Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-20 / 294. szám, szerda

1995. december 20. BELFÖLD ÚJSZ Ó 3 | LANSTYAK ISTVÁN: A kétnyelvű oktatás formái 9. BELEMERÜLESI vagy BELE­MERÍTÉSI PROGRAMOK. Az ún. *kétnyelvűsítő programok jel­legzetes válfaját képviselik. Az adott ország'többségi lakossá­gához tartozó gyermekek vesz­nek bennük részt, s tanulják or­száguk valamely kisebbségé­nek a nyelvét. Az oktatás nyel­veként alapvetően a kisebbség­nek a nyelvét használják; elein­te a gyermekek csak ezen - a számukra idegen - nyelven ta­nulnak (megfelelő óvodai előké­szítés után), később azonban növekszik az anyanyelvükön ok­tatott tárgyak száma. (A progra­mok elnevezése onnan ered, hogy a gyermekek mintegy „be­lemerülnek" az idegen nyelvbe, ill. az iskola mintegy „belemerí­ti" őket ebbe a nyelvbe.) - Az ilyen programokat először Ka­nadában dolgozták ki: ott az an­golszász gyermekek tanulták ily módon a francia kisebbség nyelvét. Hasonló programok szerint tanulják Katalóniában a spanyol nemzetiségű tanulók a katalán kisebbség nyelvét, Finnországban a finn anya­nyelvű diákok a svéd nemzeti kisebbség nyelvét, Walesben pedig az angol anyanyelvű gyer­mekek a walesi nyelvet. Wales­ben ezek a programok a már nagymértékben visszaszorult walesi nyelv *felélesztésére szolgálnak; itt a nyelvileg már a többséghez asszimilálódott, de kulturálisan magukat még wale­sinek tekintő szülők gyermekei tanulják meg újra őseik elfelej­tett nyelvét. - A belemerülési programok szerint működő osz­tályokba csak többségi anya­nyelvű gyermekek járnak, s két­nyelvű pedagógusok oktatják őket. - A nyelvi befullasztási programokkal részleges - ám csupán felszíni - hasonlósága ellenére a módszer alkalmazá­sa gyökeresen eltérő ered­ménnyel jár: a befullasztási programok esetében felcserélő, a belemerítési programok ese­tében viszont hozzáadó két­nyelvűség jön létre. Vagyis míg a befullasztási programok alkal­mazása során a második nyelv fokozatosan aláássa a gyermek elsőnyelvi ismereteit, addig a belemerítési programok eseté­ben ez nem következik be: a ta­nuló anyanyelve érintetlen ma­rad és tovább fejlődik, még ak­kor is, ha a gyermek jóval keve­sebb anyanyelvű oktatásban ré­szesül, mint a többségi iskolák­ba járó egynyelvű diáktársai. A másodnyelvi tudás úgy adódik hozzá az elsőnyelvihez, hogy ez utóbbi nem károsul. A két­nyelvűség ilyen kedvező alaku­lását mindenekelőtt az a tény teszi lehetővé, hogy a gyerme­kek anyanyelvét - lévén az többségi nyelv - nemcsak az is­kola, hanem az egész iskolán kívüli környezet támogatja, be­leértve a legfontosabb té­nyezőt, az államhatalmat. (Az is­kola ezt egyebek közt kétnyelvű pedagógusok alkalmazásával, valamint az anyanyelvnek mint tantárgynak, ill. mint oktatási nyelvnek az évfolyamnövekvő mértékű alkalmazásával teszi.) - Az ilyen programokban egyéb­ként - Kanadában legalábbis ­többnyire középosztálybeli szülők gyermekei vesznek részt, akiknek gondjuk van rá, hogy gyermekük anyanyelvi fejlődése ne szenvedjen csor­bát. - A szlovák oktatásügyi mi­nisztérium erre az iskolatípus­ra, a belemerülési programok szerint oktató iskolákra (szlová­kul imerzné školy) hivatkozva próbálta megnyerni a szülőket az ún. alternatív oktatásnak (szerencsére eredménytelenül), elhallgatva azt a döntő je­lentőségű tényt, hogy az ilyen oktatási intézményekben min­dig a többségi gyermekek tanul­ják a kisebbség nyelvét, nem pedig fordítva. UTÓPISZTIKUS PROGRAMOK. Ezen a néven említi Göncz Lajos vajdasági pszichológus és két­nyelvűség-kutató a Szlovéniá­ban és a Horvátországban működő *kétnyelvű oktatási programokat, melyekben az ok­tatás mindkét nyelven folyik. Ezek elvben a * kétnyel vűsítő oktatási formák közé tartoznak, hiszen az ilyen oktatástól azt várják, hogy magas szintű két­nyelvűséget eredményezzen mind a kisebbségi, mind a több­ségi tanulók számára. Ez azon­ban jámbor óhaj marad. A prog­ram lényegére jól utal megneve­zése; az Idegen szavak és kife­jezések kéziszótára szerint az utópia = eszményinek elkép­zelt, de a kellő reális alapok hiá­nya miatt megvalósíthatatlan társadalmi - esetünkben okta­tási - rendszer. (L. még * Két­nyelvű oktatási programok, Új Szó 1995. szept. 27.) LANSTYÁK ISTVÁN MUKÖDTETES HELYETT MUKODOKEPESSEGET A Katedra Társaság III. állásfoglalása Naivságnak tűnhet a mai politikai helyzetben az oktatásügy átszervezé­séről gondolkodni, ám szükséges, mert kell, hogy a pedagógustársada­lomnak legyenek olyan orientációs pontjai, amelyek megfelelő társadal­mi körülmények között a rugalmas cselekvés megindulásához nélkülöz­hetetlenek. Az oktatásügynek ma is vannak működőképes területei, mint például a nyolcosztályos magán-, egy­házi és állami gimnáziumok, de ilye­nek lehetnének a helyi tantervek, a helyi pedagógiai programok és az ön­szerveződés egyéb formái, melyek megfogalmazása és gyakorlati érvé­nyesítése egyedül rajtunk múlik. A Katedra Társaság tagjainak meggyőződése, hogy az iskoláknak, a tantestületeknek, a tantárgyi és egyéb szakmai munkaközösségek­nek, valamint a pedagógusoknak mint egyéneknek az autonómiája csak azáltal valósulhat meg, ha le­hetőségük nyílik saját munkájuk tar­talmának és formájának megtervezé­sére. A piaci rendszer az oktatásügy­ben is a kínálatalapjánjön létre, csak­hogy ehhez a szülőknek mint megren­delőknek a teljes tájékozottsága szükséges. Az iskolafenntartóknak le kell mon­daniuk a működtetés jogáról, ehelyett a működőképesség feltételeit kell megadniuk az iskoláknak. Mindenek­előtt átjárható iskolahálózatot kell lét­rehozni az alapiskoláktól az egyete­mekig, melynek szakaszokra tagolá­sa fejlődéslélektani szempontok sze­rint valósuljon meg. Az oktatás tartal­mát Szlovákiában olyan nemzeti alap­tanterv, azaz tantervi minimum hatá­rozza meg, amelyre minden iskola, így a nemzetiségi iskolák is felépíthetik saját tantervüket, az ún. tantervi opti­mumot. A helyi tantervek az iskolák helyi nevelési tervének szerves részét kell képezzék. A tanulók lélekrombo­ló, szüntelen vizsgáztatása helyett személyiségfejlesztő mérési és érté­kelési rendszert kell bevezetni. A pedagógusok képzésének, to­vábbképzésének, valamint szakmai minősítésének alapja és fontos felté­tele az egymással szorosan össze­függő pedagógiai, pszichológiai, szak­tudományi és módszertani ismeretek megszerzése és gyarapítása legyen. Minden pedagógusi állás, tisztség és feladat pályázat útján legyen elnyer­hető. Az egyéni és kollektív érdekvé­delmet egy szakmai szervezetnek ta­nácsos felvállalnia, miközben a szak­ma védelmét a megalakítandó Peda­gógusok Kamarája lássa el. Dunaszerdahely, 1995. december 16. Egyre több a neurotikus gyerek Egyre több pedagógus pa­naszkodik a kis elsősök köré­ben tapasztalható agresszivi­tásra, kíméletlenségre és dur­vaságra. A szakemberek sze­rint ezen kedvezőtlen megnyil­vánulások egyik oka a túlzsú­folt osztály, ahol a harmincnál több gyerek sem számít ritka­ságnak. Az elhasznált levegő, az állandó zaj, a nagy gyer­meklétszám fokozott ag­resszivitáshoz vezet - állítják. Ezekben az osztályokban a pedagógus csak a felügyelő szerepét töltheti be, aki arra ügyel, hogy ne történjen ko­molyabb baj. Az óvodások és kisiskolások körében végzett hazai pszichológiai felméré­sek azt mutatják, hogy ma­napság a gyerekek 30-38 százalékánál tapasztalhatók neurotikus tünetek, míg 5 év­vel ezelőtt ez az arány csak 3-5 százalék között mozgott. A pszcihológusok szerint a versenyszellemet érvényesítő vetélkedők, tanulmányi verse­nyek is stress-hatásúak. A gyerekekben szorongást idéz­nek elő, félelmet, hogy képe­sek lesznek-e eredményesen szerepelni, megfelelni az egy­re növekvő elvárásoknak. A gyermekpszichológusok valamennyien megegyeznek abban, hogy az iskolában megnyilvánuló érzelmi és ma­gatartásbeli zavarok gyökere az otthoni környezetben kere­sendő. Egy hazai felmérés megdöbbentő eredménye azt mutatja, hogy a szülők rendkí­vül keveset kommunikálnak gyermekeikkel. Ez napi átlag­ban nem egész tíz percet je­lent. Ez a rövid kommunikáció is főleg csupán sztereotip kér­désekre (mi volt az iskolá­ban?) és szóbeli fegyelmezés­re korlátozódik. A szakembe­rek kiszámították, hogy a szülők naponta átlag legkeve­sebb 37 alkalommal szólnak gyermekükhöz parancsoló hangnemben, 32 alkalommal figyelmeztetően és 50 alka­lommal vádlóan. Az ilyen „frusztráló" szülői magatartás eredménye a gyermekneuró­zis. Az érzelmi és viselkedés­zavarokkal kezelt gyermekek száma Szlovákiában az elmúlt hat év alatt 1782-ről 4686-ra emelkedett. A gyermekpszichi­átriai rendelők hálózata nem kielégítő: számuk 1975-ben 29 volt, s tavalyig csupán 12 új rendelő nyílt. -vk­ä JOGSEGÉLY Egy éve érettségiztem, és miután nem vettek fel a jogi egye­temre, munkanélküli lettem. Az idén ismét megpróbálom a felvételit, de úgy döntöttem, legalább három-négy főiskolá­ra jelentkezem, hogy több esélyem legyen. Szeretném tud­ni, hány főiskolára jelentkezhetek, és visszakapom-e a je­lentkezési illetéket. Tavaly két helyre jelentkeztem, be is fi­zettem az illetéket, de mivel mindkét főiskolán azonos na­pon volt a felvételi, csak a jogra mentem el, a másik felsőoktatási intézmény mégsem adta vissza a befizetett összeget. A főiskolai, illetve egyete­mi felvételi­ken való rész­vételek száma nincs előírá­sokkal korlá­tozva. Minden felvételi eseté­ben azonban illetéket kell fizet­ni, amely nem azonos a tandíj­jal, hisz nálunk tandíj egyelőre nem létezik. Sajnos, gyakran megtörténik, hogy a felvételi vizsgák több felsőoktatási intéz­ményben azonos napra esnek. Az ilyen esetek elkerülése érde­kében főiskoláinknak és egye­temeinknekjobban össze kelle­ne hangolniuk a felvételik időpontját, és ha ez objektív okokból nem lehetséges, a fel­vételik másnapján az érintett di­ákok számára lehetővé kellene tenni a pótfelvételit. Amennyi­ben a diák igazoltan nem vehe­tett részt a felvételi vizsgán, az általa előre befizetett felvételi díjat vissza kell neki szolgáltat­ni, ellenkező esetben ez a főis­kola, ill. egyetem részéről a pol­gárjogi törvény értelmében jog­talan meggazdagodásnak minősül. DR. MÉSZÁROS LAJOS Mennyibe kerül a főiskola? A továbbtanulás - tandíjmen­tesen is - pénzbe kerül. Hogy mennyibe, azt elsősorban a főis­kolás diákok szülei tudják, de egyre jobban tudatosítják ma­guk a diákok is. Noha az utóbbi­ak körében végzett felmérés alább közölt eredménye csupán tájékoztató jellegű, és az árak állandó változása miatt való­színűleg csak az idei tanévre ér­vényes, mégis sokat elárul a je­lenlegi helyzetről. Tanulással kapcsolatos mi­nimális kiadások: Beiratkozási díj a főiskola egyes évfolyamai­ra: 200 Sk. A könyvtárakban fi­zetendő évi tagdíj változó. A diá­kok többsége legalább két könyvtárat látogat rendszere­sen, ez minimum 40 Sk. A meg­vásárolt könyvek, jegyzetek, fénymásolt szövegek ára évente minimum 300 Sk. Szállás: A főiskolai internátus egy szemeszterre 650-1000 Sk. Az évi kiadás tehát nem ha­ladja meg a 2000 Sk-t. Ha a főis­kolás középiskolai internátus­ban kap helyet, kb. 1000 koro­nát fizet havonta, ami a 9 hóna­pos tanévben 9000 Sk. Az al­bérletennél is többe kerülhet. Utazás: 1. A pozsonyi városi tömegközlekedésre szóló diák­bérlet ára havonta 125 Sk (9 hó­napra 1125 Sk). Gazdaságo­sabb a 320 koronás negyedé­ves bérlet, amely 9 hónapra 960 Sk. 2. Vonat, autóbusz: ez a tétel individuális. A keleti végekről származó diák haza- és visszauta­zása havonta 200-240 Sk, ami 9 hónap alatt 2160 Sk-t tesz ki. Étkezés: Ez kerül a legtöbbe jelenleg. A legolcsóbb megoldás a menza, ahol egy ebédjegy megközelítőleg 18 Sk. A reggeli, amelyet a diák naponta maga vásárol, kb. 25 Sk, ami 5 napra 125 Sk. A hétvégeken a 18 ko­ronás ebédek mellett 25-25 Sk-t számíthatunk a reggelire és va­csorára, ami összesen 136 Sk. Az étkezésre kiadott összeg he­tente 441 Sk, s ha a diák havon­ta csak egyszer látogat haza, egy hónapra megközelítőleg 1592 Sk-t tesz ki. Ez a 9 hóna­pos tanévben 14 328 Sk-t jelent (az egyszerűség kedvéért az ün­nepeket és a szüneteket nem számítottuk le). A fent felsorolt legszüksége­sebb kiadások összege 19 988 Sk évente. Változatlan árak mel­lett ez az ötéves főiskolai tanul­mányok ideje alatt 99 940 koro­nátjelent. Persze mindeközben ruház­kodni is kell, tisztálkodni, újsá­got, könyvet olvasni, időnként színházba, moziba, esetleg uszodába menni, beülni néha az évfolyamtársakkal valahová egy kávéra vagy egy pohár sörre. A dohányosok, rendszeresen ká­vézók vagy azok, akik étrendjü­ket friss gyümölcs nélkül elkép­zelni sem tudják, ezeket a ki­adásokat se feledjék hozzászá­mítani a fenti összeghez. És hol van még a sok szükséges apró­ság, a „váratlan kiadásokról" már nem is szólva, amelyek bár­mikor képesek alaposan meg­csappantam a pénztárcánk tar­talmát. -ek­APRÓHIRDETÉS I KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS MEGEMLEKEZÉS Fájó szívvel és könnyes szemmel emlékezünk drága jó fiunkra, a testvérre és sógorra, MOROVICS GUSZTÁVRA (Vágkirályfa), akit a kegyetlen halál 1985. december 20-án ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú tizedik évfordulón. Emlékét örökké szívükben őrzik: szerető szülei, húga: Nóri fér­jével, öccse: Miki feleségével, Miruska, Gyuszika, Ibolyka és a kis Sandika V-3523 Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a sze­rető gyermekre, férjre, édesapára és testvérre, Ifj. PÓDA DEZSŐRE (Podafa), akit a kegyetlen halál egy éve elszólított szerettei köréből. Ezúton mondunk köszönetet minden kedves rokonnak, is­merősnek, barátnak, a hodosi sportszervezetnek és mindazok­nak, akik virágaikkal és koszorúikkal igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. A gyászoló család V-3657 Ha engem látsz majd némán, hidegen, szólítasz, és én nem nyitom szemem. Az égre nézz, én immár arra lengek. Csupán a testem az, amit eltemettek. Megtört szívvel mondunk köszönetet a roko­noknak, ismerősöknek, barátoknak és minda­zoknak, akik 1995. november 22-én elkísér­ték utolsó útjára drága halottunkat, NAGY KÁROLYT a kavai temetőbe, akit a kegyetlen halál 50. életévében raga­dott ki szerettei köréből. Köszönjük a sok virágot és a vigasztaló szavakat, mellyel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló fájdal­munkat. A gyászoló család KN-108 Ostrava-Martinov, 723 15 Czech republic. V-3453 * * • Vállalkozásunkhoz csendestár­sat keresek. Jelige: Üzlet. VS-1222 ADÁSVÉTEL MUNKÁT KERES-KÍNÁL • Új munkatársakat keresünk Szlo­vákiába az export-import szakaszra. Elvárásaink : - dinamikus személy Kl vagy FI műveltséggel - a magyar és szlovák nyelv töké­letes ismerete - alapvető számítógép-kezelési ismeretek -jogosítvány és telefon - komáromi lakhely és az angol nyelv ismerete előny Kínálatun k: - érdekes munka - teljes kiképzés -jó kereseti lehetőség. Önéletrajzát, kérjük, az alábbi címre küldje: A.M.B.G., Ltd. P.O. BOX 15 • KÁRPÓTLÁSI JEGYET VÁSÁRO­LUNK MAGAS NAPI ÁRON, azon­nal készpénzzel fizetünk. Procent Hungária Értékpapír R.t . Győr, Bajcsy-Zsilinszky u. 44. Tel.: 0036/ 96-316 289, 0036/96 317 518, 117-es VS-154/4 • • • KÁRPÓTLÁSI JEGYET vásárolunk magas napi áron. Azonnal kész­pénzzel fizetünk. Cím: Miskolc, Szé­chényi út 92, I. emelet 2. sz. Tel.: 0036/46 344 285. VS-1028 • * • A STOBEK Kft. eladásra kínál 15 -50 mm-es (átmérőjű) fémlemeze­ket és lemezalakítást vállal ége­téssel. Tel./fax: 07/987 124. VS-1254 •:• * • Cseh és szlovák részvényeket vásárolunk, azonnal fizetünk. Tel.: 0709/92 38 52. V-3589 Eladó fehér színű Škoda 125-ös L, gyártási év 12/88, első tulajdo­nostól, valamint vontató. Ára 79 ezer korona. Tel.: 0709/52 49 03, este 17 óra után. V-3651 • Szlovák és cseh részvényeket, vásárolunk. Tel.: 0709/52 63 27. V-3653 • Eladók kéthónapos rottweiler­kölykök. Ár megegyezés szerint. Tel.: 0819/98 62 49. V-3663 • Eladó vagy bérbe vehető vállal­kozási, raktározási célokra alkal­mas épület Párkányban. Magasfe­szültségű árammal ellátott, 6 ár beépített terület. Tel.: 0810/ 36 30,34 67. V-3670 • A vásárúti szigeti csirkefarm el­adásra kínál levágásra való csirké­ket, naponta 7-től 19 óráig. Tel.: 0709/951281. V-3671 • Akció! Megrendelhetők külső redőnyök már most az olcsóbb téli áron. Szállítás 1 héten belül. Tel.: 0819/95 272. V-3532

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom