Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-12 / 287. szám, kedd

Ľ6L ÚJ SZ Ó RÉGI Ó 1995. december 12. ERSEKUJVAR Valahol lakni kell A kérdés csak az: hol? Ha két fiatal elhatározza, hogy összeházasodik, az Ifjú pár rögtön egy kellemetlen gonddal szembesül: vajon hol kezdje el közös életét? Valamelyik szülőnél vagy albérletben, esetleg egy újonnan vásárolt la­kásban. Az utóbbi a legideálisabb megoldás, de egyben a legvalószínűtlenebb Is. Kevés fiatal engedheti meg magának, hogy néhány százezer koronát kifizessen lakásra. Pe­dig az árak ilyenek, s nemcsak a fővárosban. Vidéken sem jobb a helyzet. Érsekújvárott egy há­romszobás lakás ára 350-450 ezer korona körül mozog. Mivel kevés új lakás épül, általában csak úgy lehet hozzájutni, ha az igénylő valakitől megvásárolja. Ilyen esetben pedig az eladó ha­tározza meg az árat. - Milyen a lakáshelyzet Érsek­újvárott? - kérdeztük Csanda Endrét, a város polgármesterét. - Jelenleg hétszáz igénylőt tartunk nyílván. Új lakásokat csak abból a pénzből tudunk majd építeni, ami az eladott köz­ségi lakásokból befolyik. A kor­mány erre vonatkozóan elfoga­dott egy nagyon populista tör­vényt, amely kimondja, hogy a város tulajdonában lévő lakáso­kat nem lehet piaci áron eladni. Érsekújvárott a város polgárai­nak 28 százaléka él ilyen laká­sokbank. A törvény értelmében a városi képviselő-testület elfo­gadott egy rendeletet, amely ki­mondja: amennyiben a községi lakásban élő személy szeretné megvásárolni az általa lakott la­kást, rögtön az erre vonatkozó igény benyújtása után köteles az ingatlan értékének felét kifi­zetni, s egy éven belül pedig tör­leszteni az összeg másik felét. Ez egy húszéves háromszobás lakás esetében körülbelül 50 ezer korona, ennek a felét kell egy összegben lefizetni, a másik felét pedig egy éven belül. Ez te­hát aránytalanul alacsony a la­kás piaci árához képest. A polgármester válaszából is kitűnik: a vidéki, városokban sem rózsás a helyzet. Hiszen az eladott községi lakások árából nem futja új lakások építésére, s ezáltal a már meglévő lakások értéke egyre emelkedik. Erre pe­dig egyértelműen az fizet rá, aki a közeljövőben lakást kíván vá­sárolni. (kamoncza) PELSOC Kevesen epitkeznek Az építkezők körében hosszú éveken át jó híre volt a pelsőci építőanyag-raktárnak és -üzlet­nek. A bő választék, az előzékeny kiszolgálás idecsábította a vásár­lókat. Az elmúlt két-három évben azonban változott a kép. A koráb­bi forgalomhoz hozzászokott lá­togatót csend fogadja. Igaz, de­cember van, a márciusig tartó holtszezon kezdete. - Jelenleg alig-alig vetődik ide valaki - mondja a Vasút utcában levő raktár vezetője, Gyenes Re­náta. - A kilencvenes évek ele­jétől lényegesen csökkent az építőanyagok iránti kereslet. Ré­gebben sok vállalat is nálunk vá­sárolt, de fokozatosan elmara­doztak, s ma már inkább csak a magánépítkezők jönnek ide. - Ki működteti a raktárüzle­tet? - A kassai Stavivá cég tíz ha­sonló üzletet tan: fenn. Itt jelen­leg hárman dolgozunk, s remény­kedünk, hogy ismét jobban fogy majd az építőanyag. Mi ennek ér­dekében igyekszünk ma is min­dent megtenni, biztosítani téglát, vízcsaptelepet stb. Csakhát az embereknek egyszerűen nincs pénzük az építkezésre. Jobbára csak az elkezdett építményeket fejezgetik be mostanában, újba alig kezdenek. (ambrus) PÁ RKÁNY Más megoldás nincs? Nem titok, hogy a párkányi ön­kormányzat legutóbbi, rendkívüli ülésén 6 millió korona rövid lejára­tú hitelt szavazott meg az idei költ­ségvetési hiány kiegyenlítésére. A városi hivatalban szerzett in­formációk szerint a hiány termé­szetesen abból keletkezett, hogy előre nem látott kiadások terhelték meg a város kasszáját. Például a tervezettnél több pénzbe került az útburkolat és járda felújítása a Szent István utcában. Hasonlókép­pen az ebedi gázművesítés is. Az sem titok, hogy az egykor szebb na­pokat látott és a város „konyhájá­ra" pénzt hozó közszolgáltatási vál­lalat üzemeltetése már jó ideje ko­moly gondot jelent a városi hivatal­nak. Olyannyira, hogy a jóváhagyott hitel egy részét a vállalat támogatá­sára fordítják. Akaratlanul is felvetődik a kér­dés: más megoldás nincs? B. GY. DUNASZERDAHELY Nyugdíjasok után nyomoztak Bármennyire is igyekeznek a városok és községek elöl­járói, szűkre szabott költségvetésükből képtelenek se­gíteni valamennyi rászorulón. Dunaszerdahelyen sincs ez másképp, a 24 ezer városlakó között sok az olyan, aki önhibáján kívül került nehéz és kilátástalan anyagi helyzetbe. - A városi hivatal évi 1 060 000 korona ráfordítás­sal, a szociális alapból üzemel­teti a nyugdíjasközpontot, ahol kedvezményes áron - 18, illet­ve 23 koronáért - étkezhetnek az idősek. A Dunaszerdahely másik végében élők részére pedig a városi bölcsődében főznek. A 25 férőhelyes bölcsőde és a fogyatékos gyer­mekek nappali szanatóriuma évi 1 745 000 korona kiadást jelent - tájékoztatott Kanovits Viola osztályvezető. Beszámolt arról, hogy a nyugdíjasklub működtetésé­hez 30 ezer koronával járul­nak hozzá, s a munkaügyi hi­vatallal karöltve megoldották a magatehetetlen, önmagukat már ellátni képtelen idős nyugdíjasok ellátását. Jelen­leg hat gondozónő foglalkozik velük. Kötelességük nemcsak az ebédhordás, hanem a taka­rítás, a gyógyszerkiváltás és a sétáitatás is. A kezdeti idegen­kedést legyűrve növekszik a gondozást igénylők száma, vi­szont tény az is, hogy munka­helyszegény világunkban so­kan érdeklődnek az állás iránt. Ezért aztán jövőre továb­bi négy gondozónő jut átme­netileg munkához. - Dunaszerdahelyen közel 4100 nyugdíjjogosult polgár él, beleértve a rokkantnyugdí­jasokat is. Pontos számukat, sajnos, nem ismerjük, ugyan­is nyilvántartásuk nem tarto­zik a városi hivatal hatásköré­be. A városi és községi önkor­mányzatok pedig hiába hada­koznak hatáskörük bővítése mellett - panaszolta az osz­tályvezető. Megtudtuk: a városi vezetés úgy döntött, hogy megajándé­kozzák a kisnyugdíjasokat. Nem vásárlási utalványt oszta­nak majd, hanem készpénzt. És arra költhetik el az 500 ko­ronát, amire kívánják. Az el­gondolás véghezvitele azon­ban nem volt egyszerű, a nyug­díjasok névsorának megszer­zése komoly detektívmunkát igényelt. A fővárosban székelő nyugdíjintézet elutasította névsorkiadási kérelmüket, ezért a postahivatalhoz fordul­tak. Igaz, nekik sem volt ábé­césorrendesjegyzékük; átbön­gészték az egyes kifizetési na­pok listáit, és 140 olyan lakos­ra bukkantak, akiknek eseté­ben a nyugdíj összege nem ér­te el a minimális 2507 koro­nát (házaspár esetében a 4428 koronát). - Miképp lehetséges ez? ­tudakoltuk. Kanovits Viola szerint az idős polgárok gyakran nem ké­pesek előírásszerűen kérvé­nyezni a nyugdíjemelést; so­kan abban bíznak, hogy min­den automatikusan történik. A karácsonyi ajándékosztás jó alkalom lesz az örömszerzés­re, de arra is, hogy rendezzék az idősek hivatalos ügyeit. (péterfi) ROZSNYO Pedagógusok találkoznak Az elmúlt napokban Rozs­nyón tartotta első ülését a Szlo­vákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége II. országos találko­zójának előkészítő bizottsága. A tanácskozás résztvevői összeállították a Czabán Samu Kulturális és Pedagógiai Napok keretében 1996. március 30-31-ére tervezett összejöve­tel szakmai és kiegészítő prog­ramjainak a tervezetét, valamint meghatározták azokat a terüle­teket, melyekre ezen a találko­zón külön hangsúlyt helyeznek. Ilyen lesz a magyar honfoglalás millecentenáriumáról és a ma­gyar iskola ezer évéről való meg­emlékezés, valamint az ezred­forduló korszerű iskolájáról szó­ló szakmai tanácskozás is. A jövő évben sorra kerülő II. orszá­gos pedagógustalálkozón ismét kiosztják a Czabán Samu Peda­gógiai Díjat. A. F. Karácsonyvárás Kassán. Kora délutánonként több mint 100 ezer izzó gyúi ki a (disz)kivilágitott belvárosban (Fotó: TA SR) IPOLYNYÉK Parkettagyárból teafeldolgozó A gyógynövényteák kedvelőinek bizonyára nem szükséges bemutatni a Herbex teakeverékeket. Három évvel ezelőtt kerültek a gyógynövényboltok, gyógyszertárak és az élelmi­szerüzletek polcaira. Gyártója és forgalmazója a Herbex Kft. Székhelye a Trencsénl Járásban levő Hrašnéban található. Egyik társtulajdonosával mégis Ipolynyéken találkoztunk. - Az az igazság, hogy kinőttük a 65 embert foglal­koztató hrašnéi üzemünket ­mondta Zsigmond László társ­tulajdonos, aki korábban az Ipolynyéki Mezőgazdasági Szö­vetkezetben dolgozott, s itt ke­rült kapcsolatba a gyógy- és fűszernövény-termesztéssel. Nem titkolta, hogy ez irányú is­mereteit és tapasztalatait ka­matoztatni tudja a kft.-ben, melynek négy társtulajdonosa van. - Szükségessé vált egy új üzemegység létrehozása, ami­hez Ipolynyéken találtunk - az egykori parkettagyár épületé­nek átalakításával - alkalmas helyet. Most folyik a próbaüze­melés, és újévtől beindul a ter­melés. A hazai termelőkön kí­vül főleg Csehországból, Ma­gyarországról és Bulgáriából vásárolunk alapanyagot. A tea­keverékek készítése során mintegy 40 fajta gyógynö­vényt, például citromfüvet, er­dei mályvát, fekete mályvaró­zsát, körömvirágot, borsmen­tát, cickafarkfüvet, levendulát használunk fel. A XVIII. század­ban élt, orvosként és termé­szettudósként is ismert Ciprián barát ismereteire és receptjei­re támaszkodunk. - Milyen a Herbex termék­skálája? - Csak néhányat említek. A 11 féle tasakos teakeveréken kívül 14 féle tasakos gyógy­fürdőt, 30 fajta szárított gyü­mölcsöt és több féle üdítőital­port készítünk. És fűszernövé­nyek is szerepelnek kínála­tunkban. A növekvő keresletet bizonyítja, hogy Csehország­ban már bejegyeztettük saját kereskedelmi cégünket, Len­gyelországban ez most van fo­lyamatban. És nem titok, hogy idővel gyógy- és fűszernövé­nyeket is fogunk termeszteni. Beszélgetésünk végén azt is megtudtuk a 30-as éveiben já­ró vállalkozótól, hogy a Herbex ipolynyéki teafeldolgozó és ­csomagoló üzemében közel 30 embernek tudnak munkát biz­tosítani. (bodzsár) UDVARD Tájékoztatás újságon keresztül Udvard az Érsekújvári járás egyik legrégibb települése: idén ünnepelte fennállásának 920. évfordulóját. A faluról már két könyv is megjelent: 1994-ben Udvard nevezetes­ségei, illetve 1995-ben Udvard múltja és jelene címmel a Ma­dách kiadó gondozásában. Ki­lencven évvel ezelőtt a falu éle­téről rendszeresen az Udvardi Újság számolt be. Ezt a hagyo­mányt a községi hivatal jóvoltá­ból idén novemberben felújí­tották. Ekkor jelent meg ismét az Udvardi Újság, amelynek az egyik része magyar, illetve Dvorské noviny címmel a má­sik fele szlovák. A kiadványban a községi hivatal rendszeresen kívánja tájékoztatni a jelenleg 5500 lakost számláló község polgárait a falu életében bekö­vetkezett változásokról, a kép­viselő-testület döntéseiről, a községben működő magánvál­lalkozók szolgáltatásairól. Az újságot egyelőre csak kísérlet­ként nyomtatták. Az első szám ingyenes volt, s az ér­deklődéstől teszik függővé, hogy a jövőben milyen példány­számban jelenik meg. K. M. Csornából négy van Mint arról már beszá­moltunk, a Fülek mel­letti Csornán október­ben emlékeztek meg a település fennállásá­nak 755. évfordulójá­ról. Kulturális és sport­rendezvények zajlot­tak, kiállítást nyitot­tak meg, és ebből az alkalomból jelent meg Pócsa Péter könyve Csorna község törté­nelmecímmel. A kiadvány öt év adatgyűjtésének az ered­ménye: a szerző a levéltá­rakban kutatva ra, hogy település viseli a Csorna nevet Rajtuk kívül egy tele­pülés Magyarországon, So­mogy megyében, egy vala­hol Romániában és egy Uk­rajnában, a Kárpátok alatt. Nyáron a gömöri faluból küldöttség látogatott el a Balatontól alig 40 kilomé­terre fekvő Csorna község­be, hogy tárgyaljon az otta­ni elöljáróság tagjaival és meghívjon egy táncosok­ból, futballistákból álló kül­döttséget az októberi ünnep­ségekre. Megérkeztek, s a vendéglátók - mint azt 1939-ben az egyik helybeli asszony tette azzal a moz­donyvezetővel, aki a köz­ségben elsőként állt meg vonattal - mákos csíkkal fogadták a somogyiakat. Megegyeztünk mondta Mihály József pol­gármester -, hogy a ma­gyarországiak felveszik a kapcsolatot a romániai és az ukrajnai településsel, és március 15-én a négy C so­ma küldöttsége Somogy megyében találkozik. Ekkor megbeszéljük annak az ün­nepségnek a részleteit, amelyet Szent Iván napján szeretnénk megvalósítani szintén Somogy megyében. A Szent lván-i népszoká­sok valamikor egész Euró­pában fellelhetők voltak, de később a tűzkárok miatt kiadott hatósági tilalmak csaknem teljesen meg­szüntették. Június 24-én többnyire dombon a falu la­kói nagy tüzet gyújtottak, szórakoztak, a tüzet átug­rálták, hozzá szerelmi jóslá­sokat fűztek. A Somogy megyei Csornán még ma is él ez a népszokás, s várhatóan jövőre a Szent Iván-napi ünnepségen mind a négy település kép­viselteti magát, (farkas)

Next

/
Oldalképek
Tartalom