Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-08 / 2. szám

Vasárnap 1995. január 8. MŰVÉSZVILÁG

Korán kezdett el „élni”. Ölelni is, lopni is, filmezni is. Hatéves korában már rendőrségen ült. Kihallgatták - és megajándékozták. Lakott egy magának való, morózus házaspár a közvetlen közelükben, utálták a gyerekeket, labdáikat darabokra szabdalták. Amikor az övé is erre a sorsra jutott, Szabó Ildikó bosszút esküdött. Összefogott a környékbeli cigányokkal, felvette fehér bundáját, elsétált párszor az ellenséges ház előtt és alaposan „megdobáltatta” magát. A kővel bélelt hógolyók természetesen az összes ablakot ripityára törték, s mivel karácsonykor az üvegező sem dolgozik, a szomszédéknak vidéki rokonaiknál kellett menedéket keresniük. A bűntett értelmi szerzője azonban valósággal elbűvölte a rendőröket, s meg is jutalmazták őt egy jókora csirkecombbal.

Aki így indul az életben, annak nagyon kell vigyáznia, nehogy elcsússzon. Szabó Ildikó nem is lett úrilány, ahogy édesanyja szerette volna, de bármilyen balhéba keveredett is, a végén mindig megúszta. Pedig nem kis ideig abból élt, hogy lopott. Tizennégy éves korában meghaltak a szülei, attól fogva már csak magában bízhatott. Kaját lopott, ha éhes volt, s két alkalommal útlevelet. Az egyiket a barátjának, az simán ment, a másikért azonban, amellyel a bátyja szökött ki, „fizetnie” kellett. A testével. Csak így juthatott a fiók közelébe.

mentem. A szüléimhez. Nem tudtam leengedni egyetlen percre sem. Minden gondolatomra, minden vállalásomra oda kellett figyelnem, hiszen a saját bőrömet vittem a vásárra. Amikor meguntam a filmezést, elkezdtem jelmezeket tervezni. Aztán elvéSZABÓ G. LÁSZLÓ

geztem a tévérendezői szakot, de a televízió azóta sem vonz. Nem szeretem. Nem is nézem. Inkább olvasok, fGeorge Sandot?) Füst Milánt, Tersánszky Józsi Jenőt, Mik- száthot. Olvasok, szeretek és szorongok.

elszáll az agya, nem tudja, mit csinál. Kontroll nélkül cselekszik. Ez mindenkivel előfordul, ha bevallja, ha nem. Nem nagyon ismerek olyan embert, aki egy kapcsolat megszűnésekor jól viselkedett volna. Mindenki szemétláda egy kicsit. Mindenki olyan mondatokat köp, amelyektől éveken át lidérceseket álmodik, és nagyon sokáig szégyelli magát. Szándékosan egyébként soha senkit nem tettem tönkre. A házasság társasjáték. Egy-egy nagyobb drámában mindenki otthagyja a fél kezét, de ha szerencsés az illető, mint én, akkor egy idő után új keze nő. A Csajokban is erről beszélek. Tizenhét éves a nagyobbik fiam. Elolvasta a forgató- könyvet és azt kérdezte: ugye, azért írsz három nőről, mert egynek ezt el sem hinnék? (Vagy mert egy életből néha három is kitelne...) Nekem ennyi jutott, és nem panaszkodom. Én nagyon szeretek élni. Bár a ma nem kifejezetten érdekel. Én a holnapot várom és a tegnapot költőm át magamban. (Mint a rosszat, úgy kívánlak. Ez lehetne a Csajok mottója. Bereményi Géza sora Básti Juli és Cserhalmi György nagylemezéről.) Tényleg vannak véletlenek. Én éppen akkor írtam a forgatókönyvet, amikor a Játszótársak című dal született. Angliában éltem azokban a hónapokban. Hazajöttem, egyszer csak meghallom a számot a barátom kocsijában. Azt mondtam: megvan a filmem főcímzenéje. Igen, minden rosszban van valami jó. Egy édes kis disznóság, ami gyorsabban elérhető, mint a kiegyensúlyozott boldogság. Az amúgy is csak pillanatokra jön össze. És ezért az az őrült rohanás! És ezért volt a kettős gondolkodás, a kettős morál is a kommunista vircsaftban. Amikor a kedves édesapa mást mondott a munkahelyén és mást az utcán, vagy a családja körében. Miközben a fél gyárat hazalopta, elpáholta a gyerekét, ha füllentett, vagy ne adj’isten, csokoládét lopott a közértben. Nem vagyok feminista, szőröstül-bőröstül imádom a palikat, de azt kell hogy mondjam: a nők jobban tudnak idomulni, s nekik a hazugság sem fáj annyira, mint a híres erősebb nemnek. Változni és változtatni is a nők tudnak jobban, mert a férfiaknak határozott elképzelésük van magukról, a nőknek meg nincs.

Harmadik játékfilmje előtt Szabó Ildikóval

Szabó Ildikó a kilencvenes évek magyar filmjének egyik legizgalmasabb és legtehetségesebb, de kétség kívül a legeredetibb egyénisége. Első rendezését, a Hótreált nem úgy forgatta le, ahogy szerette volna. Második játékfilmjével, a Gyerekgyilkosságokka1 ez idáig tizenöt díjat nyert a világban, de még ennél is jobban szereti huszonöt perces kisjátékfilmjét, A másik oldalt, amely még a Balázs Béla Stúdióban készült Jeles András főszereplésével. Harmadik játékfilmjét, a Csajokat februárban kezdi el forgatni.

„Még mielőtt rendezni kezdtem volna, körülbelül harminc filmben játszottam. Érdekelt a dolog, de csak azért, mert fizettek érte. Nem akartam színész lenni soha. Sándor Pál hívott 1967-ben a Bohóc a falon című munkájába, majd jött a Szeressétek Odor Emíliát, a Sárika, drágám!, a Régi idők focija, Fábrival a Hangyaboly, de mondom, én alkalmatlan vagyok a színészi pályára. (Miért?) Hiányzik belőlem egy alapvető tulajdonság, amely nélkül színész nem létezhet, s ezzel én már gyerekkoromban is tisztában voltam. Nincs bennem alázat. Én nem vagyok képes alávetni magam a rendező elvárásainak, engem az instrukciók teljes mértékben hidegen hagytak, én csak olyasmit tudtam megcsinálni, amit én magam tartottam helyesnek. (Színtiszta makacsság?) Sokféle összetevője volt ennek. Legfőképpen az, hogy senki sem állt a hátam mögött. Egyedül voltam. A bátyám, államellenes izgatás címén, hét évig börtönben ült. Nem tetszett neki az a rohadt régi rendszer. A beszélő után mindig a temetőbe

Minden pillanat egy újabb próbálkozás az életemben. Merülés a mélybe, ahonnét fel lehet hozni valamit. Persze, hogy nem így indultam. Elkényeztetett kis úrilány voltam, akinek a valós élethez csak annyi köze volt, mint egy hintalónak, ha meglökték. Billegett előre-hátra, de azon felül semmi. Az égvilágon semmi. És akkor kézen fogott egy barátom, akinek az útlevelet loptam, és azt mondta: addig nem megy el az oszágból, amíg meg nem tanít lopni, mert ha nem jövök bele, éhen fogok halni. És addig mutatta. mit. hogyan, annyi áruházban és annyi közértben, hogy a végén már ő sem vette észre, mikor loptam. Ez volt a vizsga, aztán elszelelt. (Rendezőként sosem lop.) Minimális erkölcsöt azért kell tartani valamiben. A film számomra szent dolog. De még inkább: szeretkezés. Nem önkielégítés, hanem igazi, nagy, jóleső szeretkezés. A kéj izgat a film- készítésben is. Mint mindenben, amit szeretek. A kajában, a szerelemben, a barátságban, nekem ez mind-mind hatalmas élvezetet jelent. (Azért cserél egy idő után férjet?) Ma a hatodik férjemmel élek. Mindig a rokonszenvesebbet választom. Az első házasságom kerek egy napig tartott. Elég volt. A nagyobbik fiam apjával tíz évet töltöttünk együtt, a kisebbikével ez a kilencedik évünk. Bár mind az öt férjemet én hagytam el, a vicc kedvéért azért elárulom: néha én is elhagyottnak érzem magam. Elhagyott lövészároknak. Ahol a refrén általában úgy hangzik: még nem jó, még nem jó, már nem jó. Az ember ugyanis, a házasságának köszönhetően, spirálba kerül, amelyből nagyon nehéz kikecmeregni. Olyankor aztán

(Amelyiknek...) A pofonokat mégsem ők osztják. De állják a sarat keményen. Tartják a lépést. Nem adják fel. A Hótreál után hat évig vártam a Gyerekgyilkosságokra. Abba nem szóltak bele, békén hagytak. Huszonnégy nap alatt forgattam állati örömmel. A Hótreált nem akarták elfogadni. Ha nem jelentik be Moszkvában a peresztrojkát, talán be is tiltják. Azt mondták: durva a történet. Pedig egy az egyben az én életem. Nincs benne semmi ráadás. A Gyerekgyilkosságok előtt is fájtam eleget. Most meg fesztiválról fesztiválra megyek. Beutaztam már az egész világot. Ötcsillagos szállodákban rákot és homárt eszem, Budapesten meg rendszeresen megyek pe- csételtetni. Munkanélküli segélyt kérni. (Meddig?) A csajok majd segítenek rajtam. Aztán az Önsorsrontók jönnek. Gulácsy Lajos és Csáth Géza története. A festő és az író. A díszlettervező és a pszichiáter. Két fantasztikus ember, két izgalmas életút és a közös, választott dimenzió. Amihez Gu- lácsynak elég volt a saját képzelete, Csáth- nak morfium kellett. Mindketten a művészet tejútján jártak, és mindketten belehaltak a nagy kísérletbe. Jó kis csapat jött össze annak idején a híres Moravcsik-klini- kán. Gulácsyt a skizofréniájával, Adyt a szifiliszével, Kosztolányit a kokainfüggőségével kezelték. Kitették őket egymás mellé a kertbe, ágyba, betakarva, hogy nézzék a Holdat és a csillagos eget, az majd meggyógyítja őket. Csáth Géza meg ott sétál köztük fehér köpenyben. Nagyon nagy anyag. A Csajok után egészen biztos, hogy ez következik. Az önpusztítók filmje.”

E

gy nemzedék ideálja, a „király”, a rock and rolllázadó, a bálvány január 8-án lenne 60 éves. Bár 17 éve halott, népszerűsége töretlen. Lemezeit elkapkodják, filmjeit tömegek nézik. Mert ezek a dalok örökzöldek, ő pedig halhatatlan. Elvis Presley-t korra, nemre, pártállásra, rendszerváltozásra való tekintet nélkül Keleten és Nyugaton egyaránt szeretni lehet.

Első lemezét 1953-ban, az édesanyja tiszteletére vette fel egy „saját hangja, vigye haza”

zete tele van különböző gyógyszerekkel. Ezenkívül a magány okozta stressz ellen befalt sütemények, édességek miatt legalább 40 kg súlyfelesleg van rajta. Ez okozta később, 1977. augusztus 16-án, 42 éves korában a halálát (a hivatalos halott- kémi jelentés szerint: szívelégtelenség).

A rajongók sokáig nem tudtak belenyugodni a halálába. A mai napig szenzációs cikkek jelennek meg felbukkanásáról. A legfantasztikusabb sztorit azonban a Sun című pletykalap tálal0 volt a rock’n roll király!

ta 1988-ban. (A szerkesztők tudomására jutott, hogy egy szovjet világűrszonda a Marson Elvis- szobrot talált, amit a marslakók állítottak fel. A cikk szerint a zenélő szobor az All Shook lápot játssza.)

Elvis Presley szülőháza Tupelóban ma

stúdióban, mint születésnapi ajándékot. A dal címe My Happin- ness volt. Később a Sun Stúdió vezetője, Sam Phillips felfigyelt az alkalmi énekesre, s a fiatal teherautósofőrnek szerződést ajánlott. Elvis első hivatalos kislemeze 1954-ben jelent meg That’s All Right, Mama címmel. Egy évvel később óriási összegért szerződött át a New York-i székhelyű RCA lemeztársasághoz. 1958-tól 60-ig Nyugat-Né- metországban teljesített szolgálatot Bad Nauheimben. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Priscillával, akit később már „össznemzeti bálványként” vesz feleségül. Egyetlen lányuk születik, Lisa Marie. Elvis összesen 33 hollywoodi filmben szerepelt, melyek csak üzletileg voltak sikeresek, számára kb. 150 milliós bevételt jelentettek. Számos zenés fimje közül a „Börtön rock” az egyik legemlékezetesebb, amit a hazai mozikban is játszottak. Üzleti sikereit követően egy TCB feliratú gyűrűt viselt: TCB - Taking Care of Businness (Törődj az üzlettel). Ez volt a jelszava az őt körülvevő családi-baráti „memphisi maffiának” is.

1973-ban műhold segítségével több mint 1 milliárd ember láthatta televízión Presley Aloha From Hawaii című show-ját. Legsikeresebb lemezei közé tartozik az 1961-es Blue Hawaii, az 1960-as G. I. Blues, az 1956- os Elvis Presley, az 1960-as Elvis Is Back és az 1973-as Aloha From Hawaii.

Elvis imádta a motorokat (Harley Davidson) és a drága luxuskocsikat (Cadillac). Idősebb korában átnyergelt a Ferrarira, a Rolls Royce-ra, majd a Mercedesre. 1977-ben, nem sokkal halála előtt Balti- more-ban teljesen kikészülve összeesett a színpadon. Az orvosi konzílium megállapította, hogy Elvis drogfüggő, szerveemlékmúzeum. A rock and roll örök: ezt bizonyítja, hogy eddig több mint 40 országban örökítették meg bélyegen a „királyt”. 1992-ben az USA-ban például az USA Today című lap olvasói körében végzett közvéleménykutatás után választották ki a képet. A múltban többen is kísérletet tettek Elvis életének megfilmesítésére. 1979-ben Kurt Russel játszotta Presleyt az „Elvis” című tévéfilmben. Don Johnson szerepelt az 1981-es „Elvis And The Beauty Que- en’s”-ben. 1988-ban Dale Mid- kijf alakította a Priscilla Presley könyvéből készült „Elvis And Me”-ben. Presley-ből a moziknak is jutott: 1981-ben a „This Is Elvis"-ben három színész játszotta életének három, egymást követő szakaszában. A 90-es évek elején az ABC tévétársaság nagyszabású filmben akarta bemutatni az ifjú nemzedéknek Elvis életét, s a szerepre Michael St. Gerardot szerződtette.

Az Elvis-évfordulók mindig a „nagy üzletet” jelentik. Láthattuk: a karácsonyi lemezpiac legnagyobb szenzációja és üzleti sikere az ő karácsonyi dalokból készült válogatása volt. Emlékét még emberi gyengeségei sem tudják besározni. S ami erről gondoskodik: a Villa Graceland Memphisben, a sír, az emlékhelyek, a szegényes kis házikó Tupelóban, ahol született, az emléktárgyakkal tömött boltok, a bazársorok, a virágcsokrok, a lemezvásárlók (több mint 1 milliárd eladott hanghordozó!), a zarándokok, a tisztelők és rajongók milliói világszerte.

Nehéz elképzelni, hogy milyen volna ma, nyugdíjaskorú- an, hatvanévesen. Elvis ma, ha nem is népszerűbb Jézusnál, de a közvélemény-kutatások szerint rangsorban dobogós helyen szerepel az ismert világtörténelmi személyiségek között.-zénis-