Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-03-26 / 13. szám
1995. március 26. HÉTRŐL HETRE Va sárnap 1995. március 26. A NAP kel 06.45 - nyugszik 19.11 órakor A HOLD kel 04.05 - nyugszik 14.21 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük EMÁNUEL valamint Dusán, Emanuéla, Immánuel, Lehel, Manó, Mánuel, Mendel nevű kedves olvasóinkat Emánuel - a héber Immanuél névből keletkezett. Jelentése: velünk az Isten. március 27. Hajnalka március 28. Gedeon március 29. Auguszta március 30. Zalán március 31. Árpád április 1. Hugó No’ Bell I. törvénye A díj akkor is jár, ha nem bizonyítható a feltaláló személye, de van, aki vállalja az elismerést. (Murphy) UBsÉrnBp Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (» 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (» 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madl Géza (« 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit («210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szllvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Telefax: 36 45 29. Szedés és kép- feldolgozás: SGT Plus és Da- nubiaprint, Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közüieteknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügy- félfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Media- print-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük visz-sza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (« 210/4460) Adminisztráció - «210/4425 és 210/4439 Index 480 201 VASÁRNAP: 120 éve, 1875. március 26-án halt meg Kriza János költő, népköltészeti gyűjtő, unitárius püspök. • 50 éve, 1945-ben hunyt el Fenyő László költő, a Nyugat úgynevezett második nemzedékének jelentős alakja. A háború éveiben munkaszolgálatos volt, majd elhurcolták és agyonlőtték. HÉTFŐ: 150 éve, 1845. március 27-én született Wilhelm Conrad Röntgen No- bel-díjas német fizikus, a róla elnevezett sugarak felfedezője. KEDD: 335 éve, 1660. március 28-án született Arnold Houbraken holland festő, rézműves és művészeti író. • 70 éve, 1925-ben született Innokentyij Mi- hajlovics Szmoktunovszkij szovjet színész és rendező. • 65 éve, 1930-ban halt meg Ucsimura Kandzó japán teológus és esszéista, aki Japán modernizálását az egy- istenhit révén, az értékrend reformjával vélte megvalósíthatónak. • 10 éve, 1985-ben hunyt el Marc Chagall orosz származású francia festő. Gettóban töltött gyermekkora élményeit fantasztikus, részben kubista, részben expresszionista, nehezen érthető képekben dolgozta fel. SZERDA: 130 éve, 1865. március 29-én született Pollák Antal mérnök, a távolbalátás és a gyorstáv- írózás kérdéseivel foglalkozó feltaláló. #110 éve, 1885-ben született Kosztolányi Dezső költő, író, műfordító, újságíró, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alakja. #105 éve, 1890-ben született Csapody Vera Állami-díjas botanikus és muzeológus. Matematikafizika szakos tanár volt, de botanikából doktorált, és gyönyörűen rajzolt - ez utóbbiról növényakvarelljei tanúskodnak. • 90 éve, 1905-ben született Rejtő Jenő író. Számos kabarétréfát írt, és kalandregényeket, amelyeket egyéni, bizarr humora emelt az átlag fölé. Legnagyobb sikereit P. Howard álnéven írott idegenlégiós regény paródiáival aratta. • 50 éve, 1945-ben halt meg a deáki születésű Serédi Jusztinián esztergomi érsek, bíboros, egyházjogász, 9 kötetes egyházjogi mű szerzője. CSÜTÖRTÖK: 130 éve, 1865. március 30-án született Heinrich Rubens német fizikus. Rendkívül értékes vizsgálatokat végzett a sugárzó energia területén. • 115 éve, 1880-ban született Sean O’Casey ír drámaíró és író. Az írek között elsőként ábrázolta a városi munkásokat. Legjellegzetesebb műfaja a tragikomédia. A Göncz Árpád fordításában magyarul is megjelent komédia, a Kukurikú ifiúr - remekmű. PÉNTEK: 140 éve, 1855. március 31-én halt meg Charlotte Bronte, a legidősebb és legtovább élő a tüdővészben sorban elhunyt angol írónővérek közül. Négy önéletrajzi ihletésű regényt írt. Legismertebb a Jane Eyre. #115 éve, 1880- ban született Gách István szobrász. • 95 éve, 1900-ban született Szabó Lőrinc költő, műfordító, újságíró, az Ady utáni nemzedék egyik legkiválóbb lírikusa. SZOMBAT: 265 éve, 1730. április I-jén született Salomon Gessner svájci-német író és festő, akinek a magyar irodalomban is jelentős a hatása. • 180 éve, 1815- ben született Otto von Bismarck porosz miniszterelnök, akit vaskancellárnak neveztek. • 130 éve, 1865-ben született Zsigmondy Richárd magyar származású No- bel-díjas kémikus, a modem kolloidkémia megalapítója. • 120 éve, 1875-ben született Edgar Wallace angol író, a búr háború haditudósítója, aki bűnügyi regényeivel páratlan sikert ért el az egész világon. 170 bűnügyi regényt írt, melyek nagy része magyarul is megjelent. • 80 éve, 1915-ben született Cseres Tibor író, háromszoros József Attila-díjas és Kossuth-díjas. Regényeket, elbeszéléseket írt. • 65 éve, 1930-ban ezen a napon hunyt el Cosima Wagner, Liszt Ferenc lánya, előbb Hans von Büllow, majd Richard Wagner felesége. DÉ5ÜSK-. Jut-e gyógyszerre, megkapják-e lakhelyükön az előírt orvosságot ? KOVÁCS 1 1 MIHÁLY Érsekújvár- Az orvos hat vényre írta fel a szükséges gyógyszeremen nemcsak a magam orvosságát váltottam ki, hanem a 87 éves édesapámét is. Közel 100 koronát fizettem, de ez a mennyiség csak három hétre elegendő. Nyugdíjas vagyok, a családi költségvetés elkészítésénél számolni kell a gyógyszerre szánt kiadásokkal. Kár tagadni: egyre drágábban jutunk hozzá. Mivel Újvárott sok a magánpatika, nem jelent gondot a gyógyszer beszerzése. DOBROVIC MÁRIA Érsekújvár- Több figyelmet kellene fordítani a megelőzésre. Ezért jó lenne, ha a vitaminokat, a nyomelemeket tartalmazó szereket térítésmentesen kapnák a rászorulók. A gyógyítás költségei ugyanis jóval magasabbak, mint a megelőzésé. A drágulás főleg az időseket érinti. Szerencsére, a gyógyszerellátásban nincs hiány. SZULCSÁNYI GÉZA Guta- A cukorbetegek szerencséje, főleg, ha nyugdíjasok, hogy a gyógyszerükért nem kell fizetni. A kosztolásunk amúgy is sokba kerül, és hiába kapunk némi anyagi hozzájárulást, csak kevesen étkezhetünk előírásszerűén. Sajnos a feleségem is beteges, havi gyógyszer- kiadásaink összege átlagban 50 korona. Gután csak egy gyógyszertár működik, de nem fordult elő, hogy a szükséges orvosságot ne kaptam volna meg. NEMES ADRIENN Andód- A családom nem beteges, de ha előfordul, hogy igénybe kell venni az orvos segítségét, rendszerint olyan gyógyszert kapunk, amelynek árához nem kell hozzájárulni. Szükség esetén a drágább orvosságot is megvennénk. HÁJAS RAJMOND Kamocsa- Bár a szív- gyógyszerért és a vízhajtóért nem kell fizetni, meglepett, hogy az orrcseppekért igen. Míg kertészkedhetek s kiegészíthetem a nyugdíjunkat, a megemelt gyógyszerárakat is állni tudom. A most kifizetett 31 korona nem sok, de eddig nem kellett fizetnem. A gyógyszerellátással nincs baj, a nyugdíj lehetne magasabb. Hogy jusson a sokat reklámozott csodaszerekre! PINDES ÉVA Komárom- Az az orvos, aki ismeri a betegét, odafigyel arra is, hogy a gyógyszer lehetőleg ne kerüljön sokba, bár ha az orvosság sokba kerül, ki kell fizetnem. Nincs más választási lehetőségem, noha bennünket a kis kiadás is megterhel. A gyógyszerválaszték egyébként megfelelő, rengeteg szer lassíthatná az öregedés folyamatát, szolgálhatná a betegségmegelőzést, csak hát a nyugdíjból erre nem futja. GÖGH ZOLTÁN, Guta- Jelenleg ötféle gyógyszert írt fel az orvos, nem mind helyettesíthető olyannal, amit ingyen kaphatnék. Az egyiket két esztendeje szedem, s egyre többet fizetek érte. Mivel alacsony a jövedelmem, nem sokat költhetek gyógyszerre. Az ellátással elégedett vagyok, a gyógyszerészek segítőkészek. Péterfi Szonya (Prikler László felvételei) BÖNGÉSZŐ Ezen a héten újra böngészhet és egy kis szerencsével ezer, illetve öt-ötszáz koronát nyerhet. Persze, szerencséje csak akkor lesz, ha helyes választ ad az alábbi kérdésre. A „Nem mese ez, gyermek” szállóige irodalmunk egyik gyöngyszeméből származik. Ki a költője a versnek? 1. Arany János 2. Petőfi Sándor 3. Juhász Gyula Az elmúlt héten közölt BÖNGÉSZŐ helyes megfejtése: 1953-ban. Kérjük, hogy tippjeiket levelezőlapon adják postára. Beküldési határidő: 1995. március 20. A nyertesek nevét az ÜJ SZÓ március 22-én megjelenő száma közli. a szerződésekről A világ minden táján naponta ezerszámra kötnek szerződéseket és szegik meg azokat. Az emberek az e'let minden területén szerződéssel biztosítják magukat. Betörnek már a családi életbe is, egyre több házassági szerződés próbálja útját állni annak, hogy csalárd élettársak kisemmiz- zék egymást. így van ez a gazdasági életben és még a politikában is. Rögtön a nagy jelentőségű békeszerződések után sorolnám az államközi megállapodásokat. A történelemben előfordult az is, hogy egyes országokra, főleg a háborúk veszteseire rákényszerítettek szerződéseket, amelyeket diktátumként emlegetnek a történészek. Ezek a legkegyetlenebbek, és gyakran évtizedekre megkeserítik közösségek, népek életét. A kommunista rendszer összeomlása után felbomlott a Szovjetunió, Jugoszlávia, és kettészakadt Csehszlovákia. Egy sor ország alakult. Kapcsolataikat új szerződésekkel kell rendezni. Azonban szerződéseket írnak alá nemzetközi szervezetekkel, bizonyos közös akarat megnyilvánulásaként, a béke megőrzéséért, a nemzetközi kapcsolatok stabilizálásáért. Az elmúlt hónapokban bennünket a szlovák-magyar alapszerződés körüli viták foglalkoztattak. Ezúttal nem óhajtok tartalmukkal foglalkozni, hanem a körülötte folyó csatározásokról, latolgatásokról szeretném elmondani gondolataimat. Az alapszerződés eléggé új kifejezés. Az elmúlt rendszerben barátság- és kölcsönös segélynyújtási szerződések voltak. Most két szomszédos ország együttműködésének elveit alap- szerződésekben rögzítik, amelyeket aztán kiegészítenek gazdasági, kulturális stb. megállapodásokkal. Nem mi vagyunk az elsők, akik alap- szerződést kötünk. Lengyelország például már aláírta Németországgal, Ukrajnával és Litvániával. Magyarország is ratifikálta már az Ukrajnával megkötött alapszerződést. Valamennyi kétoldali egyezmény között azonban talán a legbonyolultabb a szlovák-magyar és román-magyar szerződés. Itt ugyanis több százezres, sőt milliós kisebbség fennmaradásáról van szó. Ráadásul mindkét országban kísért a nemzetállam megteremtésének eszméje, és ezért jelentős politikai erők, sőt kormányokban részt vevő nacionalista pártok is nyíltan támogatják azt. Itt lép be régiónk politikai rendezésébe Európa. Szervezetei olyan államközi megállapodásokat követelnek tagjaiktól, amelyek kiküszöbölik a nemzetiségi viszálykodásokat, torzsalkodásokat. Csakis egy olyan alapszerződés megkötése után számíthatunk arra, hogy bejutunk az európai struktúrába, ha valamennyien elfogadjuk a térség kisebbségeinek fennmaradását biztosító dokumentumokat. Az amerikai külügyminiszter-helyettes Szlovákiában és Magyarországon járva kijelentette, hogy a történelmi múlt méltánytalanságainak örökös hánytorgatásával, bosszúval soha nem jutunk el a demokratikus Európába. Persze, az is kérdés, hogy a megegyezések ellenzői, fé- kezői el akarnak-e egyáltalán jutni oda. Az alapszerződés március 21-ig tervezett aláírásának, a lázas diplomáciai tevékenység idején Szlovákiában és Magyarországon egyaránt felvetették, hogy minek az a sietség? Inkább készítsenek elő egy alapos szerződést. Érdekes, hogy a magyar ellenzéki pártok, néhány kisebbségi szervezet és nacionalista szlovák, román pártok egyetértettek a halogatással. Pedig ez se Szlovákiában, se Romániában semmi jót nem ígér. Csupán az ellentéteket élezné. A nacionalisták olyan döntő posztokat tartanak a kezükben, mint az iskolaügy, a kultúra. A kormány tervei között szerepel a területi átszervezés, amely a többségi magyar régiók szétszórását tervezi. Szerintem alapszerződés nélkül ezek az erők még nagyobb nyomást gyakorolnának ránk. Ki védelmezne bennünket? Az Európa Tanácsba küldözgetett panaszok semmit nem oldanának meg. Hiszen hol avatkozott még be Európa, ahol kiéleződött a helyzet a kisebbségekkel szemben? Akiknek illúzióik vannak, azok gondoljanak csak arra, hogy a kurd kisebbséget kegyetlenül elnyomó Törökországnak a tiltakozások ellenére több milliárd dolláros segélyt szavazott meg az Európa Tanács. Állítólag stratégiai érdek. Közép-Európa nem az? Ezért vagyok alapszerződés-párti, még ha a benne rögzített dokumentumok nem is tartalmaznak mindent, amit szeretnénk. Azonban reméljük, Európa a határok nélküli együttműködés felé halad. Szűcs Béla