Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-04-09 / 15. szám

akarat van, ott a terv megva- z százaléknyi pénz is ele­1 megy, jövőre megkezdhetik ítését. A terv kész. Persze eh- agatás kell. Ha nem kapják égén kifizetik az arad-pusztai másra már egy fillér sem jut. : a négy év alatt megvalósíta­viz- és a gázvezetéket. A kul- héz. Pedig szükség lenne rá, incs egy olyan helyiség, ahol ejöhetne. Nem rendezhetünk írműsort, a lakodalmakat is a cban tartják a kisújfaluiak. ultúrház terve viszont meg- saját erőből nem sokra megy gföljebb egy-kétszázezer kő­bán, hetven óta ő az igazgató. - Pillanatnyi­lag huszonhat a létszám, de volt már negy­venhat gyerekünk is. A négy tanerőből ta­valy kettőt el kellett bocsátani a létszám- csökkentés miatt. Az emberek általában nehezebben élnek, de az óvodapénzt, 150 koronát (az összeget a járási tanügyi hivatal szabta meg) megfi­zetik a szülők. Emiatt egyetlen gyereket sem vettek ki az óvodából (igaz, az 5-6 évesekre nem vonatkozik a plusz 150 koro­na). Sőt! A szülők segítik az óvodát zöld­séggel, gyümölccsel, de az önkormányzat is hozzájárul az étkeztetéshez:- Amikor az iskolai és az óvodai étkezte­tést támogatjuk, valójában a szülőket támo­gatjuk - véli. Szabó Gábor polgármester- helyettes, aki magánvállalkozó. A szakmá­alig építkeznek. A 305 ház körül legalább harminc lakatlan, lebontásra vár, de a bon­tásra sincs pénz. A fiatalok is inkább öreg házat vesznek, azt hozzák rendbe... Tizenhét százalékos itt a munkanélküli­ség, pontosan 67 személyt érint. Némi gyógyírt jelent, hogy a polgármester ez idő szerint hat fiatalt alkalmaz. A vállalkozók száma már csak 23, januárban ketten vissza­adták az engedélyüket. A református templom műemlék, de a fa­la repedezett, a tető is sürgős javításra szo­rulna. Pénzt azonban nem adnak rá. Délidőben kihalt a falu, csak a kutyák ugatják meg az idegent. Egy-egy házban több is. Száz korona az ebadó, a gazdik évi tizenháromezer koronával növelik a falu be­vételét. Egyelőre a szeméttárolás gondja gspórolni, egy feltétellel: ha nálunk. Az embereknek vi- íz és mint minden falunak, a lább egy nagy terem, amit asználhatnánk. Az iskolának . Az iskola és óvoda közötti ílya létesítését tervezgetjük. a gyerek t a beíratás az óvodába. Hét c, annyit, ahányan az ősszel mennek - mondja Bucsi jszonhét éve óvónő a falu­ja villanyszerelő, de virágtermesztéssel is foglalkozik. Nem tartja túl igazságosnak, hogy csak a legkisebbek étkeztetéséhez já­rulnak hozzá. Hasonló alapon a középisko­lások és a főiskolások is jelentkezhetnének. Arról nem is szólva, hogy a nyugdíjasok (sokan vannak!) egy fillér hozzájárulást sem kapnak. Igaz, évek óta nem is kérték. Lebontásra ítélt házak Kisújfalun nem látni annyi új házat, mint más falvakban. Mostanában pedig már alig­i-mocsarak, gólyahírrel sem aggasztja a polgármestert, mert a falusi szeméttelep engedélye 1996 júniusáig tart, noha azután már tilos lesz a mai lerakatot használni... Lopják a barkát Éspedig a természetvédelmi rezervátum­ból! Még Pozsonyból is Kisújfalura járnak barkáért, s azt árulják a piacon... Őriztetni kellene a területet, mert a Párizsi-mocsarak - az a környék büszkesége. Ottjártunkkor már virított a mocsári gólyahír, de szerencsé­re az a légyfajta, amely a vilá­gon egyedül itt található (!), még nem csípett. A termé­szetvédelmi összterület 400 hektár, ebből 180 hektár a mocsár. Vigyázni kell rá, hogy ki ne száradjon; hogy a terjeszkedő fekete fűz meg ne semmisítse az ősmocsarakat. Mocsár- és fűzfaügyben azonban a természetvédők sem képviselnek egységes ál­láspontot...- Mikor a legszebb a mo­csár? - fordulok Kis Róbert- hez.- Az mindig szép.- Hát maga győzni fogja erővel a feladatokat?- Ha az ember belekezdett valamibe, azt folytatni kell.- Miben bízik?- Magunkban. Ha nem bíz­nék, már most fel kellene ad­nom. Kopasz-Kiedrowska Csilla (Tóth Lehel felvételei) [A vállalkozók adománya Komáromnak Galatheia Komáromi vállalkozók egy csoportja nem kevesebb, mint 400 ezer koronával já­rult hozzá, hogy a felújított Tiszti Pavilon előcsarnokát a képen látható márvány- szobor díszítse. A Galatheia nevet viselő, kőbe vésett alkotás a bátorkeszi szüle­tésű Gáspár Péter művész munkáját dicséri. Az egyszerű óriások egyikének, Po- lüphémosz küklopsznak és a szépséges tengeri nimfának, Galatheiának a párhar­cát ábrázoló, mintegy méteres szobor mai értelmezésében a jó és rossz szüntelen párharcát tárja elénk. A szoborállítást támogató vállalkozók Gáspár Péter alkotá­sát, amely az egykori tiszti kaszinó bejárati traktusát drámai feszültséggel tölti meg, Komárom városának adományozták. A szoborállítást kezdeményező Komáromi Városi Művelődési Központ vezetői, valamint néhány vállalkozó ezúton köszöni az alábbi jogi és fizikai személyek tá­mogatását: T & O Kft. - Takács Péter, Ollári Róbert; Atti Kft.; PFECSO - Csóka Tibor, Pfeiferlík Lajos, Tóth László; Decart Kft. - Csémy Olivér, Varga Ferenc; Domonkos Ferenc; Tomyossy László és Tornyossy Márta; VHC - Gyulamajor; Zigó Róbert és Zigó Anita; Bilka Milan; Göbölös Lajos; Accom Kft. - Gyűrösi Ist­ván, Varga István; Palladio - Kurucz Csaba; Benz Shop - Kántor István; Győri Péter és Győri Vince; Klapka Vigadó - Hajabácsné Szabó Mária. (kosár) ött századforduló táján. A család rövid története a következő: Edelsheim-Gyulai Lipót, híres bádeni család tagjaként, az 1848-49-es szabadságharc idején érkezett huszárként Bajorországból. Katonai karriert azonban csak később futott kilenc helyiségből áll, de a márványrekeszeket széttörték, a koporsókat pedig szétverték. Én akkor éppen elsős voltam a nyitrai Pedagógiai Ka­ron és ezután rendszeresen eljártam a nem messzi faluba. Elvégeztem a kripta felmérését, s miután a feliratok alapján megállapítottam, hogy ez az Edelsheim-Gyulai családé volt, igyekeztem minél többet megtudni ró­luk. Az anyaggyűjtés évekig tartott. Ez­alatt a faluban is sok olyan emberrel ismerkedtem meg, akik hajdanán még kapcsolatban álltak a kastélyban lakó be. amelynek végén lovassági tábornok és Magyarország főhadparancs- noka lett. Sok olyan újítást vezetett be, hogy az ő elképzelései alapján Európa nagy hadseregei változtatták meg lovasságuk harcászati sza­bályzatait. Tagjává vált a főrendi háznak és egy ideig Budapest parancs­noka is volt. A felsőelefánti kripta központi részében épp az ő síremléke van, egy, a csatába vágtató lovast ábrázoló nagyméretű domborművel. Sajnos, ezt csonkították meg napjainkra valamilyen kemény tárggyal. A tábornoknak egy fia volt, szintén Lipót, aki viszont teljesen más pályát futott be, és elsősorban jótékonysági egyletekben tevékenykedett. így például ő alapította a Magyar Gyermekvédő Ligát, amely olyan városi gyermekeket helyezett el vidéken, akiket a családjuk nem volt képes el­tartani. (Közéjük tartozott József Attila is, akit - mint azt önéletrajzából is megtudhatjuk - Öcsödre küldtek.) A kriptába utoljára 1935-ben te­metkeztek. Mindezt Mészáros Pétertől, a so- morjai alapiskola fiatal pedagógusától tudtuk meg, aki már évek óta küzd e kripta megmenté­séért, illetve a további halottgyalázás megaka­dályozásáért.-Az 1988-ban tartott gímesi művelődési tá­bor kirándulásaként néztük meg a felsőelefánti kastélyt - meséli. - Itt a betegektől hallottuk, hogy a főépülettől nem messze, az erdőben, van egy teljesen kifosztott kripta. Amikor megkeres­tük, egy monumentális, több mint kétszáz négy­zetméter alapterületű téglaépületet találtunk. Klasszicista stttuban épült, és a szakirodalom Szlovákia legértékesebb ilyen stílusban épült létesítményének tartja. Akkor már be volt sza­kadva a tető, majdnem egy méter vastagon tor­ában is szép építmény melék borított mindent, körös-körül pedig (A szerző felvételei) csont- és hullamaradványok hevertek. A kripta t kastély felé ha­mellett haladva, szített, hatalmas pillantunk meg. ;y ez egy díszes . A látvány vi- nyszarkofágokat lék borít, itt-ott tkanunk, a köz- y megcsonkított nyomaira. A fél- úsága szerint az metkezett ide a Mészáros Péter, Sya és Bowden Ilona Nyitrán, 1994-ben, a kö­zös látogatásuk idején (Jozef Dopjera felvétele) családdal. Negyedéves főiskolásként Erdélyi Péter barátom biztatására bejelentkeztem e témával a tanulmányi versenybe. Ekkor két tanárom, Szeberényi Zoltán és Révész Bertalan felhívta a figyelmemet arra, hogy a század elején Felsőelefántban nevelkedett négy Edelsheim-ldny közül a legfiatalabb Horthy István felesége lett. Ez az információ nagyban megkönnyítette a kapcsolatfelvételt a csa­lád még élő tagjaival. Az egykori kormányzó máig tisztázatlan körülmé­nyek közt elhunyt fiának özvegye, a családdal együtt. Portugáliában tele­pedett le és ma is ott él. Ő nagyon készségesen segített kiegészíteni a csa­ládra vonatkozó adatokat. Így kiderült, hogy az Edelsheim-család még az első világháború után is Felsőelefántban élt, megmaradtak a birtokaik és az erdőik. Csak annyi változott, hogy a kastélyt hozzáférhetővé kellett tenni a kirándulók számára. A második világháború után a nagy kastély­ban szanatórium létesült, a család ott élő tagjai pedig átköltöztek a faluban található kis kastélyba. Három évig maradhattak ott, majd 1948 után azon kevesek közé tartoztak, akik kisemmizve ugyan, de legálisan hagyták el az országot. A nagy kastély a szanatóriumnak köszönhetően, napjainkban is teljes fényében pompázik. A kis kastélyt évtizedekig elhanyagolták, és a teljes összeomlástól végül is a hetvenes években nagy költséggel elvég­zett felújítás mentette meg. A legújabb hírek szerint a falu nemrég bérbe adta egy vállalkozónak. Sokkal szomorúbb sorsra jutott viszont a kripta: — Az ötvenes években a vadászok egyik őszi mulatozásán részeg ala­kok feltörték, felgyújtották és kirabolták azt - derítette ki a történteket Mészáros Péter a faluban. - Később azonban valakik mégis meg akarták mentem, mert a bejáratait befalazták. Egy időszakban azután a szanató­rium hullaháznak használta, és ebből az időből kering az a történet a fa­luban, amely szerint egy, már kiterített ember felébredt itt s visszasétált a kastélyba... Az egykoron itt nevelkedett négy Edelsheim-lány közösen vállalta a kriptával kapcsolatos legfontosabb teendők finanszírozását. Személyesen tavaly júniusban találkoztunk, amikor egy hétvégén elláto­gattunk Felsőelefántra, tárgyaltunk a falu akkori polgármesterével és plébánosával az áldatlan állapotok felszámolásának lehetőségeiről. Per­sze a kripta teljes rendbehozatalára nem gondolhattunk, hiszen ez egy­részt nagyon sokba kerülne, másrészt távol a falutól lehetetlen lenne megóvni. Ezért abban egyeztünk meg, hogy kitisztítják a kriptái, egy fém­koporsóba összeszedik a csontokat és a még fellelhető bebalzsamozott testmaradványokat, majd ezeket a feliratos márványtáblákkal együtt a falu templomában található kriptában helyezik el. Erről tavaly augusz­tus 19-én egy szerződést is aláírtunk, amelynek értelmében a községi hi­vatal szeptember végéig befejezi a munkát. A határidőt azonban nem tar­tották be, így október közepén elmentem, hogy személyesen segédkezzem a kripta takarításában. Egy munkás segítségével be is fejeztük azon he­lyiségek kitisztítását, amelyekbe valamikor temettek. Eközben összeszed­tük az emberi maradványokat is. A központi részben, a tábornok szarko­fágjában például a holttest csak deréktői lefelé volt meg. A többi részben a körülbelül egy méter vastag törmelék között, újabb csontokat találtunk, köztük az egyik gyermeksírban az oda temetett négyéves kislány majd­nem teljes koponyáját. A kriptában és a környékén végeredményben egy zsáknyi csontot, illetve bebalzsamozott testmaradványt szedtünk össze, s ezzel a kripta megtisztítását befejezettnek tekintettük. A helyhatósági választásokon a régi polgármester már nem indult. Mészáros Péter azonban így is azt reméli, hogy az újjal is belátható időn belül sikerül pontot tenni erre a közérdekű, sokáig közönnyel ke­zelt ügyre. Tuba Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom