Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-29 / 300. szám, péntek

4 I ÚJSZÓ KÜLFÖLD 1995. december 29. Ujabb francia atomrobbantás Élesen reagált a robbantásra a Greenpeace is. A környezetvédő mozgalom pozsonyi irodájából „Chirac elnök újévi üdvözlete?" cím­mel jelentést juttatott el szerkesztőségünkbe. Ebben a Greenpeace rámutat, Párizs csupán 16 nappal azután hajtotta végre újabb kí­sérleti robbantását, hogy az ENSZ-közgyűlés határozatot fogadott el „az ősssze nukleáris kísérlet azonnali leállítására". A nemzetközi közösség durva megsértése, hogy Chirac elnök nem veszi figyelem­be a felszólításokat az atomrobbantási kísérletek befejezésére, hangsúlyozza a mozgalom. MAGYARORSZAG-ROMANIA Budapesti válasz a megbékélési javaslatra VILÁGHÍRADÓ Elutasították Vej Csing-seng fellebbezését A pekingi Legfelsőbb Népi Bíróság tegnap jóváhagyta a kínai de­mokratikus mozgalom egyik létrehozójának tartott Vej Csing-seng ellen hozott korábbi ítéletet. A bíróság egyik szóvivője telefonon adott tájékoztatójában közölte, hogy Vej Csing-seng maga is részt vett a bírósági meghallgatáson. Az ítélet megerősítése után a tör­vény értelmében Vejt átadják a börtönhatóságoknak, hogy meg­kezdhesse büntetésének letöltését. A 45 éves Vej Csing-senget de­cember 13-án azzal a váddal ítélték 14 évi börtönbüntetésre, hogy összeesküvést szőtt a kínai kormány megdöntésére. Az ítélet Nyu­gaton erős tiltakozási hullámot keltett. Török-görög légi incidens A török légierő egy F-4 típusú vadászgépe tegnap az Égei-tenger­be zuhant Leszbosz szigete mellett, miután előzőleg a görög légierő F-16 típusú repülőgépei megpróbálták feltartóztatni. A gép két piló­tája idejében katapultált. A görög védelmi minisztérium szerint a gö­rög légierő gépei az elfogó művelet közben nem lőttek a török va­dászgépre. A balesetet vélhetően a gép vagy a pilóta hibája okozta. A görög és török gépek gyakran megsértik a másik szomszédos or­szág légterét. Hasonló incidens történt februárban is. Rumi tisztogatott Jan Rumi cseh belügyminiszter tegnap szolgálati kötelességei­nek rendkívül súlyos megsértése miatt felmondott Vladimír Necha­nickýnek, a minisztérium inspekciós osztálya vezetőjének. Mint em­lékezetes, Nechanickýt még októberben felfüggesztették állásából, mert őt tették felelőssé a prágai U Holubú étteremben végrehajtott rendőri razziáról szóló szigorúan titkos információk kiszivárogtatá­sáért. ítélet a besúgó ügyvédekről A német alkotmánybíróság tegnap kihirdetett ítélete szerint az egykori keletnémet állambiztonsági szolgálatot besúgóként segítő ügyvédektől csak szigorúan meghatározott esetekben lehet meg­vonni az ügyvédi működési engedélyt. Az alkotmánybíróság hatá­lyon kívül helyezte a legfelsőbb bíróság több olyan ítéletét, amelyek alapján egykori keletnémet ügyvédektől azért vonták meg az enge­délyt, mert az állambiztonsági szolgálat, a Stasi besúgói voltak. A besúgói tevékenység ténye önmagában nem elegendő az ügyvédi tevékenység megtiltásához - állapították meg az alkotmánybírók. Határozatuk szerint csak azok nem folytathatják e pályájukat, akik tisztában voltak azzal, hogy információiknak az emberiesség és a jogállamiság alapelveibe ütköző következményei lesznek. Össze­sen mintegy 600 keletnémet ügyvéd volt hivatásos vagy alkalom­szerű besúgója a Stasinak. A tálibok nem engedik el a pilótákat A nyár óta orosz pilótákat fogva tartó afganisztáni iszlámisták el­halasztották foglyaik szabadon bocsátását. Emiatt Andrej Kozirev orosz külügyminiszter nem utazik az afganisztáni Kandahárba a hét végén - jelentette be Grigorij Karaszin orosz külügyi szóvivő csütör­töki moszkvai sajtóértekezletén. MTI, ČTK Százmillióval többen lettünk Osztrák levélbomba magyar intézménynek GORBACSOV: Jelcinben már nem bíznak MTI-hír A parlamenti választások után máris megkezdődött Oroszország­ban az elnökválasztási kampány. Ennék keretében nyilatkozott Mi­hail Gorbacsov egykori szovjet el­nök, aki szerint itt az ideje, hogy Borisz Jelcin utód után nézzen, mi­vel nincs esélye a győzelemre a jövő évi elnökválasztáson. Gorba­csov megerősítette: hajlik a vá­lasztáson való indulásra. Az egy­kori szovjet elnök szerint a lakos­ság már nem bízik Jelcinben. Úgy vélekedett, Viktor Csernomirgyin kormányfő sem jöhet számításba . Jelcin utódjaként, mivel esélyeik nagyjából azonosak. Nem zárta ki viszont annak lehetőségét, hogy az elnök környezete megpróbálja felnagyítani a kommunista és fa­siszta fenyegetést, rendkívüli hely­zetet teremtve, megkísérli meg­hosszabbítani a Kreml mai urá­nak hatalmát. Jelcinnek azonban nem árt az emlékezetébe idézni: amint túllépi az alkotmányos ke­reteket, elkeseredett lépésekre készteti az ellenzéket. Remél­hetőleg elegendő józan belátás és tisztesség van az elnökben, és időben megtartják a választást ­mondta Gorbacsov. Kifejtette, hi­vatalosan akkor jelenti be indulá­sát az elnökválasztáson, amikor úgy érzi, hogy egyértelműen szük­ségvan rá. USA Kivégzések rekordéve A halálbüntetés ellenzői szá­mára 1995 az amerikai történe­lem legfeketébb éve lett: január óta az Egyesült Államokban 56 embert végeztek ki. A halálbünte­tés újbóli bevezetése, 1976 óta még nem végeztek ki egyetlen év­ben sem harmincnyolcnál több el­ítéltet. A halálbüntetés ellenzői arra hivatkoznak, hogy időnként ártatlanokat is kivégeznek. Was­hingtonban működik egy több ezer tagból álló szervezet, amely a halálbüntetés eltörléséért küzd. A szervezet most Európától vár segítséget. Az Európából érkezett tiltakozások hozták az év legna­gyobb sikerét a halálbüntetés el­lenzői számára: bizonytalan időre elhalasztották Abu-Dzsamal né­ger újságíró és aktivista kivégzé­sét. Texasban - amely 100 kivég­zéssel tartja a rekordot az USA­ban -januárban valószínűleg egy ártatlan embert végeztek ki: a 44 éves Jesse Jacobs-t egy 1986­ban állítólag általa elkövetett gyil­kosságért ítélték halálra, később nővérét ugyanezért a bűncselek­ményért ugyancsak elítélték. MTI-Panoráma A „Der Standard" című tekin­télyes osztrák lap úgy értesült, hogy a december 11-én egy gra­zi postaládában felrobbant egyik levélbombát egy magyar intézménynek szánták. A tegna­pi számban megjelent tudósítás szerint a nyomozás érdekében az osztrák hatóságok nem kö­zölték, hogy konkrétan mely in­tézményről van szó, de azt igen, hogy a címzett nem egy személy volt. Az újság azt sem írja meg, hogy a levélbombát milyen ma­gyarországi postafiókcímre akarták küldeni, de a Kurier című osztrák bulvárlap vasárna­pi számában azt közölte: egy kőszegi postafiókcímre kellett MTI-hír Franciaország újabb kísérleti földalatti atomrobbantást hajtott végre szerda este a csendes-óce­áni Mururoa szigetén. A szeptem­ber elején kezdett - s párizsi fo­gadkozások szerint utolsó - fran­cia atomkísérleti sorozat kereté­ben ez már az ötödik ilyen rob­bantás volt. A védelmi minisztéri­um bejelentése szerint a töltet hatóereje nem érte el a harminc kilotonnát, s a kísérlet a későbbi szimulációs módszerre való átté­rés előkészítését szolgálta. A robbantás éles tiltakozáso­kat váltott ki: Jim Bolger új-zélan­di miniszterelnök tegnap reggel Wellingtonban hangoztatta, hogy Franciaország tekintélye a Csendes-óceán térségében a mélypontra zuhant. „Franciaor­MTI-hír Tegnap a magyar külügymi­nisztériumban Tóth János he­lyettes államtitkár átadta Ro­mánia magyarországi nagykö­vetének a korábban román részről kidolgozott úgynevezett megbékélési dokumentumok­ra elkészített magyar választer­vezeteket. Szentiványi Gábor, a külügyminisztérium szóvivője szerint a magyar fél ezúttal is hangsúlyozta érdekeltségét a két ország és a két nép közötti kapcsolatok bővítésében, a vi­szony javításában, a vitás kér­dések megoldásában, a ki­sebbségi jogok európai nor­mák szerint történő garantálá­sában. volna megérkeznie a veszélyes küldeménynek. Egy, az osztrák belügyi tárcá­nak dolgozó történészre hivat­kozva a lap beszámolt arról is, hogy a „magyar kapcsolat" nem véletlen: a Grazban talált négy levélbomba egyikében a me­rénylő a hatóságoknak szánt le­velében megemlíti Luitpold ba­jor őrgrófot. Ő a történelmi kuta­tások szerint 907-ben Pozsony­nál, a magyarok elleni harcban esett el. Az ausztriai levélbom­bamerényletek elkövetői újra és újra valamilyen módon utaltak a bajorok „honvédő harcára" a szomszéd népek ellen. MTI szág saját magának esküdt el­lensége" - fűzte hozzá. A mosta­ni kísérletsorozat befejeztével Párizsnak „hosszú utat" kell megtennie, hogy a térségben visszanyerje szavahihetőségét ­vélte a miniszterelnök. „A nukle­áris kísérletek folytatásával Franciaország kihívó módon vet­te semmibe a nemzetközi közvé­leményt" - hangoztatta a moz­galom egyik szóvivője. „Csaló­dottságának" adott hangot az A magyar javaslatok kidolgo­zása során a külügyminisztéri­um és a Határon Túli Magyarok Hivatala véleménycserét foly­tatott a parlamenti pártok, to­vábbá a romániai magyarság és a hazai románság ve­zetőivel. Magyar részről a már hosszabb ideje egyeztetés alatt álló alapszerződést és a megbékélési dokumentumo­kat egymással összefüggőnek, egymást kölcsönösen kiegé­szítőnek tekintik. Ennek meg­felelően párhuzamosan kíván­ják januárban folytatni az alap­szerződés egyeztetését és el­kezdeni a megbékélési doku­mentumokról a szakértői meg­beszéléseket. Mészárlás Gudermeszben Az orosz csapatok a csecsen­földi Gudermeszben valóságos mészárlást hajtottak végre - je­lentette ki egy német EBESZ-meg­figyelő az ARD televízió hírmaga­zinjában. Heiducoff hadnagy úgy vélekedett, az orosz hadsereg ter­rortámadást hajt végre. „A nehéz­fegyverek bevetését a polgári la­kosság ellen a nemzetközi jog egyetlen előírásával sem lehet igazolni". Megdöbbentőnek mondta „a csecsen lakosság el­pusztítását célzó orosz támadá­sokat. Meggyőződésem szerint az emberi jogok súlyos megsérté­sét jelenti, hogy készek akár ezer polgári személyt is megölni, mert ezzel talán 15-20 csecsen láza­dót is meggyilkolnak" - jelentette ki a hadnagy. MTI Egyesült Államok, Ausztrália pe­dig erélyes szavakkal bélyegezte meg az ötödik kísérleti robban­tást, meggondolatlannak és ar­rogánsnak minősítve Párizs ma­gatartását. John Major brit mi­niszterelnök viszont elutasította, hogy a francia lépésről nyilatkoz­zék. Az AFP emlékeztet arra, hogy a brit kormány szóvivője az előző francia kísérleti robbantás­hoz sem volt hajlandó megjegy­zéseket fűzni. SPANYOLORSZÁG Választások március 3-án MTI-hír Spanyolországban március 3­án, egy évvel a jelenlegi kor­mány megbízatásának letelte előtt előrehozott választásokat tartanak - jelentette be tegnap Madridban Felipe González spa­nyol kormányfő. Közlését az AFP és az AP ismertette. Gonzalez a nyáron elveszítet­te a katalánok támogatását a parlamentben, és már akkor előrehozott választásokat ígért. A jelenlegi közvélemény-kutatá­sok szerint a konzervatív Nép­párt 9-10 ponttal vezet Gonzá­lez Spanyol Szocialista Munkás­pártja előtt, amely 1982 óta van kormányon. A szocialisták 1993-ban elvesztették abszolút többségüket. 1995-ben százmillióval növe­kedett a Föld népessége és nap­jainkra elérte az 5,75 milliárdot. Ez a valaha is regisztrált legna­gyobb arányú növekedés - de­rül ki egy washingtoni népesség­kutató intézetnek a jelenté­séből. Az idei százmilliós népesség­növekedésért 90 százalékban azok a szegény országok „fe­lelősek" , amelyekben nagy tö­megek élnek nyomorban és ahol állandó a szociális nyugta­lanság - mutatott rá a jelentést ismertetve az intézet munkatár­sa. Szerinte megfelelő intézke­dések segítségével 2015-re 8 milliárd körül stabilizálható a Föld lakossága, de a családter­vezés kellő támogatása nélkül ez a szám a 14 milliárdot is elérik. Hozzátette, hogy a világ 80 országában olyan a növeke­dési ráta, hogy harminc év, vagy még rövidebb idő alatt meg­kettőződhet a lakosságuk. Ezek közül 43 ország Afrikában van. Mintegy harmincra tehető azok­nak az országoknak a száma, ahol csökkent a népszaporulat. Ezek közt sorolta fel Mexikót, Brazíliát, Thaiföldet, Indonéziát, Kenyát és Zimbabwét, de min­denekelőtt Kínát. MTI-Panoráma DIANA Karácsony után a karib-tengeri szigetekre Kozirev a NATO-ról Diana walesi hercegnő a ma­gányosan eltöltött karácsony után, és talán a rá nehezedő nyomás elől, hogy váljon el fér­jétől, szabadságra utazott a Ka­rib-tengeri szigetekre. Repülőté­ri dolgozóktól származó infor­mációk szerint álnéven foglalt jeggyel, menetrendszerű re­pülőjárattal ment Antiguára. Szemtanúk szerint a hercegnő boldognak, pihentnek látszott, amikor elhagyta a fagyos hideg­be burkolózott Nagy-Britanniát - írta a Reuter Londonból. A 34 éves hercegnő elutasí­totta a meghívást, hogy férjé­vel, két fiával és a királyi család többi tagjával töltse az ünnepet sandringhami birtokukon, Ke­let-Angliában, s egyedül kará­csonyozott, egyes brit lapok szerint tévét nézett, levelet ín, tésztás ételt főzött magának, s korán ágyba bújt. Diana állító­lag nagyon dühös volt amiatt, hogy kitudódott a királynő leve­le, amelyet neki és Károlynak írt. Ebben II. Erzsébet felszólí­totta őket, hogy azonnal válja­nak el. Károly beleegyezett, de különélő felesége, aki a múlt hónapban azt mondta, fiaira való tekintettel nem válik, még nem adott választ. Diana útját előzetesen titok­ban tartották. Sokan azt gon­dolták, szabadsága alatt síelni megy az Egyesült Államokba, Károly pedig januárban viszi sí­elni két fiukat Svájcba. Úticélját azonban nem tehetett tudni. A királyi család minden rezdülé­sét fürkésző egyes „királyfi­gyelők" szerint elképzelhető, hogy a Nevis nevű apró szigetre ment, amely Antigua mellett ta­lálható. MTI-Panoráma Orosz légibaleset Újabb légibalesettel folytatódott az orosz repülés egy hónapja tartó katasztrófasorozata. A hét köze­pén az oroszországi Komi Köztár­saságban lezuhant egy AN-2-es duplaszárnyú utasszállító re­pülőgép. A fedélzeten tartózkodók sérülésekkel ugyan, de túlélték a balesetet. Közben Moszkvában megkezdték a hónap elején a Tá­vol-Keleten lezuhant TU-154-es „fekete dobozainak" vizsgálatát, ami közelebb vihet az egyik legrej­télyesebb légikatasztrófa okának kiderítéséhez. A Komi Köztársaság Uhta váro­sától 120 kilométerre északra fel­szállás után 10 méteres magas­ságból zuhant vissza szerdán az AN-2 utasszállító. A fedélzeten tar­tózkodó 14 utas és a két pilóta kü­lönböző sérüléseket szenvedett. Az AN-2-es a legrégebb óta használt többcélú orosz repülőgép, amely­nek első példányait közel fél évszá­zada állították forgalomba. MTI MTI-hír Andrej Kozirev orosz külügy­miniszter nem zárta ki annak le­hetőségét, hogy országa a jövőben a NATO tagjává váljék. Ennek feltétele azonban, hogy a NATO-nak át kell alakulnia, s új minőséget jelentő szervezetté kell változnia. Kozirev erről az orosz tévé egyik szerda esti vi­taműsorában beszélt. A miniszter elismerte, hogy az észak-atlanti szövetséghez fűződő orosz viszony kérdésé­ben Moszkva álláspontja a vég­letek között ingadozik. Nem minden bíráló él nélkül szólt ar­ról, hogy Pavel Gracsov védelmi miniszter a NATO és az orosz ha­digépezet egyesítését javasolta. „Miféle erőegyesítésről lehet szó, ha még a boszniai béke­fenntartásban való orosz rész­vételről is alig-alig sikerült meg­egyezni" - tette fel a szónoki kérdést. Megismételte, hogy mit sem tudott előzetesen Gracsov brüsszeli beszédéről. Kozirev szerint Jelcinnek meg kellene hallgatnia minden álláspontot a NATO-t illetően, és a vitáknak véget vető döntést kellene hoz­nia. Hangsúlyozta viszont, hogy az ellenségkép visszaállítása ­akár a NATO-val, akár a volt szovjet köztársaságokkal kap­csolatban - egyfajta újbirodalmi szemlélet térnyerését jelentené, s ez a katasztrófa biztos recept­je lenne Moszkva számára. Kozirev a lemondását firtató kérdésre válaszolva közölte, hogy Eduard Sevardnadze egyko­ri szovjet külügyminiszter példá­ját követné, ha puccs fenyegetné az országot. Egyelőre azonban nem lát ilyen veszélyt. Mint mondta, mindaddig külügymi­niszter marad, amig a döntések nem lesznek ellentétesek a kül­politikára vonatkozó elképzelé­seivel. A Jelcinnel folytatott szer­dai megbeszéléseiről elmondta, az elnök gyógyulása után vissza­térnek arra a kérdésre, hogy mi­ként egyeztethető össze minisz­teri és képviselői megbízatása. Borúlátó szomszédok Tizenkét éve nem tekintettek az osztrákok ennyire borúlátóan a jövőbe, mint most. A linzi IMAS nevű közvélemény-kutató inté­zet minden évben felmérést ké­szít arról, hogyan várják az oszt­rákok az új esztendőt. Az idei vá­laszok alapján a megkérdezet­tek 52 százaléka pesszimista: 24 százalékuk aggódva, 28 szá­zalékuk pedig szkeptikusan vár­ja 1996-ot. Mindössze 38 szá­zalékuk indul neki bizakodóan a következő évnek, 10 százalék ugyanakkor nem tudja, mit is várhat a jövőtől. A felmérések szerint csak a hetvenes években, az olajválság idején, valamint a nyolcvanas évek elején - amikor sok cég csődbe ment, s nőtt a munka­nélküliség - voltak az osztrákok ennyire pesszimisták. A legború­látóbbak a szakképzettség nél­küli „egyszerű" munkások, vala­mint a mezőgazdasági ter­melők. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom