindennapi betevő fa- lata meglegyen. Egyszer, amikor fáért ment az erdőbe, az egyik fán észrevett egy madárfészket. Keresett egy botot, s le akarta verni a fészket, de egy madár kirepült belőle, s könyörögni kezdett:- Ne bántsd a fészkemet! Ha meghagyod az otthonomat, elvezetlek téged a Nap hegyére, ahol értékes kincsek vannak.- Jól van - felelte az ifjabb testvér. Ekkor a madár azt tanácsolta neki, hogy hozzon magával egy zacskót. Másnap már virradatkor elindultak. Az ifjabb testvér azon az úton haladt, melyet a madár mutatott neki. Hamarosan ott csillogott előttük a Nap hegye. Sági Tóth Tibor fordítása Amikor felértek a tetejére, az ifjabb testvér a száját is eltátotta: szebbnél szebb drágakövek, arany ékszerek, igazgyöngyök borították a hegytetőt. Szedett magának egy zacskóval, megköszönte a madárnak a jóságát, s hazaindult. Nagyon örült, hiszen dúsgazdag ember lett belőle. Szép nagy házat építtetett magának, s mindene megvolt, amit csak szeme-szája megkívánt. Amikor az idősebb testvér megtudta, hogy az öccsét milyen nagy szerencse érte, ő is kiment az erdőbe, hogy leverje a madárfészket a fáról. A szerencsétlen kis jószág neki is megígérte, hogy ha nem bántja a fészkét, elvezeti a kincsekkel teli Nap hegyére. Neki is azt tanácsolta, hozzon magával egy zacskót. Az idősebb fivér kapzsisága most is megmutatkozott. Kis zacskó helyett nagy zsákot vitt magával. Másnap már virradatkor elindultak. Az idősebb testvér azon az úton haladt, melyet a madár mutatott neki. De nagyon türelmetlen volt, minden száz lépés után megkérdezte:- Messze vagyunk még? S a madár mindig ezt válaszolta:- Dehogy vagyunk, hiszen már látod a hegyet, nem ? Ám a hegy még jó messze volt. Mire odaért, az idősebb testvér egészen megizzadt. Amikor a madár meglátta nála a zsákot, így szólt:- Nem fogadtál szót. Ha a zsákot tele akarod szedni, nagyon kell iparkodnod, mert ha a nap felkel, itt, a Nap hegyén szénné ég minden és mindenki. Az idősebb testvér mohón szedte a kincseket, de a zsákja még félig sem volt tele. Közben már előbújtak a nap első, forró sugarai, de ő csak szedte és szedte a kincseket. Ám kapzsiságáért az életével fizetett: felkelt a Nap, és a sugarai szénné égették a kapzsi és gonosz testvért. So érni illusztrációja LELKES MIKLÓS Nem mindegy! Pudli eszik nudlit, vagy a nudli pudlit?! Laci packáz, pacikázik, vagy pacallá maci ázik?! Ali kap majd libát mától, vagy egy hibbant alligátor?! Volt egyszer... Volt egyszer egy lebbentyű, csak az a baj ebben: ellibegett-lebegett- többe' meg se leltem! Volt egyszer egy pörgettyű: hű de nagyon pörgött! Vigyorgott és nyikorgóit- elvitte az ödög! Most egy császár: Csiszicsusz néz jobbra, meg balra s túróscsuszám - zsipizsupsz! - le is csusszantotta! Ilyen az én szerencsém Szerencsen vagy máshol! Ki is kelek magamból,- de elébb az ágyból! Időmérők Ki fedezte föl a kerekes órát? Nem tudjuk. De az óraszerkezet legrégibb ismert ábrázolása a XIII. századból való. Villard de Honnecourt építőmester 1245 táján készült vázlatkönyvében örökmozgón, önműködő fűrészmalmon, parittyagépen és más szerkezeteken kívül egy kezdetleges óraszerkezet is látható. Az építőmester az óraszerkezetnek csupán egy részletét rajzolta meg. E vázlatkönyvet a francia forradalom éveiben találták meg. Szerszámok bőrből Amióta üli a lovat az ember, azóta van szükség a szíjgyártó ügyes kezére. A ló szerszámait, a nyereglekötő szíjakat, a kengyelt, a fejlőt, a kantárt a szígyártó csinálja. Munkájának fő alapanyaga a bőr. Ennek készítéséhez valaha nemcsak a mesterek, hanem a pásztoremberek is értettek, akik sokféle eszközt készítettek bőrből. A csávázás vagy a cserzés után színében hagyták vagy festették. Alapvető művelet a bőr csíkokra vágása a kívánt szíjszélességnek megfelelően. A szíj széleit bevágással, recézéssel, cifrá- zással lehet díszíteni. A varrást viaszolt fonallal, két tompa hegyű tűvel egyszerre végzik, így a fonalak kereszteződnek, szorosabbra húzhatók. Bőrszíjjal is lehet varrni, ilyenkor a szíj díszítési célokat is szolgálhat. De lehet díszítés a varrás is, főképp, ha színes fonallal készült. A fonás technikáját alkalmazza a szíjgyártó például az ostorok készítésénél. A rátétek a bőrön kívül készülhetnek fémből; különösen tetszetős a sárgaréz díszítés. Ma már kevés lószerszámra van szükség, az ősi szakma mégsem halt ki. J. Gy. Találós kérdések 1. Feldobva leesik, ledobva felugrik. Mi az? 2. Mindig szemünk előtt van, mégis homályosan látjuk. Mi az? 3. Ide segít, oda segít, mégsem visz el sehová. Mi az? 4. Az embernek is van, a gombostűnek is van. IM.i <3faj p ‘viuiij ‘f ‘jjo z ‘npqvj yj Valószínűleg te is próbáltál már golyókkal zsonglőrködni. De olyan ügyes biztos nem vagy, mint Peti. Sebaj, azért neked is jut feladat! Számold meg, hány golyóval zsonglőrködik Peti! Nos? Készítette: M. Motycík CSEREBOGÁR E B s é 0 R B T K E s A T Y J A L Y E S ✓ U G G A A C Z / A L E R M 0 E H R G SZAJKÓ VADÁSZAT Ha kihúzod a betűtáblázatból a megadott állatok nevét, a megmaradt betűkből egy madár nevét rakhatod ki. Nos, milyen madárnév rejtőzködik a betűhalmazban? Készítette: Kovács S. MEGFEJTÉS Az április 16-ai számunkban közölt feladat megfejtése: a C-vel jelölt darab.Nyertesek: Busányi Gergő, Tornaija: Czene Judit. Ra- gyolc; Kurucz Marian, Galánta; Bodrogi Gergő. Királyhelmec; Torma Angelika. Nagymegyer. Szerkeszti: Tallósi Béla
