Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-04-09 / 15. szám

A Bodrog jobb partján fekvő Zemplénről akár mesét is mondhatnánk: Hol volt, hol nem volt, egykor vár­megyeközpont, nagy terület névadója is volt. De talán igaz sem volt, mert ebben az apró faluban és a kör­nyéken élőkön kívül ki tud ma erről, amikor iskolá­inkban sem emlegetik a múltját... ?! Amilyen kicsi ma, olyan jelentős volt a honfoglalás idején! Főleg a föld­vára révén, amely a Bodrogon át vezető átkelőhelyet védte. Béla király krónikása megörökítette, hogy Za­lán bolgár fejedelem itt hódolt meg Árpádnak. Zemplén két temploma a várhegyen. A re­formátus, mögötte a görögkatolikus. Az utóbbi évtizedekben a régé­szek sokat érdeklődtek Zemplén iránt. A többek között kelta, dák és római kori tárgyakat feltáró kutatók 1964-ben, az egykori erődítménnyel szemben levő Szélmalomdombon, vezérsírra s történelmi értékű leletekre buk­A roskatag megyeháza kantak, köztük az aranyfoglalatú fejedelmi kardra is. A szakértők szerint az egyik leggazdagabb ősmagyar sírt fedezték fel Zemplénben. Szent István ki­rály, a megyerendszer szervezé­sekor, az itt talált földvárat és a későbbi belső kővárat e várme­gye székhelyévé és névadójává tette. A várhegyen megépült a plébániatemplom is, amely a re­formáció előretörésekor a kálvi­nisták kezébe került, s Bethlen Gábor építtette újjá 1628-ban. A kővár a kuruc háborúkban ment tönkre. Bogoly János írja: „Állí­tólag a várat — mint sok mást - Thököly Imre rombolta le 1685 körül.” A vármegye székhelye elkerült a névadó helyről, a megyegyűléseket áthelyezték Sátoraljaújhelyre. A községbe települt ruszinok 1804-ben gö­rögkatolikus templomot építet­tek a régmúltra emlékeztető vár­romok között; s amikor 1872- ben leomlott a vár utolsó bástyá­ja, köveiből megépítették a re­formátus templom tornyát... Az egykor híres mezőváros a bodrogközi kisközségek szintjé­re süllyedt. A régi dicsőségre emlékeztető megyeházából pe­dig csak egy hosszú ideig mag­tárnak használt, egyik sarkán beszakadt tetőzetű, omladozó épület maradt a falu közepén...- Mielőtt magtárt csináltak volna belőle, a hatalmas boltí­ves ablakokból csak szűk ablak­réseket hagytak, a pincében pe­dig söröshordókat raktároztak - tájékoztat Vajda Margit, aki a rendszerváltást követő négy esztendőn át Zemplén félállású polgármestere volt. - A hajdani megyeháza maradványát két éve ugyan műemlékké nyilvání­tották, de pénzt még nem kap­tunk a rendbehozatalára. Egy maszek megvenné, de hogy ad­hatnánk el?! A terebesi járási hi­vatalban is azt mondták: eredeti állapotába kellene visszaállíta­ni. Kassán a műemlékvédők és Tőketerebesen, a járási hivatal­ban is arra biztattak bennünket, csak forduljunk támogatásért a Pro Slovakia Alapítványhoz, hi­szen a megyeháza regionális emlékhely! A felújítás után oda­(A szerző felvételei) költözne a községi hivatal. A nagymihályi és a nyitrai múzeu­mokban elhelyezett értékes zempléni leletek kiállítására múzeumot rendeznénk be, az idegenforgalom részére szállás­helyeket biztosítanánk. Tárgya­lási szalont is létesítenénk, az óriási pincét pedig a vállalkozók rendelkezésére bocsátanánk... A múlt század derekán még 800-nál többen laktak Zemplén­ben, most 402 személy él itt. Szembeötlő adat, hogy az 1980- as 74 százalékról 1991-ben 88 százalékra szökkent fel a község magyarjainak száma!- Ez nem tévedés - magya­rázza Vajda Margit. - Például a szüleim is, ha nem is tudnak szlovákul, korábban szlováknak voltak beírva, mint mások a fa­luban. A legutóbbi népszámlá­láskor már magyarnak nyilvání­tották magukat. Én a bodrog- szerdahelyi alapiskola felső osztályában tanultam, amikor megkaptam a személyazonossá­gi igazolványt. Kérdezték, mi a nemzetiségem? Ha magyar is­kolába járok, csak magyar lehe­tek! A helyi kisiskolánkba a leg­utóbb csak hat gyerek járt, így három éve a kisebbek már a szomszédos Ladmócon, a na­gyobbak továbbra is Bodrog- szerdahelyen tanulnak. Örülök viszont annak, hogy huszonhat gyereket nevelnek az óvodánk­ban! Támogattuk az óvodát, vállaltuk a víz-, az áram- és a szénellátást, valamint a karban­tartást. Ha nincs kisiskolánk, legalább az óvoda működjön!- Továbbra is támogatjuk az óvodát - teszi hozzá Mária Tuchynová, az új polgármester asszony, mert ez azt a reményt kelti bennük, hogy Zemplénben újra megnyílhat majd a kisiskola... A községnek nincs postája, orvoshoz Bodrogszerdahelyre járnak. Béres Katalin személyé­ben viszont van vöröskeresztes nővérük. Két templomuk is van a várhegyen - a régi református és görögkatolikus templom -, de nincs saját papjuk. A 125 re­formátusról a kiskövesdi lelkész gondoskodik, a görögkatolikus pap a magyarországi Rudasbá­nyáról jár ide. A római katoliku­sok, akik annyian vannak, mint a „görögök”, együtt fohászkod­nak az egy Istenhez. A nyugdí­jasok száma „vetekszik” a ke­nyérkeresőkével, bár az utóbbi­ak közül már csak 94-en járnak munkába, a többiek munkanél­küliek. A jobb megélhetés re­ményében tizennyolcán vették ki földjüket, tízen pedig kérvé­nyeik elintézésére várnak. So­kan fóliáznak, de termékeikkel egészen Eperjesig kell menni. Régen híresek voltak a Bod­rog partján tartott zempléni nagyvásárok, a legnevezeteseb­bek voltak a Tisza környékén...- Már nem is tudjuk, mikor volt itt utoljára ilyesmi - mondja Vajda Margit. - És hogy is ren­dezhetnének itt nagyvásárt, ha a Bodrog elválaszt bennünket a Bodrogköztől?! Hidunk sincs, jó két évtizede a komp se köt össze bennünket, azt kitették száradni a partra. Néhány éve ezt hasz­náljuk „dobogónak”. Hogya György nek, a Csemadok király- helmeci területi titkárának kez­deményezésére a községi hiva­talunk a nyár folyamán és a Cse- madokkal együttműködve, már rendszeresen megrendezi a Zempléni Napokat. A Bodrog partján tavaly is megrendeztük ezt a kétnapos zempléni ünnep­séget, eljöttek a csicseri, a nagy- kaposi tánccsoportok, a kiskö­vesdi citerások, a mieink pedig esztrádműsorral szerepeltek. A műsort Bindas Ágnes, a Csema­dok helyi elnöke szervezte.- A Zempléni Napokat az idén is megrendezzük - teszi hozzá az új polgármester asszony. Az elmúlt két évben négy új ház épült a faluban. Vízvezeté­kük már van, és lehetne gáz is... Imregből húznák ide a fővezeté­ket, és Zemplénen kívül Szlo- vákújhelyig még hat községet kapcsolnának rá.- Ha Zemplén százhatvanegy házában már kevesen is élünk, de az én szememben szép ez a falu, itt születtem - mondja Vaj­da Margit. - A házak előtt ta­vasztól késő őszig virágok pom­páznak. Csak az szomorít el, ha a hajdani megyeházára pillan­tok. Naponta látom, rossz ránéz­ni. Meddig hagyják még pusz­tulni?! Pedig de jó lenne mi­előbb elhelyezni benne az aranyfoglalatú Árpád-kori feje­delmi kardot! A mi történel­münkhöz tartozik, bennünket il­let meg... Petrőci Bálint Kisújfalu: híres a mocsár meg a barka Az Érsekújvári járás párkányi régió­jához tartozik a kilencszáz lakosú Kisújfalu. Régi település, már az 1200-as években említik az írásos emlékek. Nyolcvan szlovák, egy-egy német és bolgár nemzetiségű lakosát kivéve magyarok élnek itt. Iskolája kicsi: 1-4. osztályos, két tanerős és 39 gyerek látogatja, az óvodát 26. Évente 10-12 gyerek születik itt, a halálozások száma 20 körül van. Re­formátus falu, csak a benősültek és az aradi szlovák telepesek katoliku­sok. Utóbbiaknak saját templomuk sincs, nekik a köbölkúti plébános tart misét vasárnaponként - a közsé­gi gyűlésteremben. Kis Róbert mérnök is a „benősültek” közé tartozik; a szomszédos Kürtről származik, s még főiskolásként vette el kisújfalui felesé­gét. Nyolcvanhatban végzett a brünni villa­mosmérnöki karon, majd az érsekújvári Elektrotechnikai Szakközépiskolában taní­tott. Tavaly, november harmincadikán tette le a polgármesteri esküt.- Nem sok minden található a faluban - mondja most, majd sorolja: Jednota vegyes­kereskedés, privát élelmiszerbolt, iskola, óvoda, posta, takarékpénztár, vasúti megálló. E település a múltban nem tartozott a .kisze­melt” falvak közé, így támogatást se nagyon kapott: ráfogták, hogy nem életképes; sokáig nem volt vízvezetéke, nincs gázvezetéke. A ve­zetékes vizet 1991-ben kapta a falu, most pedig a közigazgatásilag Kisújfaluhoz tartozó Arad- puszta 40 és Réva 12 házába vezetik be a vizet. „Csak jobb lesz nekünk is” - bizakodik Kis Róbert mérnök, polgármester Elég az akarat? Mi késztet arra egy villamosmérnököt, aki­nek jó állása van, hogy polgármesternek je­löltesse magát? - faggatom Kis Róbertét.- Két és fél évig tagja voltam a képviselő- testületnek, és hagytam magam rábeszélni. Azt másoktól tudom meg, hogy olyan je­löltet kerestek, aki tenni próbál valamit a fa­luért. S bár pénz nélkül a csodatevés is nehéz, a választói úgy vélekedtek: ha valahol nyolc­van lósít genc H agá: hez meg vízv ni? túrh; mert száz kom köm Moz van. a fal róná sémi szón kulti több sinci terül gyei maj< Lás: Nemigen építkeznek a faluban, de szép ház azért akad Történelmi személyiségek csontjai a törmeh A Nyitrához közeli Felsőelefánt napjainkban elsősorban a tüdőbetegek szanatóriuma révén ismert, amely egy szépen karbantartott kastélyban kapott helyett. Felsfíelefántban valaha pálosrendi monostor és szeminárium működött, a rend megszüntetése után pedig az Edelsheim-Gyulai család alakította át az eredetileg gótikus-reneszánsz épületet. Egy emelet kialakításával ekkor osztották ketté az egy kori templomot is, amelynek boltozatán - a jelenleg közösségi szobaként, illetve alkalmazotti étteremként használt helyiségben - ma is teljes szépségükben láthatók az 1775-bőlszármazó freskók. Az egykori fó'úri kastélyhoz azonban még egy létesítmény tartozott, amely sorsa kevésbé megnyugatóan alakult. Ha az erdő sz ladó útról, ej hamarosan o fenyőkkel öv Közelebb én kripta kilenc szont eiszom szétverték, n csontmaradv; ponti helyisé dombormű ul reállított már Edelsheim-G A szétvert szarkofágok már a kitisztított belső a kripta mt térben

Next

/
Oldalképek
Tartalom