Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-04-23 / 17. szám

1995. április 23. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1995. április 23. A NAP kel 05.50 - nyugszik 19.51 órakor A HOLD kel 02.42 - nyugszik 13.23 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük BÉLA - VOJTECH valamint Adalbert, Adalberta, Egon, Fortuna, Fortunát, Gellért, Héla, Ilka, Ilma nevű kedves olvasóinkat Béla - Többféle származtatása van. 1. A régi magyar Bél személynév -a kicsi­nyítőképző származéka. Ennek a kora­beli jelentése: belső rész. 2. Török szár­maztatása szerint a jelentése: előkelő. 3. A szláv Beloszláv név Béla becézőjé- nek átvétele. 4. Béla személynévvel azonos (Genesis XIV. 2.) jelentése: vi­lágot elnyelő. Ez az etimológia azért va­lószínűtlen, mert a keresztény művelődési körben más nyelvekben nem találkozunk Béla férfiutónévvel. 5. A németben a Berta névnek van Béla becézője, és a Bella névnek is van Béla változata. Ezek azonban női nevek és újabb keletűek, így Árpád-házi királya­ink nevének származtatásánál nem jö­hetnek számításba. április 24. György április 25. Márk április 26. Ervin április 27. Zita április 28. Valéria április 29. Péter A leglehetetlenebb találmány amit még ki sem találtak. (Murphy) UBsÉmap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (* 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (* 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (® 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit (® 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (»210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (» 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratis­lava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Tele­fax: 36 45 29. Szedés és kép- feldolgozás: SGT Plus és Da- nubiaprint, Bratislava. Nyomta­tás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvé­tel közületeknek és magánsze­mélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügy- félfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodave­zető: telefon 210/4476. Tele­fax: 210/4431. Terjeszti a Pos­tai Hírlapszolgálat és a Media- print-KAPA. Előfizethető min­den postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrizzük meg és nem küld­jük visz-sza. Előfizetési díj ne­gyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (» 210/4460) Adminisztráció - »210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 575 éve, 1420. április 23-án született Po- gyebrád György, Csehország kormányzója, a kiskorú V. László helyett régens, majd ennek halála után királlyá koronáztatta magát. • 380 éve, 1615-ben halt meg Mi­guel de Cervantes Saavedra spanyol író, költő, drámaíró. Életműve az aranyszázadi spanyol irodalom még rene­szánsz eseményekben gyökerező első szakaszának nagy­szerű szintézise. Fő műve Az elmés, nemes Don Quijote de la Mancha. • 350 éve, 1645-ben született Náray György, az egyik legjelentősebb 17. századi katolikus egyházi ének- és dallamszerző. Nagyszombatban és Ró­mában tanult, Csallóközcsütörtökön volt plébános, majd pozsonyi kanonok, később a pozsonyi papnevelő intézet kormányzója. Száznál több templomi éneket írt, s vala­mennyit megzenésítette. HÉTFŐ: 120 éve, 1875. április 24-én született Huszka Jenő zeneszerző, a magyar ope­rettmuzsika klasszikusa. Legismertebb művei a Bob her­ceg, a GUI Baba és a Lili bárónő. • 80 éve, 1915-ben Talaat basa rendeletére a törökországi örményeket - Konstantinápoly és Szmima kivételével - mindenünnen nyolc nap alatt Mezopotámia sivatagjai felé hajtották. A deportáltak nagy részét az éhség és a betegség elpusztí­totta, így az eredetileg másfél millió örményből alig 50 ezer maradt Törökországban. A törökök örményirtásá­nak emlékére április huszonnegyediké az örményekkel való szolidaritás napja - tiltakozás a nacionalizmus és mindenfajta faji politika ellen. KEDD: 400 éve, 1595. április 25-én hunyt el Torquato Tasso olasz költő, aki nemcsak műveivel, hanem tragikus életével is mélyen hatott az utókor, főleg a romantika irodalmára és művé­szetére. • 180 éve, 1815-ben született Markusovszky La­jos orvos, a magyar orvostudomány újjászervezője, az Or­vosi Hetilap alapítója. • 170 éve, 1825-ben halt meg Benkő Sámuel orvos, az első magyar tudományos kór­boncnok, az első várostörténeti mű szerzője. Jelentős a lázról és a vörhenyről írt tanulmánya. Úttörő tevékenysé­get fejtett ki az orvosi helyrajzírás és az orvosmeteorológi­ai megfigyelések meghonosításában. • 95 éve, 1900-ban született Wolfgang Pauli osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus. SZERDA: 115 éve, 1880. április 26-án szü­letett Mihail Mihajlovics Fokin világhírű orosz balett-tán­cos és koreográgfús. • 90 éve, 1905-ben született Keleti Márton Kossuth-díjas filmrendező. • 85 éve, 1910-ben hunyt el Bjomstjeme Bjomson Nobel-díjas norvég író, a 19. század második fele norvég történelmének legna­gyobb reprezentánsa. 28 színművet, 24 elbeszélést, 2 re­gényt, valamint 10-12 kötetet megtöltő publicisztikai anyagot és levelet írt. CSÜTÖRTÖK: 170 éve, 1825. április 27-én született Epeijesen Greguss Ágost író, esz­téta, kritikus. Sokoldalú munkásságával részben a szépi­rodalom és főleg az irodalomkritika terén kiemelkedő szerepe volt kora irodalmában. A magyar esztétikai tudo­mány első jelentős rendszerezője. Külföldi szerzők mun­káiból sokat fordított magyarra. • 80 éve, 1915-ben halt meg Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin orosz zene­szerző és zongoraművész. • 60 éve, 1935-ben született Őze Lajos színész, kiváló művész, posztumusz Kossuth- díjas. • 50 éve, 1945-ben szabadult fel Ausztria a német fasiszta megszállás alól. PÉNTEK: 140 éve, 1855. áp­rilis 28-án hunyt el a Magyarszőgyénben született Pató Pál, Esztergom vármegye alszolgabírája, Szőgyén köz­ség jegyzője, akit Petőfi Sándor a semmittevő köznemes karikatúráját megrajzoló költeményben megmintázott. • 50 éve, 1945-ben halt meg Benito Mussolini olasz fa­siszta diktátor. SZOMBAT: 140 éve, 1855. április 29-én született Ferenczy József irodalomtörténész. Számos né­pies jellegű írása, valamint irodalomtörténeti és pedagó­giai tanulmányai jelentek meg folyóiratokban. #110 éve, 1885-ben született Prágában Egon Ervin Kisch né­met nyelvű cseh író, újságíró, a riport, a 20. századi új­ságírás klasszikusa. Világhírét A száguldó riporter című riportkönyvével alapozta meg. E könyvének címe szemé­lyében is rajtaragadt, azóta is így emlegetik őt. • 15 éve, 1980-ban hunyt el Alfred Hitchcock amerikai filmren­dező, horrorfilmek alkotója. Legismertebb filmjei A to­rony, a Rebecca, a Madarak és a Psycho. Megrendítette az Ön rendőrség iránti bizalmát az a rablógyilkossá;’, amelyet a közelmúltban két modori közrendör követett el? ALEXS. zenész Erre a kérdésre nem tudok egyértelműen fe­lelni. A régi rendszerben - hogy enyhén fo­galmazzak - nem kedveltem a rendőröket. A rendszerváltás után úgy tűnt, közelebb kerülnek a polgárok­hoz. Sajnos, ez a törekvés hamarosan füstbe ment. De különben is, minde­nütt bizonytalanság, konfrontációs hangulat urakodik. Az a tény, hogy a törvény képviselői nyereségvágyból embert öltek, a közvélemény nagy ré­szét a rendőrök ellen fordította. Én mégis azt állítom, hogy nem szabad általánosítani. Fekete bárányok min­denütt akadnak. Hinnünk kell, hogy a zsaruk nagy része becsületes és lefi- zethetetlen. Már csak azért is, mert rengeteg a bűneset és égetően szükség van az eredményes munkájukra. FRÖLICH GUSZTÁV gimnáziumi tanár Azt vallom, a történtek elle­nére is bíznunk kell a rendőrségben. Még akkor is, ha ez nem mindig könnyű. Mint gép­kocsivezetőt többször megbüntettek, de jogosan, mert hibás voltam. Ez te­hát rendjén van. Az már kevésbé, amit például a pozsonyi K-MART előtt tapasztaltam: egy valutaüzér sorra leszólította a külföldi turistákat, a közelben pedig egy fekete seriff állt. Amikor a tér túloldalán feltűnt egy közrendőr, a fekete egyenruhás figyelmeztette a kseftelőt: gyorsan tűnj el, jön egy „zöld zsaru“. M.NAGY LÁSZLÓ fotóriporter Nem szeretem a szélsőségeket. Jómagam nem e brutális tett, ha­nem a minden­napos tevékenységük alapján ítélem meg őket. Nem lenne szabad, hogy azzal járassák le tekintélyüket, hogy elbújnak a falu végén, ahol 40 km-es sebességkorlátozás van, és szó sze­rint vadásszanak a szabálysértőkre. Egy főút zebráján a szemem láttára ütöttek el egy gyalogost, ahol az au­tók 80-90 km-es sebességgel szágul­doznak, de ott hiányzik a rendőr. Vagy más példa: kiragasztok egy szolgáltatást hirdető cédulát a trafik­ra, és rögtön megbüntetnek. Ugyan­akkor az említett boltocskába szinte menetrendszerűen betörnek, ám a tetteseket sohasem fogják el. Persze könnyebb engem megbüntetni, mert kiragasztottam a cédulát, mint elkap­ni a jelentős anyagi kárt okozó elkö­vetőket. Ideje hát, hogy rendőreink ne a becsületes polgárokat molesztál­ják (mert ezzel csak megutáltatják magukat), hanem a tolvajokat, rabló­kat, ingyenélőket üldözzék. LUKOVICSNÉ BARTUSZ ADRIENN, tervező Sohasem volt dolgom a rendőrséggel - kivéve olykor a közlekedésrendé- szeket -, mégis az 1989-es esemé­nyek után az volt az érzésem, nem­csak a rendszer, hanem ők is meg­változtak. De manapság mindenki gyorsan akar meggazdagodni. Ez alól, úgy tűnik, a rendőrök sem je­lentenek kivételt. Eddig azt beszél­ték róluk, hogy korrumpáltak; ma viszont már ennél súlyosabb jel­zővel is illetik őket. Véleményem szerint a rendőrségen belül is szigo­rítani kellene az előírásokat. CSERNÁK ZOLTÁN művezető Ez a sajnálatos esemény alapo­san megtépázta a rendőrmundér becsületét. Régebben sokat jártam a falukat - sókszelőcei vagyok -, és is­mertem a környékbeli zsarukat. Soha nem volt velük konfliktusom. Az utóbbi években - eltekintve e ször­nyű bűnesettől - sok mindent hallot­tunk róluk. Többek között, hogy összejátszanak az alvilággal, vissza­élnek a hatalmukkal, csúszópénzt fo­gadnak el... És tudjuk, nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja... 'jmmpsA kiss fia László I I középiskolás | J11 Én továbbra is Ft Jif megbízom a vj rendőrökben. ~ ‘ 1——Ami történt, az nagyon sajnálatos és kirívó eset, ám nem szabad általánosítani. Termé­szetesen, le kell vonni a tapasztala­tokat, hogy hasonló tragédia ne is­métlődhessen meg. A belügymi­nisztériumnak gondosabban kellene megválogatni, kiket vesznek fel a rendőrök soraiba. (Szöveg és kép: ordódy) BÖNGÉSZŐ című olvasói versenyünk e heti fordulója anyagtorlódás miatt, sajnos, kimaradt. Olvasóink megértését kérjük. tépelődés Az elmúlt héten az alapszerződés és a rati­fikáció közötti közjátékról írtam. (Két hét­tel a lap megjelenése előtt vetem papírra a 100 sort!) Azóta drámaivá terebélyesedett, mivel még bizonytalanabbá vált parlamenti elfogadása. A szlovák közvélemény is tépelődhet ele­get, mivel a belpolitikai helyzet egyre inkább a konfrontáció zónájába sodródik. A minisz­terelnök és a köztársasági elnök közötti harc újabb fejezettel bővült. Michal Kováé lejára­tásába Meciar belerántotta a titkosszolgála­tot is. A parlament előtt kijelentette, hogy a köztársasági elnök figyeltette őt, ezért a tit­kosszolgálatot ki kell venni az elnök hatáskö­réből és egyedül neki kell alárendelni. Újabb lépés a személyi hatalom megszilárdítására és az elnök kibuktatására. Közben mindenki bizonygat, cáfol, vádaskodik, hazudozik. Mi­közben folyik a szócsata, nem véletlenül je­lentették be, hogy köztársasági elnökünket a demokrácia megszilárdításában kifejtett tevé­kenységéért kitüntetik az amerikai jogászok. (Kérdés, augusztus 5-ig még elnök lesz-e?) Az uralkodó párt hívei minden funkcióban nyíltan védelmezik a kormányt. A tévében el­hangzott ízléstelen, sőt fenyegetőző kijelenté­seiért Jozef Stefkót, a Legfelsőbb Bíróság szenátusának elnökét ezért titkos szavazással kizárta soraiból a Szlovák Bírák Szövetsége. Ezt csak azért említem, mivel az utcán a de­mokrácia mellett tüntetők megbüntetését kö­vetelte, szerinte ezek zavargásokhoz vezethet­nek. (Ismerős nóta!) És itt kapcsolódik a bel­politika történéseibe a Szlovák Nemzeti Párt állambiztonsági törvénytervezete, amely Slo- ta úr szerint komolyan érinti az országot veszélyeztető magyar politikusokat. Helyben vagyunk. Az uralkodó párt ökle, a nemzeti párt majd rendet teremt Szlováki­ában. Amitől Meciar ódzkodik, azt Slotáék keresztülhajszolják. A nemzetiségi megbékélés ellensége ké­szítette elő az államnyelvről szóló javaslatot is, amelynek egyik bevezető aktusa volt pártja iskolaügyi miniszternőjének a rozs- nyói iskolában kirobbantott provokációja. Hogy milyen világraszóló „kártevő ese­mény” az, hogy a magyar pedagógusok ma­gyarul tanácskoznak, az kiderül egyebek között a Slovenská Republika április 8-i számából, amelyben három oldalon négy írás foglalkozik vele. Tehát jöhet az állam­nyelvről szóló törvény. Ez azonban nem egyezik a szlovák-ma­gyar alapszerződésben vállalt kötelezettsé­gekkel, ezért nem kell figyelembe venni az „aláírt papírdarabban” rögzített jogokat. Hogy ez nem tréfa, bizonyítja Slota nyilat­kozata, miszerint az alapszerződést ez a par­lament biztosan nem hagyja jóvá. Honnan ez az isteni magabiztosság? Egyes hírma­gyarázók úgy sejtik, hogy a biztonságról szóló törvény értelmében azt a bizonyos 1201-es ajánlást is államellenesnek szeret­nék minősíteni, amivel lehetetlenné válna parlamenti ratifikálása. Azonban mit szól mindehhez Meciar, aki élete legnagyobb nemzetközi sikerét köny­velte el az alapszerződés aláírásával? Az ország lakossága tépelődik a belpoliti­kai helyzet miatt. Pedig a perifériára szorult privatizációt és nyugdíjemelést nem is emlí­tettük. Idegesek a szlovákok is. Még az a 26 százalék is, amely újra Meciart választaná, hiszen a parlamentbe alig bejutott nemzeti párt próbálja meg diktálni a politikát. A kü­lönféle vezető posztokon levő párttagjai még a többségi pártot is a nacionalizmus felé so­dorják. Igaz, hogy a többi pártban is akad elég „hasonló vércsoportú” tag. Kérdés, lesz-e Meciarnak annyi ereje, hogy megvédje művét, az alapszerződést? Vagy „a haza oltárán” feláldozza a magyar kisebbséget? Nemhiába tépelődünk, komoly veszély fe­nyeget bennünket. Egyelőre azonban nem hisszük el Slota úrnak, hogy az Európában és a világon nagyra értékelt alapszerződés csupán egy jelentéktelen papírlap. Szűcs Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom