Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-03-19 / 12. szám
A mixomatózis a nyulak egyik leggyakoribb megbetegedése. A fiatalabb és az idősebb egyedek is fogékonyak iránta, sőt néha a vadnyiakat is megfertőzi. Más háziállatokra és az emberre a betegség nem terjed át. A betegség okozója az ún. Sa- narelli vírus. Általában mint enANYULAK „REJTÉLYES" BETEGSÉGE zoociás (helyhez és időhöz kötött) megbetegedés jelentkezik, de ez nem jellemző rá, hiszen váratlanul bármikor s bárhol megjelenik. Az állatok általában egymást betegítik meg orr-, szem- és más váladékaikkal. Szennyezett takarmánnyal, ivóvízzel is terjednek a vírusok. Döntő jelentőségű a vérszívó élősködők (szúnyogok, bolhák, legyek), valamint az ember szerepe is a terjesztésben (öltözék, lábbeli, szerszámok közvetítésével). A mixomatózis lappangási ideje 2-5 nap. Az első tünetek között jelenik meg a savós, később gennyes kötőhártya-gyulladás, melynél a váladék összeragasztja a szemhéjakat. A víms behatolásának helyén a szövet bepirosodik, begyullad, megnagyobbodnak a kommunikációs nyirokcsomók, s begyulladhatnak a szemgolyók is. Egy-két nap múlva jelennek meg a jellegzetes „mixómák”, kocsonyás állagú daganatok az orr bőr alatti kötőszövetében. A folyamat kiterjedhet az egész hátra és a belső nemi szervekre is. A kór súlyosságát a keletkezett elváltozások adják. A látási zavarok akadályozzák az állatot az élelem és a víz felvételében, az orr elváltozásai akadályozzák a légzésben, a háton kialakuló csomók zavarokat okoznak a háti izmok működésében - így a mozgásban és a légzésben is. A megbetegedett állatok nem gyógyíthatók. Esetenként megtörténik, hogy spontán gyógyulás áll be, s így egy életre szóló immunitás alakul ki. A betegség ellen Myxoren vakcinával védekezhetünk. Az egy hónaposnál idősebb nyulak - speciális dupla tűvel - már olthatok. Hogy ne kelljen a nyulakat - főleg a tenyészállatokat - kétszer zaklatni, a vakcinázást a pestis ellenivel egyszerre végezzük el. A immunitás ezt követően a 4. napon lép fel és 8-10 hónapig tart, erre ügyelni kell (jegyezzük fel a vakcinázás idejét). Megjegyzem még, hogy vakcinázni lehet a beteg és a kórral valószínűleg már kapcsolatba került állatokat is. Ezekben az esetekben természetesen az eredmény nem lehet olyan jó, mint az egészségeseknél. A mixomatózis elleni védőoltás a mai árviszonyok mellett „szólóban” 1,70-2,00 Sk-ba kerül. vajdr Helyreigazítás Sajnálatos körülmények folytán a Vasárnap 8. számában az oldalunkon közölt Óvjuk a macskáktól című, vízipálmáról szóló írás szerzőjének a neve nem szerepel. A cikk szerzője Irena Raitlová. Tőle, s olvasóinktól ezúttal is elnézést kérünk. A szerk. Kertünk ne csak a szájnak, de a szemnek is legyen „ingere”. Telepítsük ott például az alábbi árvácskákat: Óriás árvácska (Viola wittrockiana) - júniustól késő őszig virágzik; Svájci óriás - attraktív, szagos virágai vannak; szinte minden élőhelyen szépen díszlik, a napfényes és az árnyékos fekvést egyaránt jól bírja; Sárga, „szemes ” árvácska - júniustól szeptember végéig, sőt akár még a következő év márciusáig is virágozhat. Mikor és miért metsszük? Számoljunk a várható károsodással. Ha nem metszenénk a szőlőt, akkor is teremne, de csak gyenge minőséget adna. A termés szakaszos lenne, vagyis az egyik évben túl sokat, a másikban alig vagy egyáltalán nem teremne. A szőlő az erdei kúszónövények családjába tartozik, és ennek köszönhetően legkorábban a csúcsi részen fakad. Ha a növekedését nem irányítanánk, akkor néhány éven belül elcserjésedne, lehetetlenné válna a gondozása. Metszésnek az egyéves vesszők visszavágását nevezzük, a többéves részek kialakítását pedig művelésmódnak. A metszés során az egy év folyamán fejlődött vesszőmennyiség nagy részét eltávolítjuk. A termés mennyiségét és minőségét ezzel tudjuk szabályozni, s így tudjuk fenntartani a kialakított tőkeformát is. A szőlő metszését lombhullástól egészen a rügyfakadásig végezhetjük. Általában tavasszal metszünk, számolva a tél végi fagyokkal, a kapálással, a fedés-nyitás következtében előforduló károsodásokkal, amit a tavaszi metszéssel kiküszöbölhetünk. Tavasszal, a nyitás után azonnal metszhetünk. Korai metszéssel megakadályozhatjuk a szőlő könnyeze- sét, de ezáltal valamivel hamarabb fakad a tőke. Ne végezzük korán a metszést fagyzugos helyeken, ahol április közepén még talajmenti fagyokra számíthatunk, hogy ezzel is késleltessük a fakadást. A rügyek duzzadásáig mindenütt be kell fejezni a metszést, mert ilyenkor már a duzzadó rügyek könnyen megsérülhetnek, leperegnek. A takart vesszők rügyei könnyen kipál- hatnak; ilyenkor várjuk meg a rügyek duzzadását, s az épen maradt rügyek figyelembe vételével végezzük el a metszést. J.A. A szakirodalom sok olyan, hosszú időn keresztül termő szőlőlugasról emlékezik meg, amelyek nemcsak korukkal, hanem nagy terméshozamukkal is kitűnnek. Ilyenek elsősorban a Földközi-tenger vidékén fordulnak elő. Olaszországban Novara tartományban egy Spana fajtához tartozó tőke 300 éves korában átlag 200, de olykor 500 kg szőlőt is termett. Elágazásai 100 m2 területet borítottak be. A törzs kerülete az alapi részen 1,45 m; még egy méter magasságban is eléri az 1,10 m-t. Ugyancsak Novarában megemlékeznek egy 445 éves szőlőtőkéről, amely 5 hl bort adott és 400 m2-t borított be. A törzs kerülete az alapi részen 1,70, a két ágának kerülete 1,20 és 0,90 m volt. Egy-egy hatalmas tőkén gyakran ezernyi fürt található. Ugyancsak Olaszországban egy Aleatico fajtájú szőlő 1874- ben 5230 fürtöt nevelt, melyek összsúlya 443 kg volt. Spanyolországban egy ismeretlen korú szőlőtőke törzse az alapi részen 2 m kerületűre növekedett, hajtásrendszere 494 m2-t borított be; 1864-ben 8,25 hl bort adott. Grúziában akkora szőlőtőkék is kifejlődtek, hogy fájukból szobrokat és templomajtókat faragtak. A szőlő számára rendkívül kedvező éghajlatú Kalifornia; itt is akadnak kivételes nagyságú tőkék. Santa Barbarában egy Mission nevű fajta törzse 200 éves korában elérte a derékvastagságot. Még nagyobbra növekedett Carpentaria Valley-ben egy 1845-ben ültetett szőlőtőke. Törzse az alapi részen 2,44, s még egy méter magasan is 1,8-2,40 m volt; 14 fő ágra oszlott, s ezek közül a legvastagabb kerülete 1,22 méteres. A hatalmas példányt 63 oszlopból álló támberen- dezés tartotta; 1245 m2-t borított be; 1895- ben 9,07 tonna szőlőt termett. Magyarországon is vannak idős, ma is termő példányok. Pécsett van egy öreg szőlő, amely a hagyomány szerint még a török időkből származik, s még ma is terem. Jakab András Milyen fajtát válasszunk? Landeszi lúd Mutatós, színes tollú lúd. Tolla szürkésbarna, hasalji részén fehéresszürke. Az eredeti landeszinek (landinak) a csőre is és a lába is palaszürke volt, a szeme pedig barna. A most tartott lan- di csőre és lába narancsvörös. Nagy testű lúdfajta, bár a súlya tenyésztele- penként eltérő lehet. Az eredeti landi 8 kg körüli, a most tartottak valamivel kisebbek, 6-8 kg közöttiek. Jellemző rá a dús tollazat, a mély kettős tojólebeny. A napjainkban kitenyésztett landi lúd évi tojástermelése természetes fényviszonyoknál 30 db körüli. Jól kotló fajta. Sajnos a tolla jóval kevesebbet ér, mint a fehéreké, éppen ezért tartása csak ott indokolt, ahol tömik. A tömők legkedveltebb fajtája, mivel megbízhatóan nagy májat lehet elérni vele. Húslibának alkalmatlan, egyrészt a fekete tolltokok miatt, másrészt azért, mert egyáltalán nem jók a húsformái. Melle hosszúkás és lapos, combja sem eléggé gömbölyű. Közel sem ad annyi húst, mint a nála kisebbnek látszó rajnai vagy olasz lúd. Kislibáit a piacon alig lehet eladni, tehát csak biztosított naposliba- és tö- mési alapanyag-eladás esetén tartsuk. K. L. A MÉZGÁSODÁSRÓL Hogyan védekezzünk? A mézgásodást az élettani betegségek közé soroljuk. Főleg a csonthéjas gyümölcsfákon terjed, mint a kajszi és az őszibarack, a cseresznye, meggy, szilva stb. A mézga poliszacharid tartalmú, ragadós nedv. A cellulóz és a he- micellulóz bomlási terméke. Azért káros, mert a fa szállító szöveteit eldugaszolja, lehetetlenné teszi a tápanyagszállítást, s így a korona ágai fokozatosan elhalnak, végül pedig a fa teljesen kiszáradhat. A kajszifák gutaütésének (apoplexia) nagybani előidézője is. Hogy a mézgásodást elkerüljük, fogadjuk meg az alábbi néhány jó tanácsot:- A talajművelésnél vigyázzunk, hogy a fák ne sérüljenek meg. Metszésnél a levágott vastagabb ágak sebét simítsuk le és kenjük be oltóviasszal.- A mézgás részeket éles késsel tisztítsuk ki egészen az ép szövetekig, és sebbalzsammal vagy nem maró olajfestékkel kenjük be. Egyes szakírók szerint jó védő hatása van a sóskasavas bemázolásnak is. A közönséges kerti sóska leveleivel történő be- dörzsölés is eredményes lehet.- Élettani betegségről lévén szó, ügyeljünk rá, hogy gyümölcsösünk talajában meglegyen a kellő tápanyagegyensúly. Kerüljük a nitrogéntúladagolást! S. V. kassai olvasónk a datolyapálma nevelésével kapcsolatban fordult kérdéssel szerkesztőségünkhöz. A kérdést röviden levélben megválaszoltuk, de amint tudomásunkra jutott, egyre többen próbálkoznak ennek a szép és érdekes növénynek a telepítésével, így valószínűleg őket is érdekli, milyen talaj-, hő- és fényigényei vannak. Menyasszonyért datolyát A datolyapálma (Phoenix dactylifera) egyike a legrégebben termesztett és nemesített növényeknek. Az afrikai és arábiai sivatagi népek legfontosabb növénye már évezredek óta. Adatok vannak arról, hogy már Krisztus előtt 6000 évvel is termesztették. Eredete ismeretlen; egyes kutatók szerint valószínűleg az Indiában honos Ph. silvestris és az afrikai Ph. reclinata hibridje. Egy biztos, az ókori Babilonban és Egyiptomban nagyon megbecsülték, az arab törzseknél pedig a menyasszony árát datolyatermésben szabták meg. A pálmafélék (Arecacease) családjába tartozik, s nálunk azért kedvelik, mert igen hálás szobanövény. Jó az alkalmazkodóképessége; s 8-10 fokos, északi fekvésű helyiségekben is jól áttelel. A hőingadozásra azonban érzékeny, így ügyelni kell rá, hogy a levegő hőmérséklete hirtelen ne emelkedjen, süllyedjen. Jól bírja a központi fűtéses lakások száraz levegőjét, hiszen a sivatagi csapadék- és páraviszonyokhoz van szokva. Vízszükségletét hosszú gyökérzetével biztosítja, így az oázisok ideális, jól termő, sok gyümölcsöt (1 méteres száron akár 5 ezer) adó növénye. A teleltetési időszaktól eltekintve azonban fényigényes növény. Meghálálja, ha tavasszal kihelyezzük a kertbe, ahol jóval több fényt kap, mint a lakásban. A szabadban persze jobban kell öntözni. A nálunk kapható szárított datolyában levő magok jó része megőrzi csíraképességét. A magot komposzt, tőzeg, érett istállótrágya és homok keverékébe ültessük; talajának pH értéke 6.7-7,5 között lehet. Mivel az egyszikűek közé tartozik, csírázáskor csak egy levélke bújik elő a talajból. Nevelésénél ügyeljünk rá, hogy a cserepének földje mindig nedves legyen. Elég gyorsan fejlődik, ezért gyakran át kell ültetni. Az idősebb példányokat gyakran faládákba telepítik át, s bizony nemritkán „kinövik” a lakást. A levelével díszít; alkalmas hallok, zárt erkélyek, folyosók stb. díszítésére. Még a kevésbé világos sarkokban is megmarad. Rokona az alacsonyabb növésű, Dél-Afrikából származó Ph. reclinata, a Kanári-szigetekről származó Ph. canariensis, ez is zömökebb. keményebb levelű faj. -rSzerkeszti: Pomichal Richárd Vasas Ferenc HÁZUMKTÁJA 1995. március 19.
