Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-03-26 / 13. szám

1995. március 26. GYERMEKVILÁG (N YENYEC MESE) //I essze-messze 9 J\/i élt egy különös * *- házaspár: a Napfény és szépséges fele­sége, Nyíló Ibolya. Született egy csoáaszép kislányuk: Esti Sugár volt a neve. Sok örömük volt a kislányban. Amikor felnőtt, nála ügye­sebb lány alig akadt messze földön. Esti Sugár képes volt egyetlen nap alatt meg­varrni egy pár, kétszínű fo­nallal hímzett szarvasbőr csizmát. Ugyanennyi időre volt szüksége ahhoz, hogy megvarrjon egy szép, pa- szomdnyos bőrbekecset vagy egy széles gallérú fe­hér kabátot. A lány ügyességének híre ment az egész országban, s ezért, amikor eladósorba került, igen sokan kérték őt feleségül. Jöttek a kérők, egyik a másik után, de Esti Sugár apja, a Napfény egyi­ket a másik után utasította el. Bárki kérdezte tőle, férj­hez adja-e hozzá a lányát, Napfény csak így válaszolt: - Nem adom én Esti Su- gárkámat senkinek sem, a fél világért sem! A kérők mit tehettek? Szomorúan eltávoztak. Esti Sugár szépségének és ügyességének híre elju­tott messzi északra, Csi­korgás Fagyhoz is. „Sze­retném én azt látni, hogy hozzám sem adja feleségül a Napfény Esti Sugarat” - mondogatta magában Csi­korgó Fagy. Megparan­csolta a szolgáinak, hogy fogjanak a szán elé hét erős jegesmedvét. Aztán felült a szánra, s elvágta­tott Napfény kunyhója felé. Amikor megérkezett, le­kászálódott a szánról, csil­logó jégcsapbotjára tá­maszkodott, majd megkér­dezte:- Büszke Napfény, hoz­zám adod-e a lányodat? De bizony a Napfény ne­ki is csak így válaszolt:- Nem adom őt senkinek! Ám Csikorgás Fagyot ke­mény jégből faragták. Há­rom nap és három éjjel is­mételgette kérdését:- Hozzám adod-e a lá­nyodat, Napfény? De a válasz mindig ugyanaz volt:- Nem adom őt senkinek. Napközben Csikorgás Fagy hangját szinte alig lehetett hallani, de miután leszállt az éj, szava menny­dörgéshez hasonlóan csat­tant. Napfény viszont for­dítva, éjszaka szinte reme­gett félelmében, de nappal bátran mondogatta:- Csikorgós Fagyhoz so­sem adom feleségül szépsé­ges lányomat, Esti Sugár­kát! Esti Sugár pedig csak zo­kogott keservesen. Édesanyja, Nyíló Ibolya is csak ezt mondogatta:- Menj el innen, Csikor­gós Fagy. Esti Sugár soha­sem lehet a feleséged. Hi­szen megfagyna rettenete­sen hideg jégházadban! De Csikorgós Fagy nem tágított. A negyedik napon fenye­gető hangon így szólt:- Jól figyelj most, Nap­fény! Ha nem adod hozzám a lányodat szépszerével, ak­kor elveszem erőszakkal! S hogy szavainak na­gyobb hatása legyen, Csi­korgós Fagy olyan jéghideg szelet kavart, hogy körös­körül megdermedt minden. Megijedt szegény Nap­fény, és így szólt zokogva:- Nem tehetek mást... Hozzád kell adnom a lányo­mat, hiszen bebizonyítottad, hogy te vagy az erősebb. Vidd el hát Esti Sugárkát, csak arra kérlek, hogy na­gyon, de nagyon vigyázz rá! Csikorgós Fagy meg­ígérte Napfénynek, hogy Rácz Noémi illusztrációja vigyázni fog a lányára, az­tán felültette Esti Sugarat a szánjára, s a hét jeges­medve észak felé vontatta a szánt, a jég és a hó örök birodalmába. Esti Sugár fázott. Olyan keménnyé fagyott, mint egy jégcsap. Teste hangosan kopogott, ahogy a szán ol­dalához Utődött. „Még oda sem értünk, s máris kőke­ménnyé fagytam - gondol­ta Esti Sugár. - Dehogyis megyek én az örök jég or­szágába. ” A szán éppen éleset kanyarodott, s Esti Sugár legurult a szánról, s Kék Áfonyává, áfonyabo­korrá változott. Csikorgós Fagy sokáig kereste Esti Sugarat, de bi­zony sehol sem találta őt. Csikorgós Fagy nagyon mérges lett.- Bárhol vagy is, most megfagyasztalak - mondta. Aztán óriási hófergete- get, süvítő, kavargó északi szelet küldött a vidékre. Körös-körül megdermedt minden. A vastag hótakaró, mely néhány perc alatt zú­dult a földre, betemetett mindent, az áfonyabokrot is. A hó azonban megvédte őt a jéghideg északi széltől. Kék Áfonya álomba merült. £ ~JJztán újra ta- jLJ vasz lett. A X- Napfény el­árasztotta a tájat, véko­nyodni kezdett a vastag hó­takaró, s egy szép napon teljesen elolvadt a hó. Kék Áfonya felébredt téli álmá­ból, majd gyümölcsöt ter­mett az emberek örömére, akik még ma is emlegetik a szépséges lányt, aki áfonya­bokorrá változott. Sági Tóth Tibor fordítása DENES GYÖRGY Evőé* Delel a nap, szellő kacag, int a pázsit, csermely csábít, rigó­csapat víg dal­ba kap, ne bús­lakodj, te is dalolj. táncolj, nevess, szívből szeress, tiéd az ég, a mesz- szeség, csábos virág az if­júság, szíved piros harang­ja szól: bim-bam, tavasz, te szép kamasz, táncolj, szeress, szívből nevess! (*Evoé = ujjongó örömkiáltás Dionüszosz isten ünnepén) JOZEF PAVLOVIC Kutyuska vásárol Kutyuska anyukájának annyi volt a dolga, hogy azt se tudta, hol áll a feje. Nem csoda, hiszen éjszaka őrizte a házat, tolvajokat kergetett, napközben pedig ott volt a mosás, főzés, takarítás, na meg a varrás, bevásárlás.- Kisfiam, hallgass ide! Ugorj el a boltba, és hozzál kenyeret, kávét, kockacukrot. Jól jegyezd meg, hogy mind a három dolognak a neve k betűvel kezdődik. Szalad a kutyuska a boltba, közben állandóan ismételgeti: kenyér, ká­vé, kockacukor... kenyér, kávé, kockacukor... Az úton találkozott egy nála még kisebb kutyával.- Gyere velem játszani! - kérte a kiskutya. Egy picit fogócskáztak, egy picit bújócskáztak, egy picit árkot ugrot­tak. Amikor éppen a legjobban játszadoztak, valaki erélyesen rákiáltott a pöttöm kiskutyára:- Rögtön haza! A kiskutya behúzott farokkal elszaladt, és kutyuskánk egyedül maradt. Akkor villant át az agyán, hogy az anyukája őt sem árkot ugrani küldte, hanem a boltba. A bolt csak egy ugrásnyira volt. Kutyuska bement, és szépen, hangosan köszönt:- Jó napot kívánok! Háromfélét kérek.- És mi lesz az? - kérdezte kacsa néni, az elárusítónő.- Jaj, elfelejtettem!- No csak erőltesd meg az eszedet! Miért küldött anyukád?- Már valami rémlik. Anyukám azt mondta, hogy mind a háromféle azo­nos betűvel kezdődik. Jaj, de melyik betű is volt az? - tűnődött a kutyuska.- Talán a pé. Paprika, pástétom, paradicsom... - próbált segíteni kacsa néni.- Nem, nem, nem. Én nem szeretem a paradicsomot. Nem jó.- Akkor talán az er betű: rizs, répa, retek?- Nem, a retket még kevésbé szeretem...- Hátha az eszi- Igen! Biztosan az sz betű volt az! Szalámi, szalonna, szafaládé. Nyam, nyam, nyam... De jó, hogy mégiscsak eszembe jutott, hogy miért küldött az anyukám... Fordította: Takács Izabella ÁPRILY LAJOS Két virág Túl a pallón szőke part volt, szőke parton barka-ág. Barka-szagra cserje-ölben felfigyelt a hóvirág. Szóltam hozzá: part virága, lepke álma, szűz talány, hazaviszlek hervadozni kedvesemnek asztalán. DERŰ Jean-viccek- Jean, mit vág?- Pléhpofát vágok, uram.- Mi volt ez a csoszogás, Jean?- Kiment a kabátja a divatból, uram. Papagáj így szól az eladó a madárkereske­désben:- Kérem, ez egy tökéletes papa­gáj. Ha meghúzza a szalagot a bal lábán, akkor megszólal angolul. Ha a jobb lábán levőt húzza meg, akkor franciául szólal meg.- És mi van akkor, ha meghúzom mind a két szalagot? - kérdezi a vevő. Megszólal a papagáj:- Te ostoba, akkor fenékre esem! Gondolkodom, tehát... zala Keresd a párját A képen látható ábráknak - egy kivételével - megtalálhatod a párját is. Melyiknek nincs párja? MEGFEJTÉS A március 5-ei számunkban közölt feladat megfejtése: Szicília. Nyertesek: Fehér Terézia. Somorja; Katona Péter. Vámosfalu; Szpolecsnyík Lucia. Szepsi: Moys Mónika, Ipolyság; Szép Mária. Párkány. Szerkeszti: Tatlósi Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom